Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette?

2010. október 1. | Mattiassich Péter |  10 359 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megbízás Dr. F. Á. bíró megbízott O. J., mint építtető tulajdonos és építési vállalkozó, valamint D. Z., villanyszerelő mester, mint alvállalkozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében indított perében egy társasház balesetveszély...

Megbízás

Dr. F. Á. bíró megbízott O. J., mint építtető tulajdonos és építési vállalkozó, valamint D. Z., villanyszerelő mester, mint alvállalkozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében indított perében egy társasház balesetveszélyes elektromos építés-kivitelezé- sének igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatával.

A szakértői vizsgálat előzményei

O. J. a 2000-es évek közepén építési engedélyt kért egy saját tulajdonú, 4 (majd 5) lakásos társasház építésére az adott ingatlanon. A község önkormányzati hivatala megadta az időközben felépített épület végleges használatbavételi engedélyét. A használatbavételi engedély birtokában a lakások értékesítésre kerültek. A társasházi tulajdonosok B. A.-t választották közös képviselőnek. A beköltözés során a tulajdonosok O. J.-től szóbeli nyilatkozatot kaptak a lakásuk balesetmentes állapotáról. A lakások átadását követően jegyzőkönyvben írták össze a használatbavétel során felfedezett építési hibákat, amelyeknek kijavítását kérték. Később észrevették, hogy a társasház közös tulajdonban álló határoló falán, ahol a fő közművek becsatlakozásai kerültek kialakításra, erős vizesedés terjed az elektromos szerelvények környezetében, amely a gázfővezeték és a vízbecsatlakozás területére is kiterjedt.

Ez a terület az épület gépkocsitárolójának teherhordó falán található (a csatlakozó terepszint alatti részen). A nedvesedés hatására kialakult áramütés-veszélyen túl a lakók attól való félelmüket is jelezték, hogy a gázvezeték közelsége miatt robbanásveszély is kialakulhat a vizes faltól történő korrózió során egy nem várt meghibásodás esetén. A gépkocsitároló jelenleg O. J. tulajdonában áll, de miután itt csatlakoznak be az épület üzemelését biztosító közművek, ezért oda ellenőrzés céljából a bejutást bármikor bizto- sítani kell. Amikor a többszöri kérés és felszólítás ellenére sem történt meg a hibás falszigetelés kijavítása, feljelentették O. J.-t a hibás kivitelezésért és az életveszélyes állapotok kialakulásáért a helyileg illetékes nyomozó hatóságnál. Az illetékes rendőrkapitányság bűnügyi osztálya „jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” ismeretlen tettes ellen eljárást kezdeményezett.

A nyomozó hatóság a tényállás tisztázására M. I. építészmérnököt, igazságügyi ingatlanszakértőt, és Dr. B. A. igazságügyi munkavédelmi szakértőt kérte fel a tárgyi kivitelezés hiányosságainak szakértői véleményezésére. A szakvéleményekben leírtak alapján a bűnügyi vizsgálat lezárása után az ügyet vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre. A vádemelési javaslat alapján az ügyészség foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt eljárást indított O. J. építészmérnök, építési vállalkozó és D. Z. villanyszerelő mester ellen. O. J. nem fogadta el a munkavédelmi szakértő szakvéleményét, és újabb munkavédelmi szakértő kirendelését kérte. A bíróság az ellentmondásos álláspontok tisztázása, valamint a kivitelezők részéről történő, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megállapítása céljából újabb igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el.

A helyszíni szakértői vizsgálat

A körülmények tisztázása érdekében, valamint az esetleges felelősség megállapítása céljából az építkezés helyszínén a kivitelezői munkák hiányosságainak szemrevételezéssel történő, hibafeltáró munkavédelmi szakértői vizsgálatát megtartottam. A vizsgálatra elké-szítettem O. J.-hoz, mint a tárgyi kivitelezés felelős műszaki vezetőjéhez címzett, a kivitelezésével kapcsolatos megválaszolandó kérdéseimet, amelyeket minden résztvevőnek átadtam tudomásul vétel céljára, és kértem a sürgős választ. A vizsgálatot B. A. közös képviselő, Dr. B. A. munkavédelmi szakértő és M. I. építészmérnök által felsorolt hibák felülvizsgálatával kezdtük.

Fontosabb ténymegállapítások a helyszíni szemlén

A legsúlyosabb problémát a gépkocsitároló falában kialakított, közmű-becsatlakozásoknál található fal beázása okozza. Ennek azonnali vízszigetelését sürgősen meg kell oldani, mert a nedvesedés erősen korrodálja a környezeti szerkezeteket és növeli az elektromos áramütés kockázatát. Az 1. sz. fotón látható, hogy a gázcsővezeték melletti elektromos hálózati vezetékeket falon kívül szerelt műanyag védőcsőben vezették a csatlakozásokig. Ez a megoldás elegendő védelem az előírások szerint. A húzott acélból készült gázvezeték hibátlan állapotában még elektromos zárlat esetén sem okozhat robbanásveszélyt, mert az előírások szerinti műanyag védőcsőben elhelyezett elektromos hálózattól megfelelően elszigetelt.

A gépkocsitároló helyiségvilágítási hálózatának a kijáratok mellett felszerelt, három helyről működtethető váltókapcsolói és hálózati csatlakozóaljzatai vízmentes kivitelűek: csak mechanikai sérülés esetén veszthetik el a védelmi képességet, és ekkor válhatnak veszélyforrássá. A lakástulajdonosok a közművek (víz-csatorna, gáz, villanyhálózat) megvalósulási terveit, illetve kivitelezői nyilatkozatait nem kapták meg. Az egyenpotenciálra hozó gerincvezető kiépítése megtörtént. De annak a vezetékrendszernek a kiépítése, amely a védővezetőt igénylő, érintésvédelemmel ellátott készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat – közvetlenül vagy közvetve – villamosan hatásosan összeköti, mérési jegyzőkönyv hiányában nem bizonyított. Hiányoznak a villamos hálózatok és villámvédelmi berendezések tervezői, kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatai, amelyekben a tervezést és a kivitelezést végző elektromos szakképesítésű szakember a használatba vétel előtt igazolja, hogy az általa tervezett, illetve szerelt elektromos hálózat megfelel a biztonságos szerelésről és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működés feltételeiről előírt követelményeknek.

Hiányoznak az elektromos hálózatok és villámvédelmi berendezések állapotáról készített, kötelezően előírt érintésvédelmi, szabványossági villámvédelmi és szigetelés-ellenállási mérési jegyzőkönyvek, amelyekben igazolják, hogy az elkészült elektromos hálózat megfelel a biztonságos szerelésről és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működés feltételeiről előírt követelményeknek. A kazánházban az utólag becsatlakozott gázvezetéket megszüntették. Az épület közös lépcsőházának alagsori előterében szabálytalanul, rendetlenül rögzített, szigeteletlen antennavezetékek lógnak (esztétikai hiányosság). A kazánházi kiegészítő szellőzés megoldása elfogadható, mert közvetlenül a szabadba nyílik az ajtó nélküli kazánházi lépcsőlejáró, valamint a gázművek a szellőzés megfelelőségét a használatbavételi engedély kiadásával igazolta. A kazánházi gáz- és vízvezetékek szabványos színjelölései hiányoznak.

A teraszokon levő fali lámpákból csapadékvíz kifolyása a vizsgálat időpontjában nem volt bizonyítható. A teraszokon levő elektromos hálózati dugaljak körüli hézagok, a szabadban levő elektromos dugaljak melletti vakolati hiányok a vizsgálat időpontjáig nem kerültek minden helyen kijavításra. A kapubejárattól a házig vezető lépcsőkaron hiányzik az előírt kapaszkodó. A kapubejárattól a házig vezető közlekedőút mellett kb. 2 m magasságban levő, növényzettel borított rámpaszerű területről korlát hiányában a magasból történő leesés veszélye áll fenn. Mivel O. J.-hoz, mint a tárgyi kivitelezés felelős műszaki vezetőjéhez címzett kérdéseimre a válaszokat nem kaptam meg, valamint a nyomozati anyagban sem találtam a pótlásukra történő utalást, ezért az igazolások, illetve bemutatásuk hiányában nem teljesített követelményként kezeltem őket.

1. fotó: a talajvíz, illetve a csapadékvíz okozta beázás szemléltetése. 1.: Gáz-fővezeték; 2; Lakásonkénti elektromos fővezetékek; 3: Vízfővezeték

A Bíróság kérdéseire adott válaszok

1. A szakértő adjon választ arra, hogy az adott témára milyen jogszabályok, előírások vonatkoznak. Ezeket a jogszabályokat maradéktalanul betartották-e, illetve ha nem, akkor kik, mely foglalkozási szabályokat szegtek meg? Amint fent már ismertetésre került, az egyik legsúlyosabb problémát a gépkocsitároló falában kialakított közmű-becsatlakozásoknál található fal beázása okozza. Az elektromos betáplálást biztosító kábelátvezetések becsatlakozásainál található faláttörés vízszigetelését sürgősen meg kell oldani, mert a nedvesedés erősen korrodálja a környezeti szerkezeteket, és növeli az elektromos áramütés kockázatát. A gépkocsitároló falában kialakított, elektromos betáplálást biztosító kábelátvezetések becsatlakozásainál található faláttörésnél kb. 8-10 m2-es részen az utólagos szakszerűtlen kivitelezés miatt beázott a vakolat. D. Z. villanyszerelő a faláttörés megkezdése előtt jegyzőkönyvben nyilatkozta a következőket: „mivel a szigetelés megrongálódott, az átfúrás az építtető kérésére történt, ennek helyreállítását sem technológiailag, sem anyagilag nem tudom, ennek helyreállítása nem az én feladatom”.

Ezután O. J. a kialakított faláttörés csapadékvíz elleni szigetelését hibásan, a funkciónak nem megfelelő módon, szakszerűtlenül valósította meg. O. J., mint a munkálatok kivitelezője, ezzel a munkával nem tartotta be az alábbi jogszabályi előírásokat. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban OTÉK) 53. § (1) e): az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása. (2) b): Az építmények megvalósítása során biztosítani kell a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét.

A helyszíni szemle során ismertetett hiányosságok jelen állapotukban nem okoznak közvetlen robbanásveszélyt, és nem tartalmazzák érintés esetén az elektromos áramütés lehetőségét. O. J. felel a hiányzó dokumentumok átadásáért, mint építtető, eladó tulajdonos, felelős műszaki vezető. Ezzel a mulasztásával nem tartotta be az alábbi jogszabályi előírásokat. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 40. § (2) előírása szerint a felelős műszaki vezető felel a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélyének és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 18. § (3): munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). 19. § (2): a létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, 75. § (1): a vezetékhálózatokat, az épületgépészeti és egyéb berendezéseket az építmény rendeltetésének megfelelően kell megvalósítani, és úgy kell kialakítani, hogy azok komplex módon elégítsék ki a velük szemben támasztott műszaki, rendeltetési, élet-, egészség-, környezetvédelmi, biztonsági és balesetvédelmi követelményeket. Az egyenpotenciálra hozó gerincvezető kiépítése megtörtént, de az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat – közvetlenül vagy közvetve – villamosan hatásosan összeköti, mérési jegyzőkönyv hiányában nem ellenőrizhető.

Hiányoznak a villamos hálózatok és villámvédelmi berendezések tervezői és a kivitelezői nyilatkozatai, amelyekben a tervezést és a kivitelezést végző elektromos szakképesítésű szakember a használatba vétel előtt igazolja, hogy az általa tervezett, illetve szerelt elektromos hálózat megfelel a biztonságos szerelésről és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működés feltételeiről előírt követelményeknek. Hiányoznak az elektromos hálózatok és villámvédelmi berendezések állapotáról készített, kötelezően előírt szabványossági, érintésvédelmi, villámvédelmi és szigetelés-ellenállási mérési jegyzőkönyvek, amelyekben igazolják, hogy az elkészült elektromos hálózat megfelel a biztonságos szerelésről és az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működés feltételeiről előírt követelményeknek.

D. Z., a kivitelező villanyszerelő nyilatkozata a következő.

„Az ingatlanra kiadott kivitelezői nyilatkozatom nem a kész állapotú villanyszerelésre vonatkozik, mivel a szerelés nem volt befejezve. Az épület vésése, csövezése, vezetékezése kész volt. Három lakásnak a szerelvényezése 90%-ban elkészült, tehát nem voltak bekötve a villanytűzhelyek, hiányoztak doboztetők, se mérések, se műszaki átadás nem történt. A negyedik lakás szerelvényezését nem én végeztem, az utólagosan készülő ötödik lakást csak csöveztem és vezetékeztem. O. J. utasítására a lakások elektromos betáplálását biztosító földkábeleknél a falátfúrást én végeztem, amelyről a jegyzőkönyvet a rendőrségi kihallgatás során mellékeltem. Az ELMŰ által átvett mérőhelyeket ifj. D. Z. regisztrált villanyszerelő mesterrel készítettem, regisztrációs száma: VET xxxxx.

A szerződésekből minden lakásnak kapnia kellett az átadás során. Az ingatlanon található villanyórákat az ELMŰ azóta is számlázza, van olyan is, amelyet azóta már más tulajdonos nevére átírtak. Több mérőn az ELMŰ teljesítménybővítést hajtott végre, ezeket minden egyes felülvizsgálat során kifogástalannak minősítette. Telefonon történt beszélgetésünkre hivatkozva csatoltan küldöm a következő dokumentumokat: a földkábel minőségi tanúsítványa; az MCU kábel német nyelvű tanúsítványa (sajnos magyar nyelvű nem áll rendelkezésemre, mivel Németországból érkezik az anyag); a vonatkozó rendelet szerint nem lehet sem betervezni, sem beépíteni! Az ELMŰ-t folyamatosan hívom a szerelési igazolásokért, még nem kaptam meg a fénymásolatokat erre vonatkozóan. Tisztelettel: D. Z., villanyszerelő.

Kiegészítés:

Szeretném tudatni, hogy az ingatlan alagsorában az EPH-hálózat kiépítése részben elkészült, amely a következőket foglalja magába. A nullázott érintésvédelmi vezetőt a kazánházban található EPH-csomópontig elvezettem, valamint a helyiségben lévő kazánok gázcsatlakozásáig 6 mm2-es átmérőjű MKH-vezetékkel odaálltam. Az EPH további kiépítését, rákötését, mérését, jegyzőkönyvezését, átadását nem én végeztem!”

D. Z. villanyszerelő mester szabálysértést követett el, amikor mint kivitelező nem készítette el a tárgyi épület elektromos hálózatának érintésvédelmi, szabványossági, villámvédelmi munkáinak szerelői ellenőrzését, és nem készítette el az erről kötelezően kiállítandó kivitelezői nyilatkozatokat. 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról, Az érintésvédelem létesítésével kapcsolatos feladatok, 22. §-a: A kivitelező érintésvédelem ellenőrzéseivel és hibaelhárításával kapcsolatos feladatai: a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói vezetékhálózatot, illetve annak részét képező érintésvédelmi rendszert – ideértve az EPH-t is – létesítő, bővítő, átalakító vagy javító kivitelező vállalat köteles a munkálatok befejező műveleteként a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelően „az érintésvédelem szerelői ellenőrzését” elvégezni, illetve „az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának” elvégzéséről gondoskodni.

O. J., mint építtető, eladó, tulajdonos, kivitelező fővállalkozó és felelős műszaki vezető felel a hiányzó dokumentumok elkészíttetésének hiányáért, nem rendelte meg az erre a tevékenységre jogosult, villanyszerelő szakképesítésű szakembertől az érintésvédelmi, szabványossági, villámvédelmi és szigetelés-ellenállási felülvizsgálatról szóló mérési jegyzőkönyveket. Az erről készült méréseket az erre a tevékenységre jogosult, OKJ szakvizsgával rendelkező szakember végezheti. A jogszabályi előírások szerint a hiányolt nyilatkozatok és biztonsági felülvizsgálatok eredményeinek hiányában a lakóház elektromos berendezései és szerkezetei „veszélyesnek” minősíthetők.

Ez a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy a tervezői és a kivitelezői nyilatkozatok, valamint a biztonsági felülvizsgálatok eredményei ismeretének hiányában „a jelenlegi állapot nem elégíti ki az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos használat életvédelmi követelményeit”, mivel a villamos berendezés élet- és vagyonbiztonság szempontjából tekintett megfelelő állapotának ellenőrző felülvizsgálata nem történt meg. 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról, Az érintésvédelem létesítésével kapcsolatos feladatok, 7. § (1): az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van (nem csak a gerincvezetőt kell kiépíteni) a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével egy időben. 8. §: az új épületben létesítendő, illetve meglevő épületben újonnan kialakítandó érintésvédelmi módot a létesítési előírások, illetve a vonatkozó szabványok előírásai és az elosztóhálózati viszonyok alapján kell megállapítani. 9. § (1): a létesítési előírásoknak megfelelő érintésvédelem megvalósításáról a) épület létesítése (bővítése, átalakítása) esetén a beruházó, illetve megbízásából a tervező, b) meglevő épület teljes felújítása, illetve az épület teljes fogyasztói vezetékhálózatának vagy csak a méretlen fogyasztói hálózatának a felújítása esetén az ingatlankezelő, illetve megbízásából a tervező, illetve a kivitelező köteles gondoskodni. A tárgyi lakóházra a jelenlegi állapotában az alábbi előírások értelmezése szerint a következő rendelkezés vonatkoztatható.

34. § (2): ha a fogyasztó-berendezés, -készülék érintésvédelmi szempontból való ellenőrzés nélkül kerül értékesítésre, arra a következő tartós feliratot kell elhelyezni: „Ez a készülék sem üzembiztonsági, sem életbiztonsági (érintésvédelem) szempontból nem ellenőrzött. Csak illetékes szakemberrel történő megvizsgálás után, annak eredményétől függően helyezhető üzembe”. (3): ha az érintésvédelmi szempontból nem megfelelő fogyasztó-berendezés … értékesítésre kerül, arra a következő tartós feliratot kell elhelyezni:

„A készülék üzemeltetése életveszélyes, kizárólag a benne levő egyes alkatrészek használhatók!” Magyarázatként a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kiadott alábbi Szakmai Irányelv vehető figyelembe, amely nem jogszabály vagy jogszabállyal kiadott szabályzat, ennek megfelelően az ebben rögzítettek megtartása önmagában nem kötelező, de az adott esetre vonatkozóan ezek szerződéssel kötelezővé tehetők. (Ez az elfogadása esetén Villamos Biztonsági Szabályzat lesz.) MEE.SZI 0301:2006 Szakmai irányelv Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE) villamos berendezések tervezése, létesítése és üzemeltetése, 1. § (2): a célja a hatálya alá tartozó villamos berendezések és szerkezetek kialakítása, meghibásodása, továbbá helytelen kezelése által okozott veszélyekkel szemben az élet-, egészség- és vagyonbiztonság védelme, valamint a környezeti és természeti értékek épségét veszélyeztető, továbbá a berendezések rendeltetésszerű üzemét és más fogyasztók zavartalan villamosenergia-vételezését akadályozó hatások megelőzése. 3. § s) teljességi nyilatkozat: a tervező és kivitelező nyilatkozata arról, hogy a villamos berendezés megfelel a VBSZE műszaki-biztonsági követelményeinek (teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványok előírásait), vagy ehelyett a beruházónak nyilatkozata arról, hogy a villamos berendezés élet-, egészség- és vagyonbiztonság szempontjából legalább egyenértékű a mértékadó szabványok biztonsági előírásait teljesítő villamos berendezésekkel; u): villamos berendezés [MSZ 2364-200: 2002 826-01-01 szakasz]: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese; v): villamos szerkezet [MSZ 2364-200: 2002 826-07-01 szakasz]: minden olyan szerkezet, amelyet a villamos energia fejlesztésére, átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására alkalmaznak, mint például forgógépek, transzformátorok, kapcsoló és vezérlőkészülékek, mérőkészülékek, védelmi eszközök, vezetékrendszerek szerkezetei, fogyasztókészülékek.

4. § (1): csak olyan villamos berendezést szabad tervezni, létesíteni és üzemeltetni, amely kielégíti a létesítése vagy az ellenőrzése idején általánosan elfogadott biztonsági követelményeket. (2): a biztonsági követelményeket kielégítőnek kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványok követelményeit, vagy azokkal biztonsági szempontból igazoltan legalább egyenértékű.

6. §: a villamos tervdokumentáció tartalmazza: a) a tervcél meghatározását, a tervezési határokat, b) a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi (tűzveszélyességi osztályba sorolás) tervfejezet előírásait, c) a villamos berendezés egyvonalas rajzát az üzemszerűen cserélhető elemek (pl. olvadóbiztosítók) cseréjéhez, valamint a terhelhetőség megállapításához szükséges műszaki adatokat, e) nyomvonalrajzokat (az épületen kívüli részeknél méretek feltüntetésével), f) az azonosításhoz szükséges jelzéseket, illetve jelzőrendszert, g) a méretezésnél alapul vett számadatokat, h) a műszaki leírást, i) a villámvédelmi berendezés, beleértve a másodlagos villámvédelem és a túlfeszültség-védelem terveit, vagy indoklást arról, hogy e védelmek tervezése miért nem történt meg, j) a tervezői jogosultságot igazoló kamarai bejegyzés nyilvántartási számát, k) a tervezéskor figyelembe vett, alkalmazott előírások, szabványok jegyzékét.

8. § (1): a tervezői teljességi nyilatkozat tartalmazza: a) a figyelembe vett közzétett szabványok tételes – szám szerinti – felsorolását (a szabványok kiadási évszámának feltüntetésével), b) nyilatkozatot arról, hogy a vonatkozó szabványoktól milyen vonatkozásban vannak eltérések, c) cégszerű aláírást. (2): a kivitelező a cégszerű aláírást is tartalmazó teljességi nyilatkozathoz csatolja: a) a közvetett érintés elleni védelmi (továbbiakban érintésvédelmi) felülvizsgálat minősítő iratát, a rövidített mérési jegyzőkönyvvel, b) a villámvédelmi és tűzvédelmi (OTSZ szerinti) felülvizsgálat minősítő iratát, c) a kábel- és vezetékhálózat szigetelésmérési jegyzőkönyvét, d) ha valamilyen előírás vagy megrendelői követelmény ezen túlmenő vizsgálatokat (pl. mesterséges megvilágítás mértéke, elektromágneses összeférhetőség, felharmonikus-tartalom) tett szükségessé, akkor ezek bizonylatait.

10. § (1): a villamos berendezés élet- és vagyonbiztonság szempontjából megfelelő állapotát ellenőrizni (továbbiakban felülvizsgálat) szükséges: a) a berendezés létesítésekor az első üzembe helyezés előtt a kivitelező kötelezettsége. (2): az (1) bekezdés a) pont szerinti ellenőrzés a teljes villamos berendezésre terjedjen ki. (3): Új berendezés létesítésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész (1) bekezdés szerinti ellenőrzésének eredményét a 8. § szerinti nyilatkozattal, valamint az ehhez mellékelt érintésvédelmi, illetve – ha szükséges – villámvédelmi minősítő irattal, érintésvédelmi rövidített mérési jegyzőkönyvvel, továbbá a kábel- és vezetékhálózatok szigetelésmérési jegyzőkönyvével igazolja. (11): érintésvédelmi, villámvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálatot csak az adott vizsgálatra képesítő szakvizsgát tett, nyilvántartásban szereplő személyek végezhetnek. Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzést azonban a saját munkájával kapcsolatban minden olyan személy elvégezheti, aki a feladat ellátásához szükséges előírt képesítéssel és/vagy az MSZ 1585 szabvány szerinti III. képzettségi csoportra vonatkozó ismeretekkel rendelkezik.

32. § (6): a fogyasztói berendezés üzemeltetőjének a fogyasztói berendezés érintésvédelmét a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet alapján a következők szerint kell ellenőriztetnie: a) érintésvédelmi szerelői ellenőrzést kell végeztetni: aa) minden érintésvédelmi felülvizsgálat alkalmával annak bevezető részeként, b) érintésvédelmi felü5. A folyadékszint csökken, majd a min. szonda alá kerül, így a min. szonda már nem érzékeli, ezért elindul a késleltetés.lvizsgálatot kell végeztetni: ba) minden új berendezés üzembe vételét megelőzően.

41. § (1): minden, a villamos berendezésen végzett szerelési munka végén, a szerelési munka részeként – egyszemélyes munka esetén a munkát végzőnek – a munka eredményét még az üzembe helyezés előtt érintésvédelmi szerelői ellenőrzéssel kell ellenőrizni. 42. § (1): minden 50 V-nál nagyobb névleges feszültségű, váltakozó áramú, valamint 75 V-nál nagyobb feszültségű egyenáramú villamos szerkezetre igazolni szükséges, hogy az kielégíti az élet-, testi épség-, egészségvédelem, a tűz-, a környezet- és a természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság követelményeit. Jelenleg a hatályban levő 290/2007. korm. rendelet szabályozza az új berendezések minősítését az építőipari tevékenységről, a „Kivitelezési tervdokumentáció” keretében. 11. §. (2): a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata az Étv. 40. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 43. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelőségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása…”

26. §-a (2): a birtokba adás során a vállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja az őt megillető építési naplópéldányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen e) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot…”

Konklúzió

A kivitelezői munkák során kialakult veszélyeztetés nagyságát az elkészült elektromos hálózatok és villámvédelmi berendezések állapotáról készített (büntetőjogi felelősséggel elvégzett) szabványossági, érintésvédelmi, villámvédelmi és szigetelés-ellenállási mérési jegyzőkönyvek igazolhatják. Ezek a vizsgálatok objektíven bizonyíthatják, hogy a vizsgált elektromos, érintésvédelmi és villámvédelmi hálózatok szerelése megfelelt-e az egészséget nem veszélyeztető biztonságos működés feltételeiről előírt követelményeknek. A szakvéleményemben feltárt és ismertetett, a személybiztonságot és az épület állapotát veszélyeztető, foglalkozási szabályszegések, illetve az ezekkel összefüggésben közvetlen kialakult veszélyhelyzetek nem alakultak volna ki, ha O. J. fővállalkozó és alvállalkozó kivitelezője, D. Z. villanyszerelő vállalkozó ismerték volna a szakvéleményemben idézett szakmai előírásokat, és az azokban elelőírtak szerint végezték volna a munkájukat.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem