A szerelőbarát mágneskapcsoló-családokról

2003/3. lapszám | Lieli György |  11 507 |

Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kisfeszültségű mágneskapcsolók a villamos vezérlés- és hajtástechnikai rendszerekben általában teljesítmények gyakori be- és kikapcsolására tervezett készülékek. Működési elvük az elektrotechnika gyakorlati alkalmazásának kezdeti éveitől jól ismert...

A kisfeszültségű mágneskapcsolók a villamos vezérlés- és hajtástechnikai rendszerekben általában teljesítmények gyakori be- és kikapcsolására tervezett készülékek. Működési elvük az elektrotechnika gyakorlati alkalmazásának kezdeti éveitől jól ismert; hagyományos felépítésű (mágnes-, fő- és segédérintkező-rendszer, áttétel, olaj- vagy légszigetelés) változataik több milliós nagyságrendben az egész világon elterjedtek.

Az utóbbi két évtizedben e készülékek fejlődésére a méretbeli egységesülés (18,5 kW-ig 45 mm szélesség), a régebbi kontaktorok felszerelési és csatlakozási méretei szerinti csereszabatosság, a gyors installáció, a szerelőbarát kapocselrendezés és a funkciókiterjesztő elemeknek, valamint a szolgáltatásoknak a bővülése a jellemző.
Tekintsük át e tulajdonságokat egy kontaktor sorozaton, amely motorkapcsolás szempontjából hat különböző típusteljesítményű (4; 5,5; 7,5; 11; 15; 18,5 kW AC-3 alkalmazási kategóriában, 400 V mellett) tagból áll! A sort segédkapcsoló-változat egészíti ki.
A 4... 11 kW-os tartományban a három főérintkező mellett egy beépített záró (pl. öntartás céljára) vagy nyitó segédérintkező helyezkedik el. Kapacitív terhelések kapcsolására alkalmas, és négy főérintkezős változat is hozzáférhető. A funkcióbővítés és szolgáltatás-kiterjesztés az építőelem- vagy modulrendszer révén valósul meg. Ez a felépítés nagy változtatási szabadságot ad a tervezőknek és felhasználóknak, mert nemcsak a berendezések szellemi és gyakorlati megvalósítása során, hanem az üzemeltetés közben felmerült igények szerinti gyors átalakítás is lehetséges. Arról van szó, hogy általában az alapkészülékek szolgáltatásain (pl. a már említett segédérintkezőkön) kívül egyéb funkciókat csak szükség esetén kell megvásárolni. A kiegészítő elemek az alapkészülékhez egyszerűen és gyorsan, rápattintással vagy dugaszolással illeszthetők. Csak felsorolásszerűen:

• a homlokfelületre pattintható,
• a felső oldalon a tekercs-kivezetésekre csatlakoztatható,
• az oldalfelületekre illeszthető,
• az alsó csatlakozókapcsokra dugaszolható.

A hőrelé alkalmazásához meg kell említeni, hogy a hőrelé főáramköri tömör réz kivezetései közvetlenül a mágneskapcsoló vezetékszorítói alá illesztendők. A 15 és 18,5 kW-os kontaktorok fázistávolsága nagyobb a kisebb teljesítményűekénél, a dugaszolás mégis lehetséges, mert a hőrelének a harmadik áramútban lévő kivezetése egyszerű mozdulattal áthelyezhető. Ez tette lehetővé a hőrelé áramhatárának 32 A-re történt kiterjesztését. A mágneskapcsolók vezérlő tekercsei három kivezetésűek, a végző tekercskivezetés (A2) "alul" és "felül" is megtalálható. Általában a készülékek széles vezérlőfeszültség-választékkal rendelhetők. A szokásos váltakozó feszültségű (12... 600 V, 50/60 Hz) működtetés mellett az egyenfeszültségű vezérlés nem közvetlen tekercsekkel, hanem takarékkapcsolással van megoldva. (Tartomány: 12... 250 V). A hagyományos, rászerelt előtét-ellenállásos konstrukció helyett a mágnes benntartásához szükséges gerjesztést a tekercs csévéjére elhelyezett, a felvett áram által átjárt külön menetek valósítják meg. Ezeket zárja rövidre a behúzási folyamat alatt egy nagy túlhúzású - gyárilag bekötött - késleltetve nyitó segédérintkező. Ezért a váltakozó feszültségű működtetés nem alakítható át egyenfeszültségűvé. A mágneskapcsolók főérintkezői a vezérlőfeszültség nemétől függetlenül meghatározott értékű egyenáramot is kapcsolhatnak. Az áramutak sorbakapcsolását a felszerelés helyén kell elvégezni. A mágneskapcsolók a 35 mm-es ú. n. "kalapsínre" pattinthatók, vagy 2 db M4 csavarral sík lapra rögzíthetők. Figyelemre méltó, hogy egyes készülékek kapocselrendezése szerelőbarát, azaz az elveszíthetetlen vezetékszorítók a csatlakozócsavar elfordításával emelkednek vagy süllyednek. A csatlakozókapcsok ujjal és kézzel történő véletlen érintés ellen védettek (IP 20), amely az egyenfeszültséggel működtetett és a hőrelével dugaszolt kombinációknál is megmarad. Bekötésnél ügyelni kell arra, hogy a megfelelően választott keresztmetszetű huzal lecsupaszított vége a vezetékszorító alá kerüljön. A csatlakozókapcsok számjelölési rendszere a vonatkozó szabványelőírásokat követi. A felső (általában a betáplálási) oldalon a főérintkezők jele 1L1; 3L2; 5L3, az alsóké 2T1; 4T2; 6T3. A segédérintkezők számjelei mindig kétjegyűek, a záró segédérintkezők kivezetésinek jele 13, 14 (NO), a nyitóké 21, 22 (NC). A formatervezett, esztétikus megjelenésű kontaktorok csak környezetbarát anyagokat (azbesztmentes műanyagokat, kadmiummentes érintkezőket) tartalmaznak. A mágneskapcsolókból sínre sorolva könnyen építhetők fel motorvédő, irányváltó, csillag-háromszög és egyéb kombinációk.