Villámvédelem

Villámvédelmi kockázatkezelés

2016/9. lapszám | Kruppa Attila |  1950 |

Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, hogy − tapasztalatom szerint − az elkészült kockázatkezelések jelentős részében nagyon sok a formai és a tartalmi hiba. Ezekért a hibákért jobbára nem a tervezők tehetők felelőssé, akkor sem, ha a hibák ténylegesen az egyes tervezők munkáiban jelennek meg. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a kockázatkezelés lényegét, folyamatát nem sikerült a tervezőkkel megismertetni. Éppen ezért a következő néhány cikkben kísérletet teszek annak elmagyarázására, hogy szerintem hogyan kellene egy szakszerű kockázatkezelésnek kinéznie.

A villámvédelmi modell

Kissé elméletinek hangozhat a bekezdés címe, pedig valójában egyszerű dologról van szó. A villámvédelem lényege röviden összefoglalva annyi, hogy van valamilyen elképzelésünk arról, hogy a villámok milyen módon okozhatnak károkat az építményekben, és ennek alapján különböző intézkedésekkel megpróbáljuk a károk (az érvényes villámvédelmi szabványban: veszteségek) bekövetkezését megelőzni. Ezt az elképzelésünket egy általános modell testesíti meg, amelyet aktuális tudományos, műszaki és társadalmi szempontok alapján alkotunk. 

A korábbi MSZ 274 szabvány villámvédelmi modelljét a következőképp írhattuk le hétköznapi módon: az építményt érő villámcsapás hatására keletkező tűz okoz kárt. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a tűz keletkezése mennyire valószínű, illetve a tűz milyen nagy kárt okozhat, és ettől függően kell a szükséges villámvédelmi intézkedéseket alkalmazni, a tűz keletkezésének megelőzése érdekében. 

Ez egy nagyon egyszerű modell volt, mert – eltekintve apróbb részletektől – azt feltételezte, hogy csak az építményt érő villámcsapás okoz kárt (mert csak az képes az építményben tüzet okozni), és hogy a kár kizárólag tűz révén keletkezik. Ennek megfelelően a „villámvédelmi kockázat” értékelése (amelyet az MSZ 274-2 „villámvédelmi besorolásnak” nevezett) is meglehetősen egyszerű volt. A jelenleg érvényes MSZ EN 62305 szabvány egy lényegesen összetettebb modellre épül.

KockázatkezelésMSZ 274MSZ EN 62305Villámvédelem

Kapcsolódó

---