Nem félünk a farkastól V.
A dolgozók munkavédelmi oktatása II.
2009/5. lapszám | Mattiassich Péter | 4320 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az áprilisi számban a munkavédelem területén meghatározó fontosságú oktatás jogszabályi környezetére kívántuk felhívni a figyelmet. Az idézett paragrafusok előírásai együttesen határozzák meg munkavédelmi oktatás tartalmát és formai kereteit. A rendeletekben szabályozott előírásokon kívül azonban fontos tudni, hogy az épületvillamossági berendezéseken dolgozók számára a kötelező munkavédelmi szabványok milyen betartandó követelményeket tartalmaznak. Szemléltető jelleggel most az MSZ 1585: 2001 Erősáramú üzemi szabályzat munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásait szemelvényezzük vázlatosan. Biztonságos üzemeltetés A szabvány rögzíti, hogy a villamos berendezés kezelési műveletének vagy a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét. A felmérés során meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját. A villamos berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felkelő üzemi viszonyok közötti üzemben tartása tilos. Ezek üzembe vételét és üzembe tartását csak a szabvány meghatározott pontján meghatározott, utasítás kiadására feljogosított vezető engedélyezheti. Fontos, és manapság sajnálatosan elhanyagolt szempont az, hogy az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a villamos berendezésre vonatkozó olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét. A munkavezető köteles kioktatni a munkavégzésben résztvevőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről. Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik vagy a munka végzéséhez szükséges megfelelő felügyelet alatt áll (4.1.).
Személyzet
A munkavégzésben résztvevők vagy a munkavégzéssel érintett személyek biztonságával kapcsolatos, személyekre ruházott felelősségnek meg kell felelnie a nemzeti jogszabályoknak. A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett bármilyen munkavégzésben résztvevő személyeket ki kell oktatni a munkájukkal kapcsolatos biztonsági követelményekről, biztonsági szabályokról, és vállalati előírásokról.
Ha a munka hosszantartó vagy nagyon összetett, az oktatást a munka folyamán ismételni kell.
A személyzet köteles betartani ezeket a követelményeket, szabályokat és előírásokat. A személyzet ezen kívül köteles megfelelő, testhezálló ruházatot viselni. A munkavégzés megkezdése előtt és a munkavégzés folyamán a munkavezetőnek biztosítania kell minden vonatkozó követelmény, szabály és előírás betartását.
Nemzeti jogi szabályozás meghatározhatja az alsó korhatárt és a személy kompetenciájának kritériumát. Ha az alkalmasságra vonatkozóan nincsenek nemzeti előírások, a személyek alkalmasságának elemzésére a következő kritériumokat kell figyelembe venni:
- a villamosság ismerete;
- a villamos munkával kapcsolatos gyakorlat;
- az adott berendezés ismerete és az adott munkára vonatkozó gyakorlati tapasztalat;
- az adott munka során fennálló veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete;
- annak felismerési képessége bármely időpontban, hogy vajon biztonságos-e a munkavégzés folytatása.
A tevékenység megkezdése előtt elemezni kell a munkavégzés összetettségét, abból a szempontból, hogy a végrehajtásra megfelelően lett-e kiválasztva szakképzett, kioktatott vagy képzetlen személy.
A villamos szakmunka irányítására, vezetésére, önálló villamos szakmunka végzésére jogosított személyeket az adott munkakörbe való belépésükkor a munkájukhoz szükséges biztonsági követelményekről, valamint e szabvány munkájukhoz kapcsolódó részeiről ki kell oktatni, részükre e szabványt folyamatosan elérhetővé kell tenni, és írásban kell igazoltatni, hogy elolvasták és megértették (4.2.103.1).
A képzetlen személyeket elegendő esetenként – az adott alkalommal – a szűkebb munkakörükben a környezeti veszélyekre és elvárt magatartásra (óvatosságra, gondosságra) kioktatni (3.2.5.).
Mindenkinek kizárólag csak azt a munkát szabad végeznie, amivel megbízták, kizárólag csak azon a munkaterületen szabad dolgoznia, amelyet számára a munkautasításban, illetve MSZ 1585: 2001 Erősáramú üzemi szabályzat (a hivatkozott szabvány) szerint kijelöltek, kizárólag csak azokat a szerszámokat, munka- és védőeszközöket szabad – és köteles is – használni, amelyek a rábízott feladat ellátásához szükségesek és amelyek használatára kioktatták.
Fontos és feltétlenül kiemelendő megállapítás az, hogy ha a munkavégzés összetett, az előkészületeket írásban kell rögzíteni.
A villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munkához kellő számú személyt kell kioktatni, és el kell látni őket a szükséges információval, hogy áramütés és/vagy égési sérülés esetén a sérültet megfelelő elsősegélyben tudják részesíteni. A munkavégzés helyén, plakátokon vagy táblákon ajánlatos az elsősegély nyújtásával kapcsolatos útmutatókat kifüggeszteni, vagy az azokat tartalmazó szórólapokat, illetve a körülményektől függően a biztonsággal kapcsolatos dokumentumokat a munkát végző személyek között kiosztani.
Az idegen munkáltató által végzett munkával kapcsolatos üzemi követelményeket a koordináló személynek írásban kell közölnie az idegen munkáltató munkavezetőjével, aki ennek alapján köteles kioktatni a munkában résztvevő személyeket (4.3.101.4.).
Oktatás és képesítés
A villanyszerelésben érintett szakemberek számára különösen fontos a FAM-előírásoknak való megfelelés. A feszültség alatti munkavégzéshez a szakképzett és kioktatott munkát végző személyek alkalmasságának fejlesztésére és szinten tartására különleges oktatási programot kell kidolgozni. A programnak elméleti és gyakorlati foglalkozásokon kell alapulnia és összhangban kell lennie a feszültség alatti munkavégzés követelményeivel.
Ezeknek a foglalkozásoknak az oktatás utáni, ténylegesen végzendő munkát kell bemutatniuk, vagy ha eltérnek az adott munkától, akkor ugyanazokra a biztonsági alapelvekre kell épülniük. Az oktatás sikeres elvégzése után írásos igazolást kell kiadni arról, hogy a személyzet képes az oktatás tárgyát képező feszültség alatti munkavégzésre a rá vonatkozó oktatási szinten. Az alkalmassági szintet a feszültség alatti munkavégzésre szóló felhatalmazással kell igazolni.
Feszültség alatt álló villamos berendezésen munkát végezni az üzemi személyzet, valamint az idegen munkáltató ilyen feladat végzésére kijelölt és erre megbízott – a IV. és V. csoportba tartozó szakképzett, amennyiben szükséges segítőként a III. csoportba tartozó kioktatott – tagjainak szabad, akik a végzendő munka általánostól eltérő veszélyességére és a szükséges védőintézkedésekre is ki vannak oktatva, és el vannak látva a biztonságos munkavégzéshez szükséges szerszámokkal, műszerekkel, védőeszközökkel és egyéb szükséges felszerelésekkel.
Minden karbantartási munkát a berendezés-felelősnek kell jóváhagynia. A munkát elvégző személyzetnek megfelelően kioktatottnak vagy szakképzettnek kell lennie. El kell látni őket a munkavégzésnek megfelelő, jó állapotú szerszámokkal, vizsgáló- és mérőkészülékekkel, valamint az előírt egyéni védőeszközökkel és védőfelszerelésekkel.
