Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Következő lapszámunk március 8-án jelenik meg.

A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

Villanyszerelők Lapja 2007. április

Sarokcsiszolók és fúrócsavarozók

2007. április 1. | netadmin |  2451

Utazás a földelés körül

2007. április 1. | Dr. Fodor István |  3310
1 5 (1)

Mennyibe kerül a műszerezés?

2007. április 1. | P.F. |  2379

Európából jöttem Cégalapítás és munkavállalás Franciaországban

2007. április 1. | netadmin |  4739

Érvényes cégformák Franciaországban Cégformák, amelyeket külföldi vállalkozók létrehozhatnak 1. Egyéni vállalkozás (entreprise individuelle). Egyéni vállalkozást jogi és cselekvőképes magánszemélyek alapíthatnak. Tevékenységükért teljes felelősséggel tartoznak. 2. Korlátolt felelősségű társaságok. A Kft. és az Rt. az a két társasági forma, ahol a tagok anyagi felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. E két típusra vonatkozó szabályozás és könyvviteli előírások nagyjából azonosak, mindazonáltal a Kft. rugalmasabb forma: vezetheti egyetlen személy (az ügyvezető), és elegendő egyetlen tulajdonostárs: ebben az esetben egyszemélyi társaságnak nevezik (EURL: Entreprise Unipersonnelle a Responsabilité Limitée). 3. Részvénytársaság (Société Anonyme - SA). Az "US Corporation"-höz legközelebb álló francia jogi forma. Minimális alaptőkéje 37 ezer EUR. (Minimum 7 részvényese van: gyakran 1 többségi részvényes és 6 másik, aki 1-1 részvényt birtokol, pl. leányvállalatok esetében.) 4. Korlátolt Felelősségű Társaság (Société avec Responsabilité Limitée - SARL). A német GmbH-hoz hasonló forma, az Rt.-hez hasonlóan működik, de vezetését egyszerűen egy ügyvezető végzi (vagy több, amennyiben a társak így kívánják). Minimális alaptőke nincs meghatározva. 5. Közkereseti és Betéti Társaság (Sociétés de personnes et entités similaires)Közkereseti társaság (Société en Nom Collectif - SNC). Az angolszász "General Partnership"-nek megfelelő, igen elterjedt forma. Hátránya, hogy a társak felelőssége korlátlan: egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a tartozásokért és a közterhek kifizetéséért. Közkedveltségének oka egyrészt rugalmassága (nincs minimális tőkére vonatkozó előírás, nem szükséges igazgatótanács, a profitfelosztás és szavazati jogok megosztása rugalmas), másrészt a rávonatkozó adóelőírások: az SNC ugyanis transzparens, vagyis a társak adóznak a nyereség után a cégen belüli részesedésük arányában. 6. Gazdasági Társulás (groupement d´intéret économique - GIE). Működési szabályzatát, ügyvezetését, ellenőrzését és a veszteség/nyereségből való részesedést a tagok által aláírt szerződés rögzíti. Jogi személy. Tevékenysége kiegészítő jellegű kell, hogy legyen a tagok alaptevékenységéhez képest. Cégalapítási tudnivalók A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség központosított formában valósul meg. A kereskedelmi és iparkamarákon belül működő, ún. cégbejegyzési központok (CFE) egyablakos rendszere révén a cégalapítás során felmerülő összes, kötelező jellegű jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülő változásoknak, illetve cég megszűnésének egy helyen történő elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez illetve hivatalokhoz (Adóhivatal, Nyugdíjbiztosító, Cégbíróság, Betegsegélyző pénztár, Statisztikai Hivatal stb.) történő eljuttatása. A CFE-k csak formálisan ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat, és egy elismervényen igazolják vissza az átvett iratokat. Konkrét adatok birtokában az ügyfél, ha valóban céget kíván alapítani, időpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik, az egyik az egyéni vállalkozások, a másik a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik. Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbíróság, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetek stb. felé. Ezek a szervezetek csak a cégbejegyzési központok közreműködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. A Statisztikai Hivataltól kapott cégbejegyzési szám megkönnyíti a különböző szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is a 14 sorszámból 9 mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetők a hatóságok számára. A kézműveseknek, kereskedőknek a szakmai kamarákon kívül be kell jegyeztetni vállalkozásukat a Kereskedelmi Regiszterbe. Minden vállalkozónak székhelye szerinti CFE-nél kell bejelentkeznie. Amennyiben a vállalkozó több telephellyel rendelkezik, akkor a telephelyek szerint területileg illetékes CFE-t kell felkeresnie. Minden vállalkozónak kötelező jelleggel igénybe kell vennie a CFE-k szolgáltatását, ami viszont lényegében ingyenes. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak, mielőtt benyújtja dossziéját a CFE-hez, számos formalitást saját magának kell elintéznie, így többek között különböző jogosítványok, meghatalmazások beszerzése; külföldiek részére kereskedői igazolványok kiváltása (magyar és EU állampolgároknak nem kell kiváltani a vállalkozói igazolványt); a jogi státusz regisztrálása, ideiglenes adóilleték-nyilatkozat, illetve adómentesség-kérés az Adóhivataloknál; a vállalkozás megjelentetése egy hivatalos közlönyben; belépés az illetékes üzemorvosi központhoz (alkalmazottak részére kötelező); belépés egy nyugdíjkiegészítő rendszerbe (alkalmazottak). Tevékenységi, illetve vállalati formákra specializálódva, az alábbi cégbejegyzési központok állnak a cégek rendelkezésére. Kisiparos, magánvállalkozásként, illetve vállalkozásként működő kisiparos-kereskedő: Kézműves Kamara/szakmai kamarákKereskedő, egyéni vállalkozás, külföldi cég: Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi ügynök, cégvezető, illetve szellemileg szabadfoglalkozással foglakozó cég: Kereskedelmi Bíróság Szabadfoglalkozású, kereskedelmi, illetve a szakmai szakjegyzékben nem szereplő szakmák: Munkaügyi központ Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások Külföldi vállalkozónak bármilyen, francia állampolgárok számára engedélyezett vállalkozás létesítésére van lehetősége (kereskedelem, szabadfoglalkozás, kézművesség, agrártevékenység stb.). A szükséges dokumentumok a vállalkozói igazolvány (carte de commercant) kiváltásához: CERFA kérdőív kitöltése; büntetlen előélet igazolása; írásos garanciavállalás, hogy a vállalkozó saját hazájában működtetett vállalkozása nem ment csődbe; bankszámla meglétének igazolása; tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély felmutatása; útlevél másolata; a vállalkozáshoz szükséges helységbérleti szerződés (tulajdonlás) lehetőség igazolása; adóigazolás. Magyar állampolgárnak (és az összes EU tagállam állampolgárának) nincs már szüksége a vállalkozói igazolvány kiváltására! Ha a működés előfeltételekhez kötött, a leendő egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő végzettséggel (diploma, szakmai gyakorlat, szakmai igazolvány). A kézműves vállalkozást alapítónak kötelező jelleggel részt kell vennie egy négynapos ügyviteli-cégvezetési tanfolyamon, amennyiben rendelkezik megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A kézműveseknek nem kell igazolni a telephely létezését, de tevékenységüket kizárólag kereskedelmi, illetve szakmai telephelyen vagy helységben működtethetik. Az egyéni vállalkozók működése Az egyéni vállalkozók ellenőrzését az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy az illetékes kézműves kamara végzi. A munkaidőre, előírásokra vonatkozó kötelmek megegyeznek a mindenkor érvényes francia vállalkozókra és alkalmazottakra vonatkozó szabályokkal. Az egyéni vállalkozók regisztrációban szereplő általános adatai más érdeklődő számára is - fizetés ellenében - hozzáférhetők a kereskedelmi vagy cégbíróságoknál. Az egyéni vállalkozók SZJA-t és társadalombiztosítást fizetnek. Meghatározott összeg felett bejelentési kötelezettség van a jövedelmek kivitele vonatkozásában, egyébként pedig nincs korlátozás, az adózott jövedelem szabadon kivihető az országból. Ugyanakkor nincs kötelező előírás a könyvelő alkalmazására egyéni vállalkozó esetében. Franciaországban az adókat (Társasági adó, ÁFA, szerzői jogdíj stb.) főleg állami szinten szedik be. Az önkormányzatok kisebb mértékben jövedelmekre, nagyobbrészt viszont a helyi cégekre, illetve befektetésekre vetnek ki adókat. Az adórendszer Nyereségadó A francia nyereségadó-rendszer (IS) két alapelven nyugszik. 1. A területiség elvén, amely szerint a külföldön működő gazdasági társaságok nyeresége nem számít bele a francia anyavállalat adózás alá eső bevételeibe. 2. Elszámolási rendszer elvén, amely az osztalékok kettős adóztatásának elkerülését biztosítja. A társaságnak a kifizetett nettó osztalékok után 50 %-os adót kell befizetnie. A társasági nyereségadó mértéke 1993. Január elsejétől 33,33%. A nyereségek repatriálása az érvényes európai uniós szabályozáshoz igazodik. Általános forgalmi adó (TVA) Az ÁFA átlagos mértéke Franciaországban 19,6%. Általános forgalmi adó körébe tartozó vállalatok összegyűjthetik az ügyfeleik részére kiszámlázott ÁFA-t és ebből levonhatják a szállítóik részéről feléjük leszámlázott forgalmi adót. Amennyiben a szaldó pozitív, a különbözetet befizetik a Francia Kincstárba, ellenkező esetben a Kincstár kifizeti a visszajáró ÁFA-t. Személyi jövedelemadó (IR) Franciaországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek (rezidensek) az összes jövedelmük után kötelesek IR-t fizetni (kivéve a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú megállapodásokat). Az állandó lakhellyel nem rendelkezők csak franciaországi jövedelmük után adóznak. Az a magánszemély, aki állandó francia lakhelyet tudhat magának, megszerzett jövedelme függvényében 0%-tól 56,8%-ig terjedő adósávok között adózik. A magánvállalkozások adózás tekintetében három kategóriába tartoznak: kereskedők, kézművesek; szabadfoglalkozásúak; agrártermelők, s a különböző tevékenységi köröknek megfelelően készítik el adóbevallásukat. Főbb illetékek, illetve terhek (a teljesség igénye nélkül) a következők: társasági apport (egyszeri 76 eurós illeték); tőkeemelés, 3%-os illeték; ingatlan tulajdonjog átengedése 18,20%-os illeték. A külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok A külföldi egyéni vállalkozókra ugyanazok a társadalombiztosítási rendeletek vonatkoznak, mint a francia vállalkozókra. A társadalombiztosítási rendszerben az adózással kapcsolatban említett felosztást alkalmazzák. A több tevékenységet végző magánvállalkozónak az illetékes Tb-pénztárnál kell kérnie regisztrálását, amely megállapítja egyúttal a vállalkozó alaptevékenységét is. A Tb-járulékok a különböző tevékenységekből eredő jövedelem figyelembevételével kerülnek megállapításra. Az alkalmazandó Tb-rendszert évente egyszer határozzák meg, a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig terjedően, a tárgyévet megelőző év folyamán gyakorolt tevékenységek figyelembevételével. Munkavállalás Franciaországban Franciaország Magyarország EU-csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, amelynek értelmében némely szakmákban vállalják a részleges liberalizálást. A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő beléptetési eljárás lehetőségével hét fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Az engedély beszerzésének általánosabb útja az, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban itt tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt. Milyen engedélyre van szükség a munkaerőpiacra jutáshoz? A munkaviszony továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a második átmeneti időszak ideje alatt (2006. május 1-2009. április 30.), továbbá, ha a munkavállaló munkaviszonya Franciaországban a három hónapot meghaladja. A munkavállalási engedély típusa a munkaszerződés időtartamától függ (Titre de séjour). . Azok a munkavállalók, akik egyéves vagy annál hosszabb munkaviszonyra szereztek engedélyt, egy "minden szakmai tevékenység" bejegyzéssel ellátott, 10 évig érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak (Titre de séjour-toutes activités professionnelles). . Azok a munkavállalók, akik egy évnél rövidebb munkaviszonyra szereztek engedélyt, ideiglenes munkavállalási engedélyt (APT), továbbá egy "ideiglenes munkavállaló" bejegyzéssel ellátott, a munkaviszony időtartamára érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak. Milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély? A munkavállalási engedély iránti kérelmet az alábbi négy szempont alapján értékelik: 1. milyen a foglalkoztatási helyzet a francia munkaerőpiacon (ez a feltétel nem vonatkozik a listában szereplő, munkaerőhiányos szakmákra)? 2. Betartja-e a munkaadó a munkaügyi szabályokat? 3. Egyenlő bánásmód érvényesül-e a javadalmazás tekintetében? 4. Milyenek a munkavállaló lakhatási feltételei? A munkakereső pusztán spontán elhatározás alapján nem jöhet Franciaországba munkát keresni. Mivel a francia munkaerőpiac nem nyitott, nem is lehet a francia foglalkoztatási szolgálatnál feliratkozni. Ez ugyanúgy érvényes a szakmalistában felsorolt, munkaerőhiányos szakmákra is. Milyen eljárás keretében van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy Magyarország állampolgárait alkalmazza? A Franciaországba történő beléptetés iránti kérelemhez szükséges iratokat a munkaadónak kell letétbe helyeznie a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóságon (DDTEFP), ahol azokat megvizsgálják. Ha a felkínált állás szerepel a megnyitott szakmák listájában, az a francia foglalkoztatási helyzettel össze van hangolva. A munkaadó ebben az esetben először is Franciaországban köteles az állást meghirdetni. Ha az állás nem szerepel a megnyitott szakmák listájában, a munkaadónak teljes körűen bizonyítania kell, hogy a francia munkaerőpiacon nem talált az elvárásainak megfelelő munkavállalót. Az ANPE ezt véleményezi, és a véleményt megküldi a DDTEFP-nek, a döntéshozó közigazgatási szervnek. Kedvező elbírálás esetén a munkáltatónak be kell fizetnie az ANAEM-hez az előírt díjat. A díj átvételét követően az ANAEM megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. A munkavállaló az orvosi vizsgálatról igazolást kap, továbbá megkapja a munkaszerződését vagy az ideiglenes munkavállalási engedélyét. A három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedélyhez kötött. Ebben az esetben a munkavállalónak meg kell jelennie a lakhelye szerinti prefektúra idegenrendészeti hivatalában vagy a polgármesteri hivatalban, és magával kell vinnie a DDTEFP által láttamozott munkaszerződés egy példányát, az orvosi vizsgálatról szóló igazolást és valamilyen úti okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt). A magyar munkavállaló teendői A francia hatóságok által megküldött akta megérkezése után a magyar munkavállalót a francia Nemzetközi Bevándorlási Hivatal beidézi orvosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kézhezvétele után megkapja a munkaszerződését, illetve az ideiglenes munkavállalási engedélyt. Ezek birtokában meg kell jelenjen a helyileg illetékes Prefektúrán az összes dokumentummal (munkaszerződés, igazolás az orvosi vizsgálatról, vízum, útlevél) ahol a tartózkodási engedély kiállítását kell kérnie. A megnyitott szakmák listája A megnyitott szakmák listájából kiemelhető a kőműves, a fémszerkezeti szerelő, a műszaki rajzoló, az építőipari műszaki tervező, építőipari építésvezető, építőipari művezető, ipari csővezető, gépszerelő, automata gépek kezelője villamosáram-termelés területén, építőipari karbantartó, elektromos és elektronikus termelésben dolgozók. Hol kaphat részletesebb tájékoztatást a munkáltató? . Espace Emploi International (Nemzetközi Munkatér) http://www.emploi-international.org . DDTEFP: Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóság; a megyénkénti elérhetőségek az alábbi helyen találhatóak: www.travail.gouv.fr/adresses/adresses_f.html . ANAEM (Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal) http://www.anaem.social.fr A munkavállalók ideiglenes kiküldetése Franciaországba A Franciaországon kívüli székhellyel rendelkező vállalat ideiglenesen kiküldheti munkavállalóit Franciaországba egy adott szolgáltatás elvégzése céljából. Ilyen esetekben a dolgozókra vonatkozóan be kell tartania, illetve alkalmaznia kell a vállalatnak bizonyos formalitásokat, különös tekintettel a Munka Törvénykönyvében rögzített, a fizetésre, munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezésekre. A rendelkezések az ipari, kereskedelmi, kézműves és szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtásra vonatkoznak, melyet vállalati szerződés keretében hajtanak végre. Itt olyan szerződésről van szó, melyben az egyik fél kötelezettséget vállal a másik fél részére egy meghatározott munka elvégzésére, egy közös megegyezésen alapuló összeg kifizetése ellenében. Ide tartozik pl. minden szektorban elvégezhető alvállalkozói munka. Annak ellenére, hogy az elvégzendő munka függvényében egynapos vagy több hónapos munkavégzésről van szó, a kiküldetésnek ideiglenes jellegűnek kell maradnia, amelyet a Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve az illetékes hatóságok ellenőriznek. Kik az érintett munkavállalók? Az érintett munkavállalók azon dolgozók, melyek munkavállalói szerződéssel rendelkeznek a kiküldő vállalatnál. A külföldi küldő vállalat és az általa kiküldött alkalmazott közötti szerződéses viszonynak az ideiglenes kiküldetés megkezdése előtt is léteznie kell. A munkaszerződésnek az ideiglenes kiküldetés alatt is, majd a dolgozó hazatérése után is fenn kell állnia, illetve folytatódni kell. Melyek a kötelező formalitások? Annak a Franciaországon kívüli honos vállalatnak, mely dolgozóját ideiglenes kiküldetésbe kívánja helyezni Franciaországba, francia nyelven írott bejelentést kell tennie a munkavégzés helyszínén lévő Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalba, a bejelentésben a következőknek kell szerepelnie: . a küldő vállalat neve, címe, társasági formája, cégbejegyzési száma, a cég jogi képviselője, a megbízó francia vállalat címe és jogi képviselője; . a munkavégzés helye, címe, a munkavégzés kezdete, várható időtartama és típusa, veszélyes anyagok, vagy eljárások alkalmazása; . az ideiglenesen kiküldött munkavállalók neve, születési ideje, születési helye, neme, nemzetisége és munkaszerződésének kezdete. A bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell szigorúan elküldeni ajánlott levélben, vagy faxon. Amennyiben az ideiglenes munkavégzés időtartama meghaladja a 3 hónapot, abban az esetben tartózkodási engedélyt kell számára kérni. Milyen szabályozásokat kell alkalmazni? A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia jog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Társadalombiztosítási kérdésekben az ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalóra speciális rendelkezések vonatkoznak, melyeket a Társadalombiztosító Európai és Nemzetközi Központjának (CLEISS) a honlapján lehet megismerni (www.cleiss.fr). A kiküldött magyar munkavállaló a Magyarországon kézhez kapott Európai Biztosítási Kártya birtokában Franciaországban ugyanolyan egészségügyi alapellátásban részesül, mint a francia állampolgárok. Amennyiben a dolgozó az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamából származik, az esetben nem kell részére munkavállalási engedély. A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia munkajog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Ez a következőkre terjed ki például: órabér, fizetésről szóló igazolás kiállítása, munkavégzés ideje, éjszakai és hétvégi műszak; fizetett szabadság, ünnepnapok, orvosi ellátás stb. Nem terjed ki viszont a munkaszerződés megszakításával járó következményekre, a dolgozói érdekképviseletre, és a szakmai képzésre. Alvállalkozói szerződés teljesítése A MTK előírja, hogy minden alvállalkozónak igazolnia kell bejegyzési számát (numéro d´immatriculation), valamint be kell jelenteni alkalmazottjait. A francia megrendelő vállalatnak a fentieket a szerződés megkötésekor, illetve azt követően 6 hónaponként kell ellenőriznie. A szerződést francia nyelven kell megírni. A munkaügyi ellenőrök a munkavégzés során az alábbiakat ellenőrizhetik: . a szolgáltatás elvégzéséről szóló nyilatkozat; . E 101-es nyomtatvány; . alvállalkozói szerződés, számla, megrendelő; . munkaszerződés; . fizetési papír; . munkaórát igazoló papír; . orvosi igazolás. Hiányosság esetén pénzbírságot szabhatnak ki a francia vállalatra. Számlázás Franciaországban szolgáltatást nyújtó magyar vállalatnak nincs franciaországi adófizetési kötelezettsége. 2006. szeptember 1. óta a Franciaországban szolgáltatást nyújtó külföldi (EU-s) vállalatnak Áfa nélkül kell számlát adnia. Így a korábbiakkal ellentétben nem is lehet franciaországi Áfa számot kérni. Külföldi vállalkozások adókérdéseivel a következő e-mail címen, illetve faxszámon lehet (francia és angol nyelven) érdeklődni: sie.entreprises-etrangeres@dgi.finances. gouv.fr, tel: +33 1 57 33 88 07 (A fenti publikáció a párizsi Magyar Kereskedelmi Szolgálat közreműködésével született.)

Kisfeszültségű készülékek termékszabványai III.

2007. április 1. | Lieli György |  3703

Az ez évi első lapszámunkban megkezdett szabványismertető cikksorozat a kisfeszültségű készülékek alapszabványát (MSZ EN 60947-1:2005) tárgyalta. A második lapszám megkezdte a termékszabványok közül az MSZ EN 60947-2:2003: Megszakítók; MSZ EN 60947-3:2000: Kapcsolók, szakaszolók, szakaszolókapcsolók és biztosító-kapcsolókészülék kombinációk ismertetését. Jelen összeállításban a kontaktorokkal és motorvédő kapcsolókkal foglalkozó termékszabványok kerülnek sorra. MSZ EN 60947-4-1:2002 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek, 4-1. rész: Elektromechanikus kontaktorok és motorvédő kapcsolók. A termékszabvány korábbi változatai 1993-ban és 2000-ben jelentek meg. ICS szerinti besorolása: 29.130.20. Magyar nyelven hozzáférhető. Alkalmazási terület E szabvány az 1.1. és 1.2. szakaszokban felsorolt készüléktípusokra vonatkozik, amelyeknek főérintkezői 1000 V váltakozó feszültséget vagy 1500 V egyenfeszültséget meg nem haladó névleges feszültségű áramkörhöz való csatlakozásra szolgálnak. A kontaktorokat és motorvédő kapcsolókat rendszerint nem tervezik zárlati áramok megszakítására. A szabvány követelményeket ad a túlterhelés- és/vagy zárlatvédelemi eszközökkel együtt alkalmazott készülékekre. Fogalom-meghatározások A szabványalkalmazás és a szakkifejezések egységes értelmezése céljából elengedhetetlen a legfontosabb fogalmak átvétele. A felsorolásnál az MSZ EN 60947-4-1:2000 szabvány fejezet- és alpontszámozását követjük, gyakran az eredeti szöveget idézve. Váltakozó áramú és egyenáramú kontaktorok [1.1.] Villamos áramkörök zárására és nyitására szolgálnak, és ha megfelelő relékkel vannak kombinálva, az előbbiek áramkörökben előfordulható üzemi túlterhelések elleni védelemre is. A kontaktorok általában teljesítmények gyakori be-kikapcsolására vannak tervezve. Váltakozó áramú motorvédő kapcsolók [1.2.] Motorok indítására, üzemi fordulatszámra való felgyorsítására, folyamatos üzemének biztosítására, hálózatról való lekapcsolására, a motorok és a hozzá tartozó áramkörnek az üzemi túlterhelések elleni védelmére szolgálnak. Elnevezésük lehet még: közvetlen (teljes feszültségű) motorvédő kapcsoló. A szabvány az irányváltó motorvédő kapcsolókra is vonatkozik. Csillag-háromszög motorvédő kapcsolók [1.2.2.1.] Háromfázisú, indukciós motorok csillagkapcsolásban való indítására, a folyamatos üzemnek háromszögkapcsolásban való biztosítására, a motornak és a hozzá tartozó áramkörnek az üzemi túlterhelések elleni védelmére, valamint a motornak a hálózatról való lekapcsolására szolgálnak. (Ez a motorvédő kapcsoló indítási helyzetben a motor állórészének tekercseit csillagba kapcsolja, és a végleges fordulatú helyzetben azokat háromszögbe kapcsolja, csillagkapcsolásban ugyanis a vonali áram és a motor nyomatéka körülbelül egyharmada a háromszögkapcsoláshoz tartozó értékeknek.) E kapcsolók nem szolgálnak gyors irányváltásra, ezért ezekre az AC-4 alkalmazási kategória nem vonatkozik. Az ilyen módon történő motorindítást jellemző áram- és nyomatékgörbék a szabványban tanulmányozhatók. Kétfokozatú, takaréktranszformátoros motorvédő kapcsolók [1.2.2.2.] Váltakozó áramú indukciós motorok indítására és nyugalmi állapotból csökkentett nyomatékkal üzemi fordulatszámra való felgyorsítására, valamint a motornak és a hozzá tartozó áramköröknek üzemi túlterhelések elleni védelmére, illetve a motornak a hálózatról való lekapcsolására készülnek. E kapcsolókat nem alkalmazzák léptetéses üzemre vagy gyors irányváltásra, ezért ezekre az AC-4 alkalmazási kategória nem vonatkozik. Kontaktor (mechanikus) [3.1.1.] Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek csak egy nyugalmi helyzete van, és amelyet nem kézzel működtetnek, továbbá, amely rendeltetésszerű áramköri viszonyok között képes áramok bekapcsolására, vezetésére és megszakítására, beleértve az üzemi túlterhelési viszonyokat. A kontaktor nyugalmi helyzete [3.1.7.] Azon helyzet, amelyet a kontaktor mozgó elemei felvesznek, amikor elektromágnesét vagy sűrített levegős eszközét nem táplálják. Motorvédő kapcsoló [3.2.1.] A motor indításához és megállításához szükséges valamennyi kapcsolóeszköz kombinációja megfelelő túlterhelés-védelemmel együtt. A közvetlen motorvédő kapcsoló [3.2.2.] a feszültséget egy fokozatban kapcsolja a motor csatlakozókapcsaira. Irányváltó motorvédő kapcsoló [3.2.3.] A motor forgásirányának megváltoztatására szolgál a motor primer csatlakozásainak megcserélése útján, miközben a motor forgásban lehet. Ez AC-4 jelű alkalmazási kategóriában való működést jelent. Két forgásirányú motorvédő kapcsoló [3.2.4.] A motor forgásiránya megváltoztatására szolgál úgy, hogy a motor primer csatlakozásait csak akkor cseréli meg, ha a motor nincs forgásban, tehát ez a működés AC-2 vagy AC-3 alkalmazási kategóriának felel meg. Ellenállásos motorvédő kapcsoló [3.2.6.] Egy vagy több ellenállást használ az indítás folyamán a megadott motornyomaték-jellemzők elérése és az áram korlátozása céljából. Általában három alapvető részből áll. 1. Az állórész táplálására szolgáló mechanikus kapcsolókészülék (túlterhelés-védelemmel együtt). 2. Az állórész vagy a forgórész áramkörébe beiktatott ellenállás(ok). 