Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Halálos égés a kábelárokban

2011. január 2. | Mattiassich Péter |  5139 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A baleset előzményei, lefolyása A B. Kft. (ügyvezető: O. T. vállalkozó) vállalkozási szerződésben vállalta a H. Kft. megbízásából az általa bérelt üzem technológiai berendezéseinek és az üzemcsarnok villamos, fűtési berendezéseinek, hálózatának lebon...

A baleset előzményei, lefolyása
A B. Kft. (ügyvezető: O. T. vállalkozó) vállalkozási szerződésben vállalta a H. Kft. megbízásából az általa bérelt üzem technológiai berendezéseinek és az üzemcsarnok villamos, fűtési berendezéseinek, hálózatának lebontását.

1. kép Az elvágott kábelek. A 4. vékony kábel átvágása közben a flex gyorsdaraboló alumínium- házával rövidzárlatot okozott a már korábban elvágott vastag kábeleknél, a 6 kábel közül ugyanis 3 feszültség alatt volt.

A baleset lefolyása
A bontási munkát a vállalkozó megkezdte. A vállalkozó munkavállalói aznap a csarnokból nyíló, 3x400 V feszültségű mérő- és elosztó helyiségben is végeztek bontási tevékenységet, késes biztosítóaljzatokat szereltek ki az elosztószekrényekből. Másnap reggel 8 órakor a vállalkozó munkavállalói két csoportra oszlottak a bontási területen: hatan H. B. brigádvezető irányításával a csarnokban a hőkezelő kemencék bontását végezték, ketten pedig, S. L. és S. T. a kapcsolóhelyiségben a villamos berendezések bontását folytatták. S. L. segédmunkás, a B. Kft. alkalmazottja lemászott az elosztószekrények alatti kábelárokba, és a 230-as elektromos gyorsdarabolóval (flex) elkezdte darabolni a bejövő kábeleket. A 6 db, 3x240/240-es acélköpenyes kábelből kivágott 1-1 db, kb. 1 m hosszú darabot, és kihelyezte ezeket a középen lévő folyosó padozatára. Ezután a vékonyabb kábeleket kezdte elvágni.

A 4. vékony kábel átvágása közben a flex gyorsdaraboló alumíniumházával rövidzárlatot okozott a már korábban elvágott vastag kábeleknél, a 6 kábel közül ugyanis 3 feszültség alatt volt. A rövidzárlat ívhatásától megolvadt alumíniumszemcséket a forgásban lévő tárcsa légáramlata a ruhájára sodorta, amitől pólója, farmernadrágja, sportcipője, védőkesztyűje meggyulladt. Munkatársai a tüzet eloltották, és kimenekítették a kábelárokból, majd a mentők kórházba szállították. Testfelületének 60-80%-a harmadfokú égési sérülést szenvedett: a baleset a feszültség alatt álló kábelek átvágása, illetve a keletkezett ív hőhatása miatt következett be. Az orvos szakértők boncjegyzőkönyve szerint: „a nevezett halála erőszakos úton következett be, a testfelszínének 70%-át érintő harmadfokú égési sérüléshez szövődményként társult a kétoldali gócos tüdőgyulladás és az általános vérmérgezés következtében kialakult légzési és keringési elégtelenség. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg.”

2. kép A kezelőfolyosó.

A baleset bekövetkezésével kapcsolatos tények
A megkötött bontási szerződés nem megfelelően (hiányosan) rögzítette az üzem technológiai berendezéseinek és az üzemcsarnok villamos, fűtési berendezéseinek, hálózatának lebontásra kijelölt munkaterületet és határokat. A bontási vállalkozási szerződésben nem történt utalás a 0,4 kV-os elektromos kapcsolótér bontási területből való kizárására. Az üzemcsarnok villamos táplálását ellátó, „0,4 kV-os elektromos kapcsolóhelyiség” nem volt lezárva. A bontási munkák megkezdése előtt ismeretlen személyek lefűrészelték a bejárati ajtó lakatját. (Az üzemeltető tudott róla.) Nem találtam utalást arra, hogy belépést tiltó, figyelmeztető táblákkal jelölve lett volna az életveszélyes 0,4 kV-os elektromos kapcsolóhelyiség.

A baleset idején a helyszínen munkákat irányító építési brigádvezető nem megfelelően végezte a munkavezetői feladatát, mert feltételezhetően tudomása volt az életveszélyes munkavégzésről, mégsem akadályozta meg. Hiányoznak a munkaterületen dolgozók munkaügyi nyilvántartásából az egyéni védőeszköz kiadási bizonylatok, a védőeszközök használatának oktatása nincs az előírások szerint dokumentálva (ezek a hiányosságok közvetve okozói lehettek a bekövetkezett baleset kialakulásának). A balesethez vezető munkafolyamat engedélyezését, illetve elrendelését jóváhagyó személy megnevezése a nyomozati anyagból nem derült ki. A brigádvezetőnek tudnia kellett róla, mert a kábelvágás elvégzéséhez szükséges gyorsdaraboló (flex) a rendelkezésre állt a munkaterületen. A sérült a balesetet megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat, a balesetet okozó munkafolyamat a szokásostól nem tért el. A balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt, sérültnek szakképesítése nem volt, a balesetet megelőzően bontási munkákat rendszeresen végzett, munkájával kapcsolatban balesete nem volt. A balesethez vezető munkafeladat az előírt szakmai irányítás mellett közepesen veszélyes, betanított fizikai segédmunka.

A bontási munka során megvalósult munkavédelmi szabálysértések
I. O. T., a B. Kft. ügyvezetőjének jogszabálysértései a következők.

3. kép Az elvágott kábelek.

■ 1. A kft. ügyvezetője jogosulatlan építőipari kivitelezői tevékenység végzésére kötött szerződést cége nevében, mivel nem gondoskodott a cége alkalmazásában álló vagy megbízott, az építési munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező „felelős műszaki vezetőről”, aki az építési munkákat az építési törvényben előírt követelmények szerint irányította volna. A jogszabályok alapos megfontolás alapján írják elő az építőipari végzettség mellett a szakmai gyakorlatot is, mert csak így teljesülhetnek a megfelelő szakmai szintű irányítás feltételei. O. T., a B. Kft. ügyvezetője jogszabálysértéseket követett el, mert nem tartotta be az alábbiakban felsorolt előírásokat. Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 39. § (1) előírása szerint „az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha: a. az építőipari kivitelezés az építési tevékenységet folytató (a továbbiakban: kivitelező) tevékenységi körében szerepel, b. az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.” 40. § (1):

A kivitelező felelős a jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért. (2): A felelős műszaki vezető felel… az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. (3): A kivitelező építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti… Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet, 2. §, 7. előírása szerint a felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy. 9. §: A felelős műszaki vezető feladatai különösen: a) az építési-szerelési munkák irányítása; b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése. Étv. 10. § (1): A felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a névjegyzékbe felvettek. (2): A névjegyzéket az építésfelügyelet vezeti.

■ 2. O. T., mint munkáltató nem gondoskodott az alább idézett rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező helyettesítő személy megbízásáról. Fmüv 7. § (2): A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.

■ 3. O. T., a B. Kft. ügyvezetője nem kért igazolást H. B.-tól a brigádvezetői munkakörbe történő megbízása előtt az építőipari végzettségéről és a szakmai gyakorlatáról. O. T. akkor követett el jogszabályszegést, amikor olyan személyre bízta a brigádvezetői munkakört, aki nem rendelkezett a jogszabályokban meghatározott minimális szakképesítéssel, veszélyeztette az irányítása alá tartozó dolgozók testi épségét és egészségét. ÉKBSz 2.1.: Építési kivitelezési munkát csak jogszabályban meghatározott, szakmai képesítéssel rendelkező és intézkedési joggal felruházott, a munkavédelmi előírások megvalósításáért is felelős személy irányítása mellett szabad végezni. 2.2.: A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van, és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve munkabaleset ne érje. 2.5.: Az irányító személy kijelölése nem mentesíti a munkáltatót a jogszabályokban meghatározott követelmények teljesítése, illetve a felelősség alól.

4. kép Kábelakna.

■ 4. O. T.-nek, mint vállalkozó munkáltatónak ellenőrzési kötelezettsége is volt az építés-kivitelezési munkaterületen. Mvt. 40. § (1): A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 54. § (1): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (5): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

■ 5. Hiányzik a B. Kft. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkaköri munkaalkalmassági orvosi vizsgálatáról szóló igazolása. A munkáltató nem küldte az általa alkalmazott dogozókat munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálatra, ezzel a munkavédelmi szabályszegő cselekedetével veszélyeztette az irányítása alatt dolgozók egészségét és testi épségét. Az 1993. Mvt. 49. § (1) előírja: „a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik.” Mvt. 50. §: „a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas...” A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1. § a) előírja: a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni.

5. kép Elvágott kábelek. A 6 db, 3x240/240-es acélköpenyes kábelből kivágott 1-1 db, kb. 1 m hosszú darabot, és kihelyezte ezeket a középen lévő folyosó padozatára.

■ 6. Nem találtam a B. Kft. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkavédelmi oktatásáról jegyzőkönyvet. O. T. nem tartott munkavédelmi oktatást a tárgyi bontási munkák balesetveszélyeiről és azok megelőzéséről az új munkaterületen a dolgozók munkába állása előtt. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be a munkáltató számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat. Az Mvt. 55. § (1) előírja: a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor

a. munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

b. munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén c. időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Mvt. 54. § (7) b): a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 10. § írja elő: a munkáltató a munkába álláskor… a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább: d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről; f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és következményeiről; g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról; i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről.

6. kép

■ 7. Hiányzik a B. Kft. épületbontási munkáinak kivitelezési tervdokumentációja. Ez jogszabálysértés, közvetlen baleseti veszélyhelyzet alakult ki! O. T. nem tudta bemutatni az építkezés Bontási Tervét, valamint nem határozta meg a bontási technológia kiviteli sorrendjét. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert bontási tervdokumentáció nélkül végezte a technológiai berendezések bontását, ezáltal nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

ÉKBSz 18.1.: A bontási munkákhoz tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a bontás sorrendjét, technológiáját, a szükséges eszközöket és az alkalmazandó segédszerkezetet. 18.2.: A bontási munkát csak a 2.1. pont szerinti szakképesítéssel, tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal rendelkező személy irányításával szabad végezni. 18.5.: A bontási munkák megkezdése előtt a bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, és a megállapításokat a bontási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni. Meg kell állapítani a becsatlakozó vezetékek állapotát, fajtáját és helyzetét, majd meg kell győződni arról, hogy a vezetékeket leválasztották….

A 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményei, 9. § c) előírásai szerint „a bontási engedélyezési tervdokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: A bontásra vonatkozó technológiai műszaki leírást: a műveleti sor, a munkavédelmi előírások, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározásával”. Az Étv. 38. § (1): Építési munkát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni. 32. § (1): Az építmény, építményrész lebontásához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki terv szükséges. A balesetet okozó villamos tápkábelek bontása a 0,4 kV-os elzárt elektromos elosztó-kezelőhelyiség területén történt. Az itt végzett munkákra az MSz 15851: 1987/1M:1991 Erősáramú Üzemi szabályzat előírásai vonatkoznak.

■ 8. O. T. nem tartotta be az MSZ 1585-1:1987/1M:1991 Erősáramú Üzemi Szabályzat alább felsorolt előírásait. 4.3.101.3. Az üzemeltetőnek és az idegen munkáltatónak előzetesen írásban, szerződésben kell rögzíteni a munkavégzés feltételeit, de legalább a következőket: a kijelölt munkavezető nevét, továbbá az esetleges személycserét, a koordináló személy és a szerelési felügyelő nevét, továbbá az esetleges személycserét. 6.2.1.102.: „A kikapcsolás után leválasztással kell megakadályozni azt, hogy a feszültségmentesítő villamos berendezésre máshonnan emberre veszélyes feszültség kerülhessen”. 6.2.1.103.: Kábelvonal feszültségmentesítésénél a 6.2.1.102. szerinti leválasztásnál a végpontokat a munkába veendő kábelvonal-nyilvántartási nyomvonal (nyomvonalrajz, kapcsolási rajz) szerint kell meghatározni. 4. 1.: „A villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzés megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának méretékét. A felmérés során meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának módját. 6. 1.: Bármilyen munka megkezdése előtt tervet kell készíteni.

7. kép A kiszerelt NKI biztosítók. A vállalkozó munkavállalói aznap a csarnokból nyíló, 3x400 V feszültségű mérő- és elosztóhelyiségben is végeztek bontási tevékenységet, késes biztosítóaljzatokat szereltek ki az elosztószekrényekből.

■ 9. O. T. nem kért az üzemeltetőtől a villamos berendezés bontási munkáival kapcsolatos üzemi követelmények veszélyeiről összeállított munkavédelmi oktatási anyagot a munka megkezdése előtt. MSz 1585-1:1987/1M:1991 4.3.101.4.: „az idegen munkáltató által végzett munkával kapcsolatos üzemi követelményeket a koordináló személynek írásban kell közölnie az idegen munkáltató munkavezetőjével, aki ennek alapján köteles kioktatni a munkában résztvevő személyeket”.

■ 10. Nem kért az üzemeltetőtől kijelölt szerelési felügyelőt, aki a villamos berendezés bontási munkáit felügyeli. MSz 1585-1:1987/1M:1991 3.2.2.101.: „üzemeltető az a szervezet vagy személy, aki egy meghatározott villamos berendezés vagy berendezéscsoport üzemeltetési feladatkörét állandó jelleggel ellátja”. 3.2.1.102.: „Szerelési felügyelő az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegenek által feszültség alatt végzett vagy feszültséghez közeli munkát felügyeli. ”

■ 11. Nem csatolták a B. Kft. teljes építési naplójának anyagát, így a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyve nem szerepel az iratanyagban. Ez jogszabálysértés, közvetlen baleseti veszélyhelyzet alakult ki! O. T. nem csatolta az építési munkaterület átadásával egyidejűleg megnyitott építési naplót. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 40. § (3) előírja: „a kivitelező építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve a műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja…”. Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 9. § előírása szerint „A felelős műszaki vezető feladatai különösen: c) az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása”.

■ 12. O. T. elmulasztotta az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről előírásai szerinti egyedi kockázatmegelőző felmérések és intézkedési jegyzőkönyvek jogszabályok szerinti kidolgozását a bontási, illetve magasban végzett munkákkal kapcsolatosan. Nem alkalmazott munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységre jogosult munkavállalót, aki a bontási, illetve magasban végzett munkákkal kapcsolatban kidolgozza az előírások szerinti, egyedi kockázatmegelőző felméréseket és intézkedéseket. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el.

8. kép

■ 13. O. T., mint munkáltató nem biztosított védőeszközöket S. L. segédmunkás gyorsdarabolóval történő kábeldarabolási munkavégzéséhez. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert a munkáltató feladata a védőfelszerelések, munkaeszközök biztosítása, illetve a használatuk és a meglétük ellenőrzése az alább felsorolt jogszabályok előírásai szerint. A kábeldarabolási munkafolyamat veszélyforrása: a hibátlan állapotú elektromos gyorsdaraboló (flex) esetén a köszörüléshez hasonló szilárd részecskék kivágódásából eredő égési és felületi horzsolásos sérülések keletkezhetnek.

Ezen kívül, mint esetünkben, alumínium-porrobbanás is bekövetkezhet, ami súlyos égési sérüléseket okozhat. Ezek a védőeszközök elsősorban a repülő, pattanó, szúró és ráeső anyagok mechanikus hatásaiból eredő sérülések elleni védelmet szolgálják. Fejvédelem: normál kivitelű munkavédelmi fejvédő-sisak álszíjjal. Arcvédő: közepes védelmi képességű, fejvédő-sisakra szerelt, átlátható arcvédő. Hallásszervet védő eszköz: fültok, általános sisakra szerelhető kivitelű. Védőruhák: bőrből készült hegesztő védőkötény. Kézvédő eszköz: ötujjas munkavédelmi kesztyű, égető, repülő, szúró anyagok ellen. Lábvédő eszköz: fémbetétes, magas szárú, átszúrás ellen védő bakancs, égető, repülő, szúró és ráeső anyagok ellen. Légzőszerveket védő eszköz: porálarc.

S. L. segédmunkás a kábeldarabolási munkavégzése során nem viselte a fentiekben felsorolt, kötelező használatú védőeszközöket. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások az alábbiak. Mvt. 42. § b): „a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni”. 56. §: Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Továbbá a munkáltató nem tartotta be a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 3. § (1) pontjának előírását: „Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el, és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. 4. § (5):

A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. 5. § (1): A munkáltató – az Mvt. 56. §-a alapján – munkahelyenként és munkakörönként – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – írásban meghatározza: a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

■ II. H. B., a B. Kft. brigádvezetője az alábbi szabálysértéseket követte el.
1. H. B. jogszabályszegést követett el, amikor elvállalta a brigádvezetői munkakört, mivel nem rendelkezett a jogszabályokban meghatározott minimális építőipari szakképesítéssel. Ezzel a tettével veszélyeztette az irányítása alá tartozó dolgozók testi épségét és egészségét. Indoklást lásd fentebb.
2. H. B., mint munkairányító, a munkáltató képviselőjeként bontási terv és technológiai utasítás nélkül végeztette a balesetet okozó elektromos kábelek bontását, ezáltal nem jól határozta meg a bontási technológia kiviteli sorrendjét.
3. H. B., mint munkairányító nem tájékoztatta a bontási munka megkezdése előtt a berendezésfelelőst a tervezett munkáról. H. B. ezzel munkavédelmi szabályszegést követett el.
4. Nem kérte a bontási terület pontos alaprajzát, nem győződött meg arról, hogy az elektromos kábelek ténylegesen feszültségmentesek-e. Egyúttal nem kérte szerelési felügyelő kijelölését az üzemeltetőtől.
5. H. B., nem kért az üzemeltetőtől a villamos berendezés bontási munkáival kapcsolatos üzemi követelmények veszélyeiről összeállított munkavédelmi oktatási anyagot a munka megkezdése előtt. A többi, érintett személy felelősségét terjedelmi okokból itt nem tárgyaljuk.

Összegzés
A halált okozó balesettel kapcsolatos valamennyi közrejátszó körülményt figyelembe véve megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésének közvetlen oka az volt, hogy a bontási vállalkozási szerződésben nem volt megfelelően kijelölve a bontási terület és annak határai. A bontási területhez csatlakozó, 0,4 kV-os elektromos kapcsolótér nem volt lezárva, illetve az üzemeltető a bontási munkaterület átadásakor nem gondoskodott a helyiség lezárásával az életveszély megszüntetéséről. A baleset bekövetkezéséhez közvetve hozzájárult az, hogy a 0,4 kV-os elektromos kapcsolótérben levő, áram alatt levő kábelek nem voltak megjelölve. A kábelcsatornában voltak olyan kábelek, amelyek megszakítás nélkül más épületekbe csatlakoztak, azok áramellátását biztosították, ezért lehettek áram alatt. Erről nem adott tájékoztatást az üzemeltető a bontást végző brigádnak.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem