Hárfás Zsolt
energetika mérnök, okleveles gépészmérnök
10 385 | |
Régóta kapcsolódik a hazai nukleáris iparhoz. 2009-ben részt vett az új paksi blokkokkal kapcsolatos országgyűlési elvi határozat előkészítésében, valamint a 2011-es Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is. Rendkívül fontosnak tartja a társadalom minél szélesebb körű tájékoztatását a hazai és a nemzetközi energetikai és atomenergetikai helyzettel kapcsolatban. Ezen tájékoztató munka keretében folyamatosan cikkeket/véleményeket ír különböző lapoknak és magazinoknak, valamint országos hírportálnak is. Továbbá eleget tesz szakértői munkára, interjúkra, előadásokra vonatkozó hazai és nemzetközi felkéréseknek is.
Pályafutása során számos díjban és elismerésben részesült, 2019 márciusban például megkapta a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll-díjat. Munkája során a tényeken és a szakmai szempontjain kívül semmi más nem befolyásolja. Éppen ezért nem meglepő hogy a mottója az, hogy a „tények, nagyon makacs dolgok”.
Hárfás Zsolt cikkei
| 55 cikk. Lapozó: |
Csak a megújulók és az atomenergia segíthet
2021. október 11. |
1298
3 4.5 (2)
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC legfrissebb, augusztus elején publikált jelentése sokkoló üzeneteket fogalmaz meg a döntéshozók és végeredményképpen az egész emberiség számára. Egyértelműen rámutat, hogyha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a globális felmelegedés közel 1,5 °C-ra, vagy akár 2 °C-ra történő korlátozása elérhetetlen lesz. A tanulmány azt is egyértelműen kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásai már világszerte megfigyelhetőek. De van hely a reménynek és a félelemnek is.
Csúcsdöntések és emelkedő áramárak
2021. szeptember 14. |
857
4 4.75 (4)
Miközben a Paks II. Atomerőmű megépítésének ellenzői a két új blokk szükségtelenségéről, csökkenő hazai villamosenergia-fogyasztásról, valamint az időjárásfüggő megújulók kizárólagosságáról álmodoznak, addig a való élet teljesen más képet mutat.
Áttörés az atomenergiában?
2021. augusztus 2. |
1090
6 4.8 (5)
Ma már a felelősen gondolkodó és kizárólag csak az emberek és a bolygó jövőjét szem előtt tartó szakemberek és szervezetek egyöntetűen kiállnak amellett, hogy a globális klímavédelmi célok eléréséhez az atomenergia és a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú alkalmazása mellett a fosszilis, különösen a szénerőművi részarány radikális csökkentése szükséges az áramtermelésben.
Berobbant a hazai villamosenergia-fogyasztás
2021. június 18. |
2567
Jelenleg azt láthatjuk, hogy a koronavírus-járvány miatt a tavalyi, éves szinten minimális villamosenergia-fogyasztás csökkenése már a múlté, hiszen az idei első öt hónapban szó szerint berobbant a hazai villamosenergia-felhasználás.
Jöjjenek a napelemek, de ésszel!
2021. június 7. |
2355
8 1 4.88 (8)
Vitán felül áll, hogy a klímaváltozás a természetre és az emberre nézve fenyegető következményekkel jár. Az éghajlatváltozás átalakítja a világot, hatással van a mezőgazdasági termelésre, a vízkészletekre, sőt a saját egészségünkre is.
A kapacitáshiány és a megújulók
2021. május 10. |
9462
12 4.89 (9)
Bizonyára nagyon gyakran nem is gondolunk bele, hogy a villamos energia a világ fejlettségének mai szintjén olyanná vált számunkra, mint a levegő vagy a víz. Ez csak akkor tudatosul bennünk, amikor hirtelen elsötétül minden, leáll a fűtés, nem működik a hűtőszekrény, nem folyik a csapból a víz, mert nincs, ami fenntartsa a nyomást a rendszerben, ráadásul még egy kávét sem tudunk főzni, mert a kávéfőző is árammal működik.
Alig csökkent a hazai áramfogyasztás
2021. április 14. |
1797
3 1 4.67 (3)
Az emberiséget sújtó koronavírus-járvány és a gazdasági recesszió következtében az előzetes becslések alapján 2020-ban globálisan 2 százalékkal csökkenhetett a villamosenergia-fogyasztás. Hazánkban tavaly márciusig fogyasztásnövekedés, április és szeptember között csökkenés, az utolsó negyedévben viszont többszázalékos növekedést tapasztalhattunk. 2020-ban hazánkban éves szinten összességében csak mintegy 1,1 százalékos volt a villamosenergia-igény csökkenése a 2019. évi értékhez képest.
A negyedik orosz VVER-1200 típusú blokk is megkezdte a kereskedelmi üzemet
2021. március 23. |
2257
2021. március 22-én kereskedelmi üzembe állt a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második blokkja. A Paks II. Atomerőmű két új blokkjához hasonló, a világ legkorszerűbb, 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége Oroszországban már a negyedik kereskedelmi üzembe lépett egység.
Az olcsó megújulók mítosza
2021. február 7. |
5699
14 4.78 (9)
A Paks II. projekt ellenzői a mai napig azt hirdetik, hogy az atomenergia ideje lejárt és a világon – kizárólag a megújulókkal – minden ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi célkitűzés megvalósítható. Kiváló és követendő példaként a németországi energiapolitikát szokták emlegetni, hiszen a németek évről évre egyre több nap- és szélerőművi kapacitást építenek be a rendszerbe.
Valóság kontra álomvilág
2020. november 9. |
3268
11 4.7 (10)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017. október 12-én az 5047/2017. számú határozattal a villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélyt adott a Paks II. Atomerőmű Zrt.-nek. Ebben megállapította, hogy a cég jogosult a 2x1262 (2524) MW névleges teljesítőképességű atomerőmű létesítésére.
Áramot termel a negyedik orosz VVER-1200 típusú blokk is
2020. október 23. |
3171
A Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés második blokkját 240 MW-os teljesítményszinten először kapcsolták rá az oroszországi villamosenergia-átviteli hálózatra. A Paks II. Atomerőműhöz hasonló, a világ legkorszerűbb, 3+ generációs, VVER-1200 típusú egysége Oroszországban már a negyedik olyan atomerőművi blokk, amely klímabarát villamosenergia-termelést tesz lehetővé, miközben garantálja az ellátásbiztonságot, valamint a versenyképes árú áramot. A hálózatra kapcsolás hivatalosan a blokk „születésnapját” is jelenti.
Hat új atomerőművi blokk épülhet Franciaországban
2020. szeptember 14. |
1166
1 1 5 (1)
Franciaországban jelenleg 57 atomerőművi blokk termel éjjel-nappal, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiával látva el az ország lakosságának több mint háromnegyedét, valamint több mint 250 ipari energiafogyasztót 530 telephelyen. Azzal, hogy „stabil villamos energiát kínál megfizethető áron", az atomenergia hozzájárul a francia ipar versenyképességéhez és a lakosság kiszámítható áron történő, stabil energiaellátásához.
A világjárvány tanulságai
2020. június 12. |
1629
2 5 (2)
Néhány hónappal ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető és törékeny a világ, amelyben élünk, amelyet egy parányi vírus megjelenése képes alapjaiban felforgatni.
Exkluzív videó a világ első, kereskedelmi üzemben lévő úszó atomerőművéről
2020. június 11. |
2863
Az atomenergia békés célú alkalmazására gondolva először a hagyományos, szárazföldi atomerőművek jutnak az eszünkbe, de a globális kihívások folyamatosan arra sarkallják a mérnököket, hogy újabb és újabb technológiákat fejlesszenek és állítsanak az emberiség szolgálatába.
High-tech atomerőművi tervezés
2020. május 11. |
2410
A Paks II. Atomerőmű fővállalkozója a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mérnöki divíziójához tartozó ASZE Mérnöki Vállalat. Ez az atomenergetikai mérnöki vállalatcsoport ma globálisan a legnagyobb megrendelés-állománnyal rendelkezik: egyszerre több mint 30 új atomerőművi blokkot tervez és épít világszerte.
Jövőbe mutató technológiák
2020. április 14. |
2575
2 5 (2)
A Paks II. Atomerőművet építő Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern sikeres évet zárt 2019-ben. Az atomipari óriás ma Oroszország meghatározó technológiai vállalata, amely atomerőművek mellett szélerőműparkokat épít, a hasadóanyag-készleteket megsokszorozó technológián, az üzemanyagciklus zárásán dolgozik és a fúziós energia mellett például kvantumszámítógép fejlesztésével is foglalkozik. A teljesség igénye nélkül következzen egy rövid válogatás a cég eredményeiből.
Villamosenergia-termelés a klímaváltozás árnyékában
2020. február 10. |
1936
1 5 (1)
A világon és Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.
Fókuszban az atomenergia jövője
2019. november 10. |
2266
Ma már mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy ha valóban tenni akarunk valamit a gyerekeink jövőjéért, akkor a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt támaszkodni kell. Ezt egyre több ország ismeri fel, ezért az atomenergia újra a reneszánszát éli.
E-mobilitás a klímavédelem szolgálatában
2019. október 14. |
1012
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak. A globális éghajlatvédelmi célokat csak a fosszilis alapú villamosenergia-termelés radikális visszafogásával és az alacsony kibocsátású technológiák alkalmazásának nagyarányú növelésével lehet elérni. Ezzel együtt a közúti közlekedésben és a szállításban is jelentős lehetőség van a károsanyag-kibocsátás mérséklésére az e-mobilitás terjedésével.
Klímavédelem atomerőművek nélkül?
2019. szeptember 17. |
1050
Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökég atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának elmaradása miatt világszerte meredeken csökkenhet a beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését.
| 55 cikk. Lapozó: |
