Lieli György
939 | |
Lieli György cikkei
A villanyszerelők fundamentuma, az MSZ 447:1998 szabvány II.
2007. október 1. |
9708
2 5 (1)
A villanyszerelők fundamentuma: az MSZ 447:1998 szabvány
2007. szeptember 1. |
18 806
1
A villanyszerelők „fundamentuma”: az MSZ 447:1998 szabvány
Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozata
2007. július 1. |
9638
1 5 (1)
A 2007. júniusi lapszám az MSZ EN 60439-1:2000 (Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések) szabványsorozat 1. részét, a „Tipizált és részlegesen tipizált berendezések” című szabványlapot tárgyalta. Most a sorozat többi – fontosnak ítélt részét vesszük sorra. A szakrendi besorolás: 29.130.20. MSZ EN 61439-3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések 3. rész: Szakképzetlen személyek által hozzáférhető kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések egyedi követelményei. Elosztótáblák. A szabvány előzménye az MSZ 4826:1979 (Elosztótábla műszaki követelményei és vizsgálati módszerei) volt, ma már nem hatályos. A tárgyalt szabványlap magyar nyelven hozzáférhető.
Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozata
2007. június 1. |
9927
1
Szabványismertető cikksorozatunk a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek (MSZ EN 60947) tárgykörét befejezve a mindennapos gyakorlat szempontjából hasonló fontosságú „Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések” című szabványsorozat tárgyalásával folytatódik.
Kisfeszültségű készülékek termékszabványai
2007. május 1. |
3400
Kisfeszültségű készülékek termékszabványai III.
2007. április 1. |
6156
Jelen összeállításban a kontaktorokkal és motorvédő kapcsolókkal foglalkozó termékszabványok kerülnek sorra. MSZ EN 60947-4-1:2002 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek, 4-1. rész: Elektromechanikus kontaktorok és motorvédő kapcsolók.
A termékszabvány korábbi változatai 1993-ban és 2000-ben jelentek meg. ICS szerinti besorolása: 29.130.20. Magyar nyelven hozzáférhető.
Alkalmazási terület
E szabvány az 1.1. és 1.2. szakaszokban felsorolt készüléktípusokra vonatkozik, amelyeknek főérintkezői 1000 V váltakozó feszültséget vagy 1500 V egyenfeszültséget meg nem haladó névleges feszültségű áramkörhöz való csatlakozásra szolgálnak.
A kontaktorokat és motorvédő kapcsolókat rendszerint nem tervezik zárlati áramok megszakítására. A szabvány követelményeket ad a túlterhelés- és/vagy zárlatvédelemi eszközökkel együtt alkalmazott készülékekre.
Fogalom-meghatározások
A szabványalkalmazás és a szakkifejezések egységes értelmezése céljából elengedhetetlen a legfontosabb fogalmak átvétele. A felsorolásnál az MSZ EN 60947-4-1:2000 szabvány fejezet- és alpontszámozását követjük, gyakran az eredeti szöveget idézve.
Váltakozó áramú és egyenáramú kontaktorok [1.1.]
Villamos áramkörök zárására és nyitására szolgálnak, és ha megfelelő relékkel vannak kombinálva, az előbbiek áramkörökben előfordulható üzemi túlterhelések elleni védelemre is. A kontaktorok általában teljesítmények gyakori be-kikapcsolására vannak tervezve.
Váltakozó áramú motorvédő kapcsolók [1.2.]
Motorok indítására, üzemi fordulatszámra való felgyorsítására, folyamatos üzemének biztosítására, hálózatról való lekapcsolására, a motorok és a hozzá tartozó áramkörnek az üzemi túlterhelések elleni védelmére szolgálnak. Elnevezésük lehet még: közvetlen (teljes feszültségű) motorvédő kapcsoló. A szabvány az irányváltó motorvédő kapcsolókra is vonatkozik.
Csillag-háromszög motorvédő kapcsolók [1.2.2.1.]
