Egy kapuautomatizálási szerviz észrevételei
2009/5. lapszám | netadmin | 5189 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tanulságos történetek rovatunkban ez alkalommal egy olyan szakterültre kalauzoljuk olvasóinkat, amely eltér a szorosabb értelemben vett villanyszereléstől: mindazonáltal az elektronikus vagyonvédelem mellett ez az egyik olyan terület, ahol egyre több villanyszerelő vállal megbízást, hiszen nem szükséges külön tanfolyam elvégzése: ez azonban egyúttal számos félreértésre is alapot ad. Az alábbi információkat egy budapesti, kapuautomatizálási szakszerviz munkatársaitól nyertük. Általános tapasztalat az, hogy a villanyszerelők sajnos sokszor nem vállalják fel a speciális felkészítést igénylő szakmunkákhoz elengedhetetlen tanfolyamok elvégzését: egy sorompó vezérlőközpont bekötésével és programozásával kapcsolatos nehézségek szembeötlők, de egy egyszerű, pusztán mechanikus alkatrészekkel rendelkező ablak- vagy ajtóbehúzó telepítésére kevesen fordítanak figyelmet. A példa kiválasztása szándékos a kivitel egyszerűségére tekintettel: sokszor előfordul ugyanis az, hogy egyszerűen eltörik az alkatrészt, mivel fordítva szerelik fel! Az olajhidraulikával szerelt, egyszerű készülék karja a felhasználó első nyitási kísérletére letörik, pedig csak arra lett volna szükség, hogy a szerelő bepillantson a berendezéshez mellékelt használati útmutatóba.
A beépítési, használati mutatók mellőzése lényegében általános gyakorlatnak tekinthető. A forgalmazók nem minden esetben vállalják fel a fordítás költségét – ami pedig szükséges lenne –, a szerelők ellenben hajlamosak megrettenni az angol vagy német szöveg látványától. Noha a XXI. század elején már joggal lenne elvárható egy villanyszerelőtől is, hogy legalább az angol vagy német szakmai nyelvet magabiztosan használja, sajnos ez még a tapasztalatok szerint nem nevezhető általános gyakorlatnak. Jóllehet a kapuautomatizálás területén ezek a kis brosúrák jórészt fotó vagy rajzillusztrációkból, számadatokból épülnek fel, így az idegen nyeli ismerettel nem rendelkező szerelők is eredményesen forgathatnák. Különösen hibakeresésénél merül fel sokszor olyan probléma, hogy mivel a szerelő nem érti az eszközön feltüntetett angol kifejezéseket, rossz beállításokat hajt végre: nem az erő-potméterrel kell beállítani, hogy meddig menjen a motor vagy meddig terjedjen az automata zárási idő. Megjegyzendő, hogy ezek olyan kifejezések, amiket ma már akár az Internet segítségével is lefordíthatunk néhány másodperc alatt. De az is előfordult már, hogy a szerviz munkatársai megkérték a telepítőt, hogy hozza be a – feltehetően – problematikus motort, mire a szerelő megérkezett a vezérlőpanellel…
 |
További problémát jelent az, hogy a bajba jutott kivitelező csak akkor jelentkezik a szervizben, amikor már megtörtént a „baleset”: a telepítésnél felmerülő problémákat az eszközök meghibásodása, rongálódása után már aligha lehet orvosolni. Miként lényegében az összes meghatározó villamossági vállalatnak, úgy a kapuautomatizálási cégeknek is van folyamatos műszaki ügyfélszolgálata, ahol a munkatársak készséggel adnak távsegítséget is. Akár ablakmozgató motorról, akár komplett kapuautomatikáról beszélünk, nyilvánvaló, hogy ezek telepítése nagy odafigyelést és leleményességet igényel, hiszen minden kivitelező tudja azt, hogy lényegében nincsenek típusmegoldások: sok esetben azonban a szerelő sem fordít kellő figyelmet arra, hogy az egyedi szituációból felmerülő installálási problémákat elhárítsa.
A fentiekre a következő példa hivatkozható. Ablakmozgató motor került létesítésre egy kereskedelmi irodaház emeleti helyiségében. A típus struktúrája szerint a motor egy fogaslécet tol ki, illetve húz vissza úgy, hogy alaphelyzetben a motortér magába foglalja a fogaslécet: ebben az esetben a szerkezet hossza meghaladta az egy métert. A fogasléccel a motor az ablak nyitási szögének megfelelő helyzetet veszi fel a mozgatás közben. A veszélyhelyzet úgy állt elő, hogy a fogasléc alsó, takaró része beleakadt az alatta elhelyezkedő csővezetékbe, s ennek eredményeképpen a motor leszakadt, lényegében néhány vezetéken lógott az ablak alatt. A javítás sem könnyen megoldható az ilyen balesetnél, hiszen a létesítés utáni állványzatot hamar elbontják: ilyen esetekben legfeljebb már csak az ipari alpinisták segíthetnek. Mindez pedig azért következett be, mert a telepítő lusta volt a próbaüzemet elvégezni, de ezzel életveszélyes helyzetet teremtett az ablak alatt tartózkodó személyek számára!
