Magyarország – egy egészséges energiamix részeként – a jövőbeli villamosenergia-igények kiszolgálása érdekében a naperőművek jelentős fejlesztése mellett a hazai nukleáris kapacitás hosszú távú fenntartásában és bővítésében érdekelt. A célok megvalósítása szempontjából történelmi jelentőségű volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök november 7-i washingtoni találkozója. Mérnöki szemmel nézzük meg, hogy az amerikai-magyar washingtoni tárgyalásokon milyen kulcsfontosságú megállapodások, döntések születtek az atomenergetika területén.
Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátása
Mérnökként mindig azt szoktam hangsúlyozni, hogy a nukleáris iparban a biztonságnak abszolút elsőbbséget kell élveznie, tehát minden más szempont csak ezután következhet. Ezt azért emelem ki, mert a mai bonyolult világpolitikai helyzetben egyre több ország jelenti be azt, hogy az orosz típusú atomerőművi egységek esetében diverzifikálja a friss nukleáris üzemanyag-szállításokat. Ez a szándék a nukleáris biztonság elsőbbsége mellett támogatható, azaz csak abban az esetben, ha az alternatív szállító ugyanazt vagy jobb minőséget képes garantálni, nem beszélve a többi feltételről, a megbízhatóságról és az árról. Nem lehet a nukleáris üzemanyagra úgy tekinteni, mint az utángyártott autóalkatrészekre. Az üzemanyag-kötegek mérete ugyan pontosan adott, ám a nukleáris üzemanyag olyan speciális termék, amelynek gyártásához elengedhetetlen a hosszú évtizedek nagyon komoly tudományos, fejlesztési, gyártási, üzemeltetési tapasztalata, valamint az engedélyeztetési tapasztalata is.
Itt fontos azt is kiemelni, hogy több évre van szükség ahhoz, hogy egy atomerőmű üzemeltetője új, más gyártó által készített nukleáris üzemanyagra térjen át. Ez még abban az esetben is így van, ha már rendelkezésre áll a kifejlesztett új üzemanyag. Ugyanis ennyi idő alatt zajlik le az üzemi tesztelés, a mérések, amibe beletartozik a kiégett üzemanyag pihentetése, illetve az ehhez kapcsolódó mérések és a nukleáris hatóság részéről az engedélyeztetési folyamat. Csak így igazolható az, hogy az adott üzemanyag képes hosszú távon biztonságosan működni. Egy biztonságos és sok esetben az adott típuson, például a VVER-400 típuson belül is nagyon egyedi tulajdonságokkal, az adott megrendelő igényeinek megfelelően fejlesztett, illetve továbbfejlesztett nukleáris üzemanyag kiváltása nem megy egyik napról a másikra. Ezt a folyamatot nem lehet összehasonlítani azzal, mintha egyik napról a másikra orosz gáz helyett például amerikai LNG-re térnénk át.
A Paksi Atomerőműbe hosszú távú szerződések alapján, határidőre érkezett eddig is az orosz üzemanyag, aminek minőségével több, mint negyven év alatt soha nem volt gond, és a TVEL akár a plusz igényeket is ki tudta elégíteni, amikor például Pakson – nagyon előrelátóan – úgy döntöttek két éve, hogy a háborús helyzet miatt kettőről három évre növelik a tárolt friss üzemanyag mennyiségét. Ha kellett, akár repülővel is küldött és küld az orosz gyártó, de Bulgárián és Románián keresztül vonatakon is érkezett Paksra a friss üzemanyag. Arról nem is beszélve, hogy az orosz fél folyamatosan fejlesztette az egyes üzemanyagokat a megrendelő igényeinek megfelelően. Jelenleg a Paksi Atomerőmű 2028 februárjáig elegendő friss nukleáris-üzemanyag tartalékkal rendelkezik, az idei plusz szállítással ez 2028 végéig fog kitolódni.
Uránpasztillák. Kép: Hárfás Zsolt
A washingtoni tárgyalások és megállapodások eredményeképpen az orosz beszállító kapcsolatok megtartásával diverzifikáció történik, az amerikai Westinghouse (a cég kanadai tulajdonban van) cégtől is vesz Magyarország üzemanyagot a jövőben, amit Svédországban fognak gyártani. A Westinghouse az engedélyezési folyamatok függvényében 2028-től szállíthat a paksi VVER-440 típusú reaktorhoz fejlesztett üzemanyagot az egyik paksi reaktor részére. Az új üzemanyagot az amerikai félnek még ki kell fejlesztenie, illetve le kell gyártania. Ezt követően pedig az amerikai üzemanyag használatát az Országos Atomenergia Hivatalnak előbb még engedélyeznie kell, ugyanis a legfontosabb a nukleáris biztonság és ennek hosszú távú garantálása. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a jövőbeli amerikai szállítások kezdetén csak néhány tesztkazettát raknak be egy reaktorba néhány éves üzemelésre, ezt követően igazolható csak az új típusú üzemanyag-kazetta hosszú távú biztonságos működése, azaz csak ezután lehetséges az, hogy például egy reaktor kizárólag amerikai üzemanyaggal üzemelhessen.
Egy korábbi megállapodás alapján 2028-tól a francia Framatome is szállíthat üzemanyagot a Paksi Atomerőműbe. A gyártás francia-orosz együttműködésben történik majd, de az eladó a francia társaság lesz. Mindezek azt jelentik, hogy nem az orosz beszállító mellett diverzifikáljuk az ellátást, azaz több szállító is szállíthat majd üzemanyagot.
A Leningrádi Atomerőmű második kiépítésének, második VVER-1200 típusú reaktorába behelyezett első VVER-1200 típusú üzemanyag-kazetta (2020). Kép: Roszatom
Fontos kiemelni, hogy az amerikai-magyar megállapodás a friss nukleáris üzemanyagok szállítására kizárólag a Paksi Atomerőműre vonatkozik. A majdani Paks II. Atomerőmű VVER-1200 típusú egységeihez VVER-1200 típusú üzemanyag-kazetták szükségesek, amely gyártására jelenleg csak az orosz Roszatom képes. Arról nem is beszélve, hogy egy új típusú atomerőmű esetében a nukleáris biztonság miatt az a gyakorlat, hogy a beüzemelést követően egy adott időszakban az eredeti technológiai szállító által gyártott friss nukleáris üzemanyagot használnak. Egyrészt azért, mert az adott gyártó ismeri legjobban a reaktor paramétereit, illetve garanciális okokból. A Paks II. Atomerőmű esetében is a kezdeti időszakot követően elvi lehetőség van arra, hogy más cég által gyártott friss üzemanyagot is fel lehessen használni, de kizárólag csak abban az esetben, ha az teljesíti a legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeket, és ezt igazolni is tudni kell.
Hozzá kell tenni azt is, hogy az orosz 3+ generációs VVER-1200 típusú egységek jelenleg Oroszországban és Fehéroroszországban állnak kereskedelmi üzemben, illetve az orosz félnek jelenleg 18 ilyen típusú blokk építésére van szerződése Törökországban (4), Egyiptomban (4), Kínában (4), Bangladesben (2), Magyarországon (2) és Oroszországban (2). A projektek a megvalósítás különböző szakaszaiban állnak. A közeljövőben pedig további ilyen típusú blokkok építésére kaphat megbízást a Roszatom.
2025 októberében megérkezett az egyiptomi El-Dabaa Atomerőmű telephelyére az első VVER-1200 típusú egység reaktortartálya. Kép: Roszatom
Kis moduláris egységek
Korábban a Villanyszerelők Lapjában is többször írtam arról, (pl. a 2025/9. lapszámban), hogy Magyarországon a jövőben a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak, ezért ellátás- és nemzetbiztonsági okokból a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és az orosz technológiával megvalósuló Paks II. Atomerőmű mellett szükség lesz további telephelyen/telephelyeken újabb atomerőművi egységek építésére is, amelyek lehetnek kis moduláris egységek (SMR) is.
A perspektivikus lehetőséget kínáló kis moduláris egységek számos előnnyel rendelkeznek, kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük. Ugyanakkor, ha több kis moduláris egységből kell ugyanakkora teljesítményt rendszerbe állítani, mint amekkorával egy nagy teljesítményű atomerőmű rendelkezik, akkor már drágább ez a technológia. Fontos tényező, hogy a kis moduláris egységek is télen-nyáron, éjjel-nappal valós ellátásbiztonságot tudnak garantálni, mindenféle kiegészítő beruházás nélkül, akár 60 éven keresztül. Klímavédelmi és ellátásbiztonsági szempontból pedig további fontos tényező, hogy a Paks II. Atomerőmű után SMR-technológiával létesülő új nukleáris kapacitások révén tovább csökkenthető hazánk villamosenergia-import függősége mellett a gázfüggőség és a szén-dioxid-kibocsátás is.
Az amerikai Westinghouse AP300 típusú kis moduláris egységének a látványterve. Kép: Westinghouse
A magyar Kormány a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett elkötelezett a kis moduláris egységek építésében is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Kormány november 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a kis moduláris reaktorok jövőbeli magyarországi alkalmazásához szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot. Ennek indoklása kiemeli, hogy Magyarország eddig több együttműködési megállapodást kötött az SMR-technológia kutatására és előkészítésére. Az egyetértési megállapodások nem rónak kötelezettséget Magyarországra, ezek az SMR-technológia minél mélyebb megismerését szolgálják, amely átfogó tudásanyagot biztosít egy esetleges jövőbeni magyar SMR-telepítés megkezdéséhez. Emellett ugyanezen a napon a Kormány benyújtotta az atomtörvény kis moduláris reaktorok létesítése és hatósági felügyelete megteremtése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot is.
A hírek szerint a washingtoni bejelentés arra vonatkozik, hogy hazánkban akár 10 amerikai kis moduláris egység is megvalósulhat a magyar igényeknek megfelelően. Tehát konkrét beruházási döntés még nem született az ügyben.
Fontos azt is kielemelni, hogy jelenleg az USA-ban 5-6 lehetséges SMR koncepció létezik, amelyek még csak fejlesztés alatt állnak, azaz biztonságosan, már kereskedelmi üzemben lévő technológia nincs, azaz működő referencia még nem áll rendelkezésre. A szeptemberi lapszámban már részletesen beszámoltam arról, hogy egyelőre a legelőrehaladottabb fázisban Kanadában, a darlingtoni atomerőmű területén tervezett négy, az amerikai GE Hitachi Vernova által fejlesztett BWRX-300 típusú kis moduláris egység van. Az első egység idén áprilisban kapta meg a szükséges engedélyt az építésre. Ez a prototípus technológia a tervek szerint 2030-ra készülhet el.
Tény az is, hogy a Paks II. Atomerőművet is építő Oroszországban a fejlesztések mellett már üzemelő SMR technológiák állnak rendelkezésre. Ugyanis az orosz exportképes SMR már sorozatban gyártható, miután eredetileg az újgenerációs orosz atomjégtörők számára készült RITM-200 típus továbbfejlesztett változata. Gondolhatunk itt a több, mint 5 éve kereskedelmi üzemben lévő, SMR technológián alapuló úszó atomerőműre, a már épülő szárazföldi kis moduláris egységre, az innovatív technológiát képviselő és épülő ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs egységre, vagy a már megkötött SMR szerződésekre.
Az oroszországi Pevekben a világ egyetlen úszó atomerőművet két kis moduláris egység működteti. Kép: Hárfás Zsolt
A nukleáris biztonság szavatolásának abszolút elsőbbrendűséget kell élveznie. Éppen ezért Magyarországnak a jövőbeli SMR technológia építésével kapcsolatos konkrét beruházási döntés meghozatalakor olyan technológiát érdemes választania, amely az adott típusú technológia fejlesztésében, gyártásában, építésében és üzemeltetésében meggyőző szakmai referenciákkal rendelkezik, de a gazdaságosság, a hatékonyság és a hosszú távú üzemeltethetőség is fontos szempont. Illetve nemzetstratégiai szempontból az lenne nemzeti érdek, hogy a kis moduláris egység(ek) is – a Paks II. Atomerőműhöz hasonlóan – kizárólag 100 százalékos állami tulajdonban legyenek. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor nemsokára beszélhetünk „Paks III-ról, de akár Paks IV-ről vagy Paks V-ről” is.
Kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták tárolása
Az amerikai-magyar tárgyalások egyik fontos eleme a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták átmeneti tárolásához kapcsolódik. Jelenleg a Paksi Atomerőműben keletkezett kiégett üzemanyag-kazettákat átmenetileg 50 évig, az erőmű mellett található kiégett kazetták átmeneti tárolójában (KKÁT) biztonságosan tárolják. Ugyanakkor a Paksi Atomerőmű további akár 20 évvel történő üzemidő-hosszabbítása természetesen további kiégett kazettákat fog jelenteni. Éppen ezért előrelátó módon, meg kell tervezni a további szükséges plusz tárolói kapacitásokat a gazdaságosság és a hatékonyság figyelembevételével, hiszen a KKÁT kapacitásai korlátozottak.
Az Egyesült Államokban az atomerőművek felénél úgynevezett konténeres tárolót alkalmaznak a kiégett üzemanyag-kazetták biztonságos és átmeneti tárolására. Ezt úgy kell elképzelni, hogy acélból/betonból álló, nagy tároló konténerekben akár 90 kiégett üzemanyag-kazettát is el lehet helyezni. A száraz tárolási mód pedig hosszú távon biztosíthatja a tárolást, a sugárzásvédelmet, a szerkezeti integritást és a hőelvonást is.
A Holtech cég száraz, kiégett üzemanyag tárolására szolgáló konténere. Kép: Holtech
Az amerikai-magyar megállapodás alapján ez a száraz tárolást lehetővé tevő technológia érkezhet meg hazánkba. A megállapodás konkrét részletei még nem ismertek.
Lendületben a Paks II. projekt
A Paks II. Atomerőmű szempontjából is történelmi jelentőségű volt a washingtoni találkozó. Érdemes visszaemlékezni arra, hogy az Egyesült Államok tavaly ilyenkor szankciós listára tette a Paks II. projektet is több orosz bankkal, köztük a Gazprombankkal együtt. Ez utóbbi a Paks II. Atomerőmű beruházásával összefüggő pénzügyi tranzakciókat végzi. Ezért volt rendkívül fontos, hogy június végén a Donald Trump vezette amerikai kormányzat feloldotta a békés célú atomenergetikával kapcsolatos pénzügyi szankciókat. Ez a döntés azt jelentette, hogy az amerikai kormányzat idén december 19-ig meghosszabbította az orosz bankokkal folytatott, az atomenergetikával kapcsolatos pénzügyi tranzakciók engedélyét. A határidő vészesen közeledett.
Ezért is nagyon fontos, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök Washingtonban megállapodtak a Paks II. Atomerőmű teljes szankciómentességéről. A szankciók alóli mentességet nem meghosszabbították, hanem a szankciót teljes mértékben eltörölték. Az amerikai külügyminiszter a szankciómentességet úgy indokolta, hogy „bár orosz vállalat tervezte és építi jelenleg is az atomerőművet, engedélyezik a befejezését, mert az Egyesült Államok szeretné, hogy Magyarország az energiaellátást tekintve önállóvá váljon.” A Paks II. Atomerőmű megépítésével szemben immár semmilyen akadály nem merül fel.
A Paks II. projekt megvalósítása tekintetében nagyon fontos mérföldkő, hogy november 4-én az Országos Atomenergia Hivatal kiadta azokat az engedélyeket, amelyek lehetővé teszik az első betonöntést a Paksi Atomerőmű 5. blokk nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe. Az „első beton” egyben azt jelenti, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vonatkozó besorolása alapján a Paks II. Atomerőmű ezután már épülő atomerőműnek fog minősülni. Az engedélyek birtokában a fővállalkozó Roszatom immár megkezdheti a Paksi Atomerőmű 5. blokk reaktorcsarnok és a csatlakozó épületek alapozásának előkészítését, a szerelőbeton kialakítását, amire az alaplemez vasalása kerül. Az első beton kiöntése 2026. február elején várható.
Az első beton után az építési szakasz 5 évet vesz igénybe, majd következik a berendezések szerelésének, beszabályozásának mintegy hároméves időszaka, amit az üzembe helyezés követ a 2030-as évek első felében. A Paks II. Atomerőmű második egysége pedig 1 évvel később állhat majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába.
Folyamatos az engedélyezési eljárás és a munka az építési-szerelési bázis kivitelezésén, valamint a paksi telephelyen az első betonöntéshez szükséges munkálatok előkészítése zajlik. Közben pedig Oroszországban a terveknek megfelelően haladnak az egyes nagyberendezések gyártási folyamatai. Egy évvel ezelőtt kezdetét vette az 5-ös blokk reaktortartályának gyártása, és idén megkezdődött a második, a 6-os blokk számára készülő VVER-1200 típusú reaktortartály gyártása is. 2024 augusztusában Paksra érkezett az első nagyberendezés, az úgynevezett zónaolvadék-csapda. Jelenleg folyamatban van a többi egység gyártása, illetve a gyártás előkészítése, köztük a gőzfejlesztőké, térfogat-kompenzátoroké, valamint Franciaországban készül a turbina, illetve szintén részben francia cég bevonásával az irányítórendszer is.
A Paks II. Atomerőművel kapcsolatos amerikai szankciók teljes eltörlése, a hazai nukleáris hatóság engedélyei, valamint az orosz és a magyar fél elkötelezettsége hatalmas lendületet ad a beruházás megvalósításához.
Zárszó
Magyarország a világ többi – az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak az energiamixben betöltött jövőbeni szerepét felismerő és racionális döntést hozó – országával együtt kíván haladni a versenyképességi, az árstabilitási, a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági célok elérése érdekében. Hazánk a Paksi Atomerőmű tervezett további üzemidő-hosszabbításával, a Paks II. Atomerőmű megvalósításával, kis moduláris egység(ek) építésével, valamint a megújulók, különösen a naperőművek fejlesztésével kívánja ezt a célt elérni. Mindezek mellett természetesen szükség van – többek között – az új gázerőművek megépítésére, a tárolói kapacitások és a hálózat fejlesztésére is.
Borítóképen a A Paks II. Atomerőmű látványterve. Kép: Paks II. Atomerőmű Zrt.
