Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Áttekintő táblázat alapján

Időkapcsolók

2003/4. lapszám | Lieli György |  3483 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az időkapcsolók - elterjedtebb nevükön: időrelék - általában elektronikus rendszerűek, és feladatuk, hogy meghatározott késleltetést valósítsanak meg a vezérlési folyamatokban. Alkalmazási területeiknek még felsorolása is reménytelen vállalkozás len...

Az időkapcsolók - elterjedtebb nevükön: időrelék - általában elektronikus rendszerűek, és feladatuk, hogy meghatározott késleltetést valósítsanak meg a vezérlési folyamatokban. Alkalmazási területeiknek még felsorolása is reménytelen vállalkozás lenne. Elég, ha visszagondolunk a néhány évtizeddel ezelőtti villamos hajtások és vezérlések módjaira, változataira, amikor a vezérelt rendszerben a szándékolt változás a működtető áramkörök bekapcsolásakor "azonnal" bekövetkezett. Kikapcsoláskor ugyanez fordított előjellel, de szintén késedelem nélkül megtörtént. Mindez az ember állandó, figyelmes jelenlétét és személyes beavatkozását igényelte.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az időkésleltetést megvalósító kapcsolóegységek megjelenése volt az első lépés a villamos vezérlések automatizálása terén. Mindjárt kezdetben kialakultak - az alkalmazási feladatok által meghatározottan - a különböző működési karakterisztikájú változatok. A működési jelleg az időkapcsolók legfontosabb jellemzője, a különböző jelek értékén és sorrendjén túl az időzítés pontossága és gyors ismételhetősége is jelentőséggel bír. Az időzítési folyamat több változatnál is indítható mind egy (a vezérlő feszültséghez tartozó szigetelési feszültségnek megfelelően méretezett) rövidzár létesítésével (kontaktusindítás), mind pedig a vezérlő feszültség rákapcsolásával (hálózati indítás).

A legutóbbi időkig minden karakterisztikára és meghatározott értékű vezérlő feszültségre külön időrelék készültek. A felhasználók (a "piac") igénye hatására és az időközben elérhető áron kapható alapáramkörök felhasználásával megjelentek az iparban a multifunkciós időrelék. Működésük lényege az, hogy egyazon készülékkel a vezérlési folyamathoz szükséges bármely karakterisztika egy többállású forgókapcsolóval bármikor - tehát üzembe helyezéskor, üzem közben, sőt az időzítés alatt is - megváltoztatható. Ez utóbbi művelet a megkezdett késleltetésre nincs hatással, az időrelé mindig az időzítés pillanatában érvényes karakterisztika szerint időzít.

Tekintsük át a leggyakoribb működési karakterisztikákat:

M Meghúzás-késleltetés:
az indítójel megjelenése után T idővel a jelfogó meghúz, majd az indítójel megszűntével elenged. Ha az indítójel rövidebb, mint a beállított T késleltetési idő, akkor a relé nem húz meg.

F Elengedés-késleltetés:
az indítójel megjelenésekor a jelfogó meghúz, majd T idő múlva elenged. Hálózati indítás esetén, ha az indítójel a T időnél rövidebb, akkor az indítójel a további késleltetési folyamatot törli.

K Kikapcsolás-késleltetés:
az indító rövidzár megjelenésekor a jelfogó meghúz, a rövidzár megszűnése után T idő elmúltával elenged. Ha az indító rövidzár a T késleltetés alatt ismét megjelenik, akkor a késleltetés törlődik, a jelfogó T idő múlva nem enged el, csak újabb késleleltetési ciklus után.

L Léptető:
a jelfogó csak az indító rövidzár megszűnésekor húz meg, és T idő múlva enged el. Ha a T késleltetés alatt a vezérlő jel visszatér, akkor a késleltetés törlődik, és a jelfogó azonnal elenged.

B A jelfogó meghúzásával induló ütemadó:
az indítójel megléte alatt a jelfogó T ideig tartó meghúzott és elengedett állapotai váltják egymást.

C Elengedett jelfogóval induló ütemadó:
az indítójel megléte alatt a jelfogó T ideig tartó elengedett és meghúzott állapotai váltják egymást.

A multifunkciós időrelék késleltetési idejének beállítása két forgatógombbal történik, az egyik forgókapcsolóval az időtartomány, a másikkal az időtartományon belüli tényleges késleltetési idő állítható be. Az időtartomány és a késleltetési idő az időzítés alatt is módosítható, a beépített relé mindig a legutoljára (akár időzítés közben) beállított értéknél fog kapcsolni. Az időkapcsolók működtető feszültség szempontjából is univerzálisaknak mondhatók. Általában két változatuk létezik: a csak 230 V 50 Hz névleges feszültséggel vezérelhetők és a 24…230 V tartományban tetszőleges értékű, mind AC, mind DC feszültséggel működtethető időrelék.