Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

Még egyszer az izzólámpák kivonásáról

2010. január 2. | netadmin |  7045 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tanulságos fejlemény volt szembesülni azzal a körülménnyel az utóbbi időben, hogy a társadalmi nyilvánosság jelentős részét érintő kérdésekkel kapcsolatban, mint például az izzólámpák kivonása a kereskedelmi szektorból, milyen hisztérikus hangvételű, a szakmai megszólalás kritériumait mellőző megnyilatkozások láttak napvilágot különböző fórumokon. Nem csupán a hírpiac működésének rendjére nyílt így rálátás: legalábbis az első időszakban maga a szakma is kereste az autentikus információforrásokat, és ezek közvetítésének lehetőségeit. Az Európai Unió 244/2009-es, az izzólámpák kivonásáról szóló irányelvével kapcsolatos, leggyakrabban felmerült kérdésekre most a CELMA (Európai Lámpatestgyártók Szövetsége) és az ELC (Európai Fényforrásgyártók Szövetsége) közös anyagából származó részlet idézésével reflektálunk.

Fényérzékeny emberekre gyakorolt hatás
A kompakt fénycsövek által kibocsátott fény súlyosbítja az olyan auto-immun betegségektől, mint például a lupus és az ME (Me = myalgic encephalomyelitis – krónikus fáradtság, izomfájdalommal járó agyvelőgyulladás) szenvedő emberek tüneteit. Ezek az emberek jelenleg hagyományos izzólámpákat használnak otthonaikban, amennyiben ezeket a lámpákat kivonják a forgalomból, vajon sötétben maradnak?
A Kialakuló és Újonnan Beazonosított Egészségügyi Kockázatok Tudományos Bizottsága (SCENIHR, a Bizottsági Szolgálatok megbízása alapján) vizsgálta a bizonyos betegségekkel élő emberekre és általában a lakosságra a kompakt fénycsövek által kifejtett esetleges egészségügyi hatások kérdését, reagálva bizonyos betegegyesületek panaszaira. A bizottság vizsgálta a lámpák vibrálásából, az elektromágneses erőterekből (EMF), és az ibolyántúli (UV)/kék fény kisugárzásból adódó hatásokat, hogy vajon azok súlyosbítják-e az ilyen betegek tüneteit. A bizottság jelentésében nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek alapján akár az elektromágneses előtér vagy a vibrálás jelentős hozzájárulással bírna. A lakosságra nézve egy csupasz lámpához való rendkívüli közelség (< 20 cm) több mint 8 órán keresztül végső soron befolyásolhatja az egészséget az ibolyántúli emisszióra előírt helyi határértékek túllépésével. Ez egy olyan helyzet, amely normál használat során nem lép fel. A halogénlámpákhoz nagyon közel tartott kéz vagy a hagyományos izzólámpák érintése sokkal gyorsabban vezet égési sérülésekhez az intenzív hőhatás miatt, de a háztartási lámpáknál egy ilyen helyzet egyébként sem szokásos.
Másrészt a jelentés szerint az EU-ban legfeljebb 250 000 ember tünetei – akik fényérzékenység által kísért betegségektől szenvednek – súlyosbodhatnak a csupasz kompakt fénycsövek jelenlétében (a távolságtól függetlenül) az UV és kék fény kibocsátás miatt.

A halogén technológiával készült, továbbfejlesztett izzólámpákkal kapcsolatban korlátozott mértékű tapasztalat áll a fényérzékeny emberek rendelkezésére, de egyes betegek úgy vélik, hogy ezek az izzólámpák is súlyosbítják tüneteiket. Így ha sem a kompakt fénycsövek (integrált CFL világítótestek), sem pedig a továbbfejlesztett izzólámpák nem segítenek, vajon sötétben maradnak-e, ha már nem lesznek kaphatók a hagyományos izzólámpák?
A háztartási világítótestekről szóló rendelet előkészítése során a Bizottság kiemelt figyelmet fordított az EU-lakosság fényérzékeny részének egészségügyi aggályaira. A SCENIHR következtetései elismerik, hogy a kompakt fénycsöves világítótestek ibolyántúli és kék fény kisugárzása súlyosbíthatja néhány beteg tüneteit. Rámutatnak a kettős burkolatú CFL (=kompakt fénycső) lámpák vagy más hasonló technológiák alkalmazására (mint például átlátszó vagy áttetsző világítótestek, amelyek teljes mértékben beburkolják a CFL lámpákat), mint lehetséges eszközökre az ilyen hatások enyhítése céljából.