Háromfázisú, indukciós motorok csillagkapcsolásban való indítására, a folyamatos üzemnek háromszögkapcsolásban való biztosítására, a motornak és a hozzá tartozó áramkörnek az üzemi túlterhelések elleni védelmére, valamint a motornak a hálózatról való lekapcsolására szolgálnak. (Ez a motorvédő kapcsoló indítási helyzetben a motor állórészének tekercseit csillagba kapcsolja, és a végleges fordulatú helyzetben azokat háromszögbe kapcsolja, csillagkapcsolásban ugyanis a vonali áram és a motor nyomatéka körülbelül egyharmada a háromszögkapcsoláshoz tartozó értékeknek.) E kapcsolók nem szolgálnak gyors irányváltásra, ezért ezekre az AC-4 alkalmazási kategória nem vonatkozik. Az ilyen módon történő motorindítást jellemző áram- és nyomatékgörbék a szabványban tanulmányozhatók.
Kétfokozatú, takaréktranszformátoros motorvédő kapcsolók [1.2.2.2.]
Váltakozó áramú indukciós motorok indítására és nyugalmi állapotból csökkentett nyomatékkal üzemi fordulatszámra való felgyorsítására, valamint a motornak és a hozzá tartozó áramköröknek üzemi túlterhelések elleni védelmére, illetve a motornak a hálózatról való lekapcsolására készülnek. E kapcsolókat nem alkalmazzák léptetéses üzemre vagy gyors irányváltásra, ezért ezekre az AC-4 alkalmazási kategória nem vonatkozik.
Kontaktor (mechanikus) [3.1.1.]
Olyan mechanikus kapcsolókészülék, amelynek csak egy nyugalmi helyzete van, és amelyet nem kézzel működtetnek, továbbá, amely rendeltetésszerű áramköri viszonyok között képes áramok bekapcsolására, vezetésére és megszakítására, beleértve az üzemi túlterhelési viszonyokat.
A kontaktor nyugalmi helyzete [3.1.7.]
Azon helyzet, amelyet a kontaktor mozgó elemei felvesznek, amikor elektromágnesét vagy sűrített levegős eszközét nem táplálják.
Motorvédő kapcsoló [3.2.1.]
A motor indításához és megállításához szükséges valamennyi kapcsolóeszköz kombinációja megfelelő túlterhelés-védelemmel együtt. A közvetlen motorvédő kapcsoló [3.2.2.] a feszültséget egy fokozatban kapcsolja a motor csatlakozókapcsaira.
Irányváltó motorvédő kapcsoló [3.2.3.]
A motor forgásirányának megváltoztatására szolgál a motor primer csatlakozásainak megcserélése útján, miközben a motor forgásban lehet. Ez AC-4 jelű alkalmazási kategóriában való működést jelent.
Két forgásirányú motorvédő kapcsoló [3.2.4.]
A motor forgásiránya megváltoztatására szolgál úgy, hogy a motor primer csatlakozásait csak akkor cseréli meg, ha a motor nincs forgásban, tehát ez a működés AC-2 vagy AC-3 alkalmazási kategóriának felel meg.
Ellenállásos motorvédő kapcsoló [3.2.6.]
Egy vagy több ellenállást használ az indítás folyamán a megadott motornyomaték-jellemzők elérése és az áram korlátozása céljából. Általában három alapvető részből áll. 1. Az állórész táplálására szolgáló mechanikus kapcsolókészülék (túlterhelés-védelemmel együtt). 2. Az állórész vagy a forgórész áramkörébe beiktatott ellenállás(ok). 3. Mechanikus kapcsolókészülék az ellenállás(ok) egymást követő kiiktatására. A szabvány megkülönböztet ellenállásos forgórészköri és állórészköri motorvédő kapcsolót, amely az indítás folyamán a motor forgórészének vagy állórészének áramkörében előzetesen elhelyezett egy vagy több ellenállást egymást követően kiiktat.
Zárlatvédelemmel ellátott motorvédő kapcsoló [3.2.8.]
Motorvédő kapcsolóból, kézzel működtetett kapcsolókészülékből és zárlatvédelmi eszközből álló készülékegyüttes szerelve és vezetékezve, tokozva vagy tokozás nélkül a motorvédő kapcsoló gyártójának utasítása szerint. Működtetés szerint megkülönböztetünk kézi, elektromágneses, motorhajtású, pneumatikus és elektropneumatikus motorvédő kapcsolókat.
Egyfokozatú motorvédő kapcsoló [3.2.14.]
Olyan motorvédő kapcsoló, amelyben nincs közbenső gyorsító helyzet a "KI" és a "BE" helyzetek között. Ez a közvetlen motorvédő kapcsoló.
Két-, illetve n-fokozatú motorvédő kapcsoló [3.2.15.; 3.2.16.]
Olyan motorvédő kapcsoló, amelyben csak egy (vagy n-1) közbenső gyorsító helyzet van a "KI" és a "BE" helyzetek között. A csillag-háromszög motorvédő kapcsoló kétfokozatú.
Fáziskimaradásra érzékeny termikus túlterhelésrelé vagy -kioldó [3.2.17.]
Olyan többfázisú termikus túlterhelés-védelmi relé vagy -kioldó, amely túlterhelés és fáziskimaradás esetén működik az előírt követelményekkel összhangban.
Áramcsökkenési (feszültségcsökkenési) relé vagy kioldó [3.2.18.]
Olyan mérőrelé vagy kioldó, amely automatikusan működik, ha a keresztülfolyó áram (vagy a rá alkalmazott feszültség) egy előre meghatározott érték alá csökken.
Léptetés [3.2.23.]
A motor vagy a tekercs rövid időtartamokra való ismételt táplálása a hajtott mechanizmus kis elmozdulásának elérése céljából. (Többnyire AC-4 alkalmazási kategória).
Ellenáramú fékezés [3.2.24.]
A motor megállítása vagy a forgásirány gyors megváltoztatása a motor primer csatlakozásának a motor forgás közbeni megcserélésével. (AC-4 alkalmazási kat.)
Jellemző mennyiségek
Névleges üzemi áramok (Ie) vagy névleges üzemi teljesítmények [5.3.2.5.]
A kontaktor vagy a motorvédő kapcsoló névleges üzemi áramát a gyártó határozza meg, és tekintetbe veszi a névleges üzemi feszültséget, az egyezményes nyitott vagy tokozott szerelési termikus áramot, a túlterhelés-védelmi relé névleges áramát, a névleges frekvenciát, a névleges üzemmódot, az alkalmazási kategóriát és a védőtokozás típusát, ha van. Egyedi motorok közvetlen kapcsolására szolgáló készülékek esetén a motor leadott teljesítménye is megadható, de ismertnek kell lennie az áram és a teljesítmény közötti összefüggésnek.
A névleges értékek meghatározását az MSZ EN 60947-1 szabvány (a továbbiakban: 1. Rész) ismertetése tartalmazza. Ellenállásos motorvédő kapcsolóknál a névleges üzemi feszültség, a névleges termikus áram és a névleges üzemi áram fogalmak külön meghatározást kapnak a kapcsolt motor állórészére és forgórészére vonatkoztatva. Az üzemmód és a kapcsolóképesség fogalmak értelemszerűen vonatkoznak, azonban ki kell emelni a következőket.
Motorvédő kapcsolók indítási és megállítási jellemzői [5.3.5.5.]
. Egy forgásirány olyan motorral, amelyet normál üzemi feltételek folyamán kapcsolnak ki (AC-2 és AC-3 alkalmazási kategóriák);
. két forgásirány, azonban a második forgásirányban való futás azután valósul meg, miután a motorvédő kapcsolót kikapcsolták, és a motor teljesen megállt (AC-2, AC-3);
. egy forgásirány vagy két forgásirány, mint az előző bekezdésben, azonban a léptetés nem gyakori előfordulásának lehetőségével; erre alkalmazzák a közvetlen motorvédőket (AC-3 kategória);
. egy forgásirány gyakori léptetéssel; erre is alkalmazzák a közvetlen motorvédőket (AC-4 kategória);
. egy vagy két forgásirány, azonban a motor ellenáramú fékezéssel való megállításával, az ellenáramú fékezés ritka előfordulásának lehetőségével, és ha van, a forgórésznek ellenállással való fékezésével (irányváltó motorvédő fékezéssel);
. két forgásirány - azonban a motort tápláló csatlakozások megcserélésének lehetőségével, miközben a motor az első irányban forog (ellenáramú fékezés), abból a célból, hogy a másik forgásirányban való forgást valósítsanak meg - az üzemszerű feltételek mellett forgó motor kikapcsolásával.
Alkalmazási kategória [5.4.]
Minden közvetlen motorvédő kapcsoló az alábbiak közül egy vagy több alkalmazási kategóriához tartozik: AC-3, AC-4, AC-7b, AC-8a és AC-8b. Minden csillag-háromszög és kétfokozatú takaréktranszformátoros motorvédő kapcsoló az AC-3 kategóriához, az ellenállásos forgórészköri motorvédő kapcsoló az AC-2 alkalmazási csoporthoz tartozik.
(Feszültségen minden kategóriában a névleges üzemi állórészfeszültséget kell érteni.) Az a kontaktor vagy motorvédő kapcsoló, amelyet egy alkalmazási kategóriára vagy a paraméterek meghatározott kombinációja mellett megvizsgáltak, további vizsgálat nélkül megnevezhető kevésbé szigorú kategóriában történő alkalmazásra is. Például, ha a vizsgálat AC-4 alkalmazási kategóriára történt, a kontaktor megnevezhető AC-3 kategóriára, feltéve, hogy ugyanakkora üzemi feszültségnél az áram legfeljebb 20%-kal nagyobb az AC-4-es vizsgálatra vonatkozónál.
Megjelölés és a túlterhelésrelék árambeállítási értékei [5.7.4.]
A túlterhelésreléket árambeállítási értékükkel (vagy az árambeállítási tartomány felső és alsó határaival, ha beállítható) és kioldási osztályukkal jelölik meg. Az árambeállítási értéket vagy tartományt a reléken fel kell tüntetni.
A túlterhelésrelék idő-áram jelleggörbéje [5.7.5.]
A tipikus idő-áram jellemzőket a gyártó által szolgáltatott görbék formájában kell megadni. A görbék azt mutatják meg, hogy a kioldási idő hideg állapotból kiindulva hogyan változik az áram függvényében annak a motornak a teljes terhelési árama legalább nyolcszoros értékéig, amellyel a relét alkalmazni szándékoznak. (A görbék "sarokpontjait" az 1. sz. táblázat tartalmazza).
A rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételek főként az 1. Rész előírásait követik, itt csak a kontaktorokra és a motorvédőkre vonatkozó sajátosságokat tárgyaljuk.
Kontaktorok és gépi hajtású motorvédő kapcsolók működési határai [8.2.1.2]
Az elektromágneses kontaktoroknak zárniuk kell a névleges vezérlő hálózati feszültségük 85 és 110%-a között bármely értéken. A kontaktoroknak el kell engedniük és teljesen nyitniuk kell a névleges vezérlő hálózati feszültségük 75%-ától 20%-áig terjedő értéken váltakozó áram esetén, és 75%-tól 10%-ig terjedő értéken egyenáram esetén. A zárásra vonatkozó határok állandósult tekercshőmérséklet mellett és +40 °C környezeti hőmérsékletnél értendők. Az elengedés ellenőrzésekor a tekercsáramkör ellenállásának számításánál -5 °C környezeti hőmérséklet veendő figyelembe.
Időkésleltetésű túlterhelésrelék működési határai minden pólus táplálása esetén [8.2.1.5.1.]
A motorok termikus túlterhelésvédelmére alkalmazott hőrelék idő-áram jelleggörbéjének lefutását az alábbi egyszerűsített leírással lehet jól megközelíteni. A környezeti hőmérséklet-változásra kompenzált, hárompólusúan terhelt túlterhelésrelének
. 5%-os túlterhelésnél hideg állapotból történt indítás után 2 órán túl,
. 20%-os, üzemmeleg állapotban keletkező túlterhelés mellett 2 órán belül,
. 50%-nál (szintén üzemmeleg állapotban) a 10 A kioldási osztályú relének 2 percen belül kell kioldania.