3. Mechanikus kapcsolókészülék az ellenállás(ok) egymást követő kiiktatására. A szabvány megkülönböztet ellenállásos forgórészköri és állórészköri motorvédő kapcsolót, amely az indítás folyamán a motor forgórészének vagy állórészének áramkörében előzetesen elhelyezett egy vagy több ellenállást egymást követően kiiktat. Zárlatvédelemmel ellátott motorvédő kapcsoló [3.2.8.] Motorvédő kapcsolóból, kézzel működtetett kapcsolókészülékből és zárlatvédelmi eszközből álló készülékegyüttes szerelve és vezetékezve, tokozva vagy tokozás nélkül a motorvédő kapcsoló gyártójának utasítása szerint. Működtetés szerint megkülönböztetünk kézi, elektromágneses, motorhajtású, pneumatikus és elektropneumatikus motorvédő kapcsolókat. Egyfokozatú motorvédő kapcsoló [3.2.14.] Olyan motorvédő kapcsoló, amelyben nincs közbenső gyorsító helyzet a "KI" és a "BE" helyzetek között. Ez a közvetlen motorvédő kapcsoló. Két-, illetve n-fokozatú motorvédő kapcsoló [3.2.15.; 3.2.16.] Olyan motorvédő kapcsoló, amelyben csak egy (vagy n-1) közbenső gyorsító helyzet van a "KI" és a "BE" helyzetek között. A csillag-háromszög motorvédő kapcsoló kétfokozatú. Fáziskimaradásra érzékeny termikus túlterhelésrelé vagy -kioldó [3.2.17.] Olyan többfázisú termikus túlterhelés-védelmi relé vagy -kioldó, amely túlterhelés és fáziskimaradás esetén működik az előírt követelményekkel összhangban. Áramcsökkenési (feszültségcsökkenési) relé vagy kioldó [3.2.18.] Olyan mérőrelé vagy kioldó, amely automatikusan működik, ha a keresztülfolyó áram (vagy a rá alkalmazott feszültség) egy előre meghatározott érték alá csökken. Léptetés [3.2.23.] A motor vagy a tekercs rövid időtartamokra való ismételt táplálása a hajtott mechanizmus kis elmozdulásának elérése céljából. (Többnyire AC-4 alkalmazási kategória). Ellenáramú fékezés [3.2.24.] A motor megállítása vagy a forgásirány gyors megváltoztatása a motor primer csatlakozásának a motor forgás közbeni megcserélésével. (AC-4 alkalmazási kat.) Jellemző mennyiségek Névleges üzemi áramok (Ie) vagy névleges üzemi teljesítmények [5.3.2.5.] A kontaktor vagy a motorvédő kapcsoló névleges üzemi áramát a gyártó határozza meg, és tekintetbe veszi a névleges üzemi feszültséget, az egyezményes nyitott vagy tokozott szerelési termikus áramot, a túlterhelés-védelmi relé névleges áramát, a névleges frekvenciát, a névleges üzemmódot, az alkalmazási kategóriát és a védőtokozás típusát, ha van. Egyedi motorok közvetlen kapcsolására szolgáló készülékek esetén a motor leadott teljesítménye is megadható, de ismertnek kell lennie az áram és a teljesítmény közötti összefüggésnek. A névleges értékek meghatározását az MSZ EN 60947-1 szabvány (a továbbiakban: 1. Rész) ismertetése tartalmazza. Ellenállásos motorvédő kapcsolóknál a névleges üzemi feszültség, a névleges termikus áram és a névleges üzemi áram fogalmak külön meghatározást kapnak a kapcsolt motor állórészére és forgórészére vonatkoztatva. Az üzemmód és a kapcsolóképesség fogalmak értelemszerűen vonatkoznak, azonban ki kell emelni a következőket. Motorvédő kapcsolók indítási és megállítási jellemzői [5.3.5.5.] . Egy forgásirány olyan motorral, amelyet normál üzemi feltételek folyamán kapcsolnak ki (AC-2 és AC-3 alkalmazási kategóriák); . két forgásirány, azonban a második forgásirányban való futás azután valósul meg, miután a motorvédő kapcsolót kikapcsolták, és a motor teljesen megállt (AC-2, AC-3); . egy forgásirány vagy két forgásirány, mint az előző bekezdésben, azonban a léptetés nem gyakori előfordulásának lehetőségével; erre alkalmazzák a közvetlen motorvédőket (AC-3 kategória); . egy forgásirány gyakori léptetéssel; erre is alkalmazzák a közvetlen motorvédőket (AC-4 kategória); . egy vagy két forgásirány, azonban a motor ellenáramú fékezéssel való megállításával, az ellenáramú fékezés ritka előfordulásának lehetőségével, és ha van, a forgórésznek ellenállással való fékezésével (irányváltó motorvédő fékezéssel); . két forgásirány - azonban a motort tápláló csatlakozások megcserélésének lehetőségével, miközben a motor az első irányban forog (ellenáramú fékezés), abból a célból, hogy a másik forgásirányban való forgást valósítsanak meg - az üzemszerű feltételek mellett forgó motor kikapcsolásával. Alkalmazási kategória [5.4.] Minden közvetlen motorvédő kapcsoló az alábbiak közül egy vagy több alkalmazási kategóriához tartozik: AC-3, AC-4, AC-7b, AC-8a és AC-8b. Minden csillag-háromszög és kétfokozatú takaréktranszformátoros motorvédő kapcsoló az AC-3 kategóriához, az ellenállásos forgórészköri motorvédő kapcsoló az AC-2 alkalmazási csoporthoz tartozik. (Feszültségen minden kategóriában a névleges üzemi állórészfeszültséget kell érteni.) Az a kontaktor vagy motorvédő kapcsoló, amelyet egy alkalmazási kategóriára vagy a paraméterek meghatározott kombinációja mellett megvizsgáltak, további vizsgálat nélkül megnevezhető kevésbé szigorú kategóriában történő alkalmazásra is. Például, ha a vizsgálat AC-4 alkalmazási kategóriára történt, a kontaktor megnevezhető AC-3 kategóriára, feltéve, hogy ugyanakkora üzemi feszültségnél az áram legfeljebb 20%-kal nagyobb az AC-4-es vizsgálatra vonatkozónál. Megjelölés és a túlterhelésrelék árambeállítási értékei [5.7.4.] A túlterhelésreléket árambeállítási értékükkel (vagy az árambeállítási tartomány felső és alsó határaival, ha beállítható) és kioldási osztályukkal jelölik meg. Az árambeállítási értéket vagy tartományt a reléken fel kell tüntetni. A túlterhelésrelék idő-áram jelleggörbéje [5.7.5.] A tipikus idő-áram jellemzőket a gyártó által szolgáltatott görbék formájában kell megadni. A görbék azt mutatják meg, hogy a kioldási idő hideg állapotból kiindulva hogyan változik az áram függvényében annak a motornak a teljes terhelési árama legalább nyolcszoros értékéig, amellyel a relét alkalmazni szándékoznak. (A görbék "sarokpontjait" az 1. sz. táblázat tartalmazza). A rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételek főként az 1. Rész előírásait követik, itt csak a kontaktorokra és a motorvédőkre vonatkozó sajátosságokat tárgyaljuk. Kontaktorok és gépi hajtású motorvédő kapcsolók működési határai [8.2.1.2] Az elektromágneses kontaktoroknak zárniuk kell a névleges vezérlő hálózati feszültségük 85 és 110%-a között bármely értéken. A kontaktoroknak el kell engedniük és teljesen nyitniuk kell a névleges vezérlő hálózati feszültségük 75%-ától 20%-áig terjedő értéken váltakozó áram esetén, és 75%-tól 10%-ig terjedő értéken egyenáram esetén. A zárásra vonatkozó határok állandósult tekercshőmérséklet mellett és +40 °C környezeti hőmérsékletnél értendők. Az elengedés ellenőrzésekor a tekercsáramkör ellenállásának számításánál -5 °C környezeti hőmérséklet veendő figyelembe. Időkésleltetésű túlterhelésrelék működési határai minden pólus táplálása esetén [8.2.1.5.1.] A motorok termikus túlterhelésvédelmére alkalmazott hőrelék idő-áram jelleggörbéjének lefutását az alábbi egyszerűsített leírással lehet jól megközelíteni. A környezeti hőmérséklet-változásra kompenzált, hárompólusúan terhelt túlterhelésrelének . 5%-os túlterhelésnél hideg állapotból történt indítás után 2 órán túl, . 20%-os, üzemmeleg állapotban keletkező túlterhelés mellett 2 órán belül, . 50%-nál (szintén üzemmeleg állapotban) a 10 A kioldási osztályú relének 2 percen belül kell kioldania. A konstrukció által meghatározott 10, 20 és 30 "kioldási osztályba" tartozókat a beállítási áram 1,5-szeres értékével terhelve a kioldásnak 4, 8, illetve 12 percen belül be kell következnie. 7,2-szeres, hideg állapotban keletkezett túláram hatására a megszólalásnak a kioldási osztály által meghatározott időhatárok között kell megtörténnie. Ezeket az 1. táblázat mutatja. A hőrelének az alsó időértékig kioldás nélkül el kell viselnie a bekapcsolási áramlökéseket, de a felső határ elérése előtt feltétlenül ki kell kapcsolnia. A környezeti levegő hőmérsékletére nem kompenzált, háromfázisúan terhelt relé a névleges áramával történt terheléskor 2 órán túl oldhat ki, a többi érték megegyezik a felsoroltakkal. Hárompólusú termikus túlterhelésrelék működési határai kétpólusú táplálással [8.2.1.5.2.] A hárompólusú termikus túlterhelésrelék működési határait a csak két póluson történő táplálás esetére a szabvány a következőképpen határozza meg. A környezeti levegő hőmérséklet változásaira kompenzált konstrukciójú hőrelé (hideg állapotú indítással) két pólust névleges árammal, egy pólust 90 %-os névleges árammal táplálva, csak két órán túl működhet. Ilyen tartós terhelés után két pólusban az áramot 1,15-szorosára növelve, s a harmadikban nullára csökkentve, a kioldásnak két órán belül be kell következnie. Az állítható árambeállítási értékeket tartalmazó túlterhelésvédelmi relét mindkét szélső értékéhez tartozó árammal meg kell vizsgálni. Külön figyelmet fordít a szabvány a zárlatvédelmi eszközökkel való koordinációra, s ebből kétféle típust különböztet meg. Mindkettő megköveteli, hogy zárlati feltételek mellett a kontaktor vagy a motorvédő kapcsoló ne okozzon veszélyt sem a személyekre, sem a beépítési környezetre. A konstrukció és a vizsgálati követelmények (pl. az üzemmódok, melegedés, bekapcsoló- és megszakítóképesség stb.) leírásai a gyártó és minősítő intézmények számára fontosak. Alkalmazási szempontból viszont tárgyalnunk kell az elektromágneses kontaktorok és a hozzájuk tartozó túlterhelésrelék csatlakozókapcsainak jelöléseit (A Melléklet). A tekercsek csatlakozókapcsai: A1; A2, a megcsapolások sorrendben: A3; A4 stb. Két külön tekercs: A1; A2, és B1; B2. Főáramköri csatlakozók: 1L1 > 2T1 3L2 > 4T2 5L3 > 6T3 7L4 > 8T4 A segédáramkörök csatlakozókapcsait kétjegyű számokkal kell jelölni. . Helyi érték szerint az egyesek számjegye a funkciószám: .1; .2 nyitó érintkező, .3; .4 záró érintkező, .5; .6 záráskor késleltetett nyitó érintkező, .7; .8 záráskor késleltetett záró érintkező, .1; .2; .4 átkapcsoló. . A tízesek számjegye a sorozatszám. Ugyanahhoz az érintkezőelemhez tartozó csatlakozókapcsokat ugyanazzal a sorozatszámmal kell jelölni, minden azonos funkciójú érintkezőelemnek különböző sorozatszáma legyen, például: 13 > 14 21 > 22 33 > 34 41 > 42 A túlterhelésrelék főáramköri csatlakozókapcsainak jelölése megegyezik a kontaktorokéval. A segédáramköri csatlakozókapcsok ("kioldó" érintkezők): 95 > 96 nyitó, 97 > 98 záró érintkezők. Váltóérintkezőnél a közös pont 95 jelű. Ha a készülékben még egy független érintkezőpár van, a "9" számjegy helyett "0" a jelölése. MSZ EN 60947-4-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek 4-2. rész: Váltakozó áramú félvezetős motorvezérlők és motorvédő kapcsolókA termékszabvány korábbi változatai 1996-ban, 1998-ban és 1999-ben jelentek meg. ICS szerinti besorolása: 29.130.20. Magyar nyelven hozzáférhető. Alkalmazási terület A szabvány olyan vezérlők és motorvédő kapcsolók termékszabványa, amelyek áramkörökhöz való kapcsolásra szolgáló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészüléket foglalhatnak magukban, és amelyek névleges feszültsége az 1000 V váltakozó feszültséget nem haladja meg. A szabvány meghatározza az említett készülékek jellemzőit párhuzamos (by- pass) kapcsolókészülékekkel való és azok nélküli alkalmazásra. A vezérlőket és motorvédőket rendszerint nem tervezik zárlati áramok megszakítására, ezért a szabvány követelményeket ad különálló zárlatvédelmi eszközökkel együtt alkalmazott indítókra és motorvédőkre. Fogalom-meghatározások A vonatkozó és a felhasználás szempontjából lényegesnek ítélt fogalmak felsorolásánál az MSZ EN 60947-4-2:1999 szabvány fejezet- és alpontszámozását követjük, gyakran az eredeti szöveget idézve. Félvezetős motorvezérlő (1. változat) [3.1.1.1.1.] Olyan váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő, amelyben az indítási funkció a gyártó által megadott bármely indítási módszert magában foglalhat, és amely olyan vezérlési funkciókat láthat el, amelyek a váltakozó áramú motor vezérlési manőverezésének, vezérelt gyorsításának, futásának vagy vezérelt lassításának bármely kombinációját foglalhatják magukban. Ezen kívül a "TELJES BE" állapotot szintén megvalósítja. Félvezetős, lágy indítású motorvezérlő (2. változat) [3.1.1.1.2.] A váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő olyan különleges változata, amelyben az indítási funkció feszültség- és/vagy áramlépcsővel van korlátozva, amely vezérelt gyorsítást foglalhat magában, és ahol a kiegészítő vezérlő funkció a "TELJES BE" állapot megvalósítására korlátozódik. Félvezetős, teljes feszültségű (DOL) motorvezérlő (3. változat) [3.1.1.1.3.] A váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő olyan különleges változata, amelyben az indítási funkció csak teljes feszültségű, fokozatok nélküli indítási módszerre korlátozódik, és ahol a kiegészítő vezérlő funkció a "TELJES BE" állapot megvalósítására korlátozódik. Félvezetős motorvédő kapcsoló (1., 2., 3. változat) [3.1.1.2.] Megfelelő túlterhelés-védelemmel ellátott váltakozó áramú, olyan félvezetős motorvezérlő, amely egy egységként van méretezve. Hibrid motorvezérlők vagy motorvédő kapcsolók H×A változat (ahol ×=1, 2 vagy 3) [3.1.2.1.] 1., 2. vagy 3. változatú, egy egységként méretezett félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülékkel. Külön vezérlőparancsok szolgálnak a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék és a félvezetős motorvezérlő vagy a félvezetős motorvédő kapcsoló számára. Minden, a motorvezérlő vagy a motorvédő kapcsoló megadott változatának megfelelő vezérlési funkció rendelkezésre áll, a "NYITOTT" helyzettel együtt. Hibrid motorvezérlők vagy motorvédő kapcsolók H×B változat (×=1, 2 vagy 3) [3.1.2.2.] 1., 2. vagy 3. változatú, egy egységként méretezett félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülékkel. Egyetlen vezérlőparancs szolgál a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék és a félvezetős motorvezérlő, illetve a félvezetős motorvédő kapcsoló számára egyaránt. Minden, a motorvezérlő vagy a motorvédő kapcsoló megadott változatának megfelelő vezérlési funkció rendelkezésre áll, a "KI" állapot kivételével. NYITOTT helyzet [3.1.2.3.] A hibrid félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló azon állapota, mikor a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék "NYITOTT" helyzetben van. BE-állapot [3.1.9.] A vezérlő azon állapota, amelynél vezetési áram tud folyni annak főáramkörében. TELJES BE állapota a vezérlőknek [3.1.10.] A vezérlő azon állapota, amelynél a vezérlési funkciók úgy vannak beállítva, hogy normál, teljes feszültségű táplálást biztosítsanak a terhelés számára. KI-állapot [3.1.12] A vezérlő azon állapota, amelynél vezérlőjelet nem alkalmaznak és a "KI-állapotú" szivárgóáramot meghaladó áram nem folyik a főáramkörben. Névleges üzemi áram (Ie) [5.3.2.3.] A vezérlő és a motorvédő kapcsoló névleges üzemi árama az a rendeltetésszerű üzemi áram, amikor a készülék a "TELJES BE" állapotban van és amikor a névleges üzemi feszültség, a névleges frekvencia, a névleges üzemmód, az alkalmazási kategória, a túlterhelési jellemzők és az esetleges védőtokozás tekintetbe vannak véve. Az üzemmódok "TELJES BE" állapotra értelmezettek. Üzemi ciklusértékek [5.3.4.6.] A szabvány ajánlott értékeket közöl a terheléses időszaknak a teljes időszakhoz viszonyított hányadosára ("F") és az óránkénti műveleti ciklusok számára ("S"). A túlterelési áramlefolyás jellemzőinek részletezése után a szabvány megadja a működőképesség fogalmát [5.3.5.2.] A működőképesség teljes feszültségnél, normál terhelési és túlterhelési feltételek mellett magában foglalja a "BE-állapotban" történő áramkommutálásra és áramvezetésre vonatkozó, valamint a "KI-állapot" létrehozására és fenntartására vonatkozó kombinált képességeket, alkalmazási kategória, a túlterhelési áramlefolyás és a megadott üzemi ciklusok szerint. Alkalmazási kategória [5.4.] Az alkalmazási kategória - az alapszabványban meghatározottakat kiegészítve - azonosításának első számjegye jelöli meg a félvezetős motorvezérlőt vagy motorvédő kapcsolót. A második számjegy a jellemző alkalmazásra utal. Az "a" kiegészítés jelöli a vezérlő alkalmasságát a funkcionális lehetőségek (indítás, manőverezés, vezérelt gyorsítás és lassítás, futás, "TELJES BE" állapot, stb.) bármelyikének teljesítésére. A "b" kiegészítés jelöli azoknak a feltételeknek teljesítésére való alkalmasságot, amelyet a szabvány a KI állapotból az indítási állapotba való visszatéréshez előír. A vezérlőáramkörök elrendezéseire [5.5.] a szabvány több ábrát közöl, amelyek kialakításánál a következő jellemzőket kell figyelembe venni: áramnem, teljesítmény, illetve fogyasztás, névleges frekvencia, névleges vezérlőáramköri feszültség (Uc), névleges vezérlőhálózati tápfeszültség (Us), a vezérlőáramköri készülékek fajtája (érintkezők, érzékelők). A segédáramkörök jellemzői ugyanúgy határozhatók meg, mint a vezérlőáramkörökéi. A zárlatvédelmi eszközökkel (SCPD-kkel) való koordináció [5.8.] A vezérlők és a motorvédő kapcsolók jellemzőit a motorvédő kapcsoló és az SCPD közötti túláram-szelektivitás biztosítására, valamint a vezérlők és motorvédő kapcsolók zárlati áramok elleni megfelelő védelmére alkalmazott SCPD típusa, névleges adatai és jellemzői határozzák meg. A szabvány további fejezetei (A gyártmányra vonatkozó adatközlés; A rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételek; A szerkezeti és működési követelmények és a Vizsgálatok) a gyártót és a vizsgálóintézeteket érintő részletes előírásokat tartalmaznak.

