Munkavédelem

Fűrész

2011/10. lapszám | Mattiassich Péter |  6596 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

■ Megbízás A Zs. Kft. felperesnek a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes elleni kártérítési perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság megbízott M. R. betanított segédmunkás 20XX. december XX-án történt munkabalesetének igazságügyi m...

■ Megbízás
A Zs. Kft. felperesnek a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes elleni kártérítési perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság megbízott M. R. betanított segédmunkás 20XX. december XX-án történt munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával.

■ A baleset bekövetkezésének ismertetése
20XX. december XX-án a dolgozó munkafeladata a munkahelyén, a Zs. Kft. telephelyén az egyik irodahelyiség laminált padlóval történő parkettázása volt. A dolgozó a laminált parketta méretre vágását végezte egy TC 55 típusú faipari asztali körfűrészszel. Az egyik padlólap vágása közben vágási fahulladék szorult a munkadarabból a tárgyasztalban forgó körfűrésztárcsa mozgási munkaterületébe (a kivágásba). Ez a fadarab a kivágásba beékelődve azonnal leállította a körfűrészlap forgását, a gép meghajtómotorja azonban nem állt le, hanem bekapcsolva maradt és tovább forgott.

Ebben az állapotában továbbra is működtek a körfűrész védőberendezései, és a gép így sem okozott volna balesetet. A dolgozó azonban nem vette figyelembe a gép kezelési utasításában leírt balesetvédelmi előírásokat: nem kapcsolta ki a körfűrész főkapcsolóját, ami leállította volna a villanymotort, és a működésben levő berendezésen próbálta meg a hiba elhárítását elvégezni. Felemelte a védőburkolatot, és egy fadarabbal megpróbálta kipiszkálni a kivágásba beszorult vágási hulladékot. Eközben a kivágásba beszorult fadarab a feszegetéstől váratlanul kiesett a munkaasztalból, a forgásban levő villanymotor fűrésztárcsája felszabadult, és hirtelen forogni kezdett. A dolgozó ekkor ijedtében elkapta a kezét, ami véletlenül a forgó fűrésztárcsához ért, amivel megsértette a kezét, ezáltal a dolgozó munkabalesetét okozta. Az eseménynek szemtanúja nem volt. A balesetet követő események ismertetése M. R. a balesetből kifolyólag három hónapig keresőképtelen volt, és ez időszak alatt több alkalommal kórházi kezelésben részesült.

Felgyógyulását követően a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár fizetési meghagyást küldött a Zs. Kft.-nek (továbbiakban munkáltató). Ebben kötelezte az M. R. betanított segédmunkás munkabalesetével kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén 250 000 Ft befizetésre. A fizetési meghagyásban a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta a baleset bekövetkezésért, mert szerinte „a baleset annak a következménye, hogy a munkáltató vagy megbízottja a kötelező munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”

Álláspontjuk szerint „a baleset azért következett be, mert a nevezett személy ujja a munkavégzés helyszínén a munkaköri feladata ellátása közben a veszélyes térbe kerülhetett.” Tekintettel arra, hogy a szabályszegés okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkezésével, az 1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 67. § alapján a foglalkoztató felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeinek megtérítéséért. Ezen túlmenően a munkáltató terhére az alábbi munkavédelmi szabályszegések állapíthatók meg:

■ „A többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 40. § (1) bekezdés, 44. § (1) bekezdés, 51. § (1)-(2) pontjában foglaltak, miszerint a foglalkoztató nem gondoskodott a veszélyes munkaeszköz használatánál a biztonságos technológia alkalmazásának megköveteléséről, a megfelelő védőburkolatokról, ellenőrzésről;

■ a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 15. § és 22. § (3) bekezdés előírásai nem teljesültek, mert a munkaeszköz mozgó részeinek elhatárolásával a biztonságos állapot elérhető, illetve visszaállítható.

■ Valamint nem teljesültek az MSz EN ISO 12100-2: 2004 alábbi előírásai: 5.1, 5.2.2, 5.3.1, mert megfelelő védőburkolattal a biztonságos állapot elérhető.

A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset, a baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírásellenes munkavégzését nevezte meg. A munkáltató vitatta a kereset jogosságát, és ezért pert indított a fizetési meghagyás ellen. A fentiekben ismertetett, ellentmondásos álláspontok miatt a Bíróság a baleset bekövetkezésének és lefolyásának tisztázása céljából igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el a felelősség megállapításának céljából.

■ A baleset helyszíni, rekonstrukciós szakértői vizsgálata
M. R. betanított segédmunkás balesetével kapcsolatban, a baleset lefolyásának tisztázása érdekében balesetelemzéses rekonstrukciós vizsgálatot tartottam a baleset helyszínén.

1. A balesetet okozó faipari asztali körfűrész ismertetése
TC 55 típusú faipari gérvágó és asztali körfűrész, gyári száma: ismeretlen. Gyártó: Sparky Manufactoring & Trading GMBH Gépgyár. Teljesítményfelvétel: 1200 W. Üresjárati fordulatszáma: 3500 f/s. A gépet kiskereskedelmi forgalomban vásárolták. A balesetet okozó faipari asztali körfűrész előírt időszakos biztonsági felülvizsgálatait nem végezték el, valamint a körfűrész baleset utáni, soron kívüli, időszakos biztonsági felülvizsgálata sem történt meg.

2. A baleset körülményeinek helyszíni felülvizsgálata
A baleset rekonstrukciós felülvizsgálatát az ügyvezető hozzájárulásával és tájékoztatása szerint a balesetet okozó faipari asztali körfűrészen, normál üzemelési körülmények között folytattam le.

A gép felülvizsgálata során az alábbi észrevételeket tettem:
■ a vizsgált körfűrész azonos típusú, mint a balesetet okozó gép, de ezt semmilyen leltári vagy más azonosító jelzéssel nem lehetett igazolni;

■ a gépen semmilyen átalakítást nem végeztek a gyári kivitelhez képest;

■ a vásárlást és a tulajdonjogot igazoló bizonylatok bemutatásra kerültek;

■ hiányzik a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet előírásai szerinti tanúsítás igazolása;

■ hiányzik a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről előírásai szerinti időszakos ellenőrző felülvizsgálatok igazolása;

■ hiányos az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyve;

■ hiányos az üzembe helyezési jegyzőkönyv;

■ a gép védőburkolatai előírás szerinti kivitelben, hibátlan állapotban voltak;

■ a gép elektromos csatlakozó vezetéke a munkabiztonsági előírásoknak megfelelő, hibátlan állapotú, kettős szigetelésű volt;

■ a gép kettő, egymástól független elektromos indítókapcsolóval van ellátva, amelyek csak egy időben történő bekapcsolásuk esetén tudják működtetni a körfűrészt. Az egyik kapcsoló a biztonsági kapcsoló-berendezés, amely csak folyamatos nyomva tartás esetén működteti a gépet; ha nincs állandó nyomás alatt, akkor a gép nem tud üzemelni.

A vizsgálat idején mindkét kapcsoló hibátlanul működött. A vágási fahulladék beszorulását nem tudtuk rekonstruálni, mert többszöri próbálkozás után sem szorult a munkadarabból levágott hulladék a tárgyasztalban forgó körfűrésztárcsa mozgási munkaterületébe. Ezért egy ék alakúra vágott fadarab elhelyezésével próbáltuk leellenőrizni a túlterhelés- gátló kialakításának megfelelőségét. A beékelődött fadarab azonnal megállította a körfűrészlap forgását. A gép hajtómotorja azonban nem állt le, hanem bekapcsolva maradt és tovább súrlódott, de nem forgatta a körfűrésztárcsát.

Tehát a jelenlegi túlterhelésgátló kialakítási mód nem a legbiztonságosabb megoldás, mert ha nem választjuk le a gépet az elektromos hálózatról, akkor így a beszorult anyag kiszabadítása után azonnal beindul a kőrfűrész, és mint az objektíven bebizonyosodott, bekövetkezhet a baleset. Ennél biztonságosabb megoldás lenne az, ha egy elektromos túláramvédő kismegszakító szakítaná meg a villanymotor működését. Az is megállapítható volt, hogy a tárgyasztalban forgó körfűrésztárcsa mozgási munkaterülete (a kivágott nyílás) szélessége megfelelt az előírásoknak (10 mm). Ellenben nem megfelelő, balesetveszélyes a fűrésztárcsa oldalfelülete és a kivágás széle közötti megengedett legnagyobb távolság (5 mm), amely szemmel láthatóan nagyobb az MSz 05-96.0823:1986 a faipari körfűrészgépek biztonsági követelményei 2. pontjában előírt maximum 3 mm-nél.