A konstrukció által meghatározott 10, 20 és 30 "kioldási osztályba" tartozókat a beállítási áram 1,5-szeres értékével terhelve a kioldásnak 4, 8, illetve 12 percen belül be kell következnie. 7,2-szeres, hideg állapotban keletkezett túláram hatására a megszólalásnak a kioldási osztály által meghatározott időhatárok között kell megtörténnie.
Ezeket az 1. táblázat mutatja.
A hőrelének az alsó időértékig kioldás nélkül el kell viselnie a bekapcsolási áramlökéseket, de a felső határ elérése előtt feltétlenül ki kell kapcsolnia. A környezeti levegő hőmérsékletére nem kompenzált, háromfázisúan terhelt relé a névleges áramával történt terheléskor 2 órán túl oldhat ki, a többi érték megegyezik a felsoroltakkal.
Hárompólusú termikus túlterhelésrelék működési határai kétpólusú táplálással [8.2.1.5.2.]
A hárompólusú termikus túlterhelésrelék működési határait a csak két póluson történő táplálás esetére a szabvány a következőképpen határozza meg. A környezeti levegő hőmérséklet változásaira kompenzált konstrukciójú hőrelé (hideg állapotú indítással) két pólust névleges árammal, egy pólust 90 %-os névleges árammal táplálva, csak két órán túl működhet. Ilyen tartós terhelés után két pólusban az áramot 1,15-szorosára növelve, s a harmadikban nullára csökkentve, a kioldásnak két órán belül be kell következnie. Az állítható árambeállítási értékeket tartalmazó túlterhelésvédelmi relét mindkét szélső értékéhez tartozó árammal meg kell vizsgálni. Külön figyelmet fordít a szabvány a zárlatvédelmi eszközökkel való koordinációra, s ebből kétféle típust különböztet meg.
Mindkettő megköveteli, hogy zárlati feltételek mellett a kontaktor vagy a motorvédő kapcsoló ne okozzon veszélyt sem a személyekre, sem a beépítési környezetre. A konstrukció és a vizsgálati követelmények (pl. az üzemmódok, melegedés, bekapcsoló- és megszakítóképesség stb.) leírásai a gyártó és minősítő intézmények számára fontosak. Alkalmazási szempontból viszont tárgyalnunk kell az elektromágneses kontaktorok és a hozzájuk tartozó túlterhelésrelék csatlakozókapcsainak jelöléseit (A Melléklet).
A tekercsek csatlakozókapcsai: A1; A2, a megcsapolások sorrendben: A3; A4 stb.
Két külön tekercs: A1; A2, és B1; B2.
Főáramköri csatlakozók:
1L1 > 2T1
3L2 > 4T2
5L3 > 6T3
7L4 > 8T4
A segédáramkörök csatlakozókapcsait kétjegyű számokkal kell jelölni.
. Helyi érték szerint az egyesek számjegye a funkciószám: .1; .2 nyitó érintkező, .3; .4 záró érintkező, .5; .6 záráskor késleltetett nyitó érintkező, .7; .8 záráskor késleltetett záró érintkező, .1; .2; .4 átkapcsoló.
. A tízesek számjegye a sorozatszám.
Ugyanahhoz az érintkezőelemhez tartozó csatlakozókapcsokat ugyanazzal a sorozatszámmal kell jelölni, minden azonos funkciójú érintkezőelemnek különböző sorozatszáma legyen, például:
13 > 14
21 > 22
33 > 34
41 > 42
A túlterhelésrelék főáramköri csatlakozókapcsainak jelölése megegyezik a kontaktorokéval. A segédáramköri csatlakozókapcsok ("kioldó" érintkezők): 95 > 96 nyitó, 97 > 98 záró érintkezők. Váltóérintkezőnél a közös pont 95 jelű. Ha a készülékben még egy független érintkezőpár van, a "9" számjegy helyett "0" a jelölése. MSZ EN 60947-4-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek 4-2. rész: Váltakozó áramú félvezetős motorvezérlők és motorvédő kapcsolókA termékszabvány korábbi változatai 1996-ban, 1998-ban és 1999-ben jelentek meg. ICS szerinti besorolása: 29.130.20. Magyar nyelven hozzáférhető.