További buta hiba az is, hogy a telepítés során a motort a telepítők nem állítják be megfelelően, működtetésekor a motor mozgó része nem tudja a saját végállásait elérni, és ennek következtében a saját felfüggesztéseit letépi, rosszabb esetben eltörik egy alkatrész a motorban és a mechanika összeroppan.
 |
Kapumozgatási területen az egyik leggyakrabban előforduló hiba a megfelelő kábelek, vezetők védelmének megoldatlansága. Ha például egy kisállat hozzáfér ezekhez a vezetékekhez, és történetesen elrágja ezeket, akkor még további problémát jelenthet az is, hogy a felhasználó figyelmetlenségből ráindít a rendszerre: ekkor a vezérlő is tönkremehet, és a hiba orvoslása nagyságrendekkel több pénzbe kerül.
Természetesen a fentiekhez azt is hozzá kell tenni, hogy ha a telepítő korrekt módon tájékoztatja is a felhasználót a különböző veszélyekre, annak meggondolatlansága komolyabb káreseményhez vezethet. Erre szolgál jó példával az infrasorompó telepítése: ez arra való, hogy amennyiben valamilyen akadály jelenik meg a kapumozgatás síkjában, akkor a rendszer leállítja a mozgatás folyamatát. Bekerülési költsége hozzávetőlegesen hat-hétezer forint. A történetben szereplő ügyfél igen drága autóval közlekedett. Miközben áthaladt a kapun, az automatikus zárás funkció működésbe lépett és a kapu megsértette a gépkocsi fényezését, olyan súlyosan, hogy közel félmillió forintos kár keletkezett.
Márpedig alapszabály az, hogy amennyiben az infrasorompó nem kerül telepítésre, úgy nem szabad hagyni, hogy automatikusan becsukódjon a kapu. Ilyenkor venni kell a fáradtságot arra, hogy ismételt gombnyomással indítsuk el a folyamatot. Ez biztonsági szempontból is fontos lehet, hiszen bármikor felléphet egy áramszünet, ami egy ellenőrizetlen, automatikusan vezényelt kapuzárást meghiúsíthat. De az infra hiánya sem lehet probléma, amennyiben a telepítő úgy állítja be a vezérlést, hogy kb. 100-150N ellenállási erőnél szakítsa meg a folyamatot, és – biztos, ami biztos – gumiélt is helyez el az ajtószárnyakon. Mindez persze odafigyelést igényel mind a telepítő, mind pedig a felhasználó részéről.
 |
Ezen a területen is tudomásul kell venni, hogy a telepítéshez és beüzemeléshez szakismeretek szükségesek: volt arra eset, hogy villanyszerelő a szervizben érdeklődött afelől, hogy a kék vagy a fekete vezeték-e a nullavezető. Hasonlóképpen, olyan, magukat telepítőnek nevezett kóklerek vágnak bele a kapuautomatikák beszereléséhez, akiknek az alapfogalmak, például az C-NC-kontaktus, semmit sem jelent. A reléknél és a vezérlőelektronikáknál a feszültségmentes kontaktus értelmezése sokaknak problémát jelent: a telepítéseknél gyakran előfordul az, hogy feszültséget, akár 230 voltot is rákapcsolnak például egy nyitásérzékelő bemenetére. Ezt a terhelést az eszköz nem képes elviselni, rosszabb esetben a meghibásodás akár a vezérlőpanel teljes tönkremeneteléhez vezethet.
Sajnos nagyon sok nehézség származik a rajzjelek ismeretének hiányából. Az automatikus áramköröknél szabvány rögzíti ezeket a szimbólumokat, tehát az idegen nyelvű leírást is „olvasni” lehet ez alapján – egy alaphelyzetben zárt vagy nyitott érintkező rajzjelével egyszerűen tisztában kell lenni! Gondot jelent a megfelelő műszerezettség hiánya: ma már lényegében fillérekért lehet alapvető mérésekre alkalmas multimétereket vásárolni, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok szerelő eszköztárából hiányoznak ezek a műszerek. Alkalmazásuk ugyanakkor elengedhetetlen olyan típusú meghibásodások kiszűréséhez, mint például a motortekercselés sérülése. Amennyiben egy ilyen készülék rendelkezésre áll, akkor 30-70 ohm ellenállásérték mérhető egy kb. 200-300 watt teljesítményű motornál tekercsenként. Például ha egy-két ohmos ellenállást mérünk, rögtön gyanítható, hogy zárlatos a berendezés, illetve ha a tekercsek megszakadtak, akkor a műszer nem mér ésszerű ellenállásértéket. Egy fázisceruzával aligha detektálható a meghibásodás. Volt arra példa, hogy a villanyszerelő kolléga a három fázist egy fázisceruzával szerette volna bemérni: miután meggyőződött arról, hogy a három fázis megvan, és nem indul el a motor, kiderült, hogy csak egy fázis van meg, mely a motor tekercsein oszlott szét három irányba.
A probléma gyökere feltehetően részben arra vezethető vissza, hogy lényegében semmilyen szakmai tanfolyam elvégzése nem szükséges a ma már igen összetett szakterületen való tevékenységhez. Villanyszerelő szakképesítéssel bárki nekifoghat ezen rendszerek telepítéséhez, márpedig le kell szögezni, hogy az alap szakmunkás bizonyítvány nem nyújt megfelelő szakmai felkészültséget a kapuautomatizálás területén. Szerencsére ezzel nagyon sok villanyszerelő tisztában is van: ők azok, akik időt, költségeket nem kímélve hangsúlyt fektetnek arra, hogy megfelelő szakmai színvonalon lássák el feladatukat, és a forgalmazók is szívesebben ajánlják a termékeiket nekik.