■ Ténymegállapítások a sérült dolgozóval kapcsolatban
A balesetet megelőzően a sérült egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A munkavédelmi oktatási napló bejegyzése szerint megállapítható, hogy a sérültet a balesetet megelőzően a végzendő munka balesetveszélyeire kioktatták. A sérült állítása szerint a balesetet megelőzően megfelelően bemutatták és begyakoroltatták vele a balesetet okozó munkafolyamatot, és több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat. (A baleset ténye nem ezt bizonyította.) A dolgozónak az egyéni védőeszköz kiadása megtörtént, és ismerte a munkájához előírt védőeszközök használatának fontosságát. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt. A munkakörével kapcsolatos kockázatfelmérés anyaga megfelelő.

■ A baleseti esemény ok-okozati láncolatának elemzése
A balesetelemzés során megvizsgáltam, hogy a baleset bekövetkezésének ok-okozati láncolatában mik voltak a baleset elsődleges, illetve másodlagos okai. A vizsgálat során a sérült elismerte, hogy hibásnak tartja magát, mert a hiba elhárítása előtt, a tiltások ellenére szándékosan húzta félre a fűrészlapot takaró védőburkolatot, miközben elfelejtette a munkabiztonsági előírások szerint lekapcsolni a körfűrész villanymotorját az elektromos hálózatról.

A sérült jól ismerte a körfűrészgépeket és a rajtuk végzett munkafolyamatokat. A vizsgálat eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésének közvetlen kiváltó oka kizárólagosan a balesetet szenvedett dolgozó szabálytalan munkavégzése volt. A vizsgálat eredményeinek kiértékelése során megállapítottam, hogy a munkáltató a balesettel kapcsolatosan közvetlen munkavédelmi szabályszegést nem követett el. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a munkáltató több munkavédelmi követelményt nem megfelelően teljesített, amelyek önmagukban nem voltak a baleset bekövetkezésének okozói, de közvetett munkavédelmi szabálytalanságként értékelhetők.

■ A kirendelő végzésben feltett kérdésekre adott válaszok
1. Ha a gépbe beszorul egy parkettadarab, kiszedhető-e úgy belőle, hogy a gép az akadály megszűnésével automatikusan elindul, vagy olyan biztonsági berendezéssel rendelkezik, hogy ha a munkavállaló a késhez nyúl, a gép automatikusan kikapcsol?

A TC 55 típusú faipari asztali körfűrészbe beszorult parkettadarab kiszedése után, az akadály megszűnésével egyidőben a körfűrész vágótárcsája azonnal, automatikusan elindul. Nem rendelkezik olyan biztonsági berendezéssel, amelyik automatikusan kikapcsolja a gépet, ha a munkavállaló a késhez nyúl. Amikor a hulladék fadarab a körfűrész munkaasztalába vágott hézagba jutott, a kivágás falához és a körfűrészlaphoz szorulva azonnal leblokkolta a fűrésztárcsa forgását. Ettől azonban a gép meghajtó villanymotorja nem kapcsolta ki magát, hanem súrlódva tovább forgott, mert a mechanikus túlterhelés- gátló berendezés nem engedte a meghajtó erő átvitelét a megszorult fűrésztárcsára. A körfűrész összes védőburkolata ekkor még a helyén volt.

A dolgozó ekkor a biztonsági előírások ellenére, szabálytalanul félrehúzta a fűrésztárcsa védőburkolatát, és benyúlt a működő gép veszélyes munkaterületébe, hogy kilökje onnan a beszorult hulladékot. A beszorult fadarab kiesése után a nyitott védőburkolatú fűrésztárcsa hirtelen, váratlanul beindult, ettől a dolgozó megijedt, és elrántotta a kezét, és eközben véletlenül hozzáért a védőburkolat nélküli fűrészlaphoz, amely erősen megsértette a kezét. A sérült ezzel a szabálytalan cselekvéssorozatával nem tartotta be az alábbi előírásokat.

■ A kezelési utasítás, az oktatási tematika és szabványelőírás is tiltja, hogy a gép működése közben a gépbe nyúljon bárki.

■ MSz 619:1988 Faipari forgácsoló szerszámok használatának, kezelésének, karbantartásának biztonságtechnikai előírásai, 3. 1. 10.: „a forgácsoló szerszámok közé (mellé) beszorult fadarabokat csak az erre a célra rendszeresített (lehetőleg fából készült) segédeszközökkel, a gép leállása után, a szerszámok nyugalmi helyzetében szabad eltávolítani.” (a szerszámok nyugalmi helyzete jelenti a gép teljes kikapcsolt állapotát).

jogszabályi előírások 1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (az üzembe helyezés idején hatályos előírás) 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (a baleset idején hatályos előírás)

 

2. Megfelelő-e a körfűrész műszaki állapota és a túlterhelés elleni védelme?
A vizsgált körfűrész műszaki szempontból megfelelő állapotú. A gép védőburkolatai előírás szerinti kivitelben, hibátlan állapotban voltak. Egy észrevétel emelhető ki, történetesen az, hogy a fűrésztárcsa oldalfelülete és a munkaasztalban kialakított kivágás széle közötti távolság nagyobb a megengedettnél.

A baleset körülményeinek helyszíni felülvizsgálata során megállapítottam, hogy balesetveszélyes a fűrésztárcsa oldalfelülete és a munkaasztalon levő kivágás széle közötti megengedett legnagyobb távolság (5 mm), amely szemmel láthatóan nagyobb az MSz 05-96.0823: 1986 a faipari körfűrészgépek biztonsági követelményei, 2. pontban előírt maximum 3 mm-nél. Ez a távolság adódhatott a fűrészlap vékonyságából, illetve a helytelen elhelyezéséből is.

A körfűrész mechanikus túlterhelés elleni védelme a jogszabályi előírások szerint megfelelő. A gép CE jelöléssel ellátott, a gyártó által kiadott munkavédelmi megfelelőség-tanúsításáról szóló igazolással rendelkezik. A túlterhelésgátló jelenlegi kialakítási módja mechanikus megoldás. Ebben az esetben üzemzavarnál vagy hibaelhárításnál kötelező a gép leválasztása a villamos hálózatról. Ezért írja elő a gép, kezelési előírása, hogy a „gép kezelője a hibaelhárítás előtt húzza ki a csatlakozó dugót a konnektorból”.

Mivel a gépet nem választja le külön szerkezet a villamos hálózatról, a beszorult anyag kiszabadítása után azonnal beindul a körfűrész vágótárcsája. A gyártó ezt a balesetveszélyes lehetőséget a kihúzott villamos csatlakozó dugóval kívánta megoldani. Ennél biztonságosabb megoldás lett volna az, ha egy villamos túláramvédő kismegszakító kapcsoló szakítaná meg a villanymotor működését. De az egészen más jellegű túlter- helésgátló megoldás. Ebben az esetben már villamos túlterhelésgátló megoldást kellene kialakítani, amely a gépet meghajtó villanymotort védené a túláram-felvétel miatti melegedés okozta meghibásodástól.

szabványajánlások felsorolása ■ EN 292-1:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. ■ EN 292-2:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. ■ EN 292-2:1991/A1:1997 Műszaki alapelvek és előírások. Alapfogalmak. ■ MSZ 187:1980. Faipari termelő-berendezések általános biztonsági követelményei. ■ MSZ 619:1988. Faipari forgácsoló szerszámok használatának, kezelésének, karbantartásának biztonságtechnikai előírásai. ■ MSZ EN 1870-4:2001 Faipari körfűrész gépek biztonságtechnikai követelményei. ■ MSZ 2156:1980. Faipari termelő-berendezések általános biztonsági követelményei. ■ MSZ EN 61029-1:1999 Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. Általános előírások (IEC 1029-1:1990, módosítva). ■ MSZ EN 61029-2:2004 Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága, Gérvágó és asztali körfűrészek egyedi követelményei. ■ MSZ EN 847-1:1998. Famegmunkáló szerszámok. Biztonsági követelmények. 1 rész: Maró- és gyaluszerszámok, körfűrészlapok. ■ MSZ EN 418:1993. Gépek biztonsága. Vészkikapcsoló berendezések szempontjai. ■ MSZ EN 1050:1999. Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei. ■ MSZ EN 60204-1:1995. Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei.

 

Ezt a megoldást az egyfázisú, kisfeszültségű (240 V) hálózati táplálású kisgépeknél nem kötelező alkalmazni, esetleg javasolt. Amennyiben a körfűrésztárcsa megszorulás miatti leállását téves szakmai feltételezés szerint nem villamos túlterhelésként értékeljük, hanem az ettől kialakult üzemszünetként, akkor a körfűrész túlterhelés elleni védelme nem felelt meg a szabvány előírásának. Esetünkben azonban ez az üzemszüneti lehetőség teljesen kizárt, mert ez az állapot nem azonos a körfűrész vágótárcsájának mechanikus erő hatásától létrejött ideiglenes megállásával. Az erre kidolgozott előírás: MSz EN 61029-1:1999 Hordozható, villamos motoros szerszámok biztonsága. 1. rész: Általános előírások. 22. Alkatrészek, 22. 4.: „a túlterhelés-védelmi eszközök nem önműködően visszakapcsoló típusúak legyenek….”.

3. Megállapítható-e a balesettel kapcsolatban az, hogy a munkáltató az 1993. évi XCIII. törvényben (Munkavédelemről) foglaltakat vagy más jogszabály előírásait megszegte?
A munkáltató megfelelően biztosította a biztonságos munkavégzés feltételeit, betartotta az 1993. évi XCIII. Törvény 40. § (1) bekezdés előírásait: „a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókö- rében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.” A munkáltató a munkavállaló alkalmazásával és munkavégzésével, valamint a munkaeszközzel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat maradéktalanul betartotta.

A sérült:
■ „alkalmas” minősítésű munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkezett,
■ a munkavégzése során elvégzendő munkafolyamatot jól ismerte,
■ a munkavédelmi oktatáson az oktatási napló bejegyzése szerint megfelelt,
■ a munkavégzése során a munkájához előírt egyéni védőeszközöket használta.

A munkafolyamat nem igényelt különleges technológiát, betanított munka.

44. § (1): Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. A tárgyi parketta, illetve laminált lap vágása közben történt munkafolyamatnál a dolgozó sérülése elleni védelem zárt technológia és egyéni védőeszközök biztosításával megtörtént.

51. § (1): A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. Az tárgyi padlóburkoló munka egészséget nem veszélyeztető, egyszerű munkafázisokból áll. Ez a munkafolyamat betanított segédmunka, amely tevékenység biztonságos elvégzéséhez semmilyen szakképzettség vagy kisegítő személy közreműködése nem szükséges. A padlólapok méretre vágása, egymáshoz illesztése és elhelyezése kis eligazítás után az otthoni barkácsmunkák tudásszintjénél többet nem kíván.

51. § (2): Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban
(55. §) részesült munkavállalók léphetnek be. A kérdéses munkaterület az, ahol a dolgozó a padlólapok lerakását végezte. A helyiségben megfelelő védelem nélküli veszélyforrás nem volt. Veszélyhelyzet csak szándékos szabálytalanság miatt jöhetett létre, Az ilyen jellegű munkákat általában egyedül szokták végezni. A dolgozó munkavédelmi oktatásban részesült, igazoltan megfelelt. A munkaterület frissen festett, kitakarított, betonpadlós irodahelyiség, amelynek megvilágítása megfelelő volt. A munkavégzéshez használt faipari körfűrész gép sérülésmentes, hibátlan állapotú volt, az előírt védőburkolatokkal felszerelve.

4. Megszorulás következtében történő leállás után – az elakadás okának megszűnésekor – indító rendelkezés nélkül szabad-e újraindítani a gépet?
Megszorulás következtében történő leállás után – az elakadás okának megszűnésekor – indító rendelkezés nélkül nem szabad újraindítani a gépet. A TC 55 típusú faipari asztali kör- és gérfűrész használati utasítása az alábbiakat írja elő: „Az elektromos szerszám (körfűrész) javítása, kezelése vagy karbantartása előtt húzza ki a csatlakozó dugót a konnektorból”. Tehát egyértelműen arra ad utasítást, hogy kizárólag az elektromos hálózatról történő leválasztás után szabad bármilyen hibaelhárítási tevékenységet kezdeni a gépen.

Ebbe beletartozik a megszorulás következtében történő leállás utáni újraindítási rendelkezés, amely a kérdésben feltettekre válaszolva az alábbiak szerint történhet: kapcsolja ki a gép ki-be kapcsolóját, húzza ki a csatlakozó dugót a konnektorból, szedje ki a megszorult anyagot egy fa segédeszközzel, ezek után, amikor az összes védőburkolat a helyén van, dugja vissza a csatlakozó dugót a konnektorba, majd ezután kapcsolja be a gép ki-be kapcsolóját az újrainduláshoz. Ugyanezeket írja elő a munkáltató a munkavédelmi oktatási tematikájában.

■ Összegzés
A baleset bekövetkezésének közvetlen oka a sérült a sérült szabálytalan munkavégzése volt. A sérült nem a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezte munkáját. A baleset bekövetkezése igazolta a sérült figyelmetlen, kapkodó munkavégzésének tényét, valamint a balesetet okozó, téves biztonságérzetéből eredő, hamis önbizalmát, amellyel felelőtlenül, az ügyességében bízva benyúlt a működő gép veszélyes munkaterébe, hogy a hibát elhárítsa.

---