Villanyszerelők Lapja

Villámvédelmi kockázatkezelés II.

Kockázatkezelési paraméterek

2016. október 5. | Kruppa Attila |  1547 | |

Villámvédelmi kockázatkezelés II.

Előző cikkünkben a kockázatkezelés első lépésével, a modellalkotással foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az ún. kockázatkezelési paraméterekre irányítjuk figyelmünket, amelyekkel leírhatjuk modellünket, és amelyeket számszerűsítve lehetőség nyílik a kockázatszámítások elvégzésére.

Kockázatkezelési paraméterek

A kockázatkezelési paraméterek a modellnek azok a kialakítási jellemzői, amelyek számszerűsített értékeivel a kockázatszámítást elvégezhetjük. Ilyen például az építmény (geometriai modelljének) magassága, szélessége, az építmény villámcsapás valószínűségét növelő vagy csökkentő környezete, a villámsűrűség, hogy csak néhányat említsünk a több tucatnyi paraméterből, amelynek értéket kell adnunk a legegyszerűbb kockázatkezeléshez is. A paraméterek nagyobb részének értékét az MSZ EN 62305-2 szabvány A., B. és C. mellékletében található táblázatokból lehet kiválasztani, kisebb részének értékét (pl. létszámadatokat, időértékeket) a tervezőnek kell megadnia az általa felállított kockázatkezelési modell, illetve a kapott építészeti, tűzvédelmi és egyéb adatszolgáltatás alapján. Tekintettel arra, hogy a kockázatszámítást szinte minden esetben szoftverrel végzik a tervezők, és ez talán a túlzott egyszerűség látszatát kölcsönzi a feladatnak, a paraméterek értékének megválasztása gyakran mutatja az átgondolatlanság jeleit. Annak érdekében, hogy ezt elkerülhessük, a továbbiakban logikusan, rendezett formában áttekintjük, minek és hogyan kellene értéket adnunk a kockázatkezelés során.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

KockázatkezelésVillámvédelem

Kapcsolódó