Amikor betelik a pohár
2009/1-2. lapszám | Ilonka Mária Veresegyházi Béla | 4291 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A bíróságok lassúsága, a nem megfelelő törvényi háttér, a vállalkozási morál romlása azt eredményezte, hogy az elmúlt években több milliárd forint lánctartozás halmozódott fel az építőiparban. A kárvallottaknál – a kisvállalkozóknál, az alvállalkozóként munkát vállaló társaságoknál – betelt a pohár.
Sokan a csőd szélére kerültek, mert a beruházók, illetve a fővállalkozók – vagy tudatosan, vagy akaratukon kívül – egyáltalán nem fizetnek, vagy csupán az elvégzett munka töredékét tudják utalják át. Eddig az építőipari vállalkozásoknak nem volt olyan érdekvédelmi szervezetük, amely hatékonyan lépett volna fel az érdekükben. Az állam, a törvények csak látszatvédelmet nyújtanak – a VÉSZ konkrétat és gyakorlatit. Lássuk hát, kire veszélyes a VÉSZ. Az utóbbi néhány hónapban felbukkant egy új érdekvédő szervezet, a VÉSZ, amelynek jelenleg közel 100 cégtagja van: 2008 áprilisában alakult és 2008. szeptember 15-én jegyezték be Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége néven Budapesten, a Fővárosi Bíróságon. A mozgósítható aktivisták száma ezer körül van. A VÉSZ-nek olyan cégek (vállalkozók, társaságok) a tagjai, ahol 3-4 embertől 80-90 munkavállalóig terjed a létszám. A szervezet vezetője Éliás Ádám, aki maga is 25 éve épületszigeteléssel foglalkozó vállalkozó.
Ami felhívta a VÉSZ-re a figyelmet
A közelmúlt történései felhívták a figyelmet arra, hogy nagyon nagy baj van az építőiparban. Idén októberben történt az az emlékezetes eset, amikor a VÉSZ mintegy száz aktivistája le akarta bontani egy cég épületét Szegeden. Ezt azzal indokolták, hogy az építtető 22 millió forinttal adósa maradt egyik alvállalkozójának. A Baranya megyei vállalkozó négy turisztikai létesítmény építőmesteri munkáit végezte el a Dráva-projekt keretében, ezért 44 millió forintot kellett volna kapnia, de a fővállalkozó csak 22 milliót utalt át. A kárvallott, aki többgyermekes családapa, és az eset óta teljes létbizonytalanságban él, többször felszólította fővállalkozóját a tartozás rendezésére, aki erre nem volt hajlandó. Az alvállalkozó bírósághoz fordult, ám az eljárás évekig tarthat, vállalkozását pedig a teljes csőd fenyegeti, elárverezhetik a házát.
Ezek után az aktivisták fejszékkel, csákányokkal és más szerszámokkal felszerelkezve felsorakoztak a szegedi Körtöltés utcai ingatlan előtt, amelynek kapujánál rendőrök álltak sorfalat. Mintegy hatvan rendőr és száz aktivista állt egymással szemben az épület előtt. A demonstrálók a rendőrökkel beszélgetve egyenként igyekeztek meggyőzni őket igazukról. Később pajzsot és sisakot viselő rohamrendőrök álltak az épület elé, a tüntetők erre válaszul kart karba öltve leültek az úttestre.
Nem sokkal a déli harangszó előtt a rendőröket vezető alezredes közölte, tudomásul veszik a demonstrációt, de egyúttal felszólította az aktivistákat, tegyék le szerszámaikat, és hagyják el az úttestet, hogy újraindíthassák a forgalmat. Hozzátette az is, hogy ha a felszólításnak nem tesznek eleget, kénytelenek lesznek feloszlatni a tüntetést. Ezután a rohamrendőrök levonultak az épület elől, a tüntetők pedig a bicikliútra és a járdára álltak. Ezt követően a rendőrök zöme elhagyta a helyszínt.
Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke utólag a következőképpen idézte fel az ott történteket:
– Közöltem a rendőrökkel, hogy mi továbbra is kitartunk a szándékunk mellett, és le fogjuk bontani az épületet. Az ingatlan előtt maradunk, vagy ha kell, akkor éjszaka is visszajövünk. Ám semmiképpen sem akartunk fizikai összetűzésbe keveredni a rendőrökkel. Ezt egyébként is tiltja az alapszabályunk, mi csak a törvény által megengedett eszközökkel élünk, aki agresszív és testi erőszakkal fenyegetőzik, annak nálunk nincs helye. Drámai volt a helyzet, de mindenképpen érvényt akartunk szerezni a követelésünknek.
– Hogyan reagáltak a rendőrök?
– Hangsúlyoztuk, hogy csak a Polgári Törvénykönyv által deklarált tulajdon-visszavételben járunk el. Érveinkre a rendőrök azt javasolták, hogy a kárvallott cég vezetője tegyen bűnvádi feljelentést a kárt okozó fővállalkozó ellen, aki nem fizette ki a már említett 22 millió forintot. Ezt meg is tettük. Természetesen azt mi is tudjuk, hogy ez egy hosszadalmas folyamat lesz, de azt szeretnénk elérni, hogy az építőipari alvállalkozók ne legyenek kiszolgáltatottak.
– Próbálkoztak-e a hazai törvényszéki fórumokon érvényt szerezni az akaratuknak?
– Sajnos a magyarországi bírósági gyakorlat szerint 4-5 évig is húzódik egy-egy ilyen jellegű gazdasági per, és addigra megszűnhet a nem fizető fővállalkozó cég, kimenekítik a vagyont vagy tönkremegy a felperes. Meglehetősen gyakori, hogy hiába kötnek vállalkozási szerződést, nem tartják be, mégsem fizetik ki az abban megállapított árat. A beruházások ingatlanainál előfordulnak tisztázatlan tulajdonviszonyok, amikor mindenki a másikra mutogat, hogy neki, és nem nekem kellene fizetnem! A „gazdák” igyekeznek minél nagyobb bonyodalmakat csinálni, illetve a zavaros helyzetet a végtelenségig fokozni. Egy trükk: nem fizetik ki a nyílászárók árát, azt állítván, hogy negyedosztályú árut szállított az alvállalkozó (amivel persze átvételkor még nem volt gond!), aztán a vélt hibákat még „kijavítják” kemény költségekért – vagyis inkább csak dokumentálják... Ez utóbbi esetekben felbukkan a sikkasztás gyanúja is. A megrendelő, mint rosszhiszemű nemfizető ellen lehet ugyan polgári jogi pert indítani, de ez a gyakorlatban nem ér semmit. A trükkök, illetve a felelősség egymásra tologatása miatt mi az egyetemleges felelősség elvét valljuk, és fellépünk a fővállalkozótól a bonyolítón át a beruházóig mindenki ellen! Nem lehet érv, hogy a beruházó kifizette a fővállalkozót, és onnan nem jutott tovább a pénz – ellenőrizze a pénz áramlását, vállaljon felelősséget a tulajdonos! Magyarországon amúgy se nagyon van klasszikus fővállalkozó, akit így neveznek, az csak egy pénzügyi beruházó, aki továbbosztja a munkát, gyakorlati tevékenysége nincs, teljes személyzete nyolc ügyvéd és egy takarítónő!
– Mekkora jelenleg a tagságuk kintlévősége? Eddig hány esetben tudtak eredményt elérni?
– Körülbelül 100 millió forint, amiről mi tudunk, és eddig 24 millió forintot sikerült folyamatos tárgyalások után az érintetteknek visszakapniuk. Kétféle módon tudunk fellépni: az egyik az előre bejelentett demonstráció, amivel ritkábban élünk, ebben az évben eddig ebből hármat szerveztünk. A másik módszer az akció, amely nem spontán módon történik, hanem szervezetten, de titokban, és csak a vezetőségi tagok tudják az időpontokat. Ez fegyelmezett tulajdon-visszavétel. Tudni kell, hogy aki tag lesz nálunk, az vállalja, hogy alkalmazottaival együtt részt vesz az akciókban.
Ember elleni erőszakról szó sem lehet, de nincs is szükség rá – még ha őrző-védők vigyázzák az épületet, nem nagyon állnak meg több tucat izmos építőmunkás előtt. A legszebb az volt, amikor az egyik vagyonőr cég is mellénk állt, mondván, őket sem fizette ki a vállalkozó… Legutóbb Tatabányán és Gyöngyösön szerveztünk akciókat. Egy tatabányai gépész céghez házkutatási paranccsal még aznap kimentek a rendőrök, és megtalálták a műhelyben a bontásból származó szivattyúkat. A vállalkozó igazolni tudta a számláival, hogy a berendezések az ő tulajdonát képezik, így a rendőrök nem tudtak mit kezdeni ezzel a helyzettel. A büntetőjog alapján nem vagyunk felelősségre vonhatók, mert teljesen jogszerűen járunk el. Többször voltunk gyanúsítottak, de mindig ejtették a vádat. Az alvállalkozónak akkor van követelnivalója, hogyha a fővállalkozó szerződést szegett azzal, hogy az elvégzett munkát, a beépített gépek és berendezések árát nem fizette ki. Amennyiben valaki a saját gépeit, berendezéseit veszi vissza (amit nem fizetett ki a fővállalkozó!), akkor az nem lehet büntetőjogi kategória tárgya.
– Egyből támadnak?
– Természetesen nem, először tárgyalunk. De nem úgy, mint egy bíróság! Gyorsan, rövid határidővel próbáljuk rendezni a dolgokat, ha nem sikerül, jöhet az akció.
– Bizonyára ismeri a sajtóvisszhangokat, amelyek vitatják azt, hogy jogszerű-e az önök fellépése. Milyen jogszabályok alapozzák meg a VÉSZ tevékenységét?
– Hallottam én is ezekről a kritikákról. Az önbíráskodás fogalma a Büntető Törvénykönyvben csak személy ellen szól, mi pedig nem támadunk emberre, ezt tiltom és erkölcstelennek tartom. A Btk. 273. § (1) bekezdését idézem: „Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A gazdasági szektorban pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései a mérvadók.
Egy másik kategóriát is emlegetnek, a lopást, amelynek meghatározása a a Btk. 316. paragrafusában található: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” Minden egyes akciónk folyamán az érintett cégeknél ott van a vásárlási számla, miszerint ők vették meg az eszközt. Az illető vállalkozó szerződéssel és műszaki dokumentumokkal igazolja, hogy ő építette be, továbbá bizonyítja, hogy tőle senki sem vette meg. Akkor kié az eszköz? Tehát szóba sem jöhet idegen tulajdon lopása, mivel az ő tulajdona. Pusztán azért, mert egy épületbe lett beépítve, és mert nem hajlandó a megrendelő kifizetni, akkor ajándékká fog minősülni? Ez teljesen nonszensz. Amennyiben az ő tulajdona, akkor szó sincs arról, hogy idegen dolgot elvesz, és jogtalanul eltulajdonítja.
A harmadik, amit szoktak említeni, a „dolog elleni erőszak”. Nos, ilyen önálló bűntény nincs a Büntető Törvénykönyvben, a Btk. 316 §. 2. szakaszának b. pontját érdemes elolvasni, ahol mint a lopás minősítő esete szerepel. Ennél fogva, ha nincs lopás, akkor nem lehet dolog elleni erőszak sem.
Szokták még emlegetni a rongálást, amely a Btk. 324-es paragrafusában található. Ebben az esetben a törvényi tényállás az, hogy aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével, megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. Visszatérek a lopás fogalmához: amiről valaki számlákkal bizonyítja, hogy ő vásárolta, azt tőle senki nem vette meg, az nem idegen vagyontárgy, az az övé. Amit mi csinálunk, azt a római jog úgy hívja, hogy ius tollendi, vagyis magyarul az elvitel joga, azaz a legkisebb rongálással járó ön-kártalanítás.
– Egy fővárosi XIII. kerületi épület ajtóit is kiszerelték a VÉSZ tagjai.
