Villanyszerelők Lapja

Méréstechnika

Energiamenedzsment a mindennapokban

2010. január 2. | Kozma László |  7961 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2009-ben e lap oldalai már több publikációban foglalkoztunk az energiamenedzsment területével, mint olyan megoldandó problémakörrel, ami számos vetületben itt van velünk a mindennapokban és kitüntetett jelentőséggel rendelkezik manapság. Nem lesz ez másképp 2010-ben sem: folytatjuk ezt a cikksorozatot. Továbbra is az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet erre az égető problémakörre, ugyanakkor egyszerűen alkalmazható, de hatékony és megtakarítást ígérő megoldásokkal segítsük a ki- és/vagy átépítéseket.

Összefoglalva tehát az eddigieket, áttekintettük a mérés fontosságát és nélkülözhetetlenségét, bemutattuk, hogyan kell alkalmazni fogyasztásmérőket akár 1-, akár 3-fázisú rendszerekben, adtunk ezekhez néhány bekötési példát is kommunikációs vagy távgyűjtési lehetőséggel. Ezen túlmenően adtunk néhány példát arra is, hogy hogyan lehet adott esetben beavatkozni még a mérés pontján a mérésre alkalmas megszakítókkal. Fontos energiamenedzsment eszköz a fázisjavítás, erre is láthattunk néhány felvetést. De ami talán a hétköznapokban meghatározó számunkra, egyszerű otthoni energia-felhasználóknak és olvasókörünkbe tartozó villanyszerelők számára, az nem más, mint az épületek, otthonok különböző villamosenergia-felhasználási szokásai és az azokban rejlő megtakarítási lehetőségek.

Nem lehet elégszer kiemelni azt a tapasztalati adatokkal is alátámasztható tényt, hogy már maga a mérés is akár 8-10%-os megtakarítást hozhat, pedig még aktív eszközökkel nem is avatkoztunk be a rendszer működésébe! Az előző cikkben leírtakra hivatkozva tudjuk már, hogy a háztartások a teljes villamosenergia-fogyasztás legalább 20%-ért „tehetők felelőssé”, tehát nagyon fontos az, hogy minden háztartás folyamatosan odafigyeljen a fogyasztására és megtegyen mindent ennek optimalizálása érdekében.

De a további épületek fogyasztása is meghaladja a 20%-ot, az ipari alkalmazások pedig több mint 30%-ért felelnek. Azt is tudjuk, hogy egy általános épület esetében az energiaköltség akár kiteheti az összes költség 30%-át is, tehát mindenképpen jelentős terhet képez (természetesen az összes többi költség mellett, mint például a tisztítás, a karbantartás, az adminisztráció stb.).

Néhány szó a világításról
És még egy utolsó fontos statisztikai adat: a világítás legalább 20%-ban felelős az összes előállított energia felhasználásában, illetve több mint 35%-ban egy épület esetében.
Gondoljunk csak bele a saját életünk szokásaiba vagy a munkahelyünkön eltöltött időtartam mennyiségébe: ennek a rengeteg energiafelhasználásnak jelentős része kárba megy a feleslegesen felkapcsolva hagyott villanykapcsolók, szellőztető rendszerek stb. működtetése által.

Foglalkozzunk tehát a továbbiakban ezekkel a területekkel, mert itt látványos javulás érhető el, tényleg egyszerű megoldásokkal és egy kis odafigyeléssel. Mit lehet tehát tenni? Elsőként érdemes elgondolkodni a fényforrások használatán. A hagyományos izzólámpák kb. 13 lumen/watt fényhasznosítással rendelkeznek, miközben az élettartamuk is rendkívül alacsony. Nemhiába hozta meg az EU azt a döntést, hogy fokozatosan kivonja a forgalomból ezeket az energiafaló megoldásokat. A fénycsövek ugyanezen értéke már 50-100 lumen/watt között mozog, amely lényegesen jobb érték, de ismerjük a hátrányokat, a színképtől kezdve a gyújtó/fojtó előtéteken keresztül a kezdeti áramlökésekig, amelyek felhasználhatóságukat korlátozhatják: ezeket is figyelembe kell venni. Mindenesetre ezek már sokkal hatékonyabb energiafelhasználású készülékek. A nagynyomású nátriumlámpák már akár 130 lumen/watt fényhasznosítással is rendelkezhetnek és az üzemeltetési élettartamuk is rendkívül kedvező, ellenben színvisszaadásuk nem kedvező. A világítástechnikában a fényforrásokat tekintve a jövő minden bizonnyal a LED-technikákban van, amely rohamosan fejlődik: mind energiafelhasználás, mind fényhasznosítás, mind pedig élettartam szempontjából a legjobb megoldást fogják képviselni ezek a fényforrások, ugyanakkor alkalmazási területük ma még korlátozott.

Ha már a fényforrásoknál tartunk, akkor érdemes megfontolni a koncentrált megvilágítást is, mint alternatívát. Ha például egy íróasztalt kell megvilágítani, akkor azt érdemesebb egy helyi lámpával megtenni, mint történetesen mennyezeti világítással. Ráadásul a szemnek is kényelmesebb, mint a sok árnyékot vető háttérvilágítás.
Meg kell fontolni a lámpák számát is és ha az a kívánatos mennyiségnél több, akkor érdemes kevesebbet felszerelni, vagy a meglévők világítását megszüntetni. Erre vonatkozóan több útmutatás is létezik. Vitatkozni lehet talán az élettani hatásokról a fényforrások esetében, de ettől az energiafelhasználással foglalkozó cikksorozat most eltekint.

További aktív megoldások – és ezeket fogjuk a további cikksorozatban áttekinteni – a következők lehetnek:
• időzítők, programozható időzítők;
• érzékelők (mozgás, fényerő, stb.);
• relék;
• fényerőszabályzók;
• vagy ezek komplex megoldásai egy teljes rendszerben, mint például a KNX.
Abban az esetben, ha a villamosenergia-felhasználáson egy kicsit túltekintünk, akkor az energiamenedzsmentbe érdemes bevonni a hűtés-fűtés kérdéskörét is, valamint az ezzel kapcsolatos redőnymozgatás és forgatás témáját is. Ha ugyanis egy ház energiamenedzsmentjét komplexen kezeljük, akkor elképzelhető olyan furcsának tűnő helyzet is, hogy a legoptimálisabb energiafelhasználást (gáz- és villamos) az hozza, ha például lehúzzuk a redőnyt, mert odakinn nagyon meleg van (a hűtés mindig nagyon sok energiát igényel), a szükséges megvilágítást pedig a szobákban mesterséges fényforrással állítjuk elő. Ezeket a szabályozásokat természetesen komplex, buszrendszereken kommunikáló szoftveres támogatást élvező eszközök képesek működtetni. Ezekre azonban már felfűzhető a házi biztonsági rendszer is, a beléptetéstől kezdve a hűtés/fűtés/levegőcsere rendszerein és a tűzjelzésen keresztül a riasztórendszerig.

A legegyszerűbb olyan világításvezérlési megoldás, amelyet energiamenedzsmentet keretében kívánunk megvalósítani, az 1. ábrán látható. Ezzel a megoldással növelhető a komfortfokozat, miközben csökkenthetők a költségek. Egy a mennyezeten elhelyezett mozgásérzékelővel csak akkor engedjük a világítás kapcsolását, amikor valaki az adott helységbe érkezik, tehát amikor szükség van rá. Ráadásul a megfelelő mozgásérzékelő képes a fényerősség mérésére is, így figyelembe tudja venni azt, hogy van-e elegendő természetes fény, és ha igen, akkor nem kapcsolja be a fényforrásokat a mozgás ellenére. A kapcsolási rajzban szereplő villanykapcsolót érdemes a felhasználók elől eltakart helyen elhelyezni. Ezzel a kapcsolóval mindig felülírható a mozgásérzékelő. A mozgásérzékelőben állítható a késleltetési időtartam is, így az időzítés is megoldható. Ha megfelelő terhelés kapcsolását nem tudjuk megoldani, akkor egy mágneskapcsoló is beiktatható, a mellékelt ábra szerint.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem