Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A norma szerinti villámvédelemben meglehetősen megbonyolódott a biztonsági távolság számítása. Ennek nem az az egyetlen következménye, hogy a tervezőtől – általában fölöslegesen – részletes számítások elvégzését követelné meg az MSZ EN 62305, hanem az is, hogy a felülvizsgáló az időszakos felülvizsgálat során ellentmondásba kerülhet a tervezővel, annak ellenére is, hogy mind a tervező, mind a felülvizsgáló a szabvány követelményeinek megfelelően jár el. Cikkünkben annak járunk utána, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet a gyakorlatban feloldani.
A problémák gyökere
A biztonsági távolsággal (a fogalom magyarázatát lásd a keretes írásban) kapcsolatban megjelenő problémák két tényezőre vezethetők vissza:
A biztonsági távolság az építmény (az LPS) különböző pontjain más és más (1. ábra). Ha tehát azt szeretnénk megtudni, hogy az építmény egy adott helyén létrejön-e a veszélyes megközelítés, akkor az arra a helyre vonatkozó biztonsági távolságot kell kiszámolni. Másképp fogalmazva: egy építményre nem adható meg egyetlen biztonsági távolság, legfeljebb a maximális biztonsági távolság, amely az összes közül a legnagyobb. (Ennek viszont csekély a jelentősége, hiszen az építménynek egyetlen pontjára igaz.)
A biztonsági távolság számítására a szabvány többféle képletet is ad, amelyek azonban jelentősen eltérő értékeket eredményezhetnek.
1. ábra: A változó nagyságú biztonsági távolság sematikus bemutatása az LPS néhány levezetője mentén, a levezető különböző pontjain. 1 a biztonsági távolság legnagyobb értéke, 2 biztonsági távolság (s).
Ezek azért jelenthetnek problémát a gyakorlatban, mert
ami a tervezés stádiumában helyes volt, arról a felülvizsgálat során nem jelentheti ki a felülvizsgáló, hogy helytelen, csak azért, mert a biztonsági távolságot egy másik (szabványos) képlettel számította, és
a felülvizsgálónak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy az építmény bármely pontján el tudja dönteni, hogy fennáll-e a veszélyes megközelítés ténye, következésképp ki kell tudnia számolnia a biztonsági távolságot.
A norma szerinti villámvédelem rendszerében hasonló problémával találkozhatunk a kockázatkezelésnél: egy építmény esetében többféle (helyes) kockázatkezelés lehetséges, amelyek eredményeképp eltérő villámvédelmi intézkedések alkalmazása lehet szükséges. De éppen azért, hogy ne keletkezhessen ellentmondás a felülvizsgáló és a tervező kockázatkezelése között, az MSZ EN 62305 rögzíti, hogy a felülvizsgálatot a tervek (és az annak részét képező kockázatkezelési dokumentáció) alapján kell elvégezni. Ha pedig terv nem áll rendelkezésre, akkor tervező közreműködése szükséges.
A cikk még 14 330 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el, ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
