Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szabványok

A villanyszerelők fundamentuma, az MSZ 447:1998 szabvány II.

2007/10. lapszám | Lieli György |  11 036 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az első túláramvédelmi készüléket [4.5.] a fogyasztásmérő szekrényében vagy annak tábláján, illetve a csatlakozó főelosztóban (ha van ilyen) vagy a transzformátorállomás gyűjtősínénél (ha a csatlakozóvezeték onnan indul) kell elhelyezni. A csatlakozó...

Az első túláramvédelmi készüléket [4.5.] a fogyasztásmérő szekrényében vagy annak tábláján, illetve a csatlakozó főelosztóban (ha van ilyen) vagy a transzformátorállomás gyűjtősínénél (ha a csatlakozóvezeték onnan indul) kell elhelyezni. A csatlakozó főelosztó jól megközelíthető legyen, előtte 1 m mélységű szabad területet kell hagyni, épületgépészeti csövek ne kerüljenek fölé, és ne legyenek leeresztő csapok a helyiségben. Helyét a főbejáratnál tartós felirattal kell megjelölni.


Ha az első túláramvédelmi készülék olvadóbiztosító, akkor ennek részei a padozat szintje fölött 0,6 és 1,5 m között legyenek. A kismegszakítót a padozat szintjéről lehessen kezelni.

A csatlakozó főelosztó követelményei közül ki kell emelni azt, hogy a fázis- és a nullavezetők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők csatlakoztatására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként beköthető legyen.

Nullázásos (TN) érintésvédelem esetén megengedett a házi fémhálózat fémes csatlakoztatása (EPH) kábelsaruval vagy sínnel a nullbontó fogyasztói vezetékhálózathoz kötött sarkára [4.5.7.3.].

A csatlakozó főelosztó nem zárópecsételhető részében kell elhelyezni az első túláramvédelmi készüléket; a villámáram-levezető leágazópontját; a felszálló fővezetékek biztosítóit, illetve kapcsolóit; a fővezetékek sorozatkapcsait; az EPH- vezetéknek a nullavezetővel való összekötésére szolgáló szerelvényt; valamint a védővezetők csatlakozókapcsát [4.5.8.1.].

A zárópecsételhető részben kell elhelyezni a különböző fogyasztásmérő berendezéseket és ezek tartozékait, és a központi vezérlés időprogram-kapcsolóját [4.5.8.2.].

A tűzvédelmi főkapcsolók elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban, villamos szempontból beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába [4.5.9.].

A felszálló fővezeték [4.6.] haladjon keresztül szintenként a csoportosan kialakított, a leágazó fővezetékek bekötésére szolgáló dobozokon, illetve szekrényeken.

Egy doboz vagy szekrény legfeljebb három szint leágazó fővezetékeinek indítására szolgálhat, és magában foglalja a felszálló és leágazó fővezetékek szerelvényeit, valamint a vezérlővezetékek elosztására szolgáló szerelvényeket is.

A leágazó fővezeték [4.7.] és a felszálló fővezeték közé nem kell túláramvédelmet és leválasztókapcsolót iktatni.

Megengedett több fogyasztási hely leágazó fővezetékének közös védőcsőben való vezetése. Lehetőséget kell biztosítani egy későbbi 5 vezetékes hálózat kiépítésére.

Egyfázisú fogyasztásmérők bekötése esetén ügyelni kell a fázisok szimmetrikus elosztására.

A vezérlővezeték [4.8.] kiépítése többtarifás fogyasztásmérő rendszert alkalmazó épületekben szükséges. A legalább 3 szál vezeték indítása a központi időprogram-kapcsolótól történik, és a fővezetékkel közös nyomvonalon halad minden fogyasztási hely fogyasztásmérőihez. A szintenkénti leágazásokat zárópecsételhető dobozban kell elkészíteni. A vezető keresztmetszete réz esetén 1,5 mm2, alumíniumnál 2,5 mm2, túláramvédelmére kismegszakítót kell alkalmazni, amelynek leágaztatása a tűzvédelmi főkapcsoló után történik.

A fogyasztásmérőhely [5.]
A fogyasztásmérők elhelyezését az áramszolgáltatóval történt megegyezés szerint kell megoldani [5.1.].

Helyet kell biztosítani
. egyetlen fogyasztási helyet tartalmazó épület esetén ennek külső falán, a közterületen, látható helyen vagy a közterülettől elválasztó telekhatáron;
. több fogyasztási helyet tartalmazó épület esetén épületszekcióként vagy szintenként, összegyűjtve az épület közlekedő tereiben. A pince fogyasztási helyeinek mérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padláséit a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.

Csoportos elhelyezés esetén a fogyasztásmérők megjelölése elengedhetetlen [5.1.1.]. A fogyasztásmérőket függőleges síkra, egymástól legalább 50-50 mm távolságra kell elhelyezni úgy, hogy ne érhessék káros mechanikai vagy légköri hatások. Zárópecsételhető, legalább IP44-védettségű tokozással a védelem megoldható, de a számlálók leolvasásáról gondoskodni kell.

A tokozat burkolati kialakítása olyan legyen, hogy a méretlen fővezetékek illetéktelenek által ne legyenek hozzáférhetők. A tokozat csak a fogyasztásmérőt és tartozékait tartalmazhatja, a fogyasztói berendezést és tartozékait nem [5.1.5.]. Épületszerkezeti kialakítással történő védelem esetén az egyedi megoldást az áramszolgáltatóval egyeztetni kell. A fogyasztásmérő felszerelésére szol- gáló, soklyukú téglafal legalább 10 cm, a kisméretű, tömör téglából készült fal pedig legalább 12 cm vastag legyen.

A fogyasztásmérő mellett vagy alatt 60 cm-nél közelebb fémhálózat (víz-, gáz-, fűtőcsövek stb.), illetve gázfogyasztásmérő ne legyen. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fémcsövet járulékos szigeteléssel kell ellátni, a szabvány ennek módját is meghatározza. [5.1.9.]. A fémből készült szekrények korrózióállók legyenek. Éghető anyagú épületszerkezeten kialakított fogyasztásmérőhelynél kötést csak az épületszerkezet és a fogyasztásmérő léckeret közé rögzített, nem éghető anyagú alátétlemez alkalmazásával szabad létesíteni [5.2.]. A fogyasztásmérő berendezés leolvasást vagy kezelést igénylő részeinek alsó széle legalább 0,6 m-re, felső széle legfeljebb 1,8 m-re legyen a padlószinttől [5.3.].

A mért fővezeték [6.]
Ha a fogyasztási hely villamosenergia- ellátásának mérésére több fogyasztás-mérőre van szükség (pl. nappali és vezérelt fogyasztás), akkor minden fogyasztásmérőtől a fogyasztói főelosztótábláig - a fázisvezetők mellett - külön el kell vinni a nullavezetőt is, azaz közösített nullavezetőt nem szabad létesíteni [6.1.].

Hajlékony vezetékek végeit tömöríteni kell (pl. rásajtolt hüvellyel). Védőcsöves szerelés esetén minden fogyasztásmérőtől induló vezetékrendszert külön csatornában kell vezetni, kivéve a lakóépületek közös vezetékcsatornába szerelt fővezetékeit. Ezeket legalább 1,5 m-enként egymáshoz kell erősíteni [6.4.].

A legalább 6 mm2 keresztmetszetű mért vezetéken megszakítás, toldás nem lehet. Ha elkerülhetetlen az idegen lakáson történő átvezetés, az csak falba süllyesztett védőcsővel oldható meg, doboz alkalmazása nélkül [6.5., 6.6., 6.7.].

A fogyasztói főelosztótábla és az arról táplált vezetékek [7.]
A fogyasztói főelosztótáblát a bejárat közelében kell elhelyezni. Különböző árszabású fogyasztásmérők alkalmazása esetén a fogyasztókészülékek hálózatát egymástól elkülönítetten kell létesíteni. Ha a fogyasztásmérő csak egyetlen fogyasztókészüléket táplál, megengedett leválasztókapcsoló elhelyezése, és az áramszolgáltató kezelésében lévő kismegszakító elegendő a túláramvédelemre [7.1., 7.2.].

A fogyasztó főelosztótábla utáni vezetékeket nem szabad más lakáson átvezetni. Ha ez elkerülhetetlen, csak falba süllyesztett védőcsővel oldható meg, doboz alkalmazása nélkül [7.3.].

Fogyasztókészülékek hálózatra kapcsolása [8.]:
Motorok [8.1.]
Több egyfázisú motor hálózatra csatlakoztatásakor törekedni kell a terhelés szimmetrikus elosztására. A fázis- és a nullavezető közé - a háztartási készülékek kivételével - legfeljebb 1,5 kW teljesítményű, egyfázisú motorokat szabad kapcsolni, ezeknek indítási áramlökése a 25 A-t nem haladhatja meg, és ne okozzon 1,5%-nál nagyobb feszültségesést. (A szabvány a különleges esetekről, azok számításáról is intézkedik.) Tájékoztató a motorok Ii indítóáramának hatásos és meddő összetevőjéről:

Hatásos Meddő összetevő összetevő  Iiw Iim
Közvetlen indítás 0,5 Ii 0,9 Ii
Csillag-háromszög indítás 0,6 Ii 0,8 Ii
Ellenállásos indítás 0,7 Ii 0,7 Ii

Az indítási áramerősség feszültségesésére vonatkozó méretezés elhagyható olyan motoroknál, amelynek névleges üzemi árama nem nagyobb a túláramvédelmi készülék névleges áramának 1,5-szeresénél; azoknál a háromfázisú motoroknál, amelyek indítási áramerőssége 20 A-t és azoknál az egyfázisúaknál, amelyek indítási árama a 15 A-t nem haladja meg.

Hegesztőtranszformátorok [8.2.]
Hegesztőtranszformátorokat csak abban az esetben szabad e szabvány hatálya alá eső helyen hálózatra csatlakoztatni, ha névleges áramuk a fogyasztásmérő előtt felszerelt kismegszakító névleges áramerősségét, rövidzárási áramuk ezen érték másfélszeresét nem haladja meg, és ez nem okoz a közcélú hálózaton 1,5%-nál nagyobb feszültségesést. Egyéb fogyasztókészülékekre az elmondottak értelemszerűen vonatkoznak.