Munkavédelem

Zuhanás az állványról - a bíróságra

2011/3. lapszám | Mattiassich Péter |  5952 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

■ Megbízás Az E. Kft. felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen indított kártérítési perében a bírónő a Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzésében megbízott V. A. segédmunkás 20XX-ben az építési munkaterületen ...

■ Megbízás
Az E. Kft. felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen indított kártérítési perében a bírónő a Fővárosi Munkaügyi Bíróság végzésében megbízott V. A. segédmunkás 20XX-ben az építési munkaterületen történt munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával.

■ A szakértői vizsgálat előzményei
Az Egészségbiztosítási Pénztár 20XX-ben fizetési meghagyást küldött az E. Kft.-nek, amelyben kötelezte V. A. segédmunkás munkabalesetével kapcsolatban a felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 140 000 Ft befizetésre az Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Az indoklásban megállapították, hogy a balesettel összefüggésben lefolytatott eljárás során „a munkáltató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be, és tekintettel arra, hogy a szabályszegés okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkezésével, a foglalkoztató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 67. § alapján felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeiért...”

A sérült V. A. segédmunkás, az E. Kft. munkavállalója az építési munkaterületen bakállványon betonvasat kötözött. A bak-állvány lelépés közben megbillent, a sérült leesett, és a jobb combjába – 5 cm mélyen – bele-állt egy vastüske. A rendelkezésre álló dokumentumok együttes mérlegelésével megállapították, hogy a baleset bekövetkezésért „a munkáltató a felelős, mert az általa biztosított munkaeszköz állapota és a munkakörnyezet rendje nem felelt meg a vonatkozó munkavédelmi szabályoknak, ezzel megteremtette a baleset bekövetkezésének feltételét. …

A munkáltató elmulasztotta teljesíteni Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. számú melléklet 1.2. pontját, miszerint: Azokat az anyagokat, berendezéseket és általában minden olyan elemet, amelyek – bármilyen módon mozogva vagy elmozdulva – hátrányosan befolyásolhatják a munkavállalók biztonságát, illetve egészségét, megfelelő és biztonságos módon stabilizálni kell. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Mvt.) 25. § előírja: a munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak…”

Az E. Kft. vitatta a kereset jogosságát, és tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. Az előzőekben ismertetett indokokat elutasítva 20XX-ben keresetet terjesztett be az Egészségbiztosítási Pénztár ellen a részére küldött fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése céljából.

■ A baleset bekövetkezésének előzményei, lefolyásának ismertetése
V. A. munkaszerződése szerint a balesetet megelőzően 20XX. július 15-től dolgozott az E. Kft.-nél, mint se-gédmunkás, az Egészségbiztosítási Pénztár jegyzőkönyvében tett nyilatkozata szerint géplakatos szakmunkás szakképesítéssel. „A munkabaleset úgy következett be, hogy az adott lakótelepen az A épület I. emeletén a liftnek szereltük a vasfalát. Két bakállvány volt, ezeken álltunk. Én felfelé néztem, nem pedig lefelé, tehát figyelmetlen voltam. Egyszer csak a bakon túlléptem, és a deszka velem együtt leborult.

Tekintve, hogy alattam felfelé álló pillérvasak voltak, így azokba estem bele, és az egyik a combomba szúródott. Az állvány teljesen jó állapotú, hegesztett csövekből állt. Egyedül a két deszka nem volt lerögzítve. Hogy ennek le kellett volna-e rögzítve lennie vagy sem, tehát szabályszerű volt-e így vagy nem, azt nem tudom, nem ismerem az erre vonatkozó előírást. A munkáltatónál havi rendszerességgel részesültünk munkavédelmi oktatásban.”

A baleset után elsősegélyben részesítették, majd az Árpád úti kórházba szállították. Szakértői észrevétel: a balesetről kiállított munkabaleseti jegyzőkönyvben „a bakállvány 0,85 m magas” volt. A nyilatkozatok szerint a balesetben használt bakállvány megfelelt az MSZ 13013-1:1978. Építési állványbakok fémből, általános műszaki előírásainak. A pallók túlnyúlását a bak alátámasztásaitól a felfekvés külső szélén nem igazolta semmilyen mérés a munkabaleseti jegyzőkönyvben. A munkavédelmi oktatási jegyzőkönyv a bírósági anyagban nincs mellékelve. Hiányoztak V. A. segédmunkás munkaügyi dokumentumai:

■ munkavállalói alkalmazási munkaszerződése,
■ alkalmazás előtti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálati igazolása,
■ egyéni védőeszköz-kiadási bizonylatok.

Nem találtam a rendelkezésemre bocsátott bírósági vizsgálati anyagban az E. Kft. részéről megbízott
■ a tárgyi építés-kivitelezési munkáinak irányításáért felelős műszaki vezető megnevezését, megbízását, és a munkakörére előírt végzettsége igazolását;
■ a munkabiztonsági koordinátori szaktevékenységet ellátó személy megnevezését, megbízását, illetve a munkakörére előírt szakképesítése igazolását;
■ a munkáltatói munkahelyi kockázatértékelés dokumentálását;
■ a dolgozók magasban végzett munkáival kapcsolatos, „megfelelő” minősítésű védőeszközök kiadási bizonylatait;
■ a munkavédelmi előírásokról és a védőeszközök használatának elsajátításáról aláírással igazolt oktatási jegyzőkönyvet (ezek a dokumentumok – hiányuk esetén – közvetve okozói lehettek a munkabaleset kialakulásának).

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
1. Nyilatkozzon a szakértő arra vonatkozóan, hogy a vasbakra feltett járólapot kell-e rögzíteni vagy sem? A vasbakra feltett járólapot rögzíteni kell! Az építőipari fémből készült kisbakok használatánál az állványzaton az állványpallót rögzíteni kell, mivel az munkahely és egyben munkaeszköz is. A környezeti talajszint feletti munkavégzés esetében előforduló, egyensúlyvesztésből történő, kis magasságból való leesés során súlyos sérüléseket lehet szerezni. A fenti állítást az alábbi jogszabályi és szabványelőírások követelik meg:

a. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 28. § (2): A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást. Az Mvt. 40. § (1) előírja: A munkafolyamatot, a technológiát, a mun-kaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

b. 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, III. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. ÉBSZ, 4. számú melléklet, I. fejezet, Általános követelmények, 1. Stabilitás és szilárdság szakasz előírása:

1.1. Az építési munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy... d) a mindenkori építőipari kivitelezési tevékenység szakmai elvárásainak megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei.

1. 2. Azokat az anyagokat, berendezéseket és általában minden olyan elemet, amelyek – bármilyen módon mozogva vagy elmozdulva – hátrányosan befolyásolhatják a munkavállalók biztonságát, illetve egészségét, megfelelő és biztonságos módon stabilizálni kell.

1.3. Az építményeket és azok részeit, a segédszerkezeteket, az állványokat, a feljárókat, a munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell mére-tezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, lehorgonyozni, kialakítani, hogy a fellépő terhelés elviselésére, illetve átadására alkalmasak legyenek. ÉBSZ, 4. számú melléklet, III. fejezet, Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények, Építési munkahelyek helyiségeken kívül,

1. Stabilitás és szilárdság szakasza

1.1. pontja előírja, hogy a magasban kialakított, mozgó vagy rögzített munkahelyek szilárdak és stabilak legyenek, figyelembe véve:
a) az azokon dolgozók számát;
b) maximális teherbírásukat és a teher eloszlását;
c) azokat a külső hatásokat, amelyeknek ki lehetnek téve.

Amennyiben ezeknek a munkaállásoknak az alátámasztása vagy más eleme nem megfelelően stabil, ezek stabilitását megfelelő és biztonságos rögzítési módokkal biztosítani kell, elkerülve minden esetben a váratlan vagy akaratlan elmozdulást. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a munkaállás egészére vagy annak egyes részeire. 1.2. Stabilitás és szilárdság ellenőrzése: a stabilitást és a szilárdságot megfelelően ellenőrizni kell, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor az állás magasságát vagy mélységét megváltoztatják.

2. Amennyiben a járólapot rögzíteni kell, határozza meg, hogy a vasbakon hogyan, milyen módon kell rögzíteni a ráterített állványpadozatot? A fémből készült építőipari kisbakon elhelyezett állványpallókat a használat előtt az állványbakokhoz szilárdan rögzíteni kell. A rögzítéshez használt leszorító elemeket és a rögzítés módját az alább idézett jogszabály és a vonatkozó nemzeti szabványok írják elő. ÉBSZ, 4. számú melléklet, III. fejezet: Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények, Építési munkahelyek helyiségeken kívül, 6.15.1.2.:

A járópallók alátámasztását szilárdan, billegés-mentesen kell kialakítani. A járópallók egymáshoz való illeszkedését küszöbök és szintkülönbségek nélkül kell biztosítani. Mvt. 11. §: Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály alapján a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. a. MSZ 13011-1:1976 Építési Állványmunkaszintek elemei, Általános műszaki előírások 1.1.:

Az állványpallók az építési állványbakokra, építési állványok kerettartóira vagy egyéb alátámasztó szerkezetekre fektetve az előírásos rögzítéssel… ellátva biztonságos munkaszint kialakítására szolgálnak. Részletes előírásaikat az MSZ 13011/2 tartalmazza. 1.4.: A pallórögzítő kapcsok az 1.1. szakasz szerinti munkaszint-elemeknek egymáshoz, illetve az alátámasztó csőszerkezethez történő csatlakozását, valamint részleges (szakaszos) terhelés esetén a pallók együttdolgozását biztosítják. A részletes előírásokat az MSZ 13011/6 tartalmazza. b. MSZ 13011-6:1976 Építési Állványmunkaszintek elemei, 1. Pallórögzítő kapcsok: A pallórögzítő kapcsok az állványpallókból kialakított munkaszintek egységes szerkezetként való működésére szolgáló elemek; 2. Az „A” jelű kapcsok a szomszédos pallók együttdolgozását biztosítják. A „B” jelű kapcsok a pallókat a csőállványok kereszttartóihoz rögzítik.

Az építési állványoknál a gyártó cégek hasonló megoldással rögzítik a könnyűkeretes állványokon a padozati elemeket. Pl. a Hünnebeck Bosta munkaállvány szerelési technológiai utasítása a 4. ábrán látható pallórögzítő megoldást mutatja be.

■ 2. 1. A 20XX. május 21-én feltett felperesi észrevétel: „A szakértő a kültéri állványokra vonatkozóan dolgozta ki véleményét, nem pedig a beltéren használatos bakállványra…”. Válasz: Az építési szakterületen nincs „bel-téri használatú bakállvány-típus”. Sem a vonatkozó jogszabályok, sem a termékszabványok nem tesznek említést sehol a kizárólag „beltéren használatos bak-állvány-típusról”.

■ 2. 2. Felperesi észrevételek, állítások.
A. 20XX. július 15-én: A bakállványon a pallót kell-e rögzíteni? Felperes szerinti a helyes válasz: „a perbeli fémből készült kisbak esetében az állványzaton a pallót nem kell rögzíteni”.

B. Valamint a kérdés témájában 20XX. március 20-án feltett felperesi állítás: „a vasbakon a pallókat nem lehet rögzíteni”. A szakmai előírások szerinti helyes válasz: a bakállványon elhelyezett pallót rögzíteni kell! A fentieken kívül a legegyszerűbben a bakállványon elhelyezett pallót a munkavédelmi előírásoknak megfelelően a teherszállításban használt racsnis rögzítő hevederrel is le lehet rögzíteni, botlásveszély nélkül.

■ 2. 3. Felperesi észrevétel:
A. A bakállványon elhelyezett palló előírt rögzítése esetén van-e magassági korlátozás? A Felperes szerinti helyes válasz: „a kisbak legmagasabb állása 1800 mm.” A szakmai előírások szerinti helyes válasz: a kisbak legmagasabb állása 3,00 m. Az MSZ 13013-1:1978 Építési állványbakok fémből, Általános műszaki előírások, 7. Felhasználás, 7.2. A fémből készült építési állványbak (a kisbak és csőláb) 1,15-3,00 m magasságú munkaszintek alátámasztására szolgál.
B. Az MSZ 13013-2:1978 Építési állványbakok fémből, Kisbak, Felhasználás 8.1., az MSZ 13013/1 szerint a következő kiegészítésekkel. „A kisbak 1,15-1,85 m magasságú, maximum 2000 N/m2 (200 kp/m2) hasznos terhelésű munkaszintek mozgatható alátámasztására szolgál, róla 3,0-3,7 m magasságig építési munkák végezhetők.”

■ 2. 4. Felperesi álláspont:
„A mérnök-fizika elemi szabályai szerint, ha a palló a vashoz lenne rögzítve, akkor a vasbak (ideértve a kisbakot is) a rajta levő pallóval együtt borulhatna”. Ez az állítás csak abban az esetben volna elfogadható, ha a vasbak alátámasztásán (a tartólábon) túlnyúló palló konzolos része olyan hosszú lenne, hogy a feltámasztás külső szélén kialakult erőkar a vasbak, a rajta levő pallók és a dolgozó súlyával összegezett terhelő erővel kibillentené az egész szerkezetet az addigi egyensúlyi helyzetéből (a pallók a felfekvés külső szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 300 mm-rel nyúlhatnak túl.)

■ MSZ 20163:1985 Építési állvány elemek munkavédelmi követelményei
1. Állványpadozatok munkavédelmi követelményei
1.1. Az állványpadozatot az MSZ 13011/2 szerinti 48 mm vastag állványpallóból, MSZ 13011/3 szerinti desz-kából, vagy terhelhetőség és állékonyság szempontjából ezekkel egyenértékű fából vagy fémből kell készíteni. Az állványpadozatul szolgáló 48 mm vastag pallókat, illetve a deszkatáblákat úgy kell az alátámasztásra helyezni, hagy a pallók a felfekvés külső szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 30 mm-rel nyúlhatnak túl. Ez a túlnyúlás, ha a palló konzolos terhelésre van igénybe véve, nem lehet 300 mm-nél több.

A dolgozó forgatónyomatéka 12 mkg a forgásponttól, tehát meg sem mozdulhat, mert csak egy palló nyomtéka is majdnem háromszor nehezebb, mint a dogozóé. A vasból készült építési kisbak és a fenyőpalló forga-tónyomatéka: 82 mkg. Tehát a dolgozó súlyával nem tudja kimozdítani a ~ 7-szeres túlbiztosítású, vasból készült építési kisbakot az 1 db fenyőpallóval az egyensúlyi helyzetéből. Mivel a fenti, felvázolt feltevést a jogalkotók ismerhették, ezért írja elő az ÉBSZ, III. fejezet, 1. Stabilitás és szilárdság szakasza 6.15.1.1. pontja, hogy az állványpadozatot 48 mm vastag állványpallóból, szabványos deszkatáblából vagy terhelhetőség és állékonyság szempontjából ezekkel egyenértékű fából vagy fémből kell készíteni. Az állványpadozatul szolgáló 48 mm vastag pallókat, illetve a deszkatáblákat úgy kell alátámasztásra helyezni, hogy a pallók a felfekvés külső szélén legalább 150 mm-rel, de legfeljebb 300 mm-rel nyúlhatnak túl.

■ Összegzés
A baleset bekövetkezésének közvetlen oka a szabálytalan munkavégzés volt, amely abban nyilvánult meg, hogy:
■ a sérült V. A. segédmunkás nem rögzítette a szerelési munkavégzés helyének kialakított bakállványhoz az állványpadozat pallóit,
■ a bakállványról történő figyelmetlen lelépése közben, a megfelelő rögzítés hiánya miatt, a járópalló megbillent, és súlyos sérülést szenvedett a munkaterületen kiálló betonvasaktól. A baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat, és a munkáltató betartja a munkavégzésre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban előírt kötelezettségeit.

---