Megint egy értelmetlen haláleset
2011/7-8. lapszám | Mattiassich Péter | 5946 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
■ A megbízás előzménye A Budapesti Rendőr-főkapitányság foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen, B. T. vasbetonszerelő 20XX. X. X-én történt halálos munkabaleseté...
■ A megbízás előzménye
A Budapesti Rendőr-főkapitányság foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen, B. T. vasbetonszerelő 20XX. X. X-én történt halálos munkabalesetének bűnügyében. A vizsgálatot végző osztályvezető igazságügyi munkavédelmi szakértőt rendelt ki a halálos baleset kivizsgálására.
■ A baleset körülményei, helyszíne
Az S. Kft., mint generálkivitelező alvállalkozási szerződésben megbízta az F. Szolgáltató Kft.-t a szóban forgó épületek betonacél-szerelésével, szerkezetépítésével, az építés-kivitelezési munkáinak elvégzésével. Az F. Kft. ezt követően további alvállalkozóval szerződött, így megbízta az FE. Kft.-t a vasbeton szerkezetek vasszerelésének kivitelezésére. Az FE. Kft. saját vasszerelő brigáddal dolgozott, illetve szükség esetén a vállalt munkájába további alvállalkozókat vont be, például a K. Bau Kft.-t, az R. Bt.-t stb. A vasszerelési munkákat D. L., az FE. Kft. szerelésvezetője, mint „műszaki vezető”, és A. R., az R Bt. vezetője irányította.
A generálkivitelező biztosította a vasalási terveket. A különböző alvállalkozók szerződése szerint a vasbeton szerkezetek vasszerelésének kivitelezése az S. Kft. által átadott vasalási tervek alapján a szerelést végző alvállalkozók feladata volt. Az alkalmazandó vasszerelési technológia kialakítása – egyéb előírás hiányában, értelemszerűen – a kivitelezést végző alvállalkozók feladata volt. Az állványok továbbtelepítése, mozgatása az FE. Kft. feladata volt. A balesetet megelőzően a szereléshez – a K. Kft. által összeszerelt – 2 db, 2 munkaszintes, 5 m széles és 6 m magas, könnyűkeretes vasszerelő állványt használtak. Ezeket az FE. Kft. helyezte át a korábbi munkavégzési helyről a liftaknaszereléshez és a lépcsőház falának szereléséhez.
A két állvány között cca. 4 m távolság volt, amelyet pallókkal hidaltak át. Az áthidalt részen, valamint a lépcsőház falának vasalásához felépített állvány belső oldalán a 2 m és 4 m magasságban levő munkaszinteken védőkorlátokat nem építettek ki. Az állványok a födémszinten cca. 2 m távolságra lettek felállítva a födém szélétől, a födémszint magassága a talajszinttől cca. 15 m volt. A 2 db, 2 munkaszintes, 5 m széles és 6 m magas vasszerelő állvány stabilitását biztosító, O20 mm-es betonvas tartókat kb. O3 mm-es lágyvas huzallal rögzítették a födémszélből kiálló betonvastüskékhez. A lépcsőház falának szereléséhez felállított állványt, illetve a később szintén lágyvas huzallal hozzárögzített betonvas-hálószerkezet 3 db, O20 mm-es betonvas tartotta. Az állványok üzembe helyezése a fenti munkaterületen nem történt meg. A falak vasszerelési munkáit eleinte az egyoldalú falzsalu felállítása után kezdték meg.
Majd a technológiát megváltoztatták, és az aljzatbetonba csavarokkal rögzített, húzó-nyomó erőkre méretezett, zsalutábla faltámaszok használata nélkül folytatták a vasalást, amelynek elkészülte után történt a bezsaluzás. A technológia megváltoztatását az alvállalkozók kockázat-értékelése nem követte. A veszélyek feldolgozása, elhárítása, a munkavállalókkal történő megismertetése mindenhol elmaradt. A technológiaváltoztatás után a vasszerelő állványokat nem egészítették ki az állványok belső oldalán kiépített védőkorlátokkal, hanem az eredeti állapotnak megfelelően dolgoztak róluk.
A vasszerelést az FE. Kft. munkavállalói kezdték el. A vasarmatúra (betonvas-hálószerkezet) tartását az egyik végén a liftakna magja adta volna, a másik végén pedig a lépcsőház sarkába beépített sarokpillér. A munk color: rgb(0, 0, 0);/tdavállalókat a liftakna szerelése után „elvezényelték” a munkaterületről, így a sarokpillér beépítése elmaradt. Ezért a vasarmatúra állékonyságát a lépcsőház oldaláról nem biztosította semmi. Ezután a liftaknától cca. 9,6 m hosszú, 6 m magas, O12 mm-es betonvas-hálószerkezet tovább építését a K. Kft. munkavállalói folytatták (B. T., D. R. és Cs. A) az előbbiekben leírtak szerint felállított állványról. A 6 m magas függőlegesen felállított betonvas-szálakat alul, a födémből cca. 0,6 m-re kiálló vastüskékhez (nem az összeshez) kötözték ún. „kötöződróttal”, a felső végét pedig a szerelőállvány oszlopaihoz kötötték ki, szintén kötöződróttal. A munkavállalók a vasszerelési munkákhoz leesés elleni egyéni védőeszközöket nem használtak, azokat a munkáltató nem biztosította, annak ellenére, hogy az állvány leesés elleni kollektív védelme nem volt megfelelő.
■ A baleset lefolyásának ismertetése
A 3 dolgozó a betonvas-hálószerkezet befejező munkáit végezte, távtartókat helyeztek el az armatúrában. D. R. tanúvallomása szerint: „B. T. a vas armatúra elkészülte után elkezdte lebontani a vasszerkezet és az állvány közti rögzítést (elvágta a tartódrótok egy részét), amivel megbontotta az amúgy sem stabil vasszerkezet állékonyságát, és ettől az egész betonvas-hálószerkezet a lépcsőház felé bedőlt. A ledőlő betonvas-hálószerkezet alsó része a 15 m mély udvarra lökte az állványt.
B. T. az állvány dőlése közben leugrott, és a tőle kb. 1,7 m-re levő födémszélből kiálló betonvastüskékbe zuhant.” Munkatársai azonnal értesítették a Mentőszolgálatot is: a sérült B. T.-t mentőhelikopterrel az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Traumatológia Intenzív Osztályára szállították. Itt megállapították a sérült többszörös bordatörését, valamint traumás szívsérülését és általános sokkos állapotát. A sérült a vizsgálatot követően azonnal sürgősségi műtéti ellátásban részesült, ami közben elhunyt.
A boncolás megállapítása szerint „a nevezett halála erőszakos okból, a mellkas szúrt sérülései kapcsán kialakult pitvarfali folytonosság megszakadása, a tüdő felső lebenyének folytonosság-megszakadása, belső vérvesztés következtében vérvesztéses shock miatt állt be. Az említett sérülések kialakulása és a halál bekövetkezése között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg…” A toxikológiai laboratórium alkoholvizsgálati jegyzőkönyve megállapította, hogy: „az elvégzett vér-, vizelet-alkohol meghatározás negatív eredményt adott”.
■ A kirendelő hatóság által feltett kérdések megválaszolása
1. Milyen munkafeladat végrehajtására kapott utasítást a néhai B. T. a munkabaleset előzményeként?
D. R., a sérült munkatársa a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben tett nyilatkozata szerint a kapott munkafeladat pontos meghatározása: „A balesetet megelőzően, a reggeli eligazításon A. R., az építésvezető alkalmazottja kijelölte a munkafeladatot. Egy 13-14 m hosszú falrésznek a vasalatát kellett elkészíteni. Ez a vasszerkezet egy vasháló, ami köré öntik a betont, ha fel van zsaluzva, és ezt követően készül el a fal. A feladatunk az volt, hogy fel kellett menni az (5 m hosszú és 6 m magas) állványra, és be kellett tenni a vasszerkezetbe a betonvas osztókat, mert föntről még hiányzott kettő…
Az állványok egymás mellett álltak, és a köztük lévő pallón lehetett az állványok között mozogni…” Nyomozói kérdés: „Adott-e bárki utasítást az állvány arrébb telepítésére vagy az állvány és a fal (a vasszerkezeti háló) közötti kapcsolat elbontására?” Tanú: „Nem, erre senki nem adott utasítást, B. T. maga kezdte el bontani az egészet.” Nyomozói kérdés: „G. Sz. jelen volt akkor, amikor T. elkezdte bontani az állvány kapcsolatát?” Tanú: „Nem, ők akkor a liftaknát szerelték.”
1. 1. Kitől kapott utasítást a munkafeladat végrehajtására a néhai B. T.?
A munkafeladat végrehajtójának kijelölése a szerelőcsoport vezetőjének, G. Sz.-nek a munkaköri kötelezettségeibe tartozott. Cs. A., a sérült munkatársa alábbi nyilatkozata szerint: „A. R. volt a művezetőnk. Ő adta ki a feladatot a vezető szerelőknek, akik elmondták nekünk, hogy mit kell csinálni. G. Sz. volt a vezető-szerelőnk. Neki csak annyi a dolga, hogy mit, hogyan kell összerakni, meg ő mondja meg, hogy milyen anyagot kell felhasználni a szereléshez.” P. R., a sérült munkáltatója nyilatkozata szerint:
„A vezető szerelőnk G. Sz. volt.” Szakértői észrevétel: G. Sz.-t a csatolt munkaszerződése szerint „segédmunkás” munkakörben alkalmazták, a vezető szerelői munkakörhöz szükséges szakképesítését igazoló okmányokat a vizsgálati anyagban nem találtam (kőműves vagy betonelemgyártó, illetve beton- és vasbeton-készítő stb.).
1. 2. A kapott munkafeladat hány fő részvételével lett volna biztonságosan végrehajtható?
A kapott munkafeladat egy adott munkaterületen egyidejűleg legalább egy fő kőműves és betonelemgyártó, vagy beton- és vasbeton-készítő rész-szakképesítéssel stb. rendelkező irányító felügyelete mellett lett volna biztonságosan végrehajtható. A gyakorlatban a legkisebb dolgozói létszám meghatározása a szerelési körülményektől, a gazdaságosan elvégezhető feladat bonyolultságától függő előzetes felmérés alapján állapítható meg.
Ez a munkafeladat egyszerű, gyakorlati betanítást igénylő segédmunka, megfelelő képesítésű irányítás mellett a feladatot a dolgozók önállóan végezik. G. Sz., az irányítást végző vezető szerelő nyilatkozata szerint: „A függőleges fal vasháló-váza állt. A külső és belső oldal kapcsokkal össze volt fogatva. A kapcsokat kellett összesűríteni m2-enként négyre. A kapcsok berakása és lekötözése volt a feladat. Ezután a műanyag csillagok (faltávtartók) elhelyezése következett”; „a balesetet nem láttam, a baleset időpontjában a liftakna zsaluzata mögött dolgoztam.”
2. A néhai B. T.-nek megfelelő képzettsége, végzettsége volt-e a kijelölt feladat elvégzéséhez?
B. T-.nek nem volt megfelelő építőipari szakirányú képzettsége, illetve végzettsége. A vizsgálati anyagban nem találtam B. T. szakképesítését igazoló okmányokat. B. T.-t a munkaszerződése szerint „segédmunkás” munkakörben alkalmazták.
3. Milyen dokumentációs és gyakorlati előkészítést igényelt a néhai B. T. által végrehajtott munkafeladat?
a. A dolgozó alkalmazásának kötelező dokumentációs előkészítése: hiányos. A néhai B. T. alkalmazására vonatkozó, kötelező dokumentációból csak a munkáltató által kiállított munkaszerződés volt csatolva. Az átadott vizsgálati anyagból hiányzott: a „megfelelt minősítésű”, előzetes munkaköri orvosi alkalmassági igazolás; a dolgozó aláírásával igazolt munkába állás előtti munkavédelmi oktatási jegyzőkönyv, az egyéni védőeszközök kiadási–átvételi bizonylatai, a védőeszközök használatának elsajátításáról szóló oktatási jegyzőkönyv.
b. A munkafeladat végrehajtásához szükséges dokumentációs előkészítésnél hiányoztak az alábbiak. A munkáltató K. Kft. építőipari kivitelezői működési jogosultságának igazolása, illetve a jogszabályban előírt építés-szerelési munkákat irányító, névjegyzékbe vett felelős műszaki vezető alkalmazásáról kiállított munkaszerződés és szakképesítésének igazolása. Továbbá, a vasszerelést irányító brigádvezető vezető szerelői munkaköréhez szükséges, OKJ-ben előírt szakképesítés igazolása, illetve a munkavédelmi szaktevékenységet végző szakember szakképesítésének igazolása és az alkalmazásáról kiállított munkaszerződés.
c. A munkafeladat végrehajtásához szükséges gyakorlati előkészítésnél hiányzik a K. Kft. által készített, az építési területére szóló kockázatértékelés; a veszélyek felderítése, elhárítása, a munkavállalókkal történő megismertetése; az alkalmazandó vasszerelési technológia kialakítása, leírása.
A vasszerelési technológia megváltoztatása esetén a kockázat-értékelés, átdolgozása az új technológiának megfelelően; a munkavégzésre és a munkahelyre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények meghatározása a biztonsági és egészségvédelmi tervben; a vasszerelő állványok új munkaterületen történő használatbavétel előtti felülvizsgálatának jegyzőkönyve, illetve a használatbavételi engedély igazolása. Elkészült ellenben a vasbeton szerkezetek vasszerelésének vasalási terve, valamint a felépített könnyűkeretes vasszerelő állvány átadás–átvételi eljárási jegyzőkönyve, amit átadtak A. R. részére.
4. Kinek a jogkörébe tartozott a munkafeladat pontos meghatározása, a feladat végrehajtójának kijelölése?
A munkafeladat meghatározása A. R., az R. Bt. vezetőjének jogkörébe tartozott. A munkafeladat végrehajtójának kijelölése G. Sz.-nek, a szerelőcsoport vezetőjének munkaköri kötelezettségeibe tartozott.
5. Kinek a jogkörébe tartozott a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, illetve ennek ellenőrzése?
A gyakorlatban ez hogyan valósult meg? A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a munkáltató felelőssége. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2. § (2) előírja, hogy „A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.” A 2. § (3) előírja, hogy „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.” P. R., a sérült munkáltatójának nyilatkozata szerint „kb. 1 hónappal ezelőttig én irányítottam a munkát, akkor megbetegedtem, kórházban is voltam, így átadtam a munka irányítását az egyik rokonomnak, a cég alkalmazottjának…”. Szakértői észrevétel:
A baleset idején is P. R. volt a sérült munkáltatója, annak ellenére, hogy a fenti nyilatkozat szerint betegsége miatt nem tudta azt ellátni. (A munkáltatói jog átadásáról nincs dokumentálás.) A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, illetve annak ellenőrzése a gyakorlatban nem valósult meg. A kijelölt feladat elvégzéséhez Cs. I.-nek nem volt építőipari szakirányú képzettsége, sem megfelelő gyakorlata.
|
Milyen körülmények között és mi miatt következett be a munkabaleset? ■ D. R. munkatárs nyilatkozata: „B. T. át akarta pakoltatni az állványt az új helyére, mert a következő napi munkát már azon akarta folytatni. Mondták neki, hogy nem kell még levenni az állványt, ráérünk a következő nap is átpakolni, de ő erősködött. Azt nem tudom, hogy pontosan ki mondta, de azt tudom, hogy ott valaki mondta neki, hogy még nem kell arrébb rakatni az állványt. Miután a tartóvasakat elvágta, megkérdezték tőle, hogy stabilan áll-e a fal. Erre ő belekapaszkodott a vashálóba, és megrángatta. Ekkor meg is mozdult kissé a fal, de nem néztem, hogy ennyire mozgott. Ezután a rángatás után 1-2 percen belül dőlt el a fal.” ■ Nyomozói kérdés: „Adott-e bárki utasítást az állvány arrébb telepítésére, vagy az állvány és a fal közötti kapcsolat elbontására?” Tanú: „Nem, erre senki nem adott utasítást, maga kezdte el bontani az egészet.” Nyomozói kérdés: „G. Sz” jelen volt akkor, amikor B. T. elkezdte bontani az állvány kapcsolatát?” Tanú: „Nem, ők a liftaknát szerelték akkor.” ■ Cs. A. munkatárs nyilatkozata: „A baleset azért következett be, mert B. T. magától elvágta a kötéseket az állványon. Ekkor szólt neki Cs. J., hogy nem kéne elvágni a kötést, mert el fog dőlni a fal. Erre mondta a T., hogy erősen tart ez a fal, és még bele is kapaszkodott a hálóba, és megrángatta. Ezt követően velem szemben állt T., amikor láttam, hogy mögötte a fal elkezd csavarodni… Ahogy eldőlt a fal, az alsó része megemelte az állvány alját, és eldöntötte azt. T. ekkor az állvány első emeletén tartózkodott. T. az épület belseje felé ugrott, arra, amerre a fal is dőlt. Közben az állvány az emelet szélét elérte, és azon átbillent, így az állvány alsó része felfelé lendült. Ez eltalálta T.-t a levegőben a mellkasán, és fentebb dobta. T. elrepült és visszaérkezett pont az épület szélére, ahol felszúródott a betonból kiálló vasalatra. A vasalat fogta meg. Azt is el kívánom mondani, hogy senki sem mondta T.-nek, hogy bontsa el az állvány rögzítését, nem tudom, miért csinálta.” |
■ A baleset bekövetkezésének másodlagos okai a következők (vázlatos áttekintés).
P. R., a sérült munkáltatója nem alkalmazott a K. Kft.-ben a jogszabályokban előírt építés– szerelési munkákat irányító, névjegyzékbe vett felelős műszaki vezetőt. A K. Kft., jogosulatlan építőipari kivitelezői tevékenység végzésére kötött szerződést, mivel nem gondoskodott alkalmazásban álló vagy megbízott, az építési munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezetőről, aki az építési munkákat az építési törvényben előírt követelmények szerint irányította volna. Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1) előírása: „Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha b) az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja (az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. [XII. 5.] Korm. rendelet 2011-ig volt hatályos, jelenleg a 290/2007. [X. 31.] Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról van érvényben.)
P. R. anélkül alkalmazta és bízta meg G. Sz.-t a vasszerelést irányító brigádvezetői feladatokkal, hogy meggyőződött volna arról, hogy G. Sz. építés–szerelési irányító munkaköréhez szükséges, OKJ-ben előírt szakképesítéssel rendelkezik-e. 1997. évi LXXVIII. Tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (2): Építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. P. R. nem alkalmazott a K. Kft.-ben munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező munkabiztonsági koordinátort. Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. § előírása: ”A meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató (az építőipar I. veszélyességi osztályába sorolt munkáltató ide tartozik) a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.”
P. R. nem tudta bemutatni az építési folyamatok során megvalósítandó, minimális munkavédelmi követelményeket tartalmazó biztonsági és egészségvédelmi tervet. A K. Kft. ezzel a megsértette a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. § előírását: „A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv”. Hiányos a K. Kft. által csatolt, az építési munkaterületre és a magasban végzett betonvas-hálószerkezet szerelési munkákra vonatkozó kockázatfelmérés és kockázatértékelés, valamint a vasszerelési technológia megváltoztatása esetén a kockázat-értékelés átdolgozása az új technológiának megfelelően. P. R. nem tudta bemutatni a magasban végzett betonvas-hálószerkezet szerelési munkáira vonatkozó kockázatfelmérést és -értékelést, valamint a kockázat-megelőző intézkedési tervet. Mvt. 2. § a kockázat-megelőző felmérésekkel kapcsolatban előírja, hogy „a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.
A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.” (3): „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.” A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, 2. § g) előírása szerint: „a magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél – kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázat-megelőző intézkedések megtétele szükséges”.
Hiányzik a K. Kft. által készített, a magasban végzett betonvas-hálószerkezet szerelési munkák végzésére vonatkozó vasszerelési technológia kialakítása, leírása, valamint a vasszerelési technológia megváltoztatása esetén az új technológiai utasítás kidolgozása. Mvt. 54. § (1): „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.” (5):
„Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: a) „a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.” Nem találtam a K. Bau Kft. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkavédelmi oktatásáról jegyzőkönyvet. P. R., a sérült munkáltatója nem tartott munkavédelmi oktatást a tárgyi bontási munkák balesetveszélyeiről és azok megelőzéséről az új munkaterületen a dolgozók munkába állása előtt. Hiányzik továbbá a K. Kft. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkaköri munkaalkalmasságának orvosi vizsgálati igazolása.
| Foglalkozási szabályszegést követett-e el bárki a munkabalesettel összefüggésben? A munkabalesettel összefüggésben B. T. és a munkáltatója is elkövetett foglalkozási szabály-szegést. A baleset bekövetkezésének közvetlen kiváltó oka: B. T. engedély nélküli, szabálytalan munkavégzése. B. T. súlyosan megszegte a munkavédelmi előírásokat azzal a szabályszegésével, hogy munkavezetője engedélye nélkül és munkatársai figyelmeztetése ellenére lebontotta a kész vasbetonhálót tartó ideiglenes betonvas támasztókat. Pedig a minimális biztonságos munkavégzés érdekében legalább a lépcsőház felőli oldalon meg kellett volna hagyni a vashálót egyensúlyban tartó betonvas támasztókat, vagy a vashálót a szerelőállványtól független betonvas húzó-nyomó igénybevételre tervezett támasztókkal kellett volna rögzíteni. Fegyelmezetlenségét tetézte azzal a szabálytalansággal, hogy lecsipkedte az ideiglenes lágyvas kötöző- drótból készített rögzítéseket, amelyekkel a vasbetonhálót szerelőállványhoz kötözték. B. T. a legsúlyosabb hibát azzal követte el, hogy a felsorolt szabályszegések végrehajtása előtt nem akasztotta fel az áthelyezésre előkészített szerelőállványra a daru emelőhorgát, hogy a stabilizáló rögzítések megszüntetése előtt eldőlés ellen biztosítsa. Így a vasbetonháló és a szerelőállvány stabilitása teljes egészében megszűnt. B. T. saját rosszul megválasztott, hibás döntése alapján a magasból történő leesés elleni biztonsági védőeszközök használata nélkül, önhatalmúlag, munkavezetői utasítás nélkül, szabálytalan munkaműveletet végzett. Ezzel nemcsak a saját halálos munkabalesete okozója lett, de több munkatársa életét és testi épségét is súlyosan veszélyeztette. 1992. XXII. törvény 103. § (1) b. „a munkavállaló köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.” Mvt. 60. § (1) „a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.” A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat 8.3.23. „A teher felerősítését a teherfelvevő eszközről csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen megfelelően biztosított és szilárd teherviselő alapon van.” Esetünkben a munkaállvány akkor lett volna eldőlés ellen megfelelően biztosítva, ha azt az állványrögzítések eltávolítása előtt felerősítették volna a daru teherfelvevő eszközére. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, III. fejezet 4.6.2.: „A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását…” |
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1. § a) előírja: „a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni”.
Hiányzik a K. Kft. által használt vasszerelő munkaállványok új munkaterületen történő használatba vétele előtti felülvizsgálatának jegyzőkönyve, és az állványok használatbavételi engedélyének iga-zolása. Nem készült az állvány elemeinek felhasználás előtti felülvizsgálatáról jegyzőkönyv. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 13. 1. előírja: „az elkészült állványokat használatbavétel előtt, valamint hosszú megszakítás vagy viharos időjárás után minden alkalommal át kell vizsgálni.
A vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell.” Hiányzik továbbá az állvány teherbírásának felülvizsgálati igazolása, a rendelet 6. 11. pontja előírja: „az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni. A statikai számítás írásos anyagát a tervhez csatolni kell”. A munkáltató nem dokumentálta írásban a szerelőállvány átvéte- lének ellenőrző felülvizsgálati módját, eltűrte a szerelőállvány használatát a szükséges átvételi dokumentációk nélkül.
