Hárfás Zsolt
energetika mérnök, okleveles gépészmérnök
14 072 | |
Régóta kapcsolódik a hazai nukleáris iparhoz. 2009-ben részt vett az új paksi blokkokkal kapcsolatos országgyűlési elvi határozat előkészítésében, valamint a 2011-es Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is. Rendkívül fontosnak tartja a társadalom minél szélesebb körű tájékoztatását a hazai és a nemzetközi energetikai és atomenergetikai helyzettel kapcsolatban. Ezen tájékoztató munka keretében folyamatosan cikkeket/véleményeket ír különböző lapoknak és magazinoknak, valamint országos hírportálnak is. Továbbá eleget tesz szakértői munkára, interjúkra, előadásokra vonatkozó hazai és nemzetközi felkéréseknek is.
Pályafutása során számos díjban és elismerésben részesült, 2019 márciusban például megkapta a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll-díjat. Munkája során a tényeken és a szakmai szempontjain kívül semmi más nem befolyásolja. Éppen ezért nem meglepő hogy a mottója az, hogy a „tények, nagyon makacs dolgok”.
Hárfás Zsolt cikkei
| 71 cikk. Lapozó: |
Az uniós energiamix
2026. április 14. |
396
Az Európai Unió villamosenergia-rendszere az elmúlt években soha nem látott átalakuláson ment keresztül. A klímapolitikai vállalások, a geopolitikai feszültségek, az ellátásbiztonsági kockázatok és a villamosenergia-igények folyamatos növekedése együttesen tették próbára az európai energiarendszer stabilitását. Ebben a komplex környezetben egyre világosabban rajzolódik ki, hogy nem önmagában az új kapacitások létesítése, hanem azok rendelkezésre állása, szabályozhatósága és tényleges éves termelési képessége határozza meg egy-egy technológia valódi értékét.
A Paks II. Atomerőmű első betonöntése a stabil energiaellátásért viselt felelősség jelképe is
2026. március 5. |
3248
2026. február 5-e olyan dátum, ami akárcsak a fél évszázaddal ezelőtti alapkőletétel meghatározza nemcsak a magyar energiapolitikát, hanem Paks és a paksiak, valamint a környéken élők életét. Pakson Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójának jelenlétében öntötték ki az új 5-ös blokk alaptestébe az első adag betont, amivel kézzelfogható valósággá válik Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházása, a Paks II. Atomerőmű építése.
Átalakulóban a hazai villamosenergia-rendszer
2026. február 9. |
815
2 4.5 (2)
2025-ben a magyar villamosenergia-rendszer minden eddiginél nagyobb változáson ment keresztül. Rekordokat döntő fogyasztási csúcsok, szélsőséges időjárási helyzetek, soha nem látott naperőművi kapacitások és sokkoló importarányok és áramtőzsdei árak egyaránt próbára tették az energiaellátást és a hálózat stabilitását, miközben a rendszernek továbbra is az a feladata, hogy a modern, elektrifikálódó gazdaságot télen-nyáron, éjjel-nappal ellássa villamos energiával, aminek versenyképes ára nemzetstratégiai és kiemelkedően fontos társadalompolitikai kérdés.
Az amerikai magyar nukleáris megállapodások margójára
2025. december 8. |
951
1 4 (1)
Magyarország – egy egészséges energiamix részeként – a jövőbeli villamosenergia-igények kiszolgálása érdekében a naperőművek jelentős fejlesztése mellett a hazai nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartásában és bővítésében érdekelt. A célok megvalósítása szempontjából történelmi jelentőségű volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök november 7-i washingtoni találkozója. Mérnöki szemmel nézzük meg, hogy az amerikai-magyar washingtoni tárgyalásokon milyen kulcsfontosságú megállapodások, döntések születtek az atomenergetika területén.
50 éves hazánk energiaszíve
2025. november 11. |
782
2 4.5 (2)
50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án ünnepélyes keretek között helyezték el az atomerőmű alapkövét. Az első blokkot 1982-ben helyezték üzembe, majd 1984 és 1987 novembere között a további három blokk is megkezdte a termelést. Ezzel Paks lett hazánk atomvárosa, ahol Magyarország energiaszíve dobog. A Paksi Atomerőmű kiemelt szerepet játszik a magyar villamosenergia-ellátásában, a hazai villamos energia csaknem felét termeli meg. Az alapkőletétel kerek évfordulója kapcsán tekintünk vissza a kezdetekre, a múltra, de szót ejtünk a jelenről és természetesen a jövőről is.
Fókuszban a V4-ek atomenergetikai fejlesztései
2025. október 12. |
758
Jelenleg a globális és az európai villamosenergia-ellátás is megoldandó problémákkal szembesül: öregszik az erőműpark, folyamatosan növekszik a villamosenergia-igény, miközben ellátásbiztonsági kockázatok merülnek fel. Mindezek mellett a klímavédelmi célokat is teljesíteni kell. A problémák egyik sarkalatos pontja az éghajlat szempontjából káros szénerőművi termelés mérséklése, illetve kivezetése, ami jelentősen növeli a kapacitáshiányt. Éppen ezért nem túl meglepő módon egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, hiszen egyre több ország kíván új atomerőműveket építeni, vagy meghosszabbítani a már működő atomerőművek üzemidejét. A visegrádi négyek, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is ezt az utat járja.
Újabb hazai nukleáris kapacitások?
Mi az az SMR-technológia?
2025. szeptember 15. |
2005
3 4.33 (3)
A globális atomenergetikában zajló perspektivikus fejlesztések az új, nagy egységteljesítményű atomerőművi blokkok építése és a jelenlegi, működő egységek üzemidő-hosszabbítása mellett az innovációs kis moduláris egységek építésében ölthet testet. Korábban már többször írtunk arról, hogy középtávon Magyarországon a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett a növekvő igények kielégítése, az időjárásfüggő megújulók kiszabályozása, valamint az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükség lehet a „Paks III-ra”, azaz egy újabb telephelyen újabb atomerőművi egységek építésére, amelyek lehetnek kis moduláris egységek is.
Kína az atomenergetika élvonalában
2025. augusztus 4. |
831
2 5 (2)
Az új nukleáris reneszánsz globálisan újabbnál újabb atomerőműépítésekben, illetve innovatív fejlesztésekben ölt testet. Ebben a tekintetben Kína is nagyon ambiciózus tervekkel rendelkezik, ez az ország építi a legtöbb új blokkot. A világszerte épülő 61 új egységből 28 itt valósul meg, ráadásul a jövőben több mint 200 új blokk megépítésével és beüzemelésével számolnak. Kínában 2016 és 2025 között 34 új atomerőművi blokk kezdte meg a kereskedelmi üzemét. Idén áprilisban pedig további 10 atomerőművi egység építéséről született meg a konkrét beruházási döntés a már üzemelő 57 blokkon túl.
A hatalmas spanyol és portugál áramszünet margójára
2025. június 10. |
1500
14 4.55 (11)
Életünkben a villamos energia folyamatos rendelkezésre állását olyannyira természetesnek vesszük, mint a levegővételt. Az áram jelentősége akkor tudatosul bennünk leginkább, amikor bármiféle előjel nélkül leáll minden, ami árammal működik. Leáll a tömegközlekedés, az ipar; a közlekedési lámpák nem működnek, a benzinkutak sem, nem lehet bankkártyával fizetni, készpénzt kivenni a bankautomatából, nincs internet és telefonálni sem lehet. Az otthonokban nincs világítás, nem működik a hűtőszekrény, de még az ivóvíz sem áll rendelkezésre, mert nincs, ami a nyomást fenntartsa a rendszerben.
Német energiapolitikai kilátások
2025. május 11. |
831
2 5 (2)
Németországban a korábbi években a vezető döntéshozók nem értették meg azt, hogy a felelős energiapolitikai döntések alapvetően fizikai és szakmai kérdések, ezért nincs értelme az ideológiai vagy a rövid távú politikai érdekeken alapuló hangulatkeltésnek. A jövőben az atomellenes döntés fenntartásával és a további zöldítéssel a következmények még drámaibbak lesznek.
Globálisan növekvő villamosenergia-igények és az atomreneszánsz
2025. április 13. |
1144
2 5 (1)
A nemzetközi szakmai szervezetek is egyetértenek abban, hogy globálisan a következő években és évtizedekben jelentősen növekedni fognak a villamosenergia-igények, amit a versenyképességi, ellátásbiztonsági és a klímavédelmi céloknak is megfelelve tudni kell majd kiszolgálni. A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb elemzése is ezt támasztja alá. Közben az Eurelectric adatai szerint 2725 TWh volt az Európai Unió villamosenergia-termelése 2024-ben, ami az előrejelzések szerint 2030-ig 3500 TWh-ra növekedhet. Európában a klímabarát módon előállított legnagyobb mennyiségű áramot változatlanul az atomerőművek biztosították tavaly.
Nagy VVER-1200 körkép
2025. március 10. |
1344
3 5 (3)
Paks II. Atomerőmű építési területén a munkagödör körül elkészült a résfal, illetve befejeződtek a talajszilárdítási munkálatok és az első beton öntésére készülnek. A tervek szerint a telephelyen épülő 3+ generációs, VVER-1200 típusú atomerőművi egységek a 2030-as évek elején állhatnak a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába. Nézzük meg, hogy hol üzemelnek, illetve épülnek világszerte ilyen VVER típusú blokkok.
Ilyen volt a magyar villamosenergia-rendszer tavalyi éve
2025. február 10. |
4464
2 3 (1)
A MAVIR adatbázisából származó előzetes adatok szerint 2024-ben mintegy 44,9 TWh villamos energiát fogyasztott Magyarország, ez 2,8 százalékos növekedést mutat a 2023-as 43,7 TWh-s értékhez képest. Ezekben az adatokban azonban nem szerepelnek a háztartási méretű naperőművek, hiszen ezek termeléséről nem állnak rendelkezésre hitelesen mért adatok, miközben a beépített kapacitásuk tavaly decemberre elérte a 2650 MW értéket.
A kijózanító sötétszélcsend
2024. december 8. |
1269
8 4.83 (6)
A hazai villamosenergia-rendszert a nyári csúcsfogyasztások és az importcsúcs után a hidegebb időjárás miatt növekvő fogyasztás is próbára tette. Október végén, november elején a „sötétszélcsend” következtében a nap- és szélerőművi kapacitások hiánya a német, a lengyel és az osztrák mellett a magyar villamosenergia-rendszert és -piacot is súlyosan érintette: korábban soha nem látott csillagászati árak alakultak ki az áramtőzsdén, ami azért súlyos probléma, mert Magyarország is masszívan importra szorul a környező országokból.
Az áramtermelés jövője
2024. november 11. |
1069
1 4 (1)
Ma az látható, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomerőművek és döntően a nap- és szélerőművek szerepe egyre inkább felértékelődik, miközben egyre több ország jelenti be, hogy záros határidőn belül bezárja szénerőműveit. Nézzük meg, hogyan látja a jövőbeli globális energiamixet a mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!
A szükségszerű erőműfejlesztések áttekintése
2024. október 13. |
1045
4 5 (3)
Az idei nyáron hazánkban is újabb és újabb melegrekordok dőltek meg. A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre volt jelentős kihatással, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is folyamatosan próbára tette. A kánikulában – különösen a klímaberendezések egyre bővülő alkalmazásával – növekvő áramfogyasztás, keresletnövekedés volt megfigyelhető, miközben a magyar áramtőzsdén is döbbenetes mértékű villamosenergia-árak és importszükségletek alakultak ki.
Atomerőművi nagyberendezések szállítása és beépítése
2024. szeptember 13. |
986
Egy új, a legmagasabb szintű biztonságot garantálni képes atomerőmű tervezése, az egyes berendezések gyártása és szállítása, az atomerőművi egységek megépítése és üzemeltetése minden szempontból komplex feladat. A Paks II. példáján nézzük meg, hogy egyes nagyberendezések milyen módon jutnak majd el Magyarországra és azokat milyen módon építik be.
Az atomenergetika „Szent Grálja”
2024. augusztus 4. |
1169
2 5 (2)
Az oroszországi Szocsiban március 25-26-án rendezték meg a Roszatom támogatásával megszervezett Atomexpót, amely a globális atomszakma legnagyobb seregszemléje, amelyen rekordszámú, 75 ország közel 4500 résztvevője volt jelen. Ez egyértelműen jelzi az atomenergia globális szerepének és súlyának a növekedését, hiszen egyre több ország ismeri fel, hogy az atomenergia a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A rendezvényen jelen sorok írója is részt vett, és azt követően alkalma nyílt meglátogatni a Belojarszki Atomerőmű BN-800 típusú egységét, ami a maga nemében világszenzáció, igazi mérnöki remekmű.
Már dolgoznak a reaktorkovácsok
2024. június 10. |
1423
5 5 (4)
A Paks II. projekt újabb történelmi pillanataként a Roszatom Szentpétervár melletti, kolpinói üzemében megkezdődött az 5. blokk VVER-1200 típusú reaktortartályának gyártása.
Európa áramtermelése számokban
2024. május 13. |
1488
2 5 (2)
Az EMBER londoni székhelyű elemző intézet jelentése szerint 2023-ban az Európai Unióban a villamosenergia-termelés 2697 TWh volt, ami a globális termelés 9 százalékának felelt meg. A legtöbb klímabarát villamos energiát – az ellátásbiztonság, az árstabilitás és az olcsóbb áram rendelkezésre állásának egyidejű biztosításával – változatlanul az atomerőművek biztosították Európában, miközben újabb és újabb csúcsokat megdöntve a megújulók is egyre nagyobb szerephez jutottak.
| 71 cikk. Lapozó: |