Alkalmazási terület
A szabvány olyan vezérlők és motorvédő kapcsolók termékszabványa, amelyek áramkörökhöz való kapcsolásra szolgáló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészüléket foglalhatnak magukban, és amelyek névleges feszültsége az 1000 V váltakozó feszültséget nem haladja meg. A szabvány meghatározza az említett készülékek jellemzőit párhuzamos (by- pass) kapcsolókészülékekkel való és azok nélküli alkalmazásra. A vezérlőket és motorvédőket rendszerint nem tervezik zárlati áramok megszakítására, ezért a szabvány követelményeket ad különálló zárlatvédelmi eszközökkel együtt alkalmazott indítókra és motorvédőkre.
Fogalom-meghatározások
A vonatkozó és a felhasználás szempontjából lényegesnek ítélt fogalmak felsorolásánál az MSZ EN 60947-4-2:1999 szabvány fejezet- és alpontszámozását követjük, gyakran az eredeti szöveget idézve.
Félvezetős motorvezérlő (1. változat) [3.1.1.1.1.]
Olyan váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő, amelyben az indítási funkció a gyártó által megadott bármely indítási módszert magában foglalhat, és amely olyan vezérlési funkciókat láthat el, amelyek a váltakozó áramú motor vezérlési manőverezésének, vezérelt gyorsításának, futásának vagy vezérelt lassításának bármely kombinációját foglalhatják magukban. Ezen kívül a "TELJES BE" állapotot szintén megvalósítja.
Félvezetős, lágy indítású motorvezérlő (2. változat) [3.1.1.1.2.]
A váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő olyan különleges változata, amelyben az indítási funkció feszültség- és/vagy áramlépcsővel van korlátozva, amely vezérelt gyorsítást foglalhat magában, és ahol a kiegészítő vezérlő funkció a "TELJES BE" állapot megvalósítására korlátozódik.
Félvezetős, teljes feszültségű (DOL) motorvezérlő (3. változat) [3.1.1.1.3.]
A váltakozó áramú, félvezetős motorvezérlő olyan különleges változata, amelyben az indítási funkció csak teljes feszültségű, fokozatok nélküli indítási módszerre korlátozódik, és ahol a kiegészítő vezérlő funkció a "TELJES BE" állapot megvalósítására korlátozódik.
Félvezetős motorvédő kapcsoló (1., 2., 3. változat) [3.1.1.2.]
Megfelelő túlterhelés-védelemmel ellátott váltakozó áramú, olyan félvezetős motorvezérlő, amely egy egységként van méretezve.
Hibrid motorvezérlők vagy motorvédő kapcsolók H×A változat (ahol ×=1, 2 vagy 3) [3.1.2.1.] 1., 2. vagy 3. változatú, egy egységként méretezett félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülékkel. Külön vezérlőparancsok szolgálnak a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék és a félvezetős motorvezérlő vagy a félvezetős motorvédő kapcsoló számára. Minden, a motorvezérlő vagy a motorvédő kapcsoló megadott változatának megfelelő vezérlési funkció rendelkezésre áll, a "NYITOTT" helyzettel együtt.
Hibrid motorvezérlők vagy motorvédő kapcsolók H×B változat (×=1, 2 vagy 3)
[3.1.2.2.] 1., 2. vagy 3. változatú, egy egységként méretezett félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló, sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülékkel. Egyetlen vezérlőparancs szolgál a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék és a félvezetős motorvezérlő, illetve a félvezetős motorvédő kapcsoló számára egyaránt. Minden, a motorvezérlő vagy a motorvédő kapcsoló megadott változatának megfelelő vezérlési funkció rendelkezésre áll, a "KI" állapot kivételével.
NYITOTT helyzet [3.1.2.3.]
A hibrid félvezetős motorvezérlő vagy motorvédő kapcsoló azon állapota, mikor a sorba kapcsolt mechanikus kapcsolókészülék "NYITOTT" helyzetben van.
BE-állapot [3.1.9.]
A vezérlő azon állapota, amelynél vezetési áram tud folyni annak főáramkörében.
TELJES BE állapota a vezérlőknek [3.1.10.]
A vezérlő azon állapota, amelynél a vezérlési funkciók úgy vannak beállítva, hogy normál, teljes feszültségű táplálást biztosítsanak a terhelés számára.
KI-állapot [3.1.12]
A vezérlő azon állapota, amelynél vezérlőjelet nem alkalmaznak és a "KI-állapotú" szivárgóáramot meghaladó áram nem folyik a főáramkörben.
Névleges üzemi áram (Ie) [5.3.2.3.]
A vezérlő és a motorvédő kapcsoló névleges üzemi árama az a rendeltetésszerű üzemi áram, amikor a készülék a "TELJES BE" állapotban van és amikor a névleges üzemi feszültség, a névleges frekvencia, a névleges üzemmód, az alkalmazási kategória, a túlterhelési jellemzők és az esetleges védőtokozás tekintetbe vannak véve. Az üzemmódok "TELJES BE" állapotra értelmezettek.
Üzemi ciklusértékek [5.3.4.6.]
A szabvány ajánlott értékeket közöl a terheléses időszaknak a teljes időszakhoz viszonyított hányadosára ("F") és az óránkénti műveleti ciklusok számára ("S"). A túlterelési áramlefolyás jellemzőinek részletezése után a szabvány megadja a működőképesség fogalmát [5.3.5.2.] A működőképesség teljes feszültségnél, normál terhelési és túlterhelési feltételek mellett magában foglalja a "BE-állapotban" történő áramkommutálásra és áramvezetésre vonatkozó, valamint a "KI-állapot" létrehozására és fenntartására vonatkozó kombinált képességeket, alkalmazási kategória, a túlterhelési áramlefolyás és a megadott üzemi ciklusok szerint.
Alkalmazási kategória [5.4.]
Az alkalmazási kategória - az alapszabványban meghatározottakat kiegészítve - azonosításának első számjegye jelöli meg a félvezetős motorvezérlőt vagy motorvédő kapcsolót. A második számjegy a jellemző alkalmazásra utal. Az "a" kiegészítés jelöli a vezérlő alkalmasságát a funkcionális lehetőségek (indítás, manőverezés, vezérelt gyorsítás és lassítás, futás, "TELJES BE" állapot, stb.) bármelyikének teljesítésére. A "b" kiegészítés jelöli azoknak a feltételeknek teljesítésére való alkalmasságot, amelyet a szabvány a KI állapotból az indítási állapotba való visszatéréshez előír.
A vezérlőáramkörök elrendezéseire [5.5.] a szabvány több ábrát közöl, amelyek kialakításánál a következő jellemzőket kell figyelembe venni: áramnem, teljesítmény, illetve fogyasztás, névleges frekvencia, névleges vezérlőáramköri feszültség (Uc), névleges vezérlőhálózati tápfeszültség (Us), a vezérlőáramköri készülékek fajtája (érintkezők, érzékelők). A segédáramkörök jellemzői ugyanúgy határozhatók meg, mint a vezérlőáramkörökéi.
A zárlatvédelmi eszközökkel (SCPD-kkel) való koordináció [5.8.]
A vezérlők és a motorvédő kapcsolók jellemzőit a motorvédő kapcsoló és az SCPD közötti túláram-szelektivitás biztosítására, valamint a vezérlők és motorvédő kapcsolók zárlati áramok elleni megfelelő védelmére alkalmazott SCPD típusa, névleges adatai és jellemzői határozzák meg.
A szabvány további fejezetei (A gyártmányra vonatkozó adatközlés; A rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételek; A szerkezeti és működési követelmények és a Vizsgálatok) a gyártót és a vizsgálóintézeteket érintő részletes előírásokat tartalmaznak.
Kisfeszültségű készülék- szabványsorozat MSZ EN 60947
2007. január 1. |
6322
2 4.5 (2)
Időkapcsolók
2003. április 1. |
3299
2 4.5 (2)
A szerelőbarát mágneskapcsoló-családokról
2003. március 1. |
10 270
3 5 (1)
