Európából jöttem Cégalapítás és munkavállalás Franciaországban
2007/4. lapszám | netadmin | 6390 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Érvényes cégformák Franciaországban Cégformák, amelyeket külföldi vállalkozók létrehozhatnak 1. Egyéni vállalkozás (entreprise individuelle). Egyéni vállalkozást jogi és cselekvőképes magánszemélyek alapíthatnak. Tevékenységükért teljes felelősséggel tartoznak. 2. Korlátolt felelősségű társaságok. A Kft. és az Rt. az a két társasági forma, ahol a tagok anyagi felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. E két típusra vonatkozó szabályozás és könyvviteli előírások nagyjából azonosak, mindazonáltal a Kft. rugalmasabb forma: vezetheti egyetlen személy (az ügyvezető), és elegendő egyetlen tulajdonostárs: ebben az esetben egyszemélyi társaságnak nevezik (EURL: Entreprise Unipersonnelle a Responsabilité Limitée). 3. Részvénytársaság (Société Anonyme - SA). Az "US Corporation"-höz legközelebb álló francia jogi forma. Minimális alaptőkéje 37 ezer EUR. (Minimum 7 részvényese van: gyakran 1 többségi részvényes és 6 másik, aki 1-1 részvényt birtokol, pl. leányvállalatok esetében.) 4. Korlátolt Felelősségű Társaság (Société avec Responsabilité Limitée - SARL). A német GmbH-hoz hasonló forma, az Rt.-hez hasonlóan működik, de vezetését egyszerűen egy ügyvezető végzi (vagy több, amennyiben a társak így kívánják). Minimális alaptőke nincs meghatározva. 5. Közkereseti és Betéti Társaság (Sociétés de personnes et entités similaires)Közkereseti társaság (Société en Nom Collectif - SNC). Az angolszász "General Partnership"-nek megfelelő, igen elterjedt forma. Hátránya, hogy a társak felelőssége korlátlan: egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a tartozásokért és a közterhek kifizetéséért. Közkedveltségének oka egyrészt rugalmassága (nincs minimális tőkére vonatkozó előírás, nem szükséges igazgatótanács, a profitfelosztás és szavazati jogok megosztása rugalmas), másrészt a rávonatkozó adóelőírások: az SNC ugyanis transzparens, vagyis a társak adóznak a nyereség után a cégen belüli részesedésük arányában. 6. Gazdasági Társulás (groupement d´intéret économique - GIE). Működési szabályzatát, ügyvezetését, ellenőrzését és a veszteség/nyereségből való részesedést a tagok által aláírt szerződés rögzíti. Jogi személy. Tevékenysége kiegészítő jellegű kell, hogy legyen a tagok alaptevékenységéhez képest. Cégalapítási tudnivalók A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség központosított formában valósul meg. A kereskedelmi és iparkamarákon belül működő, ún. cégbejegyzési központok (CFE) egyablakos rendszere révén a cégalapítás során felmerülő összes, kötelező jellegű jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülő változásoknak, illetve cég megszűnésének egy helyen történő elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez illetve hivatalokhoz (Adóhivatal, Nyugdíjbiztosító, Cégbíróság, Betegsegélyző pénztár, Statisztikai Hivatal stb.) történő eljuttatása. A CFE-k csak formálisan ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat, és egy elismervényen igazolják vissza az átvett iratokat. Konkrét adatok birtokában az ügyfél, ha valóban céget kíván alapítani, időpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik, az egyik az egyéni vállalkozások, a másik a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik. Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbíróság, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetek stb. felé. Ezek a szervezetek csak a cégbejegyzési központok közreműködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. A Statisztikai Hivataltól kapott cégbejegyzési szám megkönnyíti a különböző szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is a 14 sorszámból 9 mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetők a hatóságok számára. A kézműveseknek, kereskedőknek a szakmai kamarákon kívül be kell jegyeztetni vállalkozásukat a Kereskedelmi Regiszterbe. Minden vállalkozónak székhelye szerinti CFE-nél kell bejelentkeznie. Amennyiben a vállalkozó több telephellyel rendelkezik, akkor a telephelyek szerint területileg illetékes CFE-t kell felkeresnie. Minden vállalkozónak kötelező jelleggel igénybe kell vennie a CFE-k szolgáltatását, ami viszont lényegében ingyenes. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak, mielőtt benyújtja dossziéját a CFE-hez, számos formalitást saját magának kell elintéznie, így többek között különböző jogosítványok, meghatalmazások beszerzése; külföldiek részére kereskedői igazolványok kiváltása (magyar és EU állampolgároknak nem kell kiváltani a vállalkozói igazolványt); a jogi státusz regisztrálása, ideiglenes adóilleték-nyilatkozat, illetve adómentesség-kérés az Adóhivataloknál; a vállalkozás megjelentetése egy hivatalos közlönyben; belépés az illetékes üzemorvosi központhoz (alkalmazottak részére kötelező); belépés egy nyugdíjkiegészítő rendszerbe (alkalmazottak). Tevékenységi, illetve vállalati formákra specializálódva, az alábbi cégbejegyzési központok állnak a cégek rendelkezésére. Kisiparos, magánvállalkozásként, illetve vállalkozásként működő kisiparos-kereskedő: Kézműves Kamara/szakmai kamarákKereskedő, egyéni vállalkozás, külföldi cég: Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi ügynök, cégvezető, illetve szellemileg szabadfoglalkozással foglakozó cég: Kereskedelmi Bíróság Szabadfoglalkozású, kereskedelmi, illetve a szakmai szakjegyzékben nem szereplő szakmák: Munkaügyi központ Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások Külföldi vállalkozónak bármilyen, francia állampolgárok számára engedélyezett vállalkozás létesítésére van lehetősége (kereskedelem, szabadfoglalkozás, kézművesség, agrártevékenység stb.). A szükséges dokumentumok a vállalkozói igazolvány (carte de commercant) kiváltásához: CERFA kérdőív kitöltése; büntetlen előélet igazolása; írásos garanciavállalás, hogy a vállalkozó saját hazájában működtetett vállalkozása nem ment csődbe; bankszámla meglétének igazolása; tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély felmutatása; útlevél másolata; a vállalkozáshoz szükséges helységbérleti szerződés (tulajdonlás) lehetőség igazolása; adóigazolás. Magyar állampolgárnak (és az összes EU tagállam állampolgárának) nincs már szüksége a vállalkozói igazolvány kiváltására! Ha a működés előfeltételekhez kötött, a leendő egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő végzettséggel (diploma, szakmai gyakorlat, szakmai igazolvány). A kézműves vállalkozást alapítónak kötelező jelleggel részt kell vennie egy négynapos ügyviteli-cégvezetési tanfolyamon, amennyiben rendelkezik megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A kézműveseknek nem kell igazolni a telephely létezését, de tevékenységüket kizárólag kereskedelmi, illetve szakmai telephelyen vagy helységben működtethetik. Az egyéni vállalkozók működése Az egyéni vállalkozók ellenőrzését az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy az illetékes kézműves kamara végzi. A munkaidőre, előírásokra vonatkozó kötelmek megegyeznek a mindenkor érvényes francia vállalkozókra és alkalmazottakra vonatkozó szabályokkal. Az egyéni vállalkozók regisztrációban szereplő általános adatai más érdeklődő számára is - fizetés ellenében - hozzáférhetők a kereskedelmi vagy cégbíróságoknál. Az egyéni vállalkozók SZJA-t és társadalombiztosítást fizetnek. Meghatározott összeg felett bejelentési kötelezettség van a jövedelmek kivitele vonatkozásában, egyébként pedig nincs korlátozás, az adózott jövedelem szabadon kivihető az országból. Ugyanakkor nincs kötelező előírás a könyvelő alkalmazására egyéni vállalkozó esetében. Franciaországban az adókat (Társasági adó, ÁFA, szerzői jogdíj stb.) főleg állami szinten szedik be. Az önkormányzatok kisebb mértékben jövedelmekre, nagyobbrészt viszont a helyi cégekre, illetve befektetésekre vetnek ki adókat. Az adórendszer Nyereségadó A francia nyereségadó-rendszer (IS) két alapelven nyugszik. 1. A területiség elvén, amely szerint a külföldön működő gazdasági társaságok nyeresége nem számít bele a francia anyavállalat adózás alá eső bevételeibe. 2. Elszámolási rendszer elvén, amely az osztalékok kettős adóztatásának elkerülését biztosítja. A társaságnak a kifizetett nettó osztalékok után 50 %-os adót kell befizetnie. A társasági nyereségadó mértéke 1993. Január elsejétől 33,33%. A nyereségek repatriálása az érvényes európai uniós szabályozáshoz igazodik. Általános forgalmi adó (TVA) Az ÁFA átlagos mértéke Franciaországban 19,6%. Általános forgalmi adó körébe tartozó vállalatok összegyűjthetik az ügyfeleik részére kiszámlázott ÁFA-t és ebből levonhatják a szállítóik részéről feléjük leszámlázott forgalmi adót. Amennyiben a szaldó pozitív, a különbözetet befizetik a Francia Kincstárba, ellenkező esetben a Kincstár kifizeti a visszajáró ÁFA-t. Személyi jövedelemadó (IR) Franciaországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek (rezidensek) az összes jövedelmük után kötelesek IR-t fizetni (kivéve a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú megállapodásokat). Az állandó lakhellyel nem rendelkezők csak franciaországi jövedelmük után adóznak. Az a magánszemély, aki állandó francia lakhelyet tudhat magának, megszerzett jövedelme függvényében 0%-tól 56,8%-ig terjedő adósávok között adózik. A magánvállalkozások adózás tekintetében három kategóriába tartoznak: kereskedők, kézművesek; szabadfoglalkozásúak; agrártermelők, s a különböző tevékenységi köröknek megfelelően készítik el adóbevallásukat. Főbb illetékek, illetve terhek (a teljesség igénye nélkül) a következők: társasági apport (egyszeri 76 eurós illeték); tőkeemelés, 3%-os illeték; ingatlan tulajdonjog átengedése 18,20%-os illeték. A külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok A külföldi egyéni vállalkozókra ugyanazok a társadalombiztosítási rendeletek vonatkoznak, mint a francia vállalkozókra. A társadalombiztosítási rendszerben az adózással kapcsolatban említett felosztást alkalmazzák. A több tevékenységet végző magánvállalkozónak az illetékes Tb-pénztárnál kell kérnie regisztrálását, amely megállapítja egyúttal a vállalkozó alaptevékenységét is. A Tb-járulékok a különböző tevékenységekből eredő jövedelem figyelembevételével kerülnek megállapításra. Az alkalmazandó Tb-rendszert évente egyszer határozzák meg, a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig terjedően, a tárgyévet megelőző év folyamán gyakorolt tevékenységek figyelembevételével. Munkavállalás Franciaországban Franciaország Magyarország EU-csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, amelynek értelmében némely szakmákban vállalják a részleges liberalizálást. A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő beléptetési eljárás lehetőségével hét fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Az engedély beszerzésének általánosabb útja az, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban itt tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt. Milyen engedélyre van szükség a munkaerőpiacra jutáshoz? A munkaviszony továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a második átmeneti időszak ideje alatt (2006. május 1-2009. április 30.), továbbá, ha a munkavállaló munkaviszonya Franciaországban a három hónapot meghaladja. A munkavállalási engedély típusa a munkaszerződés időtartamától függ (Titre de séjour). . Azok a munkavállalók, akik egyéves vagy annál hosszabb munkaviszonyra szereztek engedélyt, egy "minden szakmai tevékenység" bejegyzéssel ellátott, 10 évig érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak (Titre de séjour-toutes activités professionnelles). . Azok a munkavállalók, akik egy évnél rövidebb munkaviszonyra szereztek engedélyt, ideiglenes munkavállalási engedélyt (APT), továbbá egy "ideiglenes munkavállaló" bejegyzéssel ellátott, a munkaviszony időtartamára érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak. Milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély? A munkavállalási engedély iránti kérelmet az alábbi négy szempont alapján értékelik: 1. milyen a foglalkoztatási helyzet a francia munkaerőpiacon (ez a feltétel nem vonatkozik a listában szereplő, munkaerőhiányos szakmákra)? 2. Betartja-e a munkaadó a munkaügyi szabályokat? 3. Egyenlő bánásmód érvényesül-e a javadalmazás tekintetében? 4. Milyenek a munkavállaló lakhatási feltételei? A munkakereső pusztán spontán elhatározás alapján nem jöhet Franciaországba munkát keresni. Mivel a francia munkaerőpiac nem nyitott, nem is lehet a francia foglalkoztatási szolgálatnál feliratkozni. Ez ugyanúgy érvényes a szakmalistában felsorolt, munkaerőhiányos szakmákra is. Milyen eljárás keretében van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy Magyarország állampolgárait alkalmazza? A Franciaországba történő beléptetés iránti kérelemhez szükséges iratokat a munkaadónak kell letétbe helyeznie a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóságon (DDTEFP), ahol azokat megvizsgálják. Ha a felkínált állás szerepel a megnyitott szakmák listájában, az a francia foglalkoztatási helyzettel össze van hangolva. A munkaadó ebben az esetben először is Franciaországban köteles az állást meghirdetni. Ha az állás nem szerepel a megnyitott szakmák listájában, a munkaadónak teljes körűen bizonyítania kell, hogy a francia munkaerőpiacon nem talált az elvárásainak megfelelő munkavállalót. Az ANPE ezt véleményezi, és a véleményt megküldi a DDTEFP-nek, a döntéshozó közigazgatási szervnek. Kedvező elbírálás esetén a munkáltatónak be kell fizetnie az ANAEM-hez az előírt díjat. A díj átvételét követően az ANAEM megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. A munkavállaló az orvosi vizsgálatról igazolást kap, továbbá megkapja a munkaszerződését vagy az ideiglenes munkavállalási engedélyét. A három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedélyhez kötött. Ebben az esetben a munkavállalónak meg kell jelennie a lakhelye szerinti prefektúra idegenrendészeti hivatalában vagy a polgármesteri hivatalban, és magával kell vinnie a DDTEFP által láttamozott munkaszerződés egy példányát, az orvosi vizsgálatról szóló igazolást és valamilyen úti okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt). A magyar munkavállaló teendői A francia hatóságok által megküldött akta megérkezése után a magyar munkavállalót a francia Nemzetközi Bevándorlási Hivatal beidézi orvosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kézhezvétele után megkapja a munkaszerződését, illetve az ideiglenes munkavállalási engedélyt. Ezek birtokában meg kell jelenjen a helyileg illetékes Prefektúrán az összes dokumentummal (munkaszerződés, igazolás az orvosi vizsgálatról, vízum, útlevél) ahol a tartózkodási engedély kiállítását kell kérnie. A megnyitott szakmák listája A megnyitott szakmák listájából kiemelhető a kőműves, a fémszerkezeti szerelő, a műszaki rajzoló, az építőipari műszaki tervező, építőipari építésvezető, építőipari művezető, ipari csővezető, gépszerelő, automata gépek kezelője villamosáram-termelés területén, építőipari karbantartó, elektromos és elektronikus termelésben dolgozók. Hol kaphat részletesebb tájékoztatást a munkáltató? . Espace Emploi International (Nemzetközi Munkatér) http://www.emploi-international.org . DDTEFP: Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóság; a megyénkénti elérhetőségek az alábbi helyen találhatóak: www.travail.gouv.fr/adresses/adresses_f.html . ANAEM (Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal) http://www.anaem.social.fr A munkavállalók ideiglenes kiküldetése Franciaországba A Franciaországon kívüli székhellyel rendelkező vállalat ideiglenesen kiküldheti munkavállalóit Franciaországba egy adott szolgáltatás elvégzése céljából. Ilyen esetekben a dolgozókra vonatkozóan be kell tartania, illetve alkalmaznia kell a vállalatnak bizonyos formalitásokat, különös tekintettel a Munka Törvénykönyvében rögzített, a fizetésre, munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezésekre. A rendelkezések az ipari, kereskedelmi, kézműves és szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtásra vonatkoznak, melyet vállalati szerződés keretében hajtanak végre. Itt olyan szerződésről van szó, melyben az egyik fél kötelezettséget vállal a másik fél részére egy meghatározott munka elvégzésére, egy közös megegyezésen alapuló összeg kifizetése ellenében. Ide tartozik pl. minden szektorban elvégezhető alvállalkozói munka. Annak ellenére, hogy az elvégzendő munka függvényében egynapos vagy több hónapos munkavégzésről van szó, a kiküldetésnek ideiglenes jellegűnek kell maradnia, amelyet a Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve az illetékes hatóságok ellenőriznek. Kik az érintett munkavállalók? Az érintett munkavállalók azon dolgozók, melyek munkavállalói szerződéssel rendelkeznek a kiküldő vállalatnál. A külföldi küldő vállalat és az általa kiküldött alkalmazott közötti szerződéses viszonynak az ideiglenes kiküldetés megkezdése előtt is léteznie kell. A munkaszerződésnek az ideiglenes kiküldetés alatt is, majd a dolgozó hazatérése után is fenn kell állnia, illetve folytatódni kell. Melyek a kötelező formalitások? Annak a Franciaországon kívüli honos vállalatnak, mely dolgozóját ideiglenes kiküldetésbe kívánja helyezni Franciaországba, francia nyelven írott bejelentést kell tennie a munkavégzés helyszínén lévő Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalba, a bejelentésben a következőknek kell szerepelnie: . a küldő vállalat neve, címe, társasági formája, cégbejegyzési száma, a cég jogi képviselője, a megbízó francia vállalat címe és jogi képviselője; . a munkavégzés helye, címe, a munkavégzés kezdete, várható időtartama és típusa, veszélyes anyagok, vagy eljárások alkalmazása; . az ideiglenesen kiküldött munkavállalók neve, születési ideje, születési helye, neme, nemzetisége és munkaszerződésének kezdete. A bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell szigorúan elküldeni ajánlott levélben, vagy faxon. Amennyiben az ideiglenes munkavégzés időtartama meghaladja a 3 hónapot, abban az esetben tartózkodási engedélyt kell számára kérni. Milyen szabályozásokat kell alkalmazni? A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia jog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Társadalombiztosítási kérdésekben az ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalóra speciális rendelkezések vonatkoznak, melyeket a Társadalombiztosító Európai és Nemzetközi Központjának (CLEISS) a honlapján lehet megismerni (www.cleiss.fr). A kiküldött magyar munkavállaló a Magyarországon kézhez kapott Európai Biztosítási Kártya birtokában Franciaországban ugyanolyan egészségügyi alapellátásban részesül, mint a francia állampolgárok. Amennyiben a dolgozó az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamából származik, az esetben nem kell részére munkavállalási engedély. A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia munkajog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Ez a következőkre terjed ki például: órabér, fizetésről szóló igazolás kiállítása, munkavégzés ideje, éjszakai és hétvégi műszak; fizetett szabadság, ünnepnapok, orvosi ellátás stb. Nem terjed ki viszont a munkaszerződés megszakításával járó következményekre, a dolgozói érdekképviseletre, és a szakmai képzésre. Alvállalkozói szerződés teljesítése A MTK előírja, hogy minden alvállalkozónak igazolnia kell bejegyzési számát (numéro d´immatriculation), valamint be kell jelenteni alkalmazottjait. A francia megrendelő vállalatnak a fentieket a szerződés megkötésekor, illetve azt követően 6 hónaponként kell ellenőriznie. A szerződést francia nyelven kell megírni. A munkaügyi ellenőrök a munkavégzés során az alábbiakat ellenőrizhetik: . a szolgáltatás elvégzéséről szóló nyilatkozat; . E 101-es nyomtatvány; . alvállalkozói szerződés, számla, megrendelő; . munkaszerződés; . fizetési papír; . munkaórát igazoló papír; . orvosi igazolás. Hiányosság esetén pénzbírságot szabhatnak ki a francia vállalatra. Számlázás Franciaországban szolgáltatást nyújtó magyar vállalatnak nincs franciaországi adófizetési kötelezettsége. 2006. szeptember 1. óta a Franciaországban szolgáltatást nyújtó külföldi (EU-s) vállalatnak Áfa nélkül kell számlát adnia. Így a korábbiakkal ellentétben nem is lehet franciaországi Áfa számot kérni. Külföldi vállalkozások adókérdéseivel a következő e-mail címen, illetve faxszámon lehet (francia és angol nyelven) érdeklődni: sie.entreprises-etrangeres@dgi.finances. gouv.fr, tel: +33 1 57 33 88 07 (A fenti publikáció a párizsi Magyar Kereskedelmi Szolgálat közreműködésével született.)
Cégformák, amelyeket külföldi vállalkozók létrehozhatnak
1. Egyéni vállalkozás (entreprise individuelle).
Egyéni vállalkozást jogi és cselekvőképes magánszemélyek alapíthatnak. Tevékenységükért teljes felelősséggel tartoznak.
2. Korlátolt felelősségű társaságok.
A Kft. és az Rt. az a két társasági forma, ahol a tagok anyagi felelőssége a bevitt tőkére korlátozódik. E két típusra vonatkozó szabályozás és könyvviteli előírások nagyjából azonosak, mindazonáltal a Kft. rugalmasabb forma: vezetheti egyetlen személy (az ügyvezető), és elegendő egyetlen tulajdonostárs: ebben az esetben egyszemélyi társaságnak nevezik (EURL: Entreprise Unipersonnelle a Responsabilité Limitée).
3. Részvénytársaság (Société Anonyme - SA).
Az "US Corporation"-höz legközelebb álló francia jogi forma. Minimális alaptőkéje 37 ezer EUR. (Minimum 7 részvényese van: gyakran 1 többségi részvényes és 6 másik, aki 1-1 részvényt birtokol, pl. leányvállalatok esetében.)
4. Korlátolt Felelősségű Társaság (Société avec Responsabilité Limitée - SARL).
A német GmbH-hoz hasonló forma, az Rt.-hez hasonlóan működik, de vezetését egyszerűen egy ügyvezető végzi (vagy több, amennyiben a társak így kívánják). Minimális alaptőke nincs meghatározva.
5. Közkereseti és Betéti Társaság (Sociétés de personnes et entités similaires)
Közkereseti társaság (Société en Nom Collectif - SNC). Az angolszász "General Partnership"-nek megfelelő, igen elterjedt forma.
Hátránya, hogy a társak felelőssége korlátlan: egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a tartozásokért és a közterhek kifizetéséért. Közkedveltségének oka egyrészt rugalmassága (nincs minimális tőkére vonatkozó előírás, nem szükséges igazgatótanács, a profitfelosztás és szavazati jogok megosztása rugalmas), másrészt a rávonatkozó adóelőírások: az SNC ugyanis transzparens, vagyis a társak adóznak a nyereség után a cégen belüli részesedésük arányában.
6. Gazdasági Társulás (groupement d´intéret économique - GIE).
Működési szabályzatát, ügyvezetését, ellenőrzését és a veszteség/nyereségből való részesedést a tagok által aláírt szerződés rögzíti. Jogi személy. Tevékenysége kiegészítő jellegű kell, hogy legyen a tagok alaptevékenységéhez képest.
Cégalapítási tudnivalók
A cégalapítással kapcsolatos összes eljárási kötelezettség központosított formában valósul meg. A kereskedelmi és iparkamarákon belül működő, ún. cégbejegyzési központok (CFE) egyablakos rendszere révén a cégalapítás során felmerülő összes, kötelező jellegű jogi, közigazgatási, társadalombiztosítási, pénzügyi bejelentésnek, a cég tevékenysége során felmerülő változásoknak, illetve cég megszűnésének egy helyen történő elintézése valósul meg. A CFE feladata a dossziék összegyűjtése és a megfelelő szervezetekhez illetve hivatalokhoz (Adóhivatal, Nyugdíjbiztosító, Cégbíróság, Betegsegélyző pénztár, Statisztikai Hivatal stb.) történő eljuttatása. A CFE-k csak formálisan ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat, és egy elismervényen igazolják vissza az átvett iratokat.
Konkrét adatok birtokában az ügyfél, ha valóban céget kíván alapítani, időpontot kérhet a központtól. Kétféle nyomtatvány létezik, az egyik az egyéni vállalkozások, a másik a társaságok részére van kidolgozva. A nyomtatványok mindkét esetben egy lapból állnak és csak a legszükségesebb információkat kérik. Az ily módon kért adatokat a cégbejegyzési központok hivatalosan megküldik a cégbíróság, a társadalombiztosítással foglalkozó szervezetek stb. felé. Ezek a szervezetek csak a cégbejegyzési központok közreműködésével fogadják el az ügyfelek beadványait. A Statisztikai Hivataltól kapott cégbejegyzési szám megkönnyíti a különböző szervezetek közötti információcserét. Változás esetén is a 14 sorszámból 9 mindig ugyanaz marad, így a cégek változásai is jól nyomon követhetők a hatóságok számára.
A kézműveseknek, kereskedőknek a szakmai kamarákon kívül be kell jegyeztetni vállalkozásukat a Kereskedelmi Regiszterbe. Minden vállalkozónak székhelye szerinti CFE-nél kell bejelentkeznie. Amennyiben a vállalkozó több telephellyel rendelkezik, akkor a telephelyek szerint területileg illetékes CFE-t kell felkeresnie.
Minden vállalkozónak kötelező jelleggel igénybe kell vennie a CFE-k szolgáltatását, ami viszont lényegében ingyenes. Ugyanakkor az egyéni vállalkozónak, mielőtt benyújtja dossziéját a CFE-hez, számos formalitást saját magának kell elintéznie, így többek között különböző jogosítványok, meghatalmazások beszerzése; külföldiek részére kereskedői igazolványok kiváltása (magyar és EU állampolgároknak nem kell kiváltani a vállalkozói igazolványt); a jogi státusz regisztrálása, ideiglenes adóilleték-nyilatkozat, illetve adómentesség-kérés az Adóhivataloknál; a vállalkozás megjelentetése egy hivatalos közlönyben; belépés az illetékes üzemorvosi központhoz (alkalmazottak részére kötelező); belépés egy nyugdíjkiegészítő rendszerbe (alkalmazottak).
Tevékenységi, illetve vállalati formákra specializálódva, az alábbi cégbejegyzési központok állnak a cégek rendelkezésére.
Kisiparos, magánvállalkozásként, illetve vállalkozásként működő kisiparos-kereskedő:
Kézműves Kamara/szakmai kamarák
Kereskedő, egyéni vállalkozás, külföldi cég:
Kereskedelmi és Iparkamara
Kereskedelmi ügynök, cégvezető, illetve szellemileg szabadfoglalkozással foglakozó cég:
Kereskedelmi Bíróság
Szabadfoglalkozású, kereskedelmi, illetve a szakmai szakjegyzékben nem szereplő szakmák:
Munkaügyi központ
Igazolások, bizonyítványok, szakmai gyakorlatra vonatkozó előírások
Külföldi vállalkozónak bármilyen, francia állampolgárok számára engedélyezett vállalkozás létesítésére van lehetősége (kereskedelem, szabadfoglalkozás, kézművesség, agrártevékenység stb.). A szükséges dokumentumok a vállalkozói igazolvány (carte de commercant) kiváltásához: CERFA kérdőív kitöltése; büntetlen előélet igazolása; írásos garanciavállalás, hogy a vállalkozó saját hazájában működtetett vállalkozása nem ment csődbe; bankszámla meglétének igazolása; tartózkodási és/vagy munkavállalási engedély felmutatása; útlevél másolata; a vállalkozáshoz szükséges helységbérleti szerződés (tulajdonlás) lehetőség igazolása; adóigazolás.
Magyar állampolgárnak (és az összes EU tagállam állampolgárának) nincs már szüksége a vállalkozói igazolvány kiváltására! Ha a működés előfeltételekhez kötött, a leendő egyéni vállalkozónak rendelkeznie kell a megfelelő végzettséggel (diploma, szakmai gyakorlat, szakmai igazolvány). A kézműves vállalkozást alapítónak kötelező jelleggel részt kell vennie egy négynapos ügyviteli-cégvezetési tanfolyamon, amennyiben rendelkezik megfelelő végzettséggel és szakmai gyakorlattal. A kézműveseknek nem kell igazolni a telephely létezését, de tevékenységüket kizárólag kereskedelmi, illetve szakmai telephelyen vagy helységben működtethetik.
Az egyéni vállalkozók működése
Az egyéni vállalkozók ellenőrzését az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy az illetékes kézműves kamara végzi. A munkaidőre, előírásokra vonatkozó kötelmek megegyeznek a mindenkor érvényes francia vállalkozókra és alkalmazottakra vonatkozó szabályokkal. Az egyéni vállalkozók regisztrációban szereplő általános adatai más érdeklődő számára is - fizetés ellenében - hozzáférhetők a kereskedelmi vagy cégbíróságoknál.
Az egyéni vállalkozók SZJA-t és társadalombiztosítást fizetnek. Meghatározott összeg felett bejelentési kötelezettség van a jövedelmek kivitele vonatkozásában, egyébként pedig nincs korlátozás, az adózott jövedelem szabadon kivihető az országból. Ugyanakkor nincs kötelező előírás a könyvelő alkalmazására egyéni vállalkozó esetében. Franciaországban az adókat (Társasági adó, ÁFA, szerzői jogdíj stb.) főleg állami szinten szedik be. Az önkormányzatok kisebb mértékben jövedelmekre, nagyobbrészt viszont a helyi cégekre, illetve befektetésekre vetnek ki adókat.
Az adórendszer Nyereségadó
A francia nyereségadó-rendszer (IS) két alapelven nyugszik. 1. A területiség elvén, amely szerint a külföldön működő gazdasági társaságok nyeresége nem számít bele a francia anyavállalat adózás alá eső bevételeibe. 2. Elszámolási rendszer elvén, amely az osztalékok kettős adóztatásának elkerülését biztosítja. A társaságnak a kifizetett nettó osztalékok után 50 %-os adót kell befizetnie. A társasági nyereségadó mértéke 1993. Január elsejétől 33,33%. A nyereségek repatriálása az érvényes európai uniós szabályozáshoz igazodik.
Általános forgalmi adó (TVA)
Az ÁFA átlagos mértéke Franciaországban 19,6%. Általános forgalmi adó körébe tartozó vállalatok összegyűjthetik az ügyfeleik részére kiszámlázott ÁFA-t és ebből levonhatják a szállítóik részéről feléjük leszámlázott forgalmi adót. Amennyiben a szaldó pozitív, a különbözetet befizetik a Francia Kincstárba, ellenkező esetben a Kincstár kifizeti a visszajáró ÁFA-t.
Személyi jövedelemadó (IR)
Franciaországi lakhellyel rendelkező magánszemélyek (rezidensek) az összes jövedelmük után kötelesek IR-t fizetni (kivéve a kettős adóztatás elkerülését biztosító kétoldalú megállapodásokat). Az állandó lakhellyel nem rendelkezők csak franciaországi jövedelmük után adóznak. Az a magánszemély, aki állandó francia lakhelyet tudhat magának, megszerzett jövedelme függvényében 0%-tól 56,8%-ig terjedő adósávok között adózik.
A magánvállalkozások adózás tekintetében három kategóriába tartoznak: kereskedők, kézművesek; szabadfoglalkozásúak; agrártermelők, s a különböző tevékenységi köröknek megfelelően készítik el adóbevallásukat.
Főbb illetékek, illetve terhek (a teljesség igénye nélkül) a következők: társasági apport (egyszeri 76 eurós illeték); tőkeemelés, 3%-os illeték; ingatlan tulajdonjog átengedése 18,20%-os illeték.
A külföldiekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok
A külföldi egyéni vállalkozókra ugyanazok a társadalombiztosítási rendeletek vonatkoznak, mint a francia vállalkozókra. A társadalombiztosítási rendszerben az adózással kapcsolatban említett felosztást alkalmazzák. A több tevékenységet végző magánvállalkozónak az illetékes Tb-pénztárnál kell kérnie regisztrálását, amely megállapítja egyúttal a vállalkozó alaptevékenységét is. A Tb-járulékok a különböző tevékenységekből eredő jövedelem figyelembevételével kerülnek megállapításra. Az alkalmazandó Tb-rendszert évente egyszer határozzák meg, a tárgyév július 1-től a következő év június 30-ig terjedően, a tárgyévet megelőző év folyamán gyakorolt tevékenységek figyelembevételével.
Munkavállalás Franciaországban
Franciaország Magyarország EU-csatlakozása után is fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását. 2006 áprilisában a munkaerőpiacának fokozatos és ellenőrzött nyitásáról döntött a francia kormány, amelynek értelmében némely szakmákban vállalják a részleges liberalizálást. A munkavállalási engedélyek beszerzésének kötelezettségét továbbra is fenntartják, ugyanakkor az eljárás lényegesen rövidült és egyszerűsödött, mivel a megyei munkaügyi központok ezekben a szakmákban már nem vizsgálják a helyi munkaerőpiac helyzetét. A francia munkaadók élhetnek az egyszerűsített külföldi munkaerő beléptetési eljárás lehetőségével hét fő tevékenységi kategóriába sorolt 61 szakma esetében. Az engedély beszerzésének általánosabb útja az, amikor a vállalat szerzi azt be, de Franciaországban valamilyen jogcímen már huzamosabban itt tartózkodó személy a helyi prefektúrákon kaphat engedélyt.
Milyen engedélyre van szükség a munkaerőpiacra jutáshoz?
A munkaviszony továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a második átmeneti időszak ideje alatt (2006. május 1-2009. április 30.), továbbá, ha a munkavállaló munkaviszonya Franciaországban a három hónapot meghaladja. A munkavállalási engedély típusa a munkaszerződés időtartamától függ (Titre de séjour).
. Azok a munkavállalók, akik egyéves vagy annál hosszabb munkaviszonyra szereztek engedélyt, egy "minden szakmai tevékenység" bejegyzéssel ellátott, 10 évig érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak (Titre de séjour-toutes activités professionnelles).
. Azok a munkavállalók, akik egy évnél rövidebb munkaviszonyra szereztek engedélyt, ideiglenes munkavállalási engedélyt (APT), továbbá egy "ideiglenes munkavállaló" bejegyzéssel ellátott, a munkaviszony időtartamára érvényes EK-tartózkodási igazolványt kapnak.
Milyen feltételekhez kötött a munkavállalási engedély?
A munkavállalási engedély iránti kérelmet az alábbi négy szempont alapján értékelik:
1. milyen a foglalkoztatási helyzet a francia munkaerőpiacon (ez a feltétel nem vonatkozik a listában szereplő, munkaerőhiányos szakmákra)?
2. Betartja-e a munkaadó a munkaügyi szabályokat?
3. Egyenlő bánásmód érvényesül-e a javadalmazás tekintetében?
4. Milyenek a munkavállaló lakhatási feltételei?
A munkakereső pusztán spontán elhatározás alapján nem jöhet Franciaországba munkát keresni. Mivel a francia munkaerőpiac nem nyitott, nem is lehet a francia foglalkoztatási szolgálatnál feliratkozni. Ez ugyanúgy érvényes a szakmalistában felsorolt, munkaerőhiányos szakmákra is.
Milyen eljárás keretében van lehetősége a munkáltatónak arra, hogy Magyarország állampolgárait alkalmazza?
A Franciaországba történő beléptetés iránti kérelemhez szükséges iratokat a munkaadónak kell letétbe helyeznie a Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóságon (DDTEFP), ahol azokat megvizsgálják. Ha a felkínált állás szerepel a megnyitott szakmák listájában, az a francia foglalkoztatási helyzettel össze van hangolva. A munkaadó ebben az esetben először is Franciaországban köteles az állást meghirdetni. Ha az állás nem szerepel a megnyitott szakmák listájában, a munkaadónak teljes körűen bizonyítania kell, hogy a francia munkaerőpiacon nem talált az elvárásainak megfelelő munkavállalót. Az ANPE ezt véleményezi, és a véleményt megküldi a DDTEFP-nek, a döntéshozó közigazgatási szervnek. Kedvező elbírálás esetén a munkáltatónak be kell fizetnie az ANAEM-hez az előírt díjat. A díj átvételét követően az ANAEM megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot. A munkavállaló az orvosi vizsgálatról igazolást kap, továbbá megkapja a munkaszerződését vagy az ideiglenes munkavállalási engedélyét.
A három hónapot meghaladó tartózkodás tartózkodási engedélyhez kötött. Ebben az esetben a munkavállalónak meg kell jelennie a lakhelye szerinti prefektúra idegenrendészeti hivatalában vagy a polgármesteri hivatalban, és magával kell vinnie a DDTEFP által láttamozott munkaszerződés egy példányát, az orvosi vizsgálatról szóló igazolást és valamilyen úti okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt).
A magyar munkavállaló teendői
A francia hatóságok által megküldött akta megérkezése után a magyar munkavállalót a francia Nemzetközi Bevándorlási Hivatal beidézi orvosi vizsgálatra. Az orvosi vizsgálatról szóló igazolás kézhezvétele után megkapja a munkaszerződését, illetve az ideiglenes munkavállalási engedélyt.
Ezek birtokában meg kell jelenjen a helyileg illetékes Prefektúrán az összes dokumentummal (munkaszerződés, igazolás az orvosi vizsgálatról, vízum, útlevél) ahol a tartózkodási engedély kiállítását kell kérnie.
A megnyitott szakmák listája
A megnyitott szakmák listájából kiemelhető a kőműves, a fémszerkezeti szerelő, a műszaki rajzoló, az építőipari műszaki tervező, építőipari építésvezető, építőipari művezető, ipari csővezető, gépszerelő, automata gépek kezelője villamosáram-termelés területén, építőipari karbantartó, elektromos és elektronikus termelésben dolgozók.
Hol kaphat részletesebb tájékoztatást a munkáltató?
. Espace Emploi International (Nemzetközi Munkatér) http://www.emploi-international.org
. DDTEFP: Megyei Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szakképzési Igazgatóság; a megyénkénti elérhetőségek az alábbi helyen találhatóak: www.travail.gouv.fr/adresses/adresses_f.html
. ANAEM (Külföldieket Fogadó és Migrációs Nemzeti Hivatal) http://www.anaem.social.fr
A munkavállalók ideiglenes kiküldetése Franciaországba
A Franciaországon kívüli székhellyel rendelkező vállalat ideiglenesen kiküldheti munkavállalóit Franciaországba egy adott szolgáltatás elvégzése céljából. Ilyen esetekben a dolgozókra vonatkozóan be kell tartania, illetve alkalmaznia kell a vállalatnak bizonyos formalitásokat, különös tekintettel a Munka Törvénykönyvében rögzített, a fizetésre, munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezésekre.
A rendelkezések az ipari, kereskedelmi, kézműves és szabadfoglalkozású szolgáltatásnyújtásra vonatkoznak, melyet vállalati szerződés keretében hajtanak végre. Itt olyan szerződésről van szó, melyben az egyik fél kötelezettséget vállal a másik fél részére egy meghatározott munka elvégzésére, egy közös megegyezésen alapuló összeg kifizetése ellenében. Ide tartozik pl. minden szektorban elvégezhető alvállalkozói munka.
Annak ellenére, hogy az elvégzendő munka függvényében egynapos vagy több hónapos munkavégzésről van szó, a kiküldetésnek ideiglenes jellegűnek kell maradnia, amelyet a Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve az illetékes hatóságok ellenőriznek.
Kik az érintett munkavállalók?
Az érintett munkavállalók azon dolgozók, melyek munkavállalói szerződéssel rendelkeznek a kiküldő vállalatnál. A külföldi küldő vállalat és az általa kiküldött alkalmazott közötti szerződéses viszonynak az ideiglenes kiküldetés megkezdése előtt is léteznie kell. A munkaszerződésnek az ideiglenes kiküldetés alatt is, majd a dolgozó hazatérése után is fenn kell állnia, illetve folytatódni kell.
Melyek a kötelező formalitások?
Annak a Franciaországon kívüli honos vállalatnak, mely dolgozóját ideiglenes kiküldetésbe kívánja helyezni Franciaországba, francia nyelven írott bejelentést kell tennie a munkavégzés helyszínén lévő Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalba, a bejelentésben a következőknek kell szerepelnie:
. a küldő vállalat neve, címe, társasági formája, cégbejegyzési száma, a cég jogi képviselője, a megbízó francia vállalat címe és jogi képviselője;
. a munkavégzés helye, címe, a munkavégzés kezdete, várható időtartama és típusa, veszélyes anyagok, vagy eljárások alkalmazása;
. az ideiglenesen kiküldött munkavállalók neve, születési ideje, születési helye, neme, nemzetisége és munkaszerződésének kezdete.
A bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell szigorúan elküldeni ajánlott levélben, vagy faxon. Amennyiben az ideiglenes munkavégzés időtartama meghaladja a 3 hónapot, abban az esetben tartózkodási engedélyt kell számára kérni.
Milyen szabályozásokat kell alkalmazni?
A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia jog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Társadalombiztosítási kérdésekben az ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalóra speciális rendelkezések vonatkoznak, melyeket a Társadalombiztosító Európai és Nemzetközi Központjának (CLEISS) a honlapján lehet megismerni (www.cleiss.fr). A kiküldött magyar munkavállaló a Magyarországon kézhez kapott Európai Biztosítási Kártya birtokában Franciaországban ugyanolyan egészségügyi alapellátásban részesül, mint a francia állampolgárok.
Amennyiben a dolgozó az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamából származik, az esetben nem kell részére munkavállalási engedély.
A Franciaországba ideiglenes kiküldetésben lévő munkavállalókra az ideiglenes munkavégzés ideje alatt a francia munkajog vonatkozik, mely a munkavégzés időtartamától függetlenül, annak megkezdésekor lép életbe. Ez a következőkre terjed ki például: órabér, fizetésről szóló igazolás kiállítása, munkavégzés ideje, éjszakai és hétvégi műszak; fizetett szabadság, ünnepnapok, orvosi ellátás stb. Nem terjed ki viszont a munkaszerződés megszakításával járó következményekre, a dolgozói érdekképviseletre, és a szakmai képzésre.
Alvállalkozói szerződés teljesítése
A MTK előírja, hogy minden alvállalkozónak igazolnia kell bejegyzési számát (numéro d´immatriculation), valamint be kell jelenteni alkalmazottjait. A francia megrendelő vállalatnak a fentieket a szerződés megkötésekor, illetve azt követően 6 hónaponként kell ellenőriznie. A szerződést francia nyelven kell megírni. A munkaügyi ellenőrök a munkavégzés során az alábbiakat ellenőrizhetik:
. a szolgáltatás elvégzéséről szóló nyilatkozat;
. E 101-es nyomtatvány;
. alvállalkozói szerződés, számla, megrendelő;
. munkaszerződés;
. fizetési papír;
. munkaórát igazoló papír;
. orvosi igazolás.
Hiányosság esetén pénzbírságot szabhatnak ki a francia vállalatra.
Számlázás
Franciaországban szolgáltatást nyújtó magyar vállalatnak nincs franciaországi adófizetési kötelezettsége. 2006. szeptember 1. óta a Franciaországban szolgáltatást nyújtó külföldi (EU-s) vállalatnak Áfa nélkül kell számlát adnia. Így a korábbiakkal ellentétben nem is lehet franciaországi Áfa számot kérni. Külföldi vállalkozások adókérdéseivel a következő e-mail címen, illetve faxszámon lehet (francia és angol nyelven) érdeklődni: sie.entreprises-etrangeres@dgi.finances. gouv.fr, tel: +33 1 57 33 88 07
(A fenti publikáció a párizsi Magyar Kereskedelmi Szolgálat közreműködésével született.)
