Szakmakörnyezet

Védővezetők és kábelszínek

2007/4. lapszám | Horogh Gyula Horogh Gyula Árpád |  43 611 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A műszaki ellenőr válaszol rovatunkban eddig olvasott szakmai publikációkhoz képest rendhagyó módon kerül sor a jelen írás szerkesztésére. A jelen cikk gondolatmenetét ugyanis maguk az olvasók határozták meg, azok történetesen, akik a vgf.hu villanyfórumán szakmai problémájukkal, illetve a szaklapban olvasott témákkal kapcsolatban szerelőtársaik véleményét kérték ki. Az itt megtalálható észrevételekből választottunk ki néhányat azzal a céllal, hogy részben a felvetett problémák vonatkozásában megpróbáljunk szakmailag korrekt választ megfogalmazni, részben pedig, hogy felhívjuk a figyelmet a fórum kínálta szabad véleményalkotási lehetőségre. Lássuk tehát először az alábbiakban szerkesztett formában közölt kérdésfelvetéseket, hozzászólásokat! Az adott témához érkező hozzászólásokat időrendben közöljük.

I. Védővezetők

„Tisztelt Horog Gyula úr! Komoly vita tárgya lett a Műszaki ellenőr válaszol, Tetthely című cikkében írt megállapítása, amely a következő. »További súlyos hiba az, hogy a kivitelező nem tartotta szem előtt, hogy minden áramkörhöz saját védővezető és nullavezető tartozzon.« Természetesen a nullavezetőre vonatkozó megállapítással mindenki egyetért, viszont a védővezetővel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A szabvány szövegéből levonható következtetés szerint lehet több áramkörnek közös védővezetője. MSZ 2364-540:1995 5.1.4.: Ha egy védővezető több áramkörnek a közös védővezetője, akkor a keresztmetszetét a legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetőnek megfelelően kell meghatározni. A logika is inkább a szabvánnyal ért egyet, mivel a védővezető nem vezet üzemi áramokat, tehát nem terhelődik túl. Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy két dugaljáramkör, amelynek közös a védővezetője, egy időben, ugyanabban a másodpercben hibásodjon meg. Mi erről a véleménye? Albert”

„T. Albert úr! Lenne egy apró kérdésem. A fent említett megoszló vélemények között az hogyan valósul meg a gyakorlatban, hogy egy védcsőbe csak egy áramkör vezetőit szabad behúzni? Csak nem arról az esetről van szó, hogy egy védőcsőbe több áramkör vezetőjével együtt húzzák be a közös védővezetőt? Egy olvasó”

„Tisztelt Kollégák! Én, mint kezdő vállalkozó azon a véleményen vagyok, hogy minden áramkörhöz külön védővezetőt alkalmazzunk! Lehet, hogy néhány »öreg« szaki azt mondja, hogy a szabvány lehetőséget ad a közös védővezető alkalmazására. Mindazonáltal a szabványtól el lehet térni abban az esetben, amikor a szabványt úgymond »fokozzuk„. Szerintem a biztonság megér ennyit. Én családi házakat szerelek, és szerény számításaim szerint a plusz költség nem haladja meg az 5000 forintot. Jut eszembe! Az ÁVK sem kötelező, és mindenki előszeretettel alkalmazza, pedig az már 10 000-15 000 forintba kerül. Naberg”

„Kedves Naberg! Természetesen mindenki így szereli, ahogy leírtad, többek között én is. Bizonyára Te is egy öreg szakitól tanultad. Ugyanis ez a lehetőség az új MSZ 2364 szabványban van leírva, és ma még ezt kevesen ismerik. (Még az öreg szakik közt is akad, amelyik nem.) A lényeg: nem az a kérdés, ki, hogyan szereti szerelni, hanem az, hogy a szabvány mit enged meg. Én egy műszaki ellenőr válaszára lettem volna kíváncsi, hogy ők hogyan ítélik meg! Albert”

Nos, a műszaki ellenőr válasza a következőképpen foglalható össze a fenti kérdésben. A szabvány tekintetében a problémát megfogalmazó kollégának maximálisan igaza van, le kell azonban szögezni, hogy a korábbi cikk alapjául szolgáló esetben a terven, amelyet a kivitelező rendelkezésére bocsátottak, szerepelt az a kitétel, hogy minden áramkörhöz „saját védővezető és nullavezető tartozzon”.

