Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tűzálló kábelrendszerek létesítése az új OTSZ alapján

2008. június 1. | Kruppa Attila |  4233 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A 9/2008. ÖTM rendelet által hatályba léptetett, május 22-től hatályos OTSZ számos olyan változást, újdonságot tartalmaz, amelyek alapvetően érintik a villamos területhez kötődő szakemberek munkáját, és amelyek közül ebben a cikkben a tűzálló kábelre...

A 9/2008. ÖTM rendelet által hatályba léptetett, május 22-től hatályos OTSZ számos olyan változást, újdonságot tartalmaz, amelyek alapvetően érintik a villamos területhez kötődő szakemberek munkáját, és amelyek közül ebben a cikkben a tűzálló kábelrendszerekre vonatkozókat tekintjük át.

Előzmények
A tűzvédelmi célú berendezések jelentős részének (hő- és füstelvezetést, valamint légutánpótlást szolgáló gépészeti rendszerek, biztonsági világítási rendszerek, oltóvíz megfelelő nyomását biztosító szivattyúk stb.) akkor is működőképesnek kell lenniük, ha tűz hatásának vannak kitéve. Ez a követelmény a rendszer egészére (és nem vagy legalábbis nem feltétlenül külön-külön a rendszer minden egyes elemére) vonatkozik.

A működőképesség biztosításának elve tehát kézenfekvő, gyakorlati megvalósításának módja azonban közel sem egyértelmű, különösen ha azt is figyelem- be vesszük, hogy többnyire a kivitele- zési költségek növekedésével jár együtt. A 2005 májusában megjelent OTSZ-nek tagadhatatlan érdeme volt, hogy a működőképesség biztosításának fontosságára felhívta a figyelmet, és ezzel olyan változásokat indukált a villamos tervezés és kivitelezés területén, amelyek hozzájárultak az épített környezet biztonságának növekedéséhez. A 2005-ös OTSZ-ben a működőképesség-megtartásra vonatkozó két mondat bőségesen elég volt e változások elindításához, de kevésnek mutatkozott a mindennapi gyakorlatban újra és újra felvetődő kérdések differenciált megválaszolásához. Ezt a problémát felismerve született meg 2008 januárjában a V-AMM 1-001 jelű műszaki ajánlás, amely a működőképesség-megtartás kérdését a villamos installáció szemszögéből igyekezett egzaktabb alapokra helyezni, pontosítva-kiegészítve a jogszabályt. A 9/2008. ÖTM rendelettel megjelent OTSZ tükrözi a korábbi szabályzás korlátainak felismerését, ennek megfelelően jóval részletesebb előírásokat fogalmaz meg a tűzálló kábelrendszerek vonatkozásában.

A jogszabály átdolgozása négy szempontnak megfelelően történt:
adjon egyértelműbb, differenciáltabb eligazítást a tűzálló kábelrendszerek alkalmazási szükségességéről;
vázoljon egyes műszaki megoldási lehetőségeket, azok alkalmazási kötelezettsége nélkül;
hívja fel a figyelmet a tűzálló kábelrendszerek létesítésének környezeti feltételeire,
rögzítse a kivitelezés dokumentálásának szükségességét.

A követelményrendszer átalakításához a német MLAR (Muster Leitungsanlagen-Richtlinie) adott támpontot, amely gépészeti és villamos vezetékrendszerek tűzvédelmi irányelveknek megfelelő kialakítását tárgyalja, és amelynek szerepe a német jogi-műszaki előírások környezetében hasonló az Országos Tűzvédelmi Szabályzatéhoz.

Tűzálló kábelrendszerek fogalmának meghatározása az OTSZ alapján
A tűzálló kábelrendszerek alkalmazása szempontjából lényeges momentum, hogy az új Szabályzat az 5. rész I/2. fejezet 2.2.44. pontban definiálja azt, hogy mit kell tűzálló (azaz működőképesség-megtartó vagy funkciótartó) kábelrendszer alatt érteni. Eszerint a tűzálló kábelrendszer "elektromos vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani anélkül, hogy benne zárlat keletkezne, vagy megszakadna az elektromos áram." A meghatározás célja annak egyértelművé tétele, hogy a tűzállóságot nem pusztán a kábelektől várjuk el, hanem a kábel elhelyezésére szolgáló környezettől is, így például a kábeltartó-szerkezettől - adott esetben mondjuk a kábeltálcák, oszlopok és konzolok stb. összességétől - is, és hogy a kábelrendszer tűzállóságához szükséges biztosítani az elosztási, illetve kötési/toldási pontok tűzállóságát is. Ebből a definícióból azonban az is levezethető, hogy a tűzállóság biztosításához a kábelnek magának nem feltétlenül kell tűzállónak lenni, ha a kábelrendszer működőképesség-megtartása enélkül is teljesül. A tűzálló kábelek alkalmazása önmagában tehát sem nem elégséges, sem nem szükséges feltétele a tűzállóság biztosításának!

A tűzállósági teljesítmény jellemző fogalmának bevezetése
Új elem az OTSZ-ben a "tűzállósági teljesítmény-jellemző" fogalmának bevezetése az 5. rész I/3. fejezetének 6. pontjában, amely alatt a különböző épületszerkezeti elemek tűzvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát értjük, azok rendeltetésétől függően. Például épületszerkezetek statikai stabilitását biztosító tartópillérekre a terhelhetőség (jelölése: R), tűzgátló lezárásokra a láng/füst átjutásának gátlása (jelölése: E) és egyúttal a hő átvezetésének gátlása (jelölése: I) a tűzállósági teljesítmény- jellemző. Ennek megfelelően azokat a tűzgátakat, amelyek 90 percig akadályozzák a tűz és a füst átjutását a tűzmentett oldalra, és ez idő alatt tűzmentett oldali hőmérsékletük sem emelkedik megengedhetetlen mértékben, az EI 90 jelölést kapják. Miért kell ezt megemlítenünk? Mert az OTSZ a tűzálló kábelekkel kapcsolatban az 5. rész I/3. fejezet 6.1 és 6.2. pontjában a "P" és "PH" jelölésű (a különbség itt lényegtelen) tűzállósági teljesítmény-jellemzőt nevezi meg. Ennek megfelelően a P90, illetve PH90 jelölést viselő kábelek olyan kábelek, amelyek 90 percig megtartják működőképességüket. Szükségét mutatja e fejtegetésnek az is, hogy az 5. rész I/5. fejezetének 6.3. pontjában előírásként jelenik meg az így minősített kábelek alkalmazása.

A gyakorlatban ez az új jelölési rendszer okozhat kavarodást, hiszen tűzálló kábelekkel eddig az "FE", illetve "E" jelöléseket lehetett kapcsolatba hozni, előbbit az IEC 60331, utóbbit a DIN 4102-12 vizsgálattal kapcsolatban. Bár az OTSZ azt is előírja, hogy a tűzállósági teljesítmény-jellemzőket laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni, arról nem rendelkezik, hogy a P/PH-értékeket milyen szabványossági vizsgálattal kell igazolni. Addig is, ameddig ez egyértelmű tisztázásra kerül, célszerű (az IEC vizsgálatnál szigorúbb) DIN 4102-12 vizsgálat szerinti kábeleket alkalmazni, azaz ahol az OTSZ PH90-es kábelt követel meg, ott E90-est, megfelelő kábeltartó-szerkezeten elhelyezve. (Zavaró, hogy a DIN-vizsgálat eredményét éppúgy E betűvel jelölik, mint az előbbi tűzállósági teljesítmény- jellemzőt, de ez ne tévesszen meg senkit: a kettő teljesen különböző jelentésű!)

Tűzálló kábelrendszerek működőképesség-megtartásának ideje
Tűzálló kábelrendszerek létesítésére vonatkozó előírásokat az OTSZ 5. részének több pontjában is találhatunk. Mindenekelőtt azonban az 5. rész I/4. fejezetének 4.16.8.-4.16.13. pontjait kell kiemelnünk, amelyek az általános követelményeket ismertetik. Az időértékekkel kapcsolatban első pillantásra újszerűnek tűnhet, hogy a működőképesség-megtartás idejét a korábbi OTSZ 60 percével szemben az új rendelet 30, illetve 90 percnek követeli meg. Aki azonban ismeri a V-AMM 1-001 jelzetű ajánlást, az tudja, hogy a gyakorlatban korábban sem csak a 60 perces tűzállóság volt ismert és ennek megfelelően alkalmazandó. Az időértékek 30 és 90 percre történő szétválasztása a bevezetőben említett MLAR-ből származik, és többé-kevésbé követve a korábbi gyakorlatot, azt a koncepciót igyekszik tükrözni, hogy azokat a tűzvédelmi berendezéseket, amelyek az épületek biztonságos kiürítését teszik lehetővé, 30, amelyek pedig a mentés megkezdését, azokat 90 percig kell üzemképes állapotban tartani. Formailag újszerű az is, hogy az OTSZ nevesítve felsorolja azokat a berendezéscsoportokat, amelyeknek 90, illetve 30 percig kell működőképességüket megtartaniuk. (Vigyázat! Az 5. rész I/9. fejezet III. mellékletének 5. pontjában 60 perces követelménynyel is találkozhatunk.) A felsorolásban különösnek tűnhet a 4.16.9.2. pont g) alpontjának követelménye, amely 30 perces működőképességet követel meg minden olyan berendezéstől, melynek "a tűz során bármennyi ideig is működnie kell". Ez a megfogalmazás amolyan - a kifejezés jó értelmében - "gumiszabályként" a kérdéses helyzetekre kíván egyértelmű választ adni: Mi a teendő akkor, amikor egy rendszertől megköveteljük, hogy a tűz keletkezését követően néhány percig működjön, de ezt a képességét hosszabb ideig, akár 5-10 percig sem kell feltétlenül megtartania? Az ilyen rendszerek megvalósításának módja vitatható lenne, e viták megelőzését szolgálja ez a követelmény. (Az elv a tűzjelző rendszerek kábelezésére vonatkozó, EN 54-14 TS jelű műszaki specifikációból származik, nem véletlenül.) Tűzállóságra vonatkozóan követelményeket az 5. rész más pontjai is tartalmaznak, ezekkel itt részletesebben nem foglalkozunk.

Műszaki megoldások
Műszaki megoldások tekintetében az OTSZ továbbra sem köti a szakemberek kezét, azaz nem írja elő, hogy tűzálló kábelrendszert milyen konkrét formában kell létesíteni. A tűzálló kábelrendszerek eddig általánosan alkalmazott kialakítási módja (úgynevezett integrált funkciótartással rendelkező kábelrendszerek) mellett azonban említésre kerül két olyan lehetőség, amelyek esetenként mind anyagi, mind pedig műszaki megfontolások alapján alternatívát kínálhatnak. Egyik a kábelek földárokban történő elhelyezése, a másik pedig a kábelek betonfödémen történő fektetése (amennyiben a kábelt legalább 30 mm beton fedi). Ezeknél a rendszereknél tűzálló kábel alkalmazása sem szükséges a 30, illetve 90 perces tűzállóság biztosításához (itt utaljunk viszsza a tűzálló kábelrendszer fogalmának definíciójára), ami valószínűleg nagy vonzerőt gyakorol majd a kivitelezőkre még akkor is, ha e megoldások gyakorlati alkalmazása nagy körültekintést igényel, és eleve nem minden esetben alkalmazható.

Tűzálló kábelrendszerek jelölése
Újdonság a tűzálló kábelrendszerek jelölésének megkövetelése. Ez az előírás egyrészt figyelemfelkeltő célt szolgál: ráirányítja a kivitelező, a műszaki ellenőr és az üzemel- tető figyelmét arra, hogy a jelzett kábelrendszerek tűzvédelmi célt szolgálnak, és emiatt "megkülönböztetett bánásmódot" igényelnek. Másrészt a jelölés alapján a tűzálló kábelrendszer utólagos átalakításakor - az alkalmazott tartószerkezet azonosítása által - könnyebben meghatározhatók azok a feltételek, amelyeknek megfelelően az átalakítás elvégezhető, anélkül, hogy a kábelrendszer tűzállóságát a módosítás veszélyeztetné. A jelölés módjára az OTSZ nem tartalmaz követelményt, de az előbbiekből levezethetően annak időtállónak kell lennie - ami nem tűzállóságot jelent, csupán annyit, hogy a tűzálló kábelrendszer műszaki paramétereit évek múltán is azonosítani lehessen. A célnak egyaránt megfelel a tartószerkezet-gyártók által forgalmazott jelölőtábla (alkoholos filctollal kitöltve), vagy más hasonló megoldás. A jelölés elhelyezésére vonatkozóan szintén nincs előírás, de az ésszerűséget szem előtt tartva a jelölést a kábeltartó-szerkezeten (pl. kábeltálcán) vagy annak közelében (pl. bilincses kábelezés esetén) kell rögzíteni, olyan helyeken és sűrűséggel, hogy lehetséges legyen az adott helyen alkalmazott kábeltartó-szerkezet típusának azonosítása.

Tűzálló kábelrendszerek létesítésének környezeti feltételei
Fontos előrelépésként lehet értékelni, hogy az OTSZ 5. rész I/4. fejezetének 4.16.12. és 4.16.13. pontjába bekerült két olyan előírás, amelyek szem előtt tartása nélkülözhetetlen a tűzálló tartószerkezetek létesítésekor. A tűzálló kábelrendszereket olyan épületszerkezetekhez kell rögzíteni, amelyek tűzállósági határértéke legalább akkora, mint a kábelrendszeré. Sajnos, a gyakorlatban a helyszíni adottságok miatt sokszor teljesíthetetlen ez a feltétel, ami mindenekelőtt a villamos kivitelezőt hozhatja kényes helyzetbe. Az új szabályzás remélhetőleg hatást gyakorol majd az építészeti, illetve villamos tervezés gyakorlatára, hogy a tűzálló kábelrendszerek megfelelő elhelyezésének lehetőségét legalább új létesítményeknél biztosítani lehessen. Jogszabályi szinten az is új követelmény, hogy a tűzálló kábelrendszert úgy kell elhelyezni, hogy működőképesség-megtartását környező építőelemek - pl. tűz hatására leszakadó gépészeti és villamos vezetékrendszerek - negatív módon ne befolyásolhassák. Ennek előírása hivatott biztosítani a tűzálló kábelrendszerek kivitelezőjének megfelelő "rangját" az egyéb vezetékrendszerek kivitelezőivel szemben, a különböző vezetékrendszerek kivitelezési sorrendjének, illetve a kereszteződések kialakításának kérdésében.

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem