Milyen munkát végezhet a villanyszerelő?
2010/11. lapszám | Mattiassich Péter | 6479 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Megbízás A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében a bíró megbízott N. I. és társai halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatti büntetőügyében L. T. halálos munkabalesete bekövetkezésének igazságügyi munka...
Megbízás
A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében a bíró megbízott N. I. és társai halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatti büntetőügyében L. T. halálos munkabalesete bekövetkezésének igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatával. Az A. Kft. szerelési csoportjának munkavezetője, L. T. 20XX. május XX-án, 11 óra körüli időben egy templom rekonstrukciós munkái során, az altemplom sekrestyéjének bejáratánál egy kb. 6,5 tonna súlyú dombormű áthelyezési munkái közben munkahelyi balesetet szenvedett. A szakértő feladata a Szent Lipót márvány dombormű áthelyezési munkáival kapcsolatos munkavédelmi szabályok és munkabiztonsági előírások betartásának vizsgálata, valamint a baleset bekövetkezéséért felelős személyek munkabiztonsági szabálysértéseinek megállapítása volt.
 |
Előzmények és a baleset lefolyása
Az áthelyezéshez szükséges állványtervet N. I. statikus tervező készítette vállalkozói szerződés alapján. Megállapítható, hogy az állványt a kivitelező R. Rt. nem az eredeti terv szerint építette meg (csak a dombormű kivételéhez szükséges acél emelőszerkezeti részt készítették el, a csúsztatáshoz és a megfelelő alátámasztáshoz szükséges állványszakaszt már nem). Az Rt. megbízása alapján az A. Kft. elkészítette a dombormű csúsztatásához szükséges acélsíneket, valamint a hátradőlés elleni rögzítéshez a hátsó támasztó bakot. A felelős műszaki vezetőnek, B. J.-nek volt a feladata az építés-szerelés technológiai leírásának részletes kidolgozása. A kivitelezést végző szerelőcsoport munkavezetője L. T. volt. Mivel a tervezett csúsztató sín megtámasztása a hiányzó állványrész miatt nem volt megfelelő, ezért az A. Kft. hosszabb csúsztató sínt készített el az előreborulást gátló szerkezet elhelyezésére.
Ennek a sínnek a templom belseje felőli része (alátámasztás híján) 2 db, M24-es menetes rúddal rögzített acéltartóra támaszkodott. Ezután az A. Kft.-nek kellett volna elkészítenie a meghosszabbított sínen történő kitolás végső határára hegesztett ütközőt, ami megakadályozza a kőtömb túltolását. Ezen túlmenően az acél emelőszerkezet tartórészéhez erősített, előreborulást gátló szerkezetet is fel kellett volna szerelni. De ezek nem készültek el. Tehát az A. Kft. kiegészítette, módosította a tervben szereplő alátámasztó emelőszerkezetet, hátsó kikötést alkalmazott: 2 db, M 16-os menetes szárral rögzítette a domborművet.
Ezt követően a hátsó kikötési támaszhoz elhelyezett „hévérrel” (gépkocsiemelővel) előretolták a tervezett (hozzávetőlegesen megsaccolt) emelési pontig a kb. 6,5 tonna súlyú domborművet. Ez a pont az egész szerkezetet és a márványtömböt tartó 2 db, M24-es menetes rúddal rögzített acéltartó szélénél volt, aminek a későbbiekben az emelésnél kellett volna közreműködni. Ez volt az a helyzet, amiben aztán még két munkaszüneti napon keresztül a helyén maradt a márványtömb: az egyensúlyi pontja éppen az egész tartószerkezet billenési pontjának közvetlen közelében volt, de még nem érte azt el.
Ezt bizonyítják a következő munkanapon bekövetkezett események. A dombormű előretolását megelőzően, és azt követően sem támasztották ki a tartószerkezetet a függőleges elmozdulással szemben. A legközelebbi munkanapon L. T. szerelésvezető a függőleges elmozdulás elleni tartószerkezeti elem elhelyezése közben rátámaszkodásával megterhelte a vízszintes elmozdulás elleni támasztó zártszelvényt. Ennek hatására az áthelyezéshez kialakított, egységes vasszerkezet a fából készült tartóállványzaton kibillent az egyensúlyi helyzetéből, és leborult az altemplom belseje felé, és magával sodorta az előtte felállított, könnyű fémből készült munkaállványon álló dolgozót. A szerkezet megbillenhetett, mivel azt nem akadályozta meg a függőleges irányú elmozdulással szemben védelmet nyújtó kidúcolás. Az utólagos szakvélemények igazolták, hogy az áthelyezett dombormű olyan helyzetbe került, hogy a rögzítés nélküli csúsztató sínszerkezet kismértékű rátámaszkodási erő hatására kibillent az egyensúlyi helyzetéből, és az előredőlő kőtömb – megfelelő támasz hiányában – az előtte álló dolgozóval együtt lezuhant. A baleset feltételezhetően elkerülhető lett volna, ha először a megfelelő szilárdságú, borulásgátló acéláthidalót hegesztették volna fel az emelőszerkezet tartórészéhez a technológiai utasításban előírt sorrend szerint.
Milyen munkafolyamatot végzett L. T., a sértett?
L. T., mint az A. Kft. szerelési munkavezetője a templom rekonstrukciós munkái során az altemplom sekrestyéjének bejárata fölötti homlokzaton a kb. 6,5 tonna súlyú Szent Lipót dombormű áthelyezéséhez szükséges acél emelőszerkezeti részt készítette el.
 |
Ki és milyen tevékenységével vagy mulasztásával valósított meg munkavédelmi foglalkozási szabályszegést?
I. L. T. munkavédelmi szabálysértést követett el, amikor nem tartotta be az alábbi munkavédelmi előírásokat. 1992. XXII. törvény (A Munka Törvénykönyve) 103. § b. előírásai szerint „a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni”. Az Mvt. 60. § (1) előírja: „a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát”. L. T. munkavédelmi szabálysértései a következőkben foglalhatók össze: L. T. nem rendelkezett az adott munkavégzéshez szükséges megfelelő szakképzettséggel, és így irányította csoportjának dolgozóit.
A vizsgálati anyagban található igazolások szerint a sérült az elektronikai műszerész szakközépiskolai érettségi bizonyítvány mellett a szellőző- és klímaszerelő tanfolyami bizonyítványon kívül elvégezte az ipari alpinistaképesítő tanfolyamot is. Ezek a szakképesítések azonban nem jogosítanak sem vasipari, sem építőipari szerkezetek szerelésének irányítására. L. T. ezzel a mulasztásával nem tartotta be az Mvt. 50. § előírását: „A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal”. L. T. munkavédelmi szabálysértést követett el, amikor munkakezdés előtt nem megfelelően mérte fel a munkaterület terv szerinti állapotát.
Az A. Kft. rendelkezésére bocsátott áthelyezési terv hiányos volt, nem tartalmazta a dombormű előrebillenés elleni megfelelő védelmét. Mint a szerelési csoport munkavezetője figyelmen kívül hagyta, hogy az R. Rt. nem az eredeti terv szerint építette meg az állványt. Az áthelyezéshez csak a dombormű kivételéhez elkészített nehéz állványrészt tudta használni. Amennyiben ez nem felelt meg az áthelyezésre készített állványtervnek, akkor azonnal jeleznie kellett volna, hogy a technológiai utasításban előírtak nem felelnek meg a biztonságos munkavégzés feltételeinek.
Felül kellett volna vizsgáltatni a technológiai utasításban előírt szerelési sorrendet, és az új helyzetnek megfelelő szerelési utasítást kellett volna készíteni: ez azonban nem történt meg. L. T. és irányításával a munkatársai az adott helyzetnek megfelelő szereléstechnológiai dokumentáció hiányában „improvizálással” próbálták az állványon elhelyezett csúsztató síneket meghosszabbítani az előredőlést megakadályozó támasz helyének kialakításához. L. T. ezzel a mulasztásával nem tartotta be a 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (a továbbiakban VBSz) előírásait, 1. 1.: „amely szabályzat hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzés keretében történő vas- és fémipari össze- és szétszerelésre, amelynek tárgya a fémszerkezet szerelése”. 1. 2.:
A Szabályzat személyi hatálya alá tartoznak mindazon személyek és a tulajdoni formától függetlenül mindazon szervezetek, akik, illetőleg amelyek az 1.1 pontban foglalt szerelési tevékenység végzésében részt vesznek. 3. 6.: A szerelés tárgyát és a szerelési tevékenységet figyelembe véve a szerelést végzőnek a veszélyek és ártalmak ismeretében szükség szerint írásban kell meghatároznia az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
Ennek tartalmaznia kell a személyi, tárgyi és szervezési feltételeket, a fellépő egészséget és biztonságot fenyegető kockázatokat, azok elhárításának, csökkentésének módjait. L. T. továbbá a tartóállvány szerelése során nem gondoskodott a megfelelő stabilitásról, illetve nem rögzítette a fa tartóállványhoz a hátsó támasztó bakot és a hozzáhegesztett acélsíneket. Tulajdonképpen ez a hiányosság volt a bekövetkezett baleset elsődleges oka, mert ennek hiányában történhetett meg az, hogy az egész tartószerkezet a hozzárögzített márványtömbbel – kismértékű rátámaszkodás hatására – kibillent az egyensúlyi helyzetéből. L. T. ezzel a mulasztásával nem tartotta be az Mvt. alábbi előírásait. 19. § (1): A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. 28. § (2): A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.
Figyelmen kívül hagyta a VBSz 1.2. előírását:
 |
Építményt és részeit, segédszerkezeteket, állványokat, feljárókat, munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell méretezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, lehorgonyozni, kialakítani, hogy a fellépő terhelés elviselésére, illetve átadására alkalmasak legyenek. 6.1.: Épületszerkezeteket, anyagokat, készülékeket, munkaeszközöket rakodni, továbbá szállítani és raktározni csak úgy szabad, hogy azok leborulás, feldőlés, elcsúszás, leesés ellen megfelelően biztosítva vannak. 12.1.: Előre gyártott elemekből történő építési munka során mind az építmény, mind az elemek stabilitását a szerelés valamennyi fázisában biztosítani kell. 14.2.3.9.: Az állvány teherbírásának igazolása. Az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni. L. T. nem jelölte ki és nem hegesztette fel a csúsztató sínszerkezeten a dombormű tervezett kitolási határára elhelyezésre kerülő ütköző helyét, valamint a pontos kitolási véghelyzet meghatározása és az előrebillenést megakadályozó, biztos támaszték elkészítése nélkül, hozzávetőlegesen csúsztatta a feltételezett helyére a domborművet. L. T. ezzel a mulasztásával nem tartotta be az Mvt. 2. § (2) előírásait: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.
A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. (3): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. 40. § (1): A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. VBSz 4.1: Szerelési tevékenységgel csak az a munkavállaló bízható meg, aki a munkaköri orvosi vizsgálatok alapján egészségileg alkalmas, rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel, az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges készséggel és jártassággal.
Betartották-e ezeket a szabályokat? L. T. munkavédelmi mulasztásán túl a közreműködők a cégalapítástól, a tervezéstől a beruházási folyamaton át a kivitelezésig a legtöbb munkaszinten nem tartották be a munkavédelmi és foglalkozási szabályokat. II. N. I. statikus tervező készítette a dombormű áthelyezési tervét az áthelyezési munkákhoz használt nehézállvány és csavaros emelőszerkezet tervével együtt. A statikus tervező munkavédelmi szabálysértéseinek, az áthelyezési munkaeszközök hiányosságainak ismertetése a következő. Az A. Kft. rendelkezésre bocsátott terv hiányos volt: nem tartalmazta a dombormű át- helyezése közbeni elbillenés elleni megfelelő védelmet. Ezen felül nem találtam az állvány teherbírásáról statikai méretezési számítást. ÉKBSz 1.2.: Építményt és részeit, segédszerkezeteket, állványokat, feljárókat, munkaeszközöket és más berendezéseket úgy kell méretezni, felállítani, megtámasztani, aládúcolni, lehorgonyozni, kialakítani, hogy a fellépő terhelés elviselésére, illetve átadására alkalmasak legyenek. 14.2.3.9.: Az állvány teherbírásának igazolása.
Az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni. Hiányzik az állvány használatbavétele előtti felülvizsgálati és átadási jegyzőkönyv. ÉKBSz 14.3.1.: Az elkészült állványokat használatbavétel előtt minden alkalommal át kell vizsgálni. A vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után, megfelelő engedély alapján szabad. Hiányzik az állvány tervéhez készített tervezői nyilatkozat, jegyzőkönyv. Mvt. 19. § (2): A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. 18. § (1): Munkahely… munkaeszköz előál lítása, gyártása, mozgatása, felhasználása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott… elvárható követelmények megtartásával történhet.
Hiányzik az állvány használatbavételi engedélyéről készített jegyzőkönyv. ÉKBSz 14.3.1.: Az elkészült állványokat használatbavétel előtt minden alkalommal át kell vizsgálni. A vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után, megfelelő engedély alapján szabad. Az R. Rt. nem az eredeti terv szerint építette meg az állványt, csak a dombormű hátoldal felőli, fából készített tartó állványrészt építették fel. A fából készült állványszerkezetről hiányzott a márvány dombormű egyensúlyi helyzetét biztosító támaszok rögzítése.
Ezek szerepe főként a mozgatott tárgy egyensúlyának biztosítása lett volna. N. I. figyelmen kívül hagyta, hogy az általuk készített rögzítő támasz, amely a hozzáhegesztett csúsztató acélgerendákkal egybeszerelt tartószerkezetet alkotott, és a márvány dombormű egyensúlyi helyzetét biztosította, nem volt a fából készült tartó állványzathoz rögzítve. ÉKBSz 6.1.: Épületszerkezeteket, anyagokat, készülékeket, munkaeszközöket… szállítani csak úgy szabad, hogy azok leborulás, feldőlés, elcsúszás, leesés ellen megfelelően biztosítva vannak. Mvt. 28. § (2):
A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést. N. I. tervéből hiányzott a tervezett mozgatás távolságának végét határoló ütköző elhelyezése. Ennek hiánya a baleset bekövetkezésének közvetett okozója. ÉKBSz 12.1.: Előre gyártott elemekből történő építési munka során mind az építmény, mind az elemek stabilitását a szerelés valamenynyi fázisában biztosítani kell. Hiányzik az emelőszerkezet elemeinek szilárdsági számítási jegyzőkönyve. ÉKBSz 14.2.3.9.: Az állvány teherbírását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni. N. I. tervében nem biztosította semmilyen módon az emelőszerkezetet, sem a domborművet az emelés közbeni csavarmozgatások által keltett kilengések ellen. ÉKBSz 12.1., lásd fentebb!
N. I. emelés közben az előre-, illetve hátrabukást megakadályozó megvezető gerendák elhelyezését nem írta elő. ÉKBSz 12.1., lásd fentebb! Nem intézkedett, hogy az áthelyezési munkák elvégzéséhez készített technológiai utasítást a megváltozott körülményekre tekintettel át kell dolgozni. Felelőtlen magatartás, amellyel veszélyeztette a lakatosokat. Mvt. 18. § (1): Munkahely… technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele, továbbá munkaeszköz, anyag… mozgatása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Mvt. 28. § (2), lásd fentebb! B. J. műszaki vezető munkavédelmi szabálysértéseit terjedelmi okból nem tárgyaljuk.
 |
Mi volt a baleset oka?
A bekövetkezett baleset elsődleges oka az volt, hogy L. T. nem rögzítette elmozdulás ellen stabilan az egyensúlyi helyzete határán álló, márványtömböt tartó vas támasztó bakot a vele egybehegesztett csúsztató sínekkel az alatta levő fa tartóállványhoz. Ezért történhetett meg, hogy a fa tartóállvány szélén elhelyezett, még egyensúlyban levő tartószerkezet kismértékű rátámaszkodó erő hatására kibillent az egyensúlyi helyzetéből, és lezuhant a padlóra.
A baleset nem történt volna meg, ha L. T. a szakmai és munkavédelmi előírások szerint végezte volna a munkáját, és az irányításért felelős vezetői következetesen végezték volna az ellenőrzési tevékenységüket. L. T. bízott a hasonló munkafolyamatokban szerzett, több éves gyakorlatából eredő rutinban. A szakvéleményemben felsorolt további munkavédelmi szabálysértések nem közvetlenül voltak okozói a halálos balesetnek, elkövetésük azonban nagymértékben hozzájárult a baleset kialakulásához.
Elképesztő az a tényállás, hogy egy magasépítő kivitelezői tevékenységet végző Kft. olyan felelős műszaki vezetőt alkalmazott, akinek nem volt meg a kivitelezési tevékenységének megfelelő, előírt szakirányú szakmai képesítése és jogosultsága. Az pedig egyértelműen bizonyítja a vezetés hiányosságait, hogy a magasépítő cég építési-szerelési szakterületén senki sem rendelkezett a kivitelezői tevékenység irányításához szükséges, megfelelő szakképesítéssel.
Szintén súlyos tervezői hiányosságként értékelhető, hogy a megbízott tervező által készített áthelyezési terv nem megfelelő részletességgel tartalmazta a biztonságos munkavégzéshez szükséges szerelvények elhelyezésének feltüntetését, és súlyos munkabiztonsági hiányosságokat tartalmazott.
