A védőfelszerelés átka?
2010/3. lapszám | Mattiassich Péter | 3623 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A baleset A baleset igazságügyi szakértői elemzésével kapcsolatos legfontosabb tényállások az alábbiakban foglalhatók össze. B. L. gépi forgácsoló szakmunkás, a G. A. Kft. egyik vidéki gyárának alkalmazottja, 20XX. július XX-án – kb. 12 órakor – a ...
A baleset
A baleset igazságügyi szakértői elemzésével kapcsolatos legfontosabb tényállások az alábbiakban foglalhatók össze. B. L. gépi forgácsoló szakmunkás, a G. A. Kft. egyik vidéki gyárának alkalmazottja, 20XX. július XX-án – kb. 12 órakor – a telephelyen munkavégzés közben megsértette jobb kezének gyűrűsujját. Balesete egy munkadarab elhelyezése közben történt azon a marógép-asztalon, amelyen munkáját végezte. A baleset következtében a sérült 20XX. július XX.-től 20XX. augusztus XX.-ig, mintegy fél évig keresőképtelen volt.
Az egészségbiztosítási pénztár fizetési meghagyást nyújtott be a munkáltatónak a balesettel összefüggésben nyújtott ellátások megtérítésének céljából.
A sérült munkáltatója vitatta a kereset jogosságát, és ezért 20XX. április 26-án kártérítési pert indított az egészségbiztosítási pénztár által a részére küldött fizetési meghagyás ellen.
Az egészségbiztosítási pénztár a sérült munkáltatóját okolja, hogy nem biztosított biztonságos védőeszközt a munkavégzéshez, illetve megbízottja nem követelte meg annak folyamatos, igény szerinti és szakszerű használatát.
Ezáltal megszegte az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről következő kitételeit.
1. Mvt. 42. §: a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében… b). a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni.
2. Mvt. 54. § (3): Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
A sérült munkáltatója tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. A fenti ellentmondásos álláspontok miatt a Bíróság igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el.
Szakértői feladat
A szakértői feladat kidolgozása az alábbi dokumentumok, jogszabályok, szabványok, vizsgálati anyagok és megbeszélések alapján történt:
1. a rendelkezésre bocsátott bírósági vizsgálati anyag;
2. a sérült munkáltatója által a baleset után felvett baleseti jegyzőkönyv;
3. a rendelkezésre bocsátott munkaügyi- és adminisztrációs anyagok;
4. a sérült munkáltatója, a G. A. Kft. által biztosított Munkavédelmi Szabályzat;
5. a munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. Törvény;
6. a 20XX. február XX-én, a baleset helyszínén, az igazságügyi szakértő jelenlétében megtartott helyszíni kivizsgálás tapasztalatainak kiértékelési eredményei, valamint az ott készített fényképek. A vizsgálatban résztvevők: a sérült, a sérülés idején munkáját irányító közvetlen munkahelyi vezetője, valamint a G. A. Kft. munkavédelmi vezetője.
A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
A Bíróság által feltett összetett kérdést a válaszadás egyszerűsítése céljából 1.1, 1. 2. és 1. 3. sz. alkérdésre bontottam fel.
1. Állapítsa meg a szakértő, hogy a felperes részéről a baleset elhárítható lett volna-e; a felperes szegett-e munkavédelmi szabályt azzal, hogy nem gondoskodott arról, hogy a perbeli gép bekapcsolása védőkesztyűben is lehetséges legyen, illetve azzal, hogy nem küszöbölte ki azt a veszélyhelyzetet, amit az idézett elő, hogy a dolgozónak a gép beindításához minden esetben le kellett húznia a védőkesztyűt!
1. 1. Állapítsa meg a szakértő, hogy a felperes részéről a baleset elhárítható lett volna-e?
A baleset okának tisztázásához rekonstrukciós balesetelemzést volt szükséges végezni, amelynek során a kivizsgálás során megállapított tények alapján kimutatható a balesetet okozó szabályszegés.
A baleset előzményei a következőkben foglalhatók össze. B. L. 20XX. július XX-án, kb. 12 órakor a telephelyen egy munkadarab mozgatása közben megsértette jobb kezének gyűrűsujját. A baleset munkabalesetnek minősíthető, mivel a munkáltató telephelyén, a munkáltató érdekében végzett tevékenység közben érte azon a CNC (számítógép-vezérlésű) marógép-asztalon, amelyen munkáját végezte.
A sérült kb. egy hónapja dolgozott a marógépen a munkavégzésnek megfelelő gépi forgácsoló szakmunkás végzettséggel. Elmondása szerint a munkába állása előtti munkavédelmi oktatáson kioktatták a munkavégzéshez szükséges védőeszközök használatára, és az előírt védőfelszereléseket a rendelkezésére is bocsátották.
A munkafeladat abból állt, hogy egy kb. 30x40 cm méretű és kb. 5 kg súlyú, 12 mm vastag, acélból készült, durva megmunkálással kivágott munkadarabról el kellett távolítani az oldaléleken maradt éles sorját.
A „sorja” valójában a lángvágóval kivágott munkadarab méretre köszörülése után az oldalakon kialakult fűrészfogszerű, felesleges fémképződmény, amit további megmunkálás során el kell távolítani a munkadarabról. A munkafolyamat leírása a következőkben foglalható össze.
B. L. a marógép melletti raklapon elhelyezett, durva megmunkálással kivágott munkadarabok közül – az erre a munkafázisra előírt védőkesztyű használatával (!) – a marógép tárgytartó asztalára helyezte a megmunkálandó munkadarabot. Majd a munkadarab rögzítését a tárgytartó asztalon, ideiglenes szorítással biztosította. Ezután a marószerszámot a munkadarab oldalához vezette.
Ekkor már levette a védőkesztyűt, mert a marógép beállításait egy számítógépen lévő billentyűzeten lehetett specifikálni.
A mellékelt képen látható, hogy a számítógép irányító billentyűzetének nyomógombjai 12x12 mm méretűek. Ez a méret megfelel a nemzetközi szabványelőírásoknak. Fontos szempont azonban az, hogy ezeknek a gomboknak a biztonságos kezelését csak szabadkézzel, tehát nem védőkesztyűben lehet csupán megvalósítani. A védőkesztyű ujjvége akár 3 nyomógombot is le tud nyomni egyszerre!
A mellékelt képen látható, hogy a kezelőgombok olyan kicsik és olyan közel vannak egymáshoz, hogy csak kesztyű nélkül lehetett hiba nélkül kezelni őket. Ehhez a számítógépes beállításhoz egyébként értelemszerűen nem volt szükség védőeszköz használatra.
A baleset a következők szerint következett be. A balesetet okozó hibás munkafázis akkor valósult meg, amikor a gép marókéséhez állított munkadarabon igazítani kellett, hogy a maró mozgása végig egyforma mélységben marja le a munkadarab éléről a felesleges anyagot.
Ekkor B. L., valószínűleg a figyelmetlensége miatt, elfelejtette visszahúzni kezére a védőkesztyűt és csupasz kézzel nyúlt az éles munkadarabhoz, hogy megigazítsa azt.
Az éles anyag azonnal felhasította az ujjait, amint meg akarta mozdítani a lerögzített munkadarabot. A balesetnek szemtanúja nem volt.
Cselekedete magyarázatául elmondta, hogy „a kesztyű nélküli indítási módszert mindenki így szokta csinálni, de az indítás után azonnal visszahúzták a kesztyűt a kezükre”.
Mint azt a fényképek és a munkavédelmi oktatás is bizonyítják, ez „a kesztyű nélküli indítási módszer” az egyetlen biztonságos kezelési módszer, mert a védőkesztyűben nem volt lehetséges a számítógép billentyűit hibátlanul kezelni.
A fent ismertetett tények alapján megállapítható, hogy a felperes részéről a baleset nem volt elhárítható! Indoklás a következő.
Ténymegállapítások a balesetről: a balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A sérült elmondása alapján megállapítható, hogy a balesetet megelőzően a végzendő munkára kioktatták és a technológiát kellően begyakoroltatták vele. Ismerte a munkavégzéshez előírt védőeszközök használatát és fontosságát. A sérült a balesetet megelőzően kb. egy hónapja ugyanazt a munkafolyamatot (technológiát) végezte. A balesetet okozó munkafolyamat a megszokottól nem tért el. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt. A gép a balesetet megelőzően hibátlanul működött. A gépet a balesetet megelőzően nem alakították át. Tehát a munkáltató minden tőle elvárható intézkedést megtett, hogy a baleset ne következzék be!
1/2. A felperes munkavédelmi szabályt szegett-e azzal, hogy nem gondoskodott arról, hogy a perbeli gép bekapcsolása védőkesztyűben is lehetséges legyen?
A felperes nem szegett munkavédelmi szabályt azzal, hogy nem gondoskodott a perbeli gép védőkesztyűben való bekapcsolási lehetőségéről!
Indoklás a következő.
Amint azt az előző kérdésben részleteztem, az adott munkafolyamat balesetet okozó veszélyeztetés szempontjából két részre bontható. Az adott munkafolyamat előkészítő fázisában a dolgozó fizikai munkát végez, amelynek veszélyforrásai kéz- és lábsérülést okozhatnak (anyagmozgatás, vágás és leesés miatti lábsérülés).
Ez a munkafeladat első része, amelyben a dolgozó a munkadarabot beállítja és rögzíti a megmunkálás előtt. Itt elengedhetetlen a védőeszközök használata (védőkesztyű és acélmerevítős védőbakancs).
Ezt követi a munkafolyamat valódi tevékenysége, a munkadarab méretre munkálása a marógép segítségével. Ennél a munkafázisnál a dolgozó gyakorlatilag már csak szellemi munkát végez azzal, hogy a vezérlést működtető számítógép kezelésével elvégzi a megmunkálást beállító „fogásmélységeket” (azt, hogy mennyi anyagot marjon le a munkadarabról).
Ennél a feladatnál nincs szükség semmiféle védőeszközre, mert a dolgozó nincs a megmunkálási veszélyforrás közelében.
A megmunkálás végeztével újra fizikai munkavégzés következik (anyagmozgatás, a munkadarab átállítása másik helyzetbe, rögzítése stb.) Itt újra szükséges a védőeszközök használata. Majd ismét számítógép-kezelésre kerül sor, és így tovább
A számítógéppel végzett gépbeállítási munkafázisban – a munkavégzés körülményeinek veszélytelen voltára tekintettel – nem volt elvárható, hogy a számítógép kezelőgombjait olyan távolságra helyezzék el egymástól, hogy azokat védőkesztyűben is lehetséges legyen kezelni. Mint említettem, ennél a feladatnál nincs szükség semmiféle védőeszközre, mert a dolgozó nincs a megmunkálási veszélyforrás közelében.
A dolgozók ezt a gépmunkát órabérben végezték, és senki nem vonta felelősségre őket, ha néha hosszabb időt vett igénybe a gép pontos méretre állítása.
A fő szempont az volt, hogy minél kevesebb legyen a selejt, mert jó minőségű és nagyon drága alapanyaggal dolgoztak. Mivel a perbeli gépmunkát a sérült órabérben végezte, megállapítható, hogy egyértelműen biztosítva volt részére a védőkesztyűk fel- és levételéhez szükséges idő is!
1/3. A felperes nem küszöbölte ki azt a veszélyhelyzetet, amit az idézett elő, hogy a dolgozónak a gép beindításához minden esetben le kellett húznia a védőkesztyűt.
Amiatt, hogy a dolgozónak a gép beindításához minden esetben le kellett húznia a védőkesztyűt, nem keletkezett veszélyhelyzetet. Indoklás a következő.
A gép beindítása számítógép-kezelési munkavégzés, amihez nem szükséges védőeszköz használat, mert a dolgozót semmilyen veszélyeztetés nem fenyegeti!
Veszélyhelyzet kialakulása kizárólag az anyagmozgatás és a munkadarab megmunkálása előtti beállítási műveletek közben lehetséges, aminek megkezdése előtt fel kell venni az előírt védőeszközöket!
Veszélyhelyzetet a dolgozó teremtett azzal, hogy elfelejtette felhúzni a védőkesztyűt a védőeszköz-használatra kötelezett munkafázis alatt!
A perben vizsgált marógépen végzett, számítógépes munkavégzés közben nem keletkezhet olyan veszélyhelyzet, amelyhez védőkesztyű használata szükséges lenne!
Mint azt az előző kérdésben részletesen kifejtettem, az adott munkafolyamat balesetveszély szempontjából egymástól két jól megkülönböztethető részre bontható, és ezek a munkafázisok egymást követően, más jellegük miatt követelik meg a védőeszközök használatát. Csak az anyagmozgatás és a munkadarab megmunkálás előtti beállítási műveletek követelik meg a védőkesztyű használatát!
A számítógép kezelését a védőkesztyű használata akadályozza, és nincs is olyan veszélyeztetés, amely ellen a munkavégzés ideje alatt használni kellene.
Az a feltevés, hogy veszélyhelyzetet idézett volna elő az, hogy a dolgozónak a gép beindításához minden esetben le kellett húznia a védőkesztyűt, tejesen téves megfontolás.
A számítógép védőkesztyűben való kezelése ellen az alábbi tények szólnak:
– a védőkesztyű a durva munkadarabokról olyan sok szennyező-anyagot vinne a számítógép kezelőgombjai közé, hogy napok alatt használhatatlanná tenné;
– különösebb gazdaságossági számítás nélkül is egyértelműen olcsóbb ez a megoldás; a fent ismertetett, a védőkesztyű fel- és levételéhez szükséges idő költsége elenyésző ahhoz képest, hogy milyen hosszú időt igényelne a számítógép kezelőgombjainak rendszeres letakarítása;
– aránytalanul nagy költség lenne a számítógép kezelőgombjait olyan távol helyezni egymástól, hogy azt védőkesztyűben is hibátlanul kezelni lehessen;
– többszázezer forintos költségbe kerülne az átalakított gép használatbavételét megelőző munkavédelmi megfelelőségi felülvizsgálat, amelyet csak az arra a feladatra akkreditált gépminősítést végző szervezet végezhet.
Összegzés
A baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült betartja a munkájával kapcsolatos munkavédelmi előírásokat, és nem felejti el a védőkesztyűt felhúzni a fizikai munkavégzés előtt!