– A beruházáson dolgozó tíz alvállalkozó 70-80 munkása megjelent egy bizonyos napon reggel nyolc órakor a Béke utcai épület előtt, és kiszerelte a nyílászárók egy részét. Az akcióra azért került sor, mert a beruházó és a fővállalkozó több hónapja nem fizette ki az egyik alvállalkozót, aki száznyolcvanegy ajtót vásárolt és épített be a saját pénzén. Ezután a fővállalkozóhoz mentek a kárvallottak, ahol átadták a dokumentumot, amelyben közölték a céggel, hogy a ki nem fizetett nyílászárók egy részét figyelmeztetés végett szerelték ki. Azt követeltük az adóstól, hogy azonnal találjon megoldást a kialakult helyzetre. A fővállalkozó az ügyirat átvétele után közölte, hogy azért nem fizeti ki az alvállalkozót, mert hibás munkát végzett, követeléseit vitatják. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy az alvállalkozótól ugyan rosszabb minőségű teljesítésként vették át az elvégzett munkát, de azt a fővállalkozó első osztályúként értékesítette tovább a beruházónak, az pedig a lakóknak.
– Hogyan veszik vissza a festést, az alapozást, azokat a munkákat, ahol nincs mozdítható érték?
– A lehető legkisebb rongálással elvisszük azt, ami elvihető, a számlák értékében.
– Hogyan tisztázzák, hogy a szervezethez forduló alvállalkozóknak jogos-e a követelése?
– A VÉSZ cégtagjainak követeléseit minden esetben dokumentumokkal kell igazolniuk. Szükség van a tisztánlátásra, mivel csak olyan ügyet tudunk teljes erővel felvállalni, és az érdekvédelmi hátteret biztosítani, amelyben bizonyított a követelés jogossága. Létezik egy nagyon komoly szakértői bizottságunk is, amelynek vezetője Osztroluczky Miklós, ők szakmailag minősítik az eseteket.
– Fel kívánják-e rakni az internetre elrettentő példaként a notórius nem fizető fővállalkozók és beruházók névsorát, a bankos BAR-lista mintájára?
– Nos ez már megtörtént, mivel az egyik gazdasági lap online fórumán megjelentek ezek a cégnevek. Közülük az egyik fel is hívott, mondván, mivel érdemelték ezt ki, hiszen most is folyamatosan tárgyalásban vagyunk, haragszunk tán rájuk? A cég beszámolójából kiderült, hogy az interneten megjelentek alapján a számlavezető bankjuk leminősítette őket, és nem kapnak hitelt.
– Mit tesznek azért, hogy törvényileg is szabályozni lehessen ezt a kialakult helyzetet?
– Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak nemrégiben egy petíciót nyújtottunk be annak érdekében, hogy törvényileg szabályozzák azt, hogy az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély kiadásánál ne fogadja be a kérelmet, amíg az építtető nem nyilatkozik arról, hogy a projekt ki van-e fizetve. A munka ellenértéke nem képezheti spekuláció tárgyát. Tehát a mi mozgalmunk elsősorban szociális mozgalom, amely nemcsak az építési alvállalkozók érdekeit képviseli, hanem azért is harcol, hogy a leendő ingatlantulajdonosok teljesen tehermentes ingatlanokhoz jussanak. Törekszünk arra, hogy az építőipari munka értékteremtő képessége és becsülete helyreálljon. Ki akarjuk harcolni, hogy reális piaci árakat alakítsanak ki, határozzák meg a minimális építési kivitelezési díjakat. Noha tudjuk azt, hogy minden megállapodás szabadáras, de ha a különböző szakmák el tudták azt érni, hogy törvényileg leszabályozzák a minimális munkavégzés díját (például a fordítók, a bírósági szakértők), akkor mi is jogosan várjuk el azt, hogy jogszabályban vagy rendeletben rögzítsék a minimális díjakat, vagy a mindenkori árarányokat.
– Úgy tűnik, hogy a VÉSZ-t nagyon nehéz megtalálni és szinte szájhagyomány útján terjed az önök elérhetősége! Hogyan lehet önökhöz csatlakozni? Kértek-e már az építőiparon kívül más szakmából segítséget önöktől?
– Nos, ez a közeljövőben változni fog, hiszen rövidesen honlapot indítunk. A honlapunk címe www.veszov.hu lesz, illetve engem el lehet érni a 70/9431777-es telefonszámon. Bárki csatlakozhat, aki vállalja alapelveink betartását. A tagjaink tagdíjat fizetnek, a tagok névsora megjelenik a weblapunkon.
