Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Villámvédelem

Folyhat-e a villámáram felfelé?

2023/1-2. lapszám | Kruppa Attila |  4130 |

Folyhat-e a villámáram felfelé?

A kérdés felvetését az indokolja, hogy a villámvédelemben gyakran találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy a villámvédelmi terv vagy a kivitelezett műszaki megoldás nem megfelelő, mert a villámáram útja felfelé nem vezethet, azaz a levezetőnek nem lehet emelkedő szakasza.

Márpedig ilyen kialakítás nem ritkán előfordul az attika falon „átbuktatott”, vagy a lapostetők vízzáró szigetelésén átvezetett levezetők esetén (lásd a borítóképen), de akár más helyzetekben is. Ha a kérdésre az érvényes szabvány alapján, röviden és tömören válaszolunk, akkor csak annyit mondhatunk: nem. Ezzel a válasszal csak az a probléma, hogy a gyakorlatban – ritka kivételektől eltekintve – teljesíthetetlen, ráadásul fizikai oldalról sem indokolt.

Az MSZ EN 62305-3 5.3.4 pontjában valóban azt olvashatjuk, hogy „down-conductors shall be installed straight and vertical such that they provide the shortest and most direct path to earth”, azaz „a levezetőket úgy kell egyenes vonal mentén és függőlegesen vezetni, hogy a legrövidebb és legközvetlenebb utat biztosítsák a föld felé”. Ez a megfogalmazás azonban több szempontból is hibás. Ha ugyanis a levezetőt egyenesen és függőlegesen vezetjük, és ez a legrövidebb út a föld(elő) felé, akkor teljesen fölösleges a mondat második része. Ha pedig a legrövidebb út nem függőleges, akkor ellentmondás van a mondat első és második felében megfogalmazódó követelmények között. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a „legrövidebb” utaknak a kialakítása mennyire életszerű… Ha belátjuk a követelmény megfogalmazásának ezeket a hibáit, akkor nem árt egy kicsit komplexebben megközelítenünk a kérdésünkre adott választ.

Érdemes talán felidézni az MSZ 274-3 vonatkozó részét is, amely ugyan már nem érvényes, de mind a mai napig sok tekintetben meghatározza a szakemberek viszonyulását a villámvédelemhez. E szerint „a levezetőt lehetőleg egyenesen és függőlegesen kell vezetni, kerülni kell az éles iránytöréseket, az emelkedő szakaszokat és a hurkokat (pl. eresz megkerülésekor).” Megfigyelhetjük, hogy ez a megfogalmazás nem teljesen zárja ki az emelkedő szakasz kialakítását (bár erre sokan így emlékeznek!). Az „egyenes és függőleges” vezetés itt csak egy célkitűzés, amelytől a szükséges és indokolt mértékben el lehet térni.

Ha elfogadjuk (márpedig a gyakorlat szempontjából nagyon is kénytelenek vagyunk elfogadni), hogy a függőleges és egyenes nyomvonaltól eltérő emelkedő szakaszok és hurkok is szóba jöhetnek, akkor a következő kérdés nyilván az, hogy hogyan húzzuk meg a „jó” és „rossz” megoldások közötti határt. Ezen azonban nem kell sokat törnünk a fejünket: az MSZ EN 62305-3 (és az MSZ 274-3 is) foglalkozik a „veszélyes hurok” kialakításának lehetőségével, ezzel lényegében be is ismerve a levezető („egyenes és függőleges”) kialakítására vonatkozó alapszabály gyakorlati tarhatatlanságát. Szerencsére ez a szabály, amely a biztonsági távolság figyelembevételén alapul, fizikailag elég jól megalapozott és eléggé általános ahhoz, hogy a levezetőrendszer olyan geometriáinál is használni lehessen, amelyeknek vannak emelkedő részei. 

Összefoglalva tehát azt válaszolhatjuk a címben feltett kérdésre, hogy igen, a villámáram folyhat felfelé, a szabvány – bizonyos keretek között – lehetővé teszi ilyen megoldások alkalmazását. Annak ellenére is, hogy a szabvány megfogalmazása sok tekintetben pontatlan, ellentmondásos. Aki pedig nem hiszi, hogy a villámáram – legalábbis rövid szakaszokon – folyhat felfelé, az elmélkedjen azokon a fotókon, amelyek a felhő-föld villámok cikkcakkos, esetenként méretes hurkokat formáló útját mutatják… 

Borítóképen: példa a levezetőn kialakított emelkedő áramútszakaszra, a vízszigetelésen történő átvezetésnél. Nem feltétlenül szabálytalan.

Túlfeszültség-védelemVillámvédelem

Kapcsolódó