Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Az apróság is számít!

2011. szeptember 21. | Mattiassich Péter |  4096 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

■ A megbízás előzményei és a baleset 2007-ben a Bíróság megbízott Cz. S. halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. A kivizsgálandó esemény H. P. segédmunkás 20...

■ A megbízás előzményei és a baleset
2007-ben a Bíróság megbízott Cz. S. halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. A kivizsgálandó esemény H. P. segédmunkás 2001-ben történt balesete és az ezzel kapcsolatos körülmények voltak.

A baleset bekövetkezésének lefolyása egyértelműen nem deríthető ki a részemre átadott vizsgálati anyagból, mert a területen dolgozók, valamint az ügyben érintettek egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat tettek. Ezeket a nyilatkozatokat a vizsgálat során eltelt időszakban kirendelt munkavédelmi szakértők és a vizsgáló hatóságok igyekeztek megérteni, de a baleset lefolyását így is csak feltevések alapján lehetséges elemezni.

A balesettel kapcsolatban Cz. S. jegyzőkönyvben azt nyilatkozta, hogy „H. P.-vel megbeszéltük, hogy az építkezésen fogunk találkozni, mert munkát szeretett volna kapni, mint segédmunkás. Mivel annyira elfoglalt voltam, nem mindig tudtam volna időt szakítani rá: a szombati napon lett volna lehetőség átbeszélni ezeket a dolgokat. Szombati nap később mentem be és addigra megtörtént a baleset.”

Ennek alapján tartózkodott H. P. kb. 8 óra körül az építési területen. Az már nem rekonstruálható egyértel-műen, amit biztosan csak egyes nyilatkozatok támasztanak alá, hogy H. P. építőanyagot szállított talicskával, és eközben figyelmetlenül belelépett egy, a padozatban kiképzett 60x60 cm nagyságú, fedetlen technológiai nyílásba, és leesett a közlekedő szint alatt kb. 3 méterrel lejjebb levő lévő pinceszintre. Az esés következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A baleseti eseményt az ott dolgozók közül közvetlenül senki sem látta. A fővállalkozó M. Kft. 2. sz. építési naplójában különleges eseményként bejegyezték, hogy „ma reggel 8-órakor az egyik munkás megcsúszott, elesett és zúzódásos sérüléseket szenvedett. Helyszíni elsősegélynyújtás után a mentő elszállította.”

Cz. S. építésvezető a Rendőrkapitányság tanúmeghallgatási jegyzőkönyvében azt nyilatkozta, hogy „amikor a baleset helyszínére értem, láttam, hogy a sérült magánál van, kérdeztem, hogy mi történt, mire ő azt válaszolta, hogy elestem, és nagyon fájlalta a deréktájékát.

Ezt követően megkérdeztem tőle, hogy fel tudsz-e ülni, mire azt válaszolta, hogy nehezen.” Cz. S. ezután hívta a mentőket, és értesítette a balesetről a hozzátartozókat. A kiérkező mentők az X Kórház Traumatológiai Szakambulanciájára szállították. A műtét után a Központi Intenzív és Anaesthesiológia Osztályra került, ahol a CT vizsgálatok IV-V. bordatörést és kisagyi állományvérzést állapítottak meg nála. Később a sérült a szakszerű orvosi ellátás ellenére elhalálozott. Az igazságügyi orvos szakértő boncjegyzőkönyve szerint „a nevezett halálának oka tüdőgyulladás, alapja magasból való leesésből eredő koponyatörés és agyzúzódás. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között közvetett, indirekt okozati összefüggés állapítható meg”.

A baleset után a helyi Rendőrkapitányság által elrendelt eljárást – a nyomozás eredménye alapján, fél évvel később – idegenkezűség, illetve bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja hiányában megszüntették. Ekkor özv. H. P.-né jogi képviselőjén keresztül fellebbezést nyújtott be a határozat ellen. Ennek alapján új eljárás lefolytatására kötelezték a Rendőrkapitányságot „annak tisztázása céljából, hogy az elhalt milyen minőségben tartózkodott az építkezésen, és terhel-e valakit a felelősség a bekövetkezett balesetért.” A szakértői vizsgálati eredmények, valamint a tanúvallomások alapján a Bíróság halált okozó gondatlanságból, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt vádat emelt Cz. S. építésvezető, I. rendű vádlott és T. G. kőműves brigádvezető, II. rendű vádlott ellen.

A tárgyaláson az ügyészség a vádat, a vádirati tényállást módosította, és indítványozta T. G. II. rendű vádlott felmentését az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában. Végül a Bíróság ítéletében mindkét vádlottat az ellenük felhozott vád alól felmentette. Ezt az Ügyészség a II. rendű vádlott estében tudomásul vette, Cz. S. vádlott esetében a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be, és a Bíróságot új eljárásra kötelezte. A Bíróság a korábbi két szakértői véleményben talált ellentmondásos álláspontok, valamint a vád tárgyává tett cselekmény maradéktalan tisztázása érdekében újabb igazságügyi munkavédelmi szakértői bizonyítási vizsgálatot rendelt el, amely elvégzésére személyemet bízta meg.

■ A baleset bekövetkezésével kapcsolatos tények
A T. Kft. alkalmazásában nem volt az építési munkákat irányító, jogszabályban meghatározott, megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező megbízott „felelős műszaki vezető”, valamint távolléte, illetve akadályoztatása ideje alatt hasonló, megfelelő építőipari szakképesítésű jogosultsággal rendelkező, helyettesítő személy. Cz. S., az építési munkákat irányító építésvezető szakképzettségét tekintve kőműves szakmunkás végzettségű (nincs róla igazoló dokumentum). Zs. I. építési brigádvezető lakatos szakképesítéssel rendelkezik, és betanított kőművesként, munkairányítóként dolgozott az építkezésen.

Az építési terület nem volt megfelelően bekerítve, illetve védve az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozására. Az építési munkaterületen a különböző szinteken kialakított födémáttörések nem megfelelően voltak elkerítve védőkorlátokkal, illetve lefedésekkel ellátva a magasból történő leesés elleni balesetek bekövetkezése ellen. A baleset idején a helyszínen munkákat irányító építési brigádvezető nem megfelelően végezte a munkavezetői feladatát, mert nem tudta megakadályozni idegen személy belépését az irányítása alá tartozó munkaterületre.

A baleset helyszínén munkákat végző dolgozók nem jelezték, hogy idegen személy tartózkodik felügyelet nélkül a munkaterületükön. Hiányoznak a munkaterületen dolgozók munkaügyi nyilvántartásából az egyéni védőeszközök kiadási bizonylatai, a védőeszközök használatának oktatása nincs az előírások szerint dokumentálva. Nem derült ki a vizsgálati anyagból, hogy ki és mikor rendelte el a baleset helyén levő ételliftakna falazási munkáját: személy szerint ki végezte a falazást, mert akkor neki kellett volna gondoskodni munkavégzése alatt az aknafedő helyett megfelelő elkerítésről.

A kivitelezés során megvalósult munkavédelmi szabálysértések
K. S., a T. Kft. ügyvezetőjének jogszabálysértései a következők. A T. Kft. ügyvezetője jogosulatlan építőipari kivitelezői tevékenység végzésére kötött szerződést cége nevében, mivel nem gondoskodott a cége alkalmazásában álló, vagy megbízott, az építési munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező megbízott „felelős műszaki vezetőről”, aki az építési munkákat az építési törvényben előírt követelmények szerint irányította volna.

Azaz a T. Kft. ügyvezetője nem kért igazolást Cz. S.-től az építésvezetői munkakörbe történő megbízása előtt megfelelő végzettségéről és szakmai gyakorlatáról. Anélkül alkalmazta az építésvezetői irányító munkakörben, hogy meggyőződött volna a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történt felvételéről. K. S., ezzel a döntésével veszélyeztette az irányítása alá tartozó dolgozók testi épségét és egészségét. K. S., a T. Kft. ügyvezetője jogszabálysértéseket követett el, mert nem tartotta be az alábbiakban felsorolt előírásokat.

Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1) előírása szerint „Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha: b) az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja. 40. § (2): „a felelős műszaki vezető felel az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.” Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 2. § 7. előírása szerint „Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy.

A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.” Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 10. § (1): „A felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a névjegyzékbe felvettek. Az országosan összesített névjegyzék kiadásáról az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező minisztérium gondoskodik.”

K. S., mint munkáltató továbbá nem gondoskodott Cz. S. építésvezető távolléte esetén helyettesítő személy megbízásáról, ezáltal megszegte az alábbiakban felsorolt jogszabályokban előírt kötelezettségeket: Fmüv 7. § (2): „A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.” Mvt. 40. § (1): „A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókö- rében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.” Mvt. 54. § (1): „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.” (5):

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: a) „a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.”

Cz. S. építésvezető jogszabálysértései a következők.
Amint fentebb már kiemelésre került, Cz. S.-nek nem volt meg a felelős műszaki vezetői jogosultságú munkakör betöltéséhez előírt, megfelelő szakképesítése. Amennyiben Cz. S. építésvezető az építkezésen úgy látta el a munkairányítói munkakörét, mintha felelős műszaki vezetői feladatot végzett volna, akkor az azokra vonatkozó, előírt követelményeket kell vizsgálni. Cz. S. nem gondoskodott arról, hogy az építkezés területe körül legyen kerítve: „Az egész építkezést a fővállalkozó nem kerítette körbe. K. S.-sel próbáltuk megbeszélni, hogy az épület legyen bekerítve. Szalaggal próbáltuk bekeríteni.” Ilyen megoldással nem teljesült az ÉKBSz 2.9. vonatkozó előírása: „Az irányító személy gondoskodik arról, hogy az építkezés területe úgy körül legyen kerítve, illetve határolva, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be.”

Cz. S. nem jelölte ki azt a személyt, aki távollétében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi. Cz. S. a következőket nyilatkozta: „rajtam kívül más személy nem volt igazából jogosult arra, hogy illetéktelen személy bejutása esetén azt eltávolítsa. Ha én éppen a bejárás során távolabb estem attól a helytől, ahol illetéktelen személy bejut az építkezésre, akkor értelemszerűen nem tudok gondoskodni arról, hogy eltávolítsam.”

Ezzel a nyilatkozatával elismerte, hogy kizárólagosan ő volt a felelős az építkezés megfelelő bekerítéséért és azért, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. A fentieknek azonban ellentmondanak az alábbiak. Cz. S. nyilatkozata: „Előző nap én megbeszéltem a két brigádvezetővel, T. G.-vel és Zs. I.-vel, hogy a baleset napján, vagyis szombaton, amíg én meg nem érkezek, ők látják el azon feladatot, hogy ellenőrzik a munkavégzés területét, és ha valamilyen probléma adódik, vagy intézkedés szükséges, azt meg-teszik…” (Ezt a nyilatkozatot a két brigádvezető nem erősítette meg.) Ezáltal teljesült az ÉKBSz 2.4. vonatkozó előírása: „Illetéktelen személy bejutása esetén, annak eltávolítására azonnal intézkednie kell.” A hivatkozott Biztonsági Szabályzat előírja, hogy: „Az irányító személy köteles – a munkavégzés ideje alatt – a munkahelyen tartózkodni.

jogszabályi előírások
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel (Mvt)
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv)
32/1994 (XI. 10.) IKM rendelet Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról (ÉKBSz, a baleset időpontjában hatályos jogi szabályozás)
253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről (Ma)
65/1999. (XII. 22.) EüM együttes rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről (Védő)
51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról (Fmüv)

 

Amennyiben munkahelyét elhagyja, kijelöli azt a személyt, aki rendelkezik a 2.2. pontban foglalt feltételekkel, és távollé-tében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, valamint a kijelölést a többiek tudomására hozza.” (2.2.: „A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van, és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve baleset ne érje.”) Nem elfogadható és értelmetlen Cz. S. további nyilatkozata: „…természetesen nem volt olyan hatáskörük, hogy ha valaki szembeszegül velük, bármit tudtak volna tenni.” T. G. kőműves szakképesítéssel rendelkezik, Zs. I. lakatos szakképesítéssel rendelkezik, és betanított a kőművesként dolgozott az építkezésen.

A tanúnyilatkozatok és Cz. S. szerint mindkét nevezett brigádvezető a szükséges tapasztalatok birtokában volt, és képes volt a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve baleset ne érje. Szakértői észrevétel: ha valaki átveszi a főnöke irányító tevékenységét, akkor ettől nem választható el a munkaterületen történő intézkedési jogkör sem. Ha ez nem így működik, akkor az irányító tevékenység nem felel meg a fenti előírás követelményeinek, tehát nem végrehajtható!

Ebben az esetben is érvényesül az ÉKBSz 2.5. vonatkozó előírása: „Az irányító személy kijelölése nem mentesíti a munkáltatót a jogszabályokban meghatározott követelmények teljesítése, illetve a felelősség alól.” Cz. S. nem megfelelően szervezte meg az ételliftakna falazási munkafolyamatát, illetve nem tudta megfelelően biztosítani a környezetében történő közlekedés munkavédelmi követelményét. Cz. S. nem dokumentálta, hogy ki és mikor rendelte el a baleset helyén levő ételliftakna falazási munkáját. Valamint azt sem tudta megnevezni, hogy személy szerint ki kezdte meg a falazási munkát, mert a falazási munkát végző dolgozónak kellett volna gondoskodnia a munka megkezdése előtt eltávolított aknafedő helyett a magasból történő leesés elleni védelemnek megfelelő elkerítésről. Cz. S. nem tartotta be az Fmüv együttes rendelet 9. §-ának előírásait.

A felelős műszaki vezető feladatai különösen: az építési– szerelési munkák irányítása; építési–szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi… és más kötelező hatósági előírások betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése; …az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása; az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése…, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása; az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása; az építményen végzett építési–szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása. A Bírósági anyagban nem találtam igazolását Cz. S. jegyzőkönyvben tett nyilatkozatának, amiben azt állítja, hogy: „H. P.-vel megbeszéltük, hogy az építkezésen fogunk találkozni, mert munkát szeretett volna kapni, mint segédmunkás. Mivel annyira elfoglalt voltam, nem mindig tudtam volna időt szakítani rá: a szombati nap lett volna lehetőség átbeszélni ezeket a dolgokat.” Mivel Cz. S. szombaton később ment be az építkezésre, előzőleg meg kellett volna kérnie K. S.-t, a T. Kft. ügyvezetőjét, hogy amikor H. P. a megjelölt szombati napon az építkezésen fogja őt keresni munka felvételi ügyben, akkor fogadja, és beszélje meg vele az alkalmazásba vételét.

A megbízás előzményei és a baleset 2007-ben a Bíróság megbízott Cz. S. halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. A kivizsgálandó esemény H. P. segédmunkás 2001-ben történt balesete és az ezzel kapcsolatos körülmények voltak. A baleset bekövetkezésének lefolyása egyértelműen nem deríthető ki a részemre átadott vizsgálati anyagból, mert a területen dolgozók, valamint az ügyben érintettek egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat tettek. Ezeket a nyilatkozatokat a vizsgálat során eltelt időszakban kirendelt munkavédelmi szakértők és a vizsgáló hatóságok igyekeztek megérteni, de a baleset lefolyását így is csak feltevések alapján lehetséges elemezni.

A balesettel kapcsolatban Cz. S. jegyzőkönyvben azt nyilatkozta, hogy „H. P.-vel megbeszéltük, hogy az építkezésen fogunk találkozni, mert munkát szeretett volna kapni, mint segédmunkás. Mivel annyira elfoglalt voltam, nem mindig tudtam volna időt szakítani rá: a szombati napon lett volna lehetőség átbeszélni ezeket a dolgokat. Szombati nap később mentem be és addigra megtörtént a baleset.” Ennek alapján tartózkodott H. P. kb. 8 óra körül az építési területen. Az már nem rekonstruálható egyértel-műen, amit biztosan csak egyes nyilatkozatok támasztanak alá, hogy H. P. építőanyagot szállított talicskával, és eközben figyelmetlenül belelépett egy, a padozatban kiképzett 60x60 cm nagyságú, fedetlen technológiai nyílásba, és leesett a közlekedő szint alatt kb. 3 méterrel lejjebb levő lévő pinceszintre. Az esés következtében súlyos sérüléseket szenvedett.

A baleseti eseményt az ott dolgozók közül közvetlenül senki sem látta. A fővállalkozó M. Kft. 2. sz. építési naplójában különleges eseményként bejegyezték, hogy „ma reggel 8-órakor az egyik munkás megcsúszott, elesett és zúzódásos sérüléseket szenvedett. Helyszíni elsősegélynyújtás után a mentő elszállította.” Cz. S. építésvezető a Rendőrkapitányság tanúmeghallgatási jegyzőkönyvében azt nyilatkozta, hogy „amikor a baleset helyszínére értem, láttam, hogy a sérült magánál van, kérdeztem, hogy mi történt, mire ő azt válaszolta, hogy elestem, és nagyon fájlalta a deréktájékát. Ezt követően megkérdeztem tőle, hogy fel tudsz-e ülni, mire azt válaszolta, hogy nehezen.” Cz. S. ezután hívta a mentőket, és értesítette a balesetről a hozzátartozókat.

A kiérkező mentők az X Kórház Traumatológiai Szakambulanciájára szállították. A műtét után a Központi Intenzív és Anaesthesiológia Osztályra került, ahol a CT vizsgálatok IV-V. bordatörést és kisagyi állományvérzést állapítottak meg nála. Később a sérült a szakszerű orvosi ellátás ellenére elhalálozott. Az igazságügyi orvos szakértő boncjegyzőkönyve szerint „a nevezett halálának oka tüdőgyulladás, alapja magasból való leesésből eredő koponyatörés és agyzúzódás. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között közvetett, indirekt okozati összefüggés állapítható meg”. A baleset után a helyi Rendőrkapitányság által elrendelt eljárást – a nyomozás eredménye alapján, fél évvel később – idegenkezűség, illetve bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja hiányában megszüntették. Ekkor özv. H. P.-né jogi képviselőjén keresztül fellebbezést nyújtott be a határozat ellen.

Ennek alapján új eljárás lefolytatására kötelezték a Rendőrkapitányságot „annak tisztázása céljából, hogy az elhalt milyen minőségben tartózkodott az építkezésen, és terhel-e valakit a felelősség a bekövetkezett balesetért.” A szakértői vizsgálati eredmények, valamint a tanúvallomások alapján a Bíróság halált okozó gondatlanságból, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt vádat emelt Cz. S. építésvezető, I. rendű vádlott és T. G. kőműves brigádvezető, II. rendű vádlott ellen. A tárgyaláson az ügyészség a vádat, a vádirati tényállást módosította, és indítványozta T. G. II. rendű vádlott felmentését az ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában. Végül a Bíróság ítéletében mindkét vádlottat az ellenük felhozott vád alól felmentette. Ezt az Ügyészség a II. rendű vádlott estében tudomásul vette, Cz. S. vádlott esetében a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentett be, és a Bíróságot új eljárásra kötelezte.

A Bíróság a korábbi két szakértői véleményben talált ellentmondásos álláspontok, valamint a vád tárgyává tett cselekmény maradéktalan tisztázása érdekében újabb igazságügyi munkavédelmi szakértői bizonyítási vizsgálatot rendelt el, amely elvégzésére személyemet bízta meg. A baleset bekövetkezésével kapcsolatos tények A T. Kft. alkalmazásában nem volt az építési munkákat irányító, jogszabályban meghatározott, megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező megbízott „felelős műszaki vezető”, valamint távolléte, illetve akadályoztatása ideje alatt hasonló, megfelelő építőipari szakképesítésű jogosultsággal rendelkező, helyettesítő személy.

Cz. S., az építési munkákat irányító építésvezető szakképzettségét tekintve kőműves szakmunkás végzettségű (nincs róla igazoló dokumentum). Zs. I. építési brigádvezető lakatos szakképesítéssel rendelkezik, és betanított kőművesként, munkairányítóként dolgozott az építkezésen. Az építési terület nem volt megfelelően bekerítve, illetve védve az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozására. Az építési munkaterületen a különböző szinteken kialakított födémáttörések nem megfelelően voltak elkerítve védőkorlátokkal, illetve lefedésekkel ellátva a magasból történő leesés elleni balesetek bekövetkezése ellen. A baleset idején a helyszínen munkákat irányító építési brigádvezető nem megfelelően végezte a munkavezetői feladatát, mert nem tudta megakadályozni idegen személy belépését az irányítása alá tartozó munkaterületre.

A baleset helyszínén munkákat végző dolgozók nem jelezték, hogy idegen személy tartózkodik felügyelet nélkül a munkaterületükön. Hiányoznak a munkaterületen dolgozók munkaügyi nyilvántartásából az egyéni védőeszközök kiadási bizonylatai, a védőeszközök használatának oktatása nincs az előírások szerint dokumentálva. Nem derült ki a vizsgálati anyagból, hogy ki és mikor rendelte el a baleset helyén levő ételliftakna falazási munkáját: személy szerint ki végezte a falazást, mert akkor neki kellett volna gondoskodni munkavégzése alatt az aknafedő helyett megfelelő elkerítésről. A kivitelezés során megvalósult munkavédelmi szabálysértések K. S., a T. Kft. ügyvezetőjének jogszabálysértései a következők.

A T. Kft. ügyvezetője jogosulatlan építőipari kivitelezői tevékenység végzésére kötött szerződést cége nevében, mivel nem gondoskodott a cége alkalmazásában álló, vagy megbízott, az építési munka jellegének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező megbízott „felelős műszaki vezetőről”, aki az építési munkákat az építési törvényben előírt követelmények szerint irányította volna. Azaz a T. Kft. ügyvezetője nem kért igazolást Cz. S.-től az építésvezetői munkakörbe történő megbízása előtt megfelelő végzettségéről és szakmai gyakorlatáról. Anélkül alkalmazta az építésvezetői irányító munkakörben, hogy meggyőződött volna a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történt felvételéről. K. S., ezzel a döntésével veszélyeztette az irányítása alá tartozó dolgozók testi épségét és egészségét. K. S., a T. Kft. ügyvezetője jogszabálysértéseket követett el, mert nem tartotta be az alábbiakban felsorolt előírásokat. Az 1997. évi LXXVIII.

Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1) előírása szerint „Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha: b) az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja. 40. § (2): „a felelős műszaki vezető felel az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.” Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 2. § 7. előírása szerint „Felelős műszaki vezető: az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát az Étv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel irányító személy.

A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.” Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 10. § (1): „A felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a névjegyzékbe felvettek. Az országosan összesített névjegyzék kiadásáról az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező minisztérium gondoskodik.” K. S., mint munkáltató továbbá nem gondoskodott Cz. S. építésvezető távolléte esetén helyettesítő személy megbízásáról, ezáltal megszegte az alábbiakban felsorolt jogszabályokban előírt kötelezettségeket: Fmüv 7. § (2):

„A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.” Mvt. 40. § (1): „A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókö- rében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.” Mvt. 54. § (1):

„Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.” (5): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: a) „a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.” Cz. S. építésvezető jogszabálysértései a következők.

Amint fentebb már kiemelésre került, Cz. S.-nek nem volt meg a felelős műszaki vezetői jogosultságú munkakör betöltéséhez előírt, megfelelő szakképesítése. Amennyiben Cz. S. építésvezető az építkezésen úgy látta el a munkairányítói munkakörét, mintha felelős műszaki vezetői feladatot végzett volna, akkor az azokra vonatkozó, előírt követelményeket kell vizsgálni. Cz. S. nem gondoskodott arról, hogy az építkezés területe körül legyen kerítve: „Az egész építkezést a fővállalkozó nem kerítette körbe. K. S.-sel próbáltuk megbeszélni, hogy az épület legyen bekerítve. Szalaggal próbáltuk bekeríteni.” Ilyen megoldással nem teljesült az ÉKBSz 2.9. vonatkozó előírása: „Az irányító személy gondoskodik arról, hogy az építkezés területe úgy körül legyen kerítve, illetve határolva, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be.” Cz. S. nem jelölte ki azt a személyt, aki távollétében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi. Cz. S. a következőket nyilatkozta: „rajtam kívül más személy nem volt igazából jogosult arra, hogy illetéktelen személy bejutása esetén azt eltávolítsa. Ha én éppen a bejárás során távolabb estem attól a helytől, ahol illetéktelen személy bejut az építkezésre, akkor értelemszerűen nem tudok gondoskodni arról, hogy eltávolítsam.”

Ezzel a nyilatkozatával elismerte, hogy kizárólagosan ő volt a felelős az építkezés megfelelő bekerítéséért és azért, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. A fentieknek azonban ellentmondanak az alábbiak. Cz. S. nyilatkozata: „Előző nap én megbeszéltem a két brigádvezetővel, T. G.-vel és Zs. I.-vel, hogy a baleset napján, vagyis szombaton, amíg én meg nem érkezek, ők látják el azon feladatot, hogy ellenőrzik a munkavégzés területét, és ha valamilyen probléma adódik, vagy intézkedés szükséges, azt meg-teszik…” (Ezt a nyilatkozatot a két brigádvezető nem erősítette meg.) Ezáltal teljesült az ÉKBSz 2.4. vonatkozó előírása: „Illetéktelen személy bejutása esetén, annak eltávolítására azonnal intézkednie kell.”

A hivatkozott Biztonsági Szabályzat előírja, hogy: „Az irányító személy köteles – a munkavégzés ideje alatt – a munkahelyen tartózkodni. Amennyiben munkahelyét elhagyja, kijelöli azt a személyt, aki rendelkezik a 2.2. pontban foglalt feltételekkel, és távollé-tében a munka irányítását végzi, illetve a biztonság érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, valamint a kijelölést a többiek tudomására hozza.” (2.2.: „A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van, és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve baleset ne érje.”)

Nem elfogadható és értelmetlen Cz. S. további nyilatkozata: „…természetesen nem volt olyan hatáskörük, hogy ha valaki szembeszegül velük, bármit tudtak volna tenni.” T. G. kőműves szakképesítéssel rendelkezik, Zs. I. lakatos szakképesítéssel rendelkezik, és betanított a kőművesként dolgozott az építkezésen. A tanúnyilatkozatok és Cz. S. szerint mindkét nevezett brigádvezető a szükséges tapasztalatok birtokában volt, és képes volt a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom, illetve baleset ne érje. Szakértői észrevétel: ha valaki átveszi a főnöke irányító tevékenységét, akkor ettől nem választható el a munkaterületen történő intézkedési jogkör sem. Ha ez nem így működik, akkor az irányító tevékenység nem felel meg a fenti előírás követelményeinek, tehát nem végrehajtható!

Ebben az esetben is érvényesül az ÉKBSz 2.5. vonatkozó előírása: „Az irányító személy kijelölése nem mentesíti a munkáltatót a jogszabályokban meghatározott követelmények teljesítése, illetve a felelősség alól.” Cz. S. nem megfelelően szervezte meg az ételliftakna falazási munkafolyamatát, illetve nem tudta megfelelően biztosítani a környezetében történő közlekedés munkavédelmi követelményét. Cz. S. nem dokumentálta, hogy ki és mikor rendelte el a baleset helyén levő ételliftakna falazási munkáját.

Valamint azt sem tudta megnevezni, hogy személy szerint ki kezdte meg a falazási munkát, mert a falazási munkát végző dolgozónak kellett volna gondoskodnia a munka megkezdése előtt eltávolított aknafedő helyett a magasból történő leesés elleni védelemnek megfelelő elkerítésről. Cz. S. nem tartotta be az Fmüv együttes rendelet 9. §-ának előírásait. A felelős műszaki vezető feladatai különösen: az építési– szerelési munkák irányítása; építési–szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi… és más kötelező hatósági előírások betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése; …az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása; az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése…, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása; az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása; az építményen végzett építési–szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása.

A Bírósági anyagban nem találtam igazolását Cz. S. jegyzőkönyvben tett nyilatkozatának, amiben azt állítja, hogy: „H. P.-vel megbeszéltük, hogy az építkezésen fogunk találkozni, mert munkát szeretett volna kapni, mint segédmunkás. Mivel annyira elfoglalt voltam, nem mindig tudtam volna időt szakítani rá: a szombati nap lett volna lehetőség átbeszélni ezeket a dolgokat.” Mivel Cz. S. szombaton később ment be az építkezésre, előzőleg meg kellett volna kérnie K. S.-t, a T. Kft. ügyvezetőjét, hogy amikor H. P. a megjelölt szombati napon az építkezésen fogja őt keresni munka felvételi ügyben, akkor fogadja, és beszélje meg vele az alkalmazásba vételét.

 

A bíróság által feltett kérdések megválaszolása
1. A szakértő állapítsa meg, hogy Cz. S., mint építésvezető megtett-e mindent a szakmai szabályok maradéktalan betartása érdekében, hogy a vádirat tárgyává tett baleset ne következhessen be?
Cz. S., mint építésvezető nem tett meg mindent a szakmai szabályok maradéktalan betartása érdekében. Indoklás: lásd a mulasztások tételes felsorolását! Továbbá: Cz. S. nem tartotta be a Munka Törvénykönyve 103. § b. pontja előírását, miszerint „a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni”.

2. A szakértő az iratanyag áttanulmányozása után véleményezze a korábban már eljárt C. L. iü. szakértő szakértői véleményében foglaltakat; egyetért a szakértő álláspontjával?
Nem értek egyet C. L. nyilatkozatával, miszerint a munkát „a segédmunkás segédletével a kőműves végzi, a kőműves felügyeli ekkor a segédmunkás munkáját, de nem munkavédelmi szempontból”. Ez az állítás ebben a formában nem igaz, mert a kőművesnek figyelmeztetni kell a hozzá beosztott dolgozót, ha az bármilyen szabálytalanságot művel! Saját szakértői állásfoglalásom a Cz. S. távolléte esetén történtekről a következő: Cz. S. távolléte esetén két különböző irányítási szinten intézkedhetett a munkavégzés során történő felelőssége átruházásáról: mint építésvezető (felelős műszaki vezető) csak abban az esetben adhatta volna át helyettesítésre a munkaterületen folyó kivitelezői munkák irányítását, ha teljesíti az Étv. 10. § (1) előírását:

„A felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta és a szakterület megjelölésével a névjegyzékbe felvettek.” Valamint, ha teljesül a Fmüv 7. § (2) előírása: „A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.” Ilyen személyt a T. Kft.-nél nem alkalmaztak!



Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem