A globális atomenergetikában zajló perspektivikus fejlesztések az új, nagy egységteljesítményű atomerőművi blokkok építése és a jelenlegi, működő egységek üzemidő-hosszabbítása mellett az innovációs kis moduláris egységek építésében ölthet testet. Korábban már többször írtunk arról, hogy középtávon Magyarországon a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett a növekvő igények kielégítése, az időjárásfüggő megújulók kiszabályozása, valamint az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükség lehet a „Paks III-ra”, azaz egy újabb telephelyen újabb atomerőművi egységek építésére, amelyek lehetnek kis moduláris egységek is.
Az előzmények
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2025. július 30-i bejelentése immáron egyértelmű jelzése volt annak, hogy a magyar kormányzat határozott abban a kérdésben, hogy a Paks II. Atomerőmű mellett a jövőben épülhetnek kis moduláris egységek is hazánkban. A bejelentés szerint „megkezdődik az amerikai SMR-technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítés”. Most az amerikai GE Vernova mellett a technológia jogtulajdonos a lengyel magántulajdonban lévő Synthos Green Energy cég neve merült fel a lehetséges BWRX-300 típusú kis moduláris egység(ek) építésével kapcsolatban. Mindazonáltal a mostani bejelentés még nem egy tényleges, beruházási döntés, de a korábbi brit, francia, illetve egy másik amerikai céggel folytatandó magyar együttműködési szándéknyilatkozatoknál azért már konkrétabb.
Lényeges hangsúlyozni, hogy ettől a bejelentéstől függetlenül továbbra is kiemelt cél a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű mielőbbi megépítése.
Kapcsolódó
Június végén a Paks II. Atomerőmű beruházása vonatkozásában egy rendkívül fontos, politikai döntés született, hiszen az amerikai Trump kormányzat feloldotta a békés célú atomenergetikával kapcsolatos pénzügyi szankciókat, beleértve a Paks II. projektet is. Ez lehetővé teszi, hogy a függő pénzügyi tranzakciók rendezése után az orosz fővállalkozó új lendületet adjon az első betonöntés előkészítésének, ami után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség minősítése szerint is építés alatt álló atomerőműnek lehet majd tekinteni a Paks II. Atomerőművet.
Röviden az SMR előnyeiről
A kis moduláris egységek nagy előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük, hiszen az ilyen blokkok akár 2-5 év alatt is megépülhetnek annak köszönhetően, hogy a modulokból épülnek fel, amelyeket a telephelyen kell összeépíteni. Ugyanakkor, ha sok kis moduláris egységből kell nagyobb teljesítményt rendszerbe állítani, akkor igy már drágábbak, mintha egy nagy egységet építettek volna. Arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb egy atomerőművi egység teljesítménye, annál kisebb az egy megawattórára jutó termelési költség. Tehát egy adott telephelyen építendő SMR blokkok darabszámát többek között a telephely jellemzői mellett a méretgazdaságosság határozza meg. Fontos tényező, hogy a kis moduláris egységek is télen-nyáron, éjjel-nappal valós ellátásbiztonságot tudnak garantálni mindenféle kiegészítő beruházás nélkül, akár 60 éven keresztül. Biztonsági szempontból pedig lényeges követelmény, hogy a biztonságvédelmi rendszerek passzívak legyenek, azaz emberi beavatkozás és villamosenergia-betáplálás nélkül is képes legyenek meghatározott ideig ellátni a funkciójukat.
A BWRX-300 típusú SMR egység 3D-s ábrája. Forrás: GE Vernova
Működő referencia még nem áll rendelkezésre
Mindezek mellett szakmai szempontból lényeges kérdés, hogy – a többi nyugati kis moduláris technológiához hasonlóan – ez a technológia is jelenleg még csak papíron létezik, fejlesztés alatt áll, hiszen biztonságosan, kereskedelmi üzemben lévő ilyen típus még nincs. Egyelőre Kanadában a darlingtoni atomerőmű területén terveznek 4 ilyen, BWRX-300 típusú kis moduláris egységet megépíteni, amelyek közül az első egység a kanadai nukleáris hatóságtól idén áprilisban megkapta a szükséges engedélyt az építésre.
A darlingtoni atomerőmű területe. A tervek szerint itt fognak megépülni a BWRX-300 típusú kis moduláris egységek. Kép: opg.com
A kanadai kormány szintén jóváhagyta az összességében 20,9 milliárd kanadai dollár (15 milliárd amerikai dollár, 13,2 milliárd euró) beruházási költségű projektet. Az első blokk kereskedelmi üzemkezdetét a jelenlegi tervek szerint 2030-ra tervezik, a másik háromét pedig a 2030-as évek közepére.
Mindezek azt is jelentik, hogy a Kanadában megépülő négy, összességében 4×300 MW, azaz 1200 MW teljesítményű kis moduláris egységek beruházási költsége 13,2 milliárd euró. Ez is azt mutatja, ha több kis moduláris egységből kell nagyobb teljesítményt rendszerbe állítani, akkor drágábbak, mintha egy nagy egységet építettek volna.
Kanada számára elengedhetetlen a kis moduláris egységek megépítése, hiszen egyrészt az ország e fejlesztés nélkül nem tudná elérni a klímavédelmi céljait, másrészt a növekvő villamosenergia-igények miatt szükség van az olyan kapacitásokra, amelyek képesek télen-nyáron, éjjel-nappal klímabarát termelést biztosítani. Ezáltal pedig csökkenteni lehet az import-szükségletet is.
A BWRX-300 technológia
Lényeges kiemelni, hogy ez a technológia alapvetően eltér a Paksi Atomerőműben is alkalmazott nyomottvizes reaktoroktól, hiszen az amerikai SMR technológia forralóvizes reaktort jelent. Ez azt jelenti, hogy a reaktor aktív zónájában a hűtővizet közvetlenül elgőzölögtetik, majd azt egyenesen a turbinára vezetik. A nukleáris biztonság szempontjából kiemelendő, hogy a BWRX-300 típusú egység számos passzív biztonsági rendszerrel rendelkezik, amelyek nem igényelnek külső villamosenergia-betáplálást, vagy emberi beavatkozást a biztonságos állapot fenntartásához. A 300 megawattos forralóvizes reaktor például akár hét napig is képes külső villamosenergia-ellátás nélkül hűteni magát egy üzemzavar esetében. A nukleáris üzemanyagciklus 12-24 hónap lehet.
A BWRX-300 típusú SMR látványterve. Kép: GE Vernova
A típust elsősorban ipari alkalmazásokhoz, távoli közösségek, illetve nagyobb energiaigényű területek ellátásához tervezték. Az egység a villamosenergia-termelésen kívül távhőellátásra, valamint hidrogén előállítására is alkalmas. A BWRX-300 egy ígéretes kis moduláris reaktor, amely a jövőben hozzájárulhat az atomenergia fenntarthatóbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb alkalmazásához. A fejlesztés előrehaladtával várható, hogy egyre több ország és iparági szereplő fog érdeklődni e technológia iránt.
Folyamatosan gyártják és szállítják az orosz BRESZT-OD-300 típusú gyorsneutronos egység egyes berendezéseit. Kép: Roszatom
Korábbi bejelentés
A hazai kis moduláris egységek építésével kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter 2023-ban azt nyilatkozta, hogy „Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor (SMR) beszerzése”. Ez az időpont egy reális célkitűzés lehet, hiszen előtte számos feladatot kell elvégezni, egyebek közt a szabályozás, mindenekelőtt az engedélyeztetés vonatkozásában. Tehát reálisan a konkrét beruházási döntés(ek) meghozatala után a 2030-as évek elején/közepén elvileg már működhetnének itthon kis moduláris egységek.
Az előttünk álló feladatok
Az SMR technológia hazai alkalmazhatóságával kapcsolatban legfontosabb feladat, hogy a hatályos atomtörvény szerint – mint a két új paksi blokk megépítését lehetővé tevő 2009-es Országgyűlési határozat – új atomerőművi egység(ek) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükség van az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulására. Emellett a technológia hazai engedélyeztetése érdekében felül kell vizsgálni, át kell alakítani a hatályos jogi szabályozást, elsősorban a nukleáris biztonsági szabályozást.
Természetesen az SMR technológia alkalmazásával kapcsolatos döntés során ki kell választani majd a típust, meg kell találni a megfelelő finanszírozási lehetőséget. A nemzeti érdekeknek megfelelően a kis moduláris egység(ek) esetében is az lenne a nemzetgazdasági érdek, hogy azok – a Paks II. Atomerőműhöz hasonlóan – kizárólag 100 százalékos állami tulajdonban legyenek. Részletesen vizsgálni és engedélyeztetni kell a leendő telephelyet, beleértve a mindenre kiterjedő fizikai védelem biztosítását is. Mindezek elvégzése több éves munkát igényel.
Korábbi tervek, orosz kis moduláris technológia
Korábban felmerült a kis moduláris egységek építésével kapcsolatban az amerikai Westinghouse, a brit Rolls-Royce és a francia EDF neve is. Tény viszont, hogy a Paks II. Atomerőművet is építő orosz Roszatom a kis moduláris technológiák fejlesztésében és üzemeltetésében is az élen jár. Oroszország – a nyugati szállítóktól eltérően –kizárólag olyan nukleáris technológiát exportál más országokba, illetve köt szerződéseket erre, amit már otthon kipróbált és a biztonságos működése szavatolható. Igaz ez a kis moduláris reaktorokra is. Mérnöki szemmel az orosz SMR technológia már most perspektivikus lehetőség bármely országnak. Ugyanis az orosz exportképes SMR már sorozatban gyártható, miután eredetileg az újgenerációs orosz atomjégtörők számára készült RITM-200 típus továbbfejlesztett változata. Az Üzbegisztán által rendelt hat kis moduláris egységhez, vagy a Mianmarban építendő két orosz SMR-hez (a későbbiekben akár +4 is épülhet) hasonló erőmű már épül a jakutföldi Uszty-Janszki járásban, amely a világ – első szárazföldi kis teljesítményű moduláris blokkokkal készülő atomerőműve lesz. Utóbbi 2028-ra készülhet el.
Az Északi-sarkkörön túl, Pevekben pedig már 5 éve üzemel a világ első úszó atomerőműve, ami hő- és villamosenergia-termelésre is alkalmas. A két kis moduláris reaktorral működő úszó atomerőmű eddigi üzemeltetési tapasztalatai és az erőmű biztonsági mutatói is egyaránt kiválóak. Mindezek mellett Oroszországban, a nyugat-szibériai Szeverszkben 2021 óta már épül az ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs egység, amelyhez az adott telephelyen a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és üzemanyaggyár is kapcsolódik. A tervek szerint az ólomhűtésű blokk már 2026-ban megkezdheti a működését. Ezért a világon elsőként ezen a telephelyen fog megvalósulni a zárt nukleáris üzemanyagciklus.
Összefoglalva
Az atomerőművek esetében mérettől függetlenül a nukleáris biztonság az elsődleges. Éppen ezért Magyarországnak elemi érdeke, hogy a Paks II. Atomerőműhöz hasonlóan a legbiztonságosabb SMR technológia valósuljon meg akár több telephelyen. A legfontosabb az, hogy az adott szállító szavatolni tudja az adott technológia biztonságát, megbízhatóságát, versenyképességét és hosszú távú gazdaságos működését is.