A félreértés abból származik, hogy a cikkben ennek a körülménynek nem történt meg a kellő hangsúlyozása. A konkrét esetnél maradva: mivel a kivitelező a tervtől való eltérésre nem kért és így nem is kapott írásos engedélyt a tervezőtől, a műszaki ellenőrnek a szóban forgó műszaki megoldást meg kellett kifogásolnia, megítélésem szerint. A tervért a tervező vállalja a felelősséget, az az ő szellemi terméke: a műszaki ellenőr alapvető feladata pedig az, hogy a műszaki alkotás jogszabályoknak és szabványoknak való megfelelőségét ellenőrizze, továbbá azt, hogy a tervnek megfelel-e a kivitelezés.

Amennyiben a kivitelező „saját szakállára” eltér a tervtől, úgy ennek következményeit viselnie kell. Abban az esetben, ha a kivitelezés nem terv alapján készül, akkor a műszaki ellenőrnek „csupán” a szabványoknak, jogszabályoknak való megfelelőséget kell vizsgálnia. Sajnos, amint már korábban is hangsúlyoztuk, a megrendelő mind a terven, mind a műszaki ellenőrön „szeret” spórolni.

Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a kivitelező terv híján csupán csak olyan műszaki dokumentációt kap kézhez, amely a szóban forgó részletekről nem rendelkezik. Ebben az esetben mérlegelés nélkül a szabványok, jogszabályok által rögzített megoldásokat javasolt választania, mivel az eltérés procedúrája lehet, hogy számottevően több időt és energiát emészt fel, mint a szabvány által leírt műszaki megoldás alkalmazása.

Az MSZ 1600-1 7.12 pontja szerint: Egy többerű vezeték (kábel) különböző vezetőit, egy védőcsőben elhelyezett különböző vezetékeket általában csak azonos biztosított leágazás vezetőiként szabad felhasználni.

A fenti megjegyzéshez azonban még az is hozzátartozik, hogy a terv szerint egy védőcsőbe csak egy áramkör vezetői kerülnének behúzásra: így szerintem „kicsit körülményes” lenne kialakítani az egyik hozzászóló által leírt műszaki megoldást (ami egyébként teljesen szabályos, csak jelen esetben a kivitelezés szempontjából nehezen alkalmazható), amely szerint több áramkörnek közös védővezetője lenne.

II. Kábelszínek

"A napokban történt egy megdöbbentő esetem, ami mindenképpen nyilvánosságot kíván. Egy ismerősöm megkért, hogy a főnökének az új építésű lakását nézzem már meg szakmai szemmel, mert több áramütés is történt, és értetlenül állnak az eset előtt. A megérkezésem utáni percben döbbentem tapasztaltam, hogy a lakás összes dugaszolóaljzatának védőérintkezőjén, és ennek következtében a számítógép, mosógép, mosogatógép, hűtőszekrény fémházán a fázis található. A tulajdonos elmondása szerint kilenc hónapja helyezték feszültség alá a lakást, és ő már tavaly nyáron jelezte egy villanyszerelőnek, hogy rázóérzetet tapasztalt a hűtőszekrényen, de a kolléga egy próbalámpával(?) végzett vizsgálatot követően megnyugtatta, hogy minden rendben van.

Hamar kiderült, hogy az áramszolgáltató „szakemberei” a fogyasztásmérő felszerelésekor felcserélték a fázis- és a PEN-vezetőt, ami a hibát okozta. Sajnos a fogyasztói elosztótábla sem volt szakszerűen kivitelezve, így nem tartalmazta a potenciálrögzítő földelés-bekötést sem! (Családi házról van szó.) Safety"

„Több családi ház bekötésénél a kerítésben elhelyezett fogyasztásmérőtől 4-eres földkábel megy a lakáselosztóig. A kábelerek színei: 2 db fekete, 1 db barna, 1 db kék. 1-fázisú bekötésnél csak két eret használunk: azért, hogy ne kelljen keresgélni, ilyen esetben mindig a barnát és a kéket szoktuk bekötni. Az áramszolgáltatós kollégák rendre az egyik feketére és a kékre adják ki az áramot. Szerintük az ő bekötésük a szabályos és logikus. Mi erről a véleményetek? Jancsi”

„Szerintem és az általam olvasott eddigi leírások alapján a fekete színű vezeték mindig a fázisvezető, a barnát lehet fázis- vagy nullavezető számára használni, a kék egyértelműen a nullavezető. Tehát a besorolás alapján először a két feketét kell használni, pl. lakás, bojler, és csak ezek után használnám a barna vezetéket egyéb célokra. Sz. I.”

„A fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztóig terjedő szakasz mért fővezeték, tehát »más« célra nem használható! A barna pedig az egyik szabványos színjelölése a fázisvezetőnek! A vezérelt (külön mért) és az állandó fogyasztásmérő fővezetékeit pedig egyébként sem lehet egy kábelen belül vezetni! Rabszolga”

Műszaki ellenőrVezetékekVillanyszerelés

---