A rendelkezésre álló technikai adatok szerint a továbbfejlesztett izzólámpák fényspektruma megegyezik a hagyományos izzólámpák spektrumával, ami lehetséges, hiszen a fényt szintén izzószál útján állítják elő (egyes típusfelosztásokban ezek a termékek az „izzólámpák” kategóriájában is megjelenhetnek). Ezzel szemben a CFL kompakt fénycsövek rendkívül eltérő technológiával és fényspektrummal rendelkeznek. A továbbfejlesztett izzólámpák ugyanazon világítótestekben használhatók és ugyanolyan módon csökkenthető fényerejük, mint a hagyományos izzólámpáké. Ezért nincs ok azt feltételezni, hogy e lámpák fényérzékeny emberekre gyakorolt hatása eltérő lenne a hagyományos izzólámpákétól. Még ha fel is merülne az eset, az izzólámpákat teljesen beburkoló világítótestek használata és a tünetek súlyosbodását kiváltó fény részének kiszűrése számukra megfelelő megoldás lenne.
A Bizottság azonban elkötelezett abban, hogy ezt a kérdést a következő három év alatt kiemelt vizsgálat tárgyaként kezeli, amely időszak során a hagyományos izzólámpák kivonására sor kerül és további tudományos bizonyíték alapján, amennyiben szükségesnek tartják, további intézkedésekre tesz javaslatot.

Nincs hatás az epilepsziára és migrénre
Igaz-e, hogy a kompakt fénycsövek nagyfrekvenciás kisülések útján hoznak létre fényt, ami vibrálást okoz és rohamokat vált ki az epilepsziában vagy migrénben szenvedő emberekből?
A Bizottság nem talált megfelelő bizonyítékot arra, amely alátámasztaná a vibrálással összefüggő esetleges negatív hatások jelentkezését. A bizottság megvizsgálta a lámpákból származó vibrálást, elektromágneses erőtereket (EMF) és az ibolyántúli, valamint kék fény sugárzást annak megállapítására, hogy vajon ezek súlyosbítják-e az ilyen betegek tüneteit. Jelentésében a bizottság nem talált bizonyítékot arra nézve, ami alapján állítható lenne, hogy akár az EMF, akár a vibrálás jelentős hozzájáruló tényező lenne. A korszerű kompakt fénycsövek olyan magas frekvenciákon üzemelnek, hogy kívül esnek az emberi észlelés határain. Azon kívül a fogyasztók alternatív technológiákat is választhatnak, mint például halogénlámpákat.
A kompakt fénycsövek olyan fényt állítanak elő, melynek vibrálása kb. 60 kHz frekvencián történik (60 000 Hz). Egybehangzó vélemények szerint az ilyen nagyfrekvenciájú vibrálást az emberi szem nem észleli. Már az kétséges, hogy a 100 Hz-s vibrálás észlelhető-e. Igaz, hogy a kompakt fénycsövek bizonyos gyenge modulációt is produkálnak 100 Hz-n, ez azonban nem csak erre a lámpatípusra jellemző. A SCENIHR tájékoztatása szerint az izzólámpák is kibocsátanak kis intenzitású „vibrálást” 100 Hz frekvencián, egyszerűen azért, mert ez a hálózati feszültség frekvenciájának kétszerese (a lámpa ciklusonként kétszer kap energiaellátást).

Elektromágneses erőterek
Igaz-e, hogy a kompakt fénycsövek elektromágneses erőtereket gerjesztenek, és ezért nem szabad ezeket éjjeli lámpaként vagy íróasztali lámpaként alkalmazni, ahol túl közel vannak az emberi testhez?
A kompakt fénycsöves fényforrásoknak az Európai Unió termékbiztonsági követelményeit teljesíteniük kell, és ezek között szerepelnek az elektromágneses erőterek is. A fogyasztók alternatív technológiákat is választhatnak, mint például a korszerű halogénlámpák beépített transzformátor nélkül, amelyek csak a hagyományos izzólámpákkal megegyező típusú elektromágneses erőtereket állítanak elő.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy bármilyen kapcsolat állna fenn a kompakt fénycsövek lámpák által kibocsátott elektromágneses erőterek (EMF) és az „elektromosan érzékeny” emberek tünetei között. Az integrált kompakt CFL lámpákból származó EMF kisugárzások a lakossági EMF-kitettségre vonatkozó nemzetközi határértéken belül vannak.

Az Európai Bizottság kérésére a SCENIHR a közelmúltban szakvéleményt bocsátott ki a fényérzékenységről, konkrétan a bizonyos betegségekkel élő betegek már fennálló tüneteinek esetleges súlyosbodását illetően a kompakt fénycsövek használatával kapcsolatban. Az ilyen lámpák alkalmazásából adódó elektromágneses hiperérzékenység kérdése a vizsgálat tárgyát képezte.
A SCENIHR azt a következtetést vonta le, hogy megdönthetetlenül és végérvényesen soha sem bizonyították be azt, hogy bármiféle kapcsolat állna fenn az elektromágneses erőterek (EMF), és az ún. elektromágneses hiperérzékenységgel élő személyek által közölt tünetek között, bár tüneteik valósak és sok esetben súlyosak. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy korreláció állna fenn a kompakt fénycsövekből származó EMF és a tünetek, valamint a betegségi állapotok között.
A SCENIHR közelmúltban elkészített szakvéleményében az EMF-kitettség egészségügyi hatásaival kapcsolatban azt is kijelentette, hogy a kompakt fénycsövekből származó emissziókat a közelmúltban megvizsgálták, és a rendelkezésre álló eredmények a hatályos határértékeknek való megfelelést mutatták. A szintek drámai módon csökkennek a lámpáktól számított 30 cm-es távolságon túl.
Mindenesetre a piacon kapható kompakt fénycsöveknek a 2006/95/EC számú, a tagállamok bizonyos feszültséghatárok közötti alkalmazásra tervezett elektromos berendezéseivel kapcsolatos jogszabályok harmonizációjáról szóló irányelveinek követelményeit kell teljesíteniük. Továbbá, a fogyasztók alternatív technológiákat is választhatnak, mint például a korszerű, halogén technológiával működő izzólámpák, amelyek nem rendelkeznek beépített transzformátorral és csak a hagyományos izzólámpákkal megegyező típusú elektromágneses erőtereket gerjesztenek.

Higanytartalom és egészség
A kompakt fénycsövek higanyt tartalmaznak, amely rendkívül mérgező vegyület. Jelentenek-e egészségügyi veszélyt a kompakt fénycsövek emiatt?
A higany a kompakt fénycsövek (integrált CFL fényforrások) fontos alkotóeleme, amely kulcsfontosságú szereppel bír az energiahatékonyságukban és más olyan paramétereikben, mint például az élettartam és a bemelegedési idő. Egy darab CFL kompakt fénycsőben legfeljebb 5 milligramm (0,005 gramm) higany található (szemben a gombelemekben található 50 milligrammal, a fogászati amalgám tömés 500 milligrammjával vagy a régebbi hőmérőkben alkalmazott még több grammal). A Veszélyes Anyagok Korlátozásáról Szóló Irányelvben (2002/95/EC) került megállapításra az 5 milligrammos határérték, amely általában tiltja a higanyt az elektromos és elektronikus eszközökben, de megfelelően indokolt esetekben bizonyos kivételeket engedélyez. A határérték betartását a tagállamok az összes lámpára vonatkozóan egyenlő mértékben betartatják, legyenek azok olcsó kínai termékek vagy az európai gyártók által előállítottak.
A kompakt fénycsöveket az utóbbi évtizedben széles körben alkalmazták az európai háztartásokban, ezek bevezetését nem a jelen Rendelet eredményezi. Az elmúlt 50 év során a legtöbb iroda- és középületet, valamint a legtöbb utcát is fénycsöves, illetve nagy intenzitással üzemelő kisüléses fényforrások világították meg, amelyek higanyt tartalmaznak (gyakran sokkal többet, mint a kompakt fénycsövek).
A higanytartalom nem tud kiszabadulni a CFL kompakt fénycsövekből a fénycsövek véletlen eltörésének esetét kivéve. Ebben az esetben 5 milligrammnál kevesebb higany tud kiszabadulni.

Az Ecodesign rendelet előírja a gyártók számára, hogy honlapjaikon magyarázzák el, hogy a fogyasztók miként takarítsák fel a törmeléket, amennyiben a CFL kompakt fénycsövek véletlenül eltörnének és minden egyes lámpa csomagolásán tüntessék fel az online magyarázatokhoz vezető hivatkozást. Az ilyen magyarázat már megtalálható az Európai Lámpagyártók Szövetségének (ELC) honlapján.
Röviden, amennyiben a lámpa véletlenül eltörne, úgy szellőztessék ki a szobát, mielőtt nedves ruhával feltakarítanák a lámpatörmeléket, és kerüljék el a törmelékkel való bőrérintkezést, ne használjanak porszívót.
A véletlenszerű lámpatörés esetére a higany kiszivárgás kérdésének másik megoldása az általánosan kapható, törhetetlen külső lámpaburkolattal rendelkező CLF kompakt fénycsövek beszerzése.
Azok a fogyasztók, akik különösen aggódnak a higany miatt, alternatív technológiákat választhatnak, mint például a halogén technológiával készülő korszerű izzólámpák, amelyek nem tartalmaznak higanyt.

Fényspektrum és közegészségügy (ultraibolya fény, hormonok, rák stb.)
A kompakt fénycsövek egyedi fényspektruma jelent-e közegészségügyi kockázatot?
A Bizottság az egyes betegegyesületek panaszait követően vizsgálta, hogy a kompakt fénycsövek esetlegesen a bizonyos betegségekkel élő emberek és az egész lakosság tekintetében kifejtenek-e valamilyen egészségügyi hatást. A Bizottság véleményében arra a következtetésre jut, hogy a lakosság esetében az egy csupasz lámpához való szoros közelség és tartós jelenlét (<20 cm) esetleg befolyásolhatja az egészséget az ultraibolya sugárzásra előírt munkahelyi határértékek túllépésével. Az Egyesült Királyság Egészségvédelmi Ügynöksége szerint a csupasz lámpák kevesebb, mint 10%-a lépi túl a munkahelyi határértékeket 8 órás kitettség alatt a lámpától számított 20 cm-en és egyik sem a 4 órás időszak alatt. Ez egy olyan helyzet, amely rendkívül kis valószínűséggel fordulna elő normál használat során a jelenlegi háztartási lámpákkal szerzett tapasztalatok figyelembe vételével.

A Bizottság, továbbá az Egyesült Királyság Egészségvédelmi Ügynöksége vizsgálta azt a kérdést, hogy a kompakt fénycsövek milyen esetleges egészségügyi hatással bírnak a bizonyos betegségekkel élő emberekre, és általában a lakosságra. A rendelkezésre álló tudományos bizonyíték alapján mindkét szervezet arra a következtetésre jutott, hogy normál használat során a kompakt fénycsövek nem jelentenek kockázatot az általános lakosság számára. Amennyiben valaki több órán keresztül 30 cm-nél közelebb marad egy lámpához, ott fennállhat a napbarnításhoz hasonló ultraibolya sugárzásnak való enyhe túlzott kitettség kockázata. Még ez a potenciális kockázat is kiküszöbölhető az általánosan kapható tokozott (dupla burkolattal ellátott) kompakt fénycsövek használatával.

Ezeket a lámpákat az utóbbi évtized során széles körben használták az európai lakásokban, a lámpák alkalmazását nem ez a Rendelet vezeti be.
A fogyasztók alternatív technológiákat is választhatnak, mint például halogén technológiával készített korszerű izzólámpák, amelyek fényspektruma megegyezik a hagyományos izzólámpákéval. A bizottság elkötelezett amellett hogy a következő három év során ezt a kérdést kiemelt figyelemmel kísérje, mely időszak során a hagyományos izzólámpák kivonása megtörténik és további tudományos bizonyítékok alapján, amennyiben szükségesnek találja, további intézkedésekre tesz javaslatot.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem