Nem félünk a farkastól! II.
2009/1-2. lapszám | Mattiassich Péter | 8226 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A lap decemberi számában cikksorozatot indítottunk el, amely azon összetett követelmény-rendszer áttekintését tűzte ki célul, amelyeknek a villanyszerelésben érintett vállalkozóknak meg kell felelniük. A publikáció-sorozat kezdő eleme már nyomatékosan érzékeltette azt, hogy rendkívül bonyolult feltételek között végzik napi munkájukat a villanyszerelők, s egy-egy munkaügyi vagy egyéb tárgyú ellenőrzésnél számot kell adniuk arról, hogy tevékenységüket az érvényben lévő szakmai és általános jogszabályoknak megfelelően látják el.
Természetesen a szaklap keretei nem teszik lehetővé a vonatkozó ismeretanyag teljes és részletes elemzését, mindazonáltal a cikksorozat elemei rávilágíthatnak egy-egy különösen fontos részterületre. Az alábbiakban a munkaegészségügyi követelmények kerülnek tárgyalásra: azért esett a választás elsőként erre a szakterültre, mert sok villanyszerelő talán nem is gondol arra, hogy ebben a vonatkozásban is feltételeknek kell megfelelni és itt is tárhat fel bírsággal járó szabálytalanságokat egy esetlegesen bekövetkező ellenőrzés! A publikációban közölt adatokat az OMFI (Országos Munkahigiéniás és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) és OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) tájékoztatása alapján közöljük. Kérdéseinkre dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgató főorvosa adott választ.
Milyen munkaegészségügyi követelményeknek kell megfelelni a villanyszerelő szakképesítés megszerzéséhez?
Elsősorban azt emeljük ki, hogy a villanyszerelő szakképesítés megszerzésének feltételeit a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról előírásai tartalmazzák. (III. munkaterület. A 77. sorszám alatt megnevezett, villanyszerelő szakképesítés FEOR száma 7445.)
A munkavégzésre jellemző munkaterületek ismertetése a fent hivatkozott rendelet szerint, csupán a főbb elemeket kiemelve: a szakember az ipari villamos berendezések és az épületvillamossági szerelések keretében elosztó- és kábelhálózatot, kapcsoló-berendezést, világítási berendezést és készüléket szerel. Fogyasztásmérő helyet alakít ki, erősáramú és épületinformatikai vezetékhálózatot, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést, valamint villámhárító berendezést szerel, javít, karbantart, kezelését betanítja.
A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort szerel, villamos gépet, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja.
A villamos szabadvezeték- és kábelhálózat szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és szabadvezetéket szerel, kisfeszültségű kábelt fektet és szerel, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával.
Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít.
A villanyszerelő szakképesítés munkaegészségügyi követelményei, jellemzői
A villanyszerelő szakma megszerzése előtt a tanulónak szakmai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie, amely vizsgálatot az iskolaorvos, vagy amennyiben nincs, a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa végzi el. A vizsgálatokhoz az alábbi szakmai irányelveket veszi figyelembe a vizsgálatot végző orvos.
A villanyszerelő munka jellege és körülményei: hajlott, álló, guggoló testhelyzetben, épületen belül, a szabadban, változó munkahelyen, gyakran létrán végzett, közepesen nehéz fizikai munka.
A munkavégzéssel kapcsolatos munkaegészségügyi és egyéb követelményi területek ismertetése. Pszichikai követelmények: gyors, ítélő- és cselekvőképesség, logikai készség, alkalmazkodóképesség a változó munkahelyekhez.
A munkavégzéssel kapcsolatos jellemző veszélyes baleseti lehetőségek ismertetése: áramütés, esés, zuhanás, kéz- és szemsérülés.
Kizáró okok az alkalmasság orvosi véleményezésénél: gyenge fejlettségű izomerő. A statikai rendszer és a végtagok minden anatómiai és funkcionális rendellenessége, betegsége, ortopéd szakorvos javaslata szerint. A szív és a keringési rendszer bármilyen idült betegsége vagy rendellenessége, a kardiológiai járó beteg szakellátás orvosának javaslata szerint. Krónikus aspecifikus légzőszervi megbetegedések. Epilepszia. Vertigo. Egyensúlyérzés zavara. Diabetes mellitus. Színtévesztés. 0,8-0,4; 0,9-0,3; 1,0-0,2-nél rosszabb látásélesség. ± 6D-án felüli szemüvegviselés. Egészségre ártalmas tényezők: nincsenek.
Milyen üzem-egészségügyi előírásoknak kell megfelelni a villanyszerelői munkavégzés megkezdéséhez, illetve folytatásához?
A munkavégzés megkezdése előtt a villanyszerelőnek előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. A vizsgálatot kizárólag a munkáltatójával szerződéses jogviszonyban álló foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa végezheti el. A munkáltatónak beutalót kell kitöltenie és aláírnia (1. melléklet), majd ezzel küldheti a villanyszerelőt a vizsgálatra.
A foglalkozás-egészségügyi orvos vizsgálata után dönt arról, hogy a villanyszerelő alkalmas, nem alkalmas, vagy ideiglenesen nem alkalmas a munkakör betöltésére. Szakvéleményét a munkáltatóval nyomtatványon közli A villanyszerelő csak akkor állítható munkába, ha érvényes munkaköri orvosi alkalmassági eredménnyel rendelkezik. Az ismétlődő munkaegészségügyi felülvizsgálatokkal kapcsolatos előírások a következők.
A villanyszerelői munkakör a hatályos rendelet melléklete szerint időszakos alkalmassági vizsgálat elvégzésére kötelezett. A melléklet szerinti gyakorisággal kell a munkáltatónak a munkavállalót a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosához vizsgálatra elküldeni.
A fokozottan balesetveszélyes munkakörben dolgozók számára munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése szükséges, ezek besorolása látható a 2. mellékleten.
A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, gyakoriságát és irányát a villanyszerelő munkáltatójának kell meghatározni és írásban rögzíteni. A szabályozáshoz a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét ki kell kérni.
1. melléklet: előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat dokumentációja (14. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez)
A munkáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője
Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra (A munkáltató tölti ki)
A munkavállaló neve:
Szül. ........ év ....... hó ...... nap .......
Lakcíme:
Munkaköre:
TAJ száma:
A vizsgálat oka:
munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, soron kívüli, záróvizsgálat
Kockázat jelzése | Kockázat megnevezése | A munkaidő egészében | A munkaidő egy részében |
1. | Kézi anyagmozgatás | ||
1.1. | 5 kp–20 kp | ||
1.2. | >20 kp–50 kp | ||
1.3. | >50 kp | ||
2. | Fokozott baleseti veszély (magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb: | ||
3. | Kényszertesthelyzet (görnyedés, guggolás) | ||
4. | Ülés | ||
5. | Állás | ||
6. | Járás | ||
7. | Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, nedves, változó) | ||
8. | Zaj | ||
9. | Ionizáló sugárzás | ||
10. | Nem-ionizáló sugárzás | ||
11. | Helyileg ható vibráció | ||
12. | Egésztest vibráció | ||
13. | Ergonómiai tényezők | ||
14. | Porok, megnevezve: | ||
15. | Vegyi anyagok, megnevezve: | ||
16. | Járványügyi érdekből kiemelt munkakör | ||
17. | Fertőzésveszély | ||
18. | Fokozott pszichés terhelés | ||
19. | Képernyő előtt végzett munka | ||
20. | Éjszakai műszakban végzett munka | ||
21. | Pszichoszociális tényezők | ||
22. | Egyéni védőeszköz általi terhelés | ||
23. | Egyéb: |
Pontosítás a cikk előző részéhez
Az előző cikkben a következő problémát fogalmaztam meg. „Végül is, ma már a villanyszerelőknek külön kell kábelszerelői vagy FAM-munkavégzésre vonatkozó képesítéseket szerezni, de régen ez össze volt vonva: amennyiben ma egy régi végzettséggel rendelkező szerelő balesetet idéz elő, akkor ebben a vonatkozásban is felelősségre vonható? Nos, a válasz az, hogy nem: a szerzett jogosultságokat nem lehet visszavonni. Az viszont már más eset, ha a munkáltató igazolni tudja azt, hogy felszólított a szükséges tanfolyam elvégzésére: így már nem egyértelmű az eset megítélése.” A kérdéssel kapcsolatos teljes tájékoztatás és a pontos megközelítés érdekében azonban ki kell emelni – kissé terjedelmesebben – a további tudnivalókat.
A szerzett jogosultságokat általában nem lehet visszavonni, de ez nem minden esetben érvényes, mert az olyan életveszélyes, baleseti veszélyeztetéssel járó munkafolyamatok, mint a feszültség alatti munkavégzés (a továbbiakban: FAM tevékenység) szakmai és munkabiztonsági követelményeit, a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata előírásai tartalmazzák.
1. A 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet, Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata (FAM) néhány fontosabb előírása a következő.
A FAM olyan tevékenység, melynek során a munkát végző személy, a villamos hálózat vagy berendezés feszültség alatt álló szerkezeti részein munkát végez, miközben a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, vagy szigetelt, vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével, vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából. Ezért természetesen a FAM-vizsga az általános hálózati villanyszerelőkre is vonatkozó Munkabiztonsági szabályozás alá tartozik. Ezeket igazolják a következő kitételek.
2.7.3. Beavatkozó szerelő: FAM feljogosítási igazolvánnyal rendelkező személy, aki a feszültség alatt álló berendezésrészeken vagy ezek közelében biztonsági okokból csak munkavezető irányítása mellett végezhet munkát. A FAM tevékenység engedély a FAM munkavégzés helyszínén kell rendelkezésre, álljon.
2.8.7.1. FAM feljogosítási igazolvány
FAM tevékenység szakképzésében részt vett és eredményes vizsgát tett személy részére a munkáltató által kiállított, FAM tevékenység végzésére feljogosító igazolvány.
2.8.7.2. FAM tevékenység engedély
Meghatározott berendezés felelős üzemeltetője által kiadott, a FAM tevékenység végzésére vonatkozó írásbeli meghatalmazás.
3.2.1. A FAM tevékenységet végző személyzet szakmai képzése speciálisan felszerelt gyakorlati képzőhelyeken a vonatkozó jogszabályok szerint történik.
3.2.2. A képzéseken szerzett ismeretek, jártasságok megújítására és bővítésére a feljogosítással rendelkező munkavállalóknak kétévenként továbbképzéseken kell részt venni.
3.3.4. A munkáltató nem bízhat meg olyan munkavállalót FAM tevékenységgel, aki feljogosítással nem rendelkezik.
Hasonló állásfoglalással rendelkezik a Magyar Elektrotechnikai Egyesület az alábbiak szerint. A MEE.SZI 0301:2006 Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE) Szakmai Irányelve 40.§ (1): a villamos berendezésen feszültség közelében vagy feszültség alatt munkát csak abban az esetben szabad végezni, ha ezt a villamos berendezésre vonatkozó üzemeltetési útmutató nem tiltja.... (2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzat a feszültség alatti munkák végzésének megengedésénél megkülönböztetheti a meghatározott feltételekkel, különleges szerszámokkal és technológiával, erre külön kioktatott és felkészített szakemberekkel végzett, 72/2003.(X. 29.) GKM rendelet (FAM szabályzat) szerinti munkákat az általános szakismeretekkel és általános technológiával végzett munkáktól.
Mérőhelyen (általánosan azokon a helyeken, ahol nincs számottevő ívképződés) 1 fő is végezhet feszültség alatti munkavégzést, amennyiben az MSZ 1585 szabvány szerinti IV/a…f csoportba tartozó szakképesítéssel rendelkezik, a villamos berendezés kialakítása azt lehetővé teszi és a tevékenységet az Erősáramú Üzemi Szabályzat (MSZ 1585) megengedi.
2. mellékelt: Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek (4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez)
1. | Magasban végzett munka | |
2. | Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök | |
3. | Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök | A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az “A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a “B” tűz- és robbanásveszélyes és a “C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati “tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek |
4. | Villamosüzemi munkakörök | A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585) Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység |
5. | a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek |
Külön jogszabályban meghatározott tevékenység |
6. | Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök | Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység |
7. | Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka | |
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni | ||
A) | Az 1–4. és a 6–7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként | |
B) | Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként |
A hivatkozott MSZ 1585:2001 Erősáramú Üzemi Szabályzat ide vonatkozó előírásai
4.2.101. E szabvány szerinti tevékenységet ténylegesen végző személyek a következő csoportokba sorolhatók.
IV. csoportba tartoznak azok a villamosan szakképzett személyek, akiket szakképesítésük az általuk végzett munkára általánosan (nem egy meghatározott villamos berendezésre) alkalmasnak nyilvánít. Ezek:
IV/a Egy meghatározott munkafajtára feljogosító hatósági vizsgát tett személy (pl. felvonókezelő);
IV/b Információátviteli (gyengeáramú) szakképzettségű olyan személyek, akik a munkájukkal kapcsolatos energiaátviteli (erősáramú) villamos berendezések villamos veszélyeiről és az ezzel kapcsolatos magatartási szabályokról iskolai vagy hatósági vizsgát tettek;
IV/c Energiaátviteli (erősáramú) végzettséget igazoló iskolai bizonyítvánnyal rendelkező villamos szakképzettségű személyek (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár);
IV/d Villamosmérnök, villamos technikus, valamint olyan, a IV/b vagy IV/c csoportba tartozó, más szakképzett személy, aki a kis zárlati áramú nagyfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozóan bizonyítottan kioktatást nyert;
IV/e Olyan villamos szakképzettségű személy, aki villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésére szakvizsga alapján jogosult (érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálója)
IV/f Olyan villamos szakképzettségű személy, akinek az általa kezelt nagyfeszültségű villamos berendezés kezelésére képesítő, hatósági szakvizsgája van (pl. önálló hálózatkezelő, villamosműkezelő).
6.3.102. Feszültség alatt szabad végezni azokat az üzemszerű kezeléshez tartozó munkákat, amelyeket csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelővizsgálat stb.). Ezeket a munkákat csak a célnak megfelelő, rendszeresített munkaeszközökkel, műszerekkel szabad végrehajtani.
A villamos szakképzettség nélküli személyek az alábbi tevékenységeket végezhetik. MSz 1585:2001 Erősáramú Üzemi Szabályzat alábbi előírásai.
6.3.103. Feszültség alatt, felügyelet nélkül szabad végezni foglalatba csatlakoztatható lámpák cseréjét, valamint a becsavarható biztosítók cseréjét.
6.3.103.1. Az izzólámpákat, továbbá a kisfeszültségű fénycsöveket és a kisfeszültségű foglalatba csavarható fémhalogén- vagy higanylámpákat –a góliát (E40) foglalatúak kivételével – bárki, minden szakképzettség vagy kioktatás nélkül cserélheti.
6.3.103.2. A legfeljebb 63 A névleges áramerősségű D-biztosítót – ha az világítási vagy háztartási áramkörben van – bárki, minden szakképzettség és kioktatás nélkül cserélheti.
6.3.103.3. A 6.3.103.1. és a 6.3.103.2. szakaszokhoz nem tartozó fényforrásokat, illetve olvadóbiztosítókat csak az üzemeltető vagy annak megbízottja, illetve az általa feljogosított személy cserélheti, ha a házirend vagy a munkáltatói szabályzat előírásait teljesíti és megfelelő kioktatásban részesült (III. csoport).
Ugyanezeket erősíti meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai Irányelve: MEE.SZI 0301:2006 Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE). Villamos képzettség nélkül, az erre kioktatott személy is elvégezheti az alábbi tevékenységeket.
28.§ (5) Üzemzavar esetén a fogyasztó jogosult a fogyasztói berendezését tápláló összekötő berendezésen lévő kismegszakítókat visszakapcsolni, és becsavarható olvadóbiztosítókat cserélni, kivéve, ha ezek elzárt helyen vannak, vagy az üzemviteli megállapodás ezt tiltja.
(6) Üzemzavar esetén a hálózati engedélyes az összekötő berendezésen lévő túláramvédelmi szerveket visszakapcsolhatja, olvadóbiztosítókat cserélheti, kivéve, ha ezek elzárt helyen vannak, vagy az áramszolgáltató és az üzemeltető közti üzemviteli megállapodás ezt tiltja.