Kismegszakító-csere

2007. április 1. | Egy budapesti szerelő |  9682
1 5 (1)

A szerelői munkadíjakkal foglalkozó rovatunkhoz igen ritkán sikerül anyagot gyűjteni. Noha az olvasók rendszeresen hangot adnak igényüknek, miszerint rendszeresen olvasnának hasonló jellegű írásokat, két komoly nehézség is akadályozza a vállalási árakról készített körképünk összeállítását. Egyfelől maguk a villanyszerelő kollégák igen elzárkózóak: a folyamatos piaci jelenlét egyik következménye az a közös tapasztalat, hogy az árak megadásával óvatosnak kell lenni, hiszen könnyen visszaüthet a nyílt magatartás. Másfelől igen nehéz olyan világosan definiálható munkatételt kiválasztani, amely kellő szakmai viszonyítási alapot teremt, s egyúttal engedi tükrözni a villanyszerelő vállalkozások munkaterülete, nagyságrendje, leterheltsége stb. által jelzett különbségeket. Az alábbi munkatétel kitalálásában, szöveges kidolgozásában egy budapesti villanyszerelő kolléga segített, köszönet érte! A munkatétel A szerelési munkadíjak megállapításához szükséges példaszituáció a következőképpen fogalmazható meg. Az érintett villanyszerelőnek - akitől árajánlatot szeretnénk kapni - csörög a telefonja, és a következőt hallja benne: "Üdvözlöm, mester úr! Kovács József vagyok, a Takácsnétől kaptam meg a telefonszámát, tudja!, a szomszédban lakik, én meg egy pár percre magától. Jaj, nagy a baj, segítsen rajtam, bedugtam egy hosszabbítót a konnektorba, és lement a kismegszakító az előszobában. Már máskor is csinált ilyet, de most már nem tudom visszanyomni, kérem, segítsen. Egy villámjeles FKA-feliratú "dobozban" van a kismegszakító, piros színű, BS." Ezzel a példával - megítélésem szerint - egy szakember számára elég egyértelművé válik a feladat, de a megoldás még így is egy több ismeretlenes egyenlet: a villanyszerelő "erkölcsi" és "szakmai" hozzáállása, vállalkozásának mérete, szerszámozottsága, működési helye, valamint más szempontok nagyban befolyásolják majd a közölt árat. A fenti példa teljesen egyértelmű. Egy nagyon közeli hibacímről van szó: erre lesz, aki majd azt mondja, hogy egy helyi "bennszülöttet" nem fogok "lerabolni", és ezért csak minimális kiszállási díjat számítok fel neki, kb. 3000 Ft-ot. Van, aki majd azt mondja, ez csak egy helyi kiszállás, ezért minimum 5000 Ft. A hibajelenség is egyértelmű. Nagy valószínűség szerint egy "elfáradt, elöregedett" 10 A-es (piros címke utal erre) kismegszakítóról van szó, amit ki kellene cserélni, de elosztótáblát nem indokolt cserélni hozzá, mivel a BS típus "C" sínre pattintható, és az FKA-típusú elosztótábla is "C" sínes. Itt bonyolódik majd a feladat, és annak a megoldása; előjön majd a "szakmai ismeret". Ezért lesz, aki majd úgy látja, hogy ki kell cserélni egy 16 A-es kismegszakítóra, azzal úgysem lesz majd probléma ("na, majd azt nem veri le"): 600-1500 Ft. És lesz majd, aki úgy gondolja, hogy nem véletlenül volt az a kismegszakító "csak" 10 A-es, és nem kéne azt nagyobbra, csak újabbra, esetleg más karakterisztikájúra cserélni, a vezeték hossza és a vezeték keresztmetszete miatt, nehogy túlbiztosítsuk azt az áramkört (600-1500 Ft). Előzetes várakozásom szerint 6000 Ft-tól 15 000 Ft-ig fognak a kollégák árat adni. Még egy megjegyzés. Van olyan ismerősöm, aki egy áramszolgáltató volt dolgozójaként most "feketénmaszekol". Több emberrel hibacímekre specializálta magát, nagyra tartja a saját munkáját, és azt mondaná erre, hogy egy villámgyors kiszállás 8000, mindegy, hogy honnan jött, és hát ugye a villanyszerelő egyedül nem dolgozhat, ezért hát kiküld egy szerelőpárt: megkezdett egy óra 10 000 Ft. És hát éppen volt náluk olyan kismegszakító (milyen szerencse), az még 2000, így hát 20 000 Ft a vége. Persze reménykedik, hogy nem kérnek számlát, mert akkor trükközni kell, és lesz még egy út, hogy valamelyik kollégájától tudjon majd számlát venni, és elvinni az ügyfélnek. Bár szerinte a lakosság nagy része nem szokott számlát kérni, ezért ez nem is olyan nagy rizikó! A következő, nettó összegű árajánlatokat kaptuk. "Jellemző módon" a legdrágább árajánlat egy keleti országrészben fekvő kis településről származik, 12 500 forint. Ehhez közelítő vállalási árat közöltek szerkesztőségünkkel két dél-nyugat magyarországi nagyvárosból is: 11 500 Ft, 10 900 Ft. A fővárosból jellemzően 5000 forint nagyságrendű válaszok érkeztek, de az agglomerációból 8000 forintos árajánlatot is kaptunk. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legtöbb adott területről a fővárosinál kisebb összeget jeleztek vissza: 3500-8000 forintos értékek születtek. Végül, volt olyan vállalkozó, aki szabályosan költségvetés-készítő programmal adott árajánlatot. Várjuk a tisztelt olvasóink hasonló megkereséseit!

Védővezetők és kábelszínek

2007. április 1. | Horogh Gyula Horogh Gyula Árpád |  20 456
1

A műszaki ellenőr válaszol rovatunkban eddig olvasott szakmai publikációkhoz képest rendhagyó módon kerül sor a jelen írás szerkesztésére. A jelen cikk gondolatmenetét ugyanis maguk az olvasók határozták meg, azok történetesen, akik a vgf.hu villanyfórumán szakmai problémájukkal, illetve a szaklapban olvasott témákkal kapcsolatban szerelőtársaik véleményét kérték ki. Az itt megtalálható észrevételekből választottunk ki néhányat azzal a céllal, hogy részben a felvetett problémák vonatkozásában megpróbáljunk szakmailag korrekt választ megfogalmazni, részben pedig, hogy felhívjuk a figyelmet a fórum kínálta szabad véleményalkotási lehetőségre. Lássuk tehát először az alábbiakban szerkesztett formában közölt kérdésfelvetéseket, hozzászólásokat! Az adott témához érkező hozzászólásokat időrendben közöljük.

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

Szabványok

2007. április 1. | Ádám Zoltán |  4924
1 4 (1)

Legyen szó családi vagy társasházról, irodaépületről, illetve közösségi épületről, a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás és ezen belül a csatlakozóberendezések kivitelezési kérdéseiben az MSZ 447:1998+ 1 M: 2002 szabvány, míg a belső villamos berendezések létesítésére vonatkozóan az MSZ 2364 szabványsorozat előírásai a mérvadók.

A kismegszakítókról

2007. április 1. | Kemény József |  40 700
1

A villamos energia egyre szélesebb körű felhasználásakor az olvadóbiztosítók cseréje okozta kényelmetlenség elkerülésére fejlesztette ki a STOTZ cég az első kismegszakítót (l. 1. ábra), ami 1923-ban jelent meg a kereskedelemben.