Hárfás Zsolt
energetika mérnök, okleveles gépészmérnök
1313 | |
Az energetikai és okleveles gépészmérnök már régóta kapcsolódik a hazai nukleáris iparhoz. 2009-ben részt vett az új paksi blokkokkal kapcsolatos országgyűlési elvi határozat előkészítésében, valamint a 2011-es Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is. Rendkívül fontosnak tartja a társadalom minél szélesebb körű tájékoztatását a hazai és a nemzetközi energetikai és atomenergetikai helyzettel kapcsolatban. Ezen tájékoztató munka keretében folyamatosan cikkeket/véleményeket ír különböző lapoknak és magazinoknak, valamint országos hírportálnak is. Továbbá eleget tesz szakértői munkára, interjúkra, előadásokra vonatkozó hazai és nemzetközi felkéréseknek is. Pályafutása során számos díjban és elismerésben részesült, 2019 márciusban például megkapta a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll-díjat. Munkája során a tényeken és a szakmai szempontjain kívül semmi más nem befolyásolja. Éppen ezért nem meglepő hogy a mottója az, hogy a „tények, nagyon makacs dolgok”.
Hárfás Zsolt cikkei
Hat új atomerőművi blokk épülhet Franciaországban
2020. szeptember 14. |
92
1
Franciaországban jelenleg 57 atomerőművi blokk termel éjjel-nappal, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiával látva el az ország lakosságának több mint háromnegyedét, valamint több mint 250 ipari energiafogyasztót 530 telephelyen. Azzal, hogy „stabil villamos energiát kínál megfizethető áron", az atomenergia hozzájárul a francia ipar versenyképességéhez és a lakosság kiszámítható áron történő, stabil energiaellátásához.
A világjárvány tanulságai
2020. június 12. |
737
2 5 (2)
Néhány hónappal ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető és törékeny a világ, amelyben élünk, amelyet egy parányi vírus megjelenése képes alapjaiban felforgatni.
Exkluzív videó a világ első, kereskedelmi üzemben lévő úszó atomerőművéről
2020. június 11. |
1435
Az atomenergia békés célú alkalmazására gondolva először a hagyományos, szárazföldi atomerőművek jutnak az eszünkbe, de a globális kihívások folyamatosan arra sarkallják a mérnököket, hogy újabb és újabb technológiákat fejlesszenek és állítsanak az emberiség szolgálatába.
High-tech atomerőművi tervezés
2020. május 11. |
409
A Paks II. Atomerőmű fővállalkozója a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mérnöki divíziójához tartozó ASZE Mérnöki Vállalat. Ez az atomenergetikai mérnöki vállalatcsoport ma globálisan a legnagyobb megrendelés-állománnyal rendelkezik: egyszerre több mint 30 új atomerőművi blokkot tervez és épít világszerte.
Jövőbe mutató technológiák
2020. április 14. |
533
2 5 (2)
A Paks II. Atomerőművet építő Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern sikeres évet zárt 2019-ben. Az atomipari óriás ma Oroszország meghatározó technológiai vállalata, amely atomerőművek mellett szélerőműparkokat épít, a hasadóanyag-készleteket megsokszorozó technológián, az üzemanyagciklus zárásán dolgozik és a fúziós energia mellett például kvantumszámítógép fejlesztésével is foglalkozik. A teljesség igénye nélkül következzen egy rövid válogatás a cég eredményeiből.
Villamosenergia-termelés a klímaváltozás árnyékában
2020. február 10. |
500
1 5 (1)
A világon és Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bőrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghőmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.
Fókuszban az atomenergia jövője
2019. november 10. |
786
Ma már mindenki számára teljesen egyértelmű, hogy ha valóban tenni akarunk valamit a gyerekeink jövőjéért, akkor a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt támaszkodni kell. Ezt egyre több ország ismeri fel, ezért az atomenergia újra a reneszánszát éli.
E-mobilitás a klímavédelem szolgálatában
2019. október 14. |
287
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak. A globális éghajlatvédelmi célokat csak a fosszilis alapú villamosenergia-termelés radikális visszafogásával és az alacsony kibocsátású technológiák alkalmazásának nagyarányú növelésével lehet elérni. Ezzel együtt a közúti közlekedésben és a szállításban is jelentős lehetőség van a károsanyag-kibocsátás mérséklésére az e-mobilitás terjedésével.
Klímavédelem atomerőművek nélkül?
2019. szeptember 17. |
316
Az OECD égisze alatt működő Nemzetközi Energia Ügynökég atomenergiával foglalkozó, májusban publikált szakmai tanulmánya felhívta a figyelmet arra, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbításának elmaradása miatt világszerte meredeken csökkenhet a beépített nukleáris kapacitás, ez pedig veszélybe sodorhatja a globális ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését.
Uránnal a jövőért
2019. augusztus 5. |
320
3 5 (3)
Napjainkban egyre több ország ismeri fel, hogy a globális klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok teljesítése, valamint a hosszú távon gazdaságos villamosenergia-termelés biztosítása érdekében az atomerőművekre globálisan mindinkább szükség van. Ugyanakkor e klímabarát villamosenergia-termelési mód ellenzői szerint a rendelkezésre álló uránkészletek végessége miatt hosszú távon nem lehet az atomenergetikával számolni. Ennek a felvetésnek jártunk utána.
Energiewende: A rút valóság
2019. május 14. |
430
4 4.75 (4)
Az atomenergia ellenzői évek óta ugyanazt mondják: a világ másfelé halad és a megújulóenergia-forrásoké a jövő. Követendő példaként Németországot állítják, hiszen a németek már most példát mutatnak a megújulós fejlesztésekkel. Év elején a híradások arról szóltak, hogy a megújulók aránya a német villamosenergia-termelésben tavaly 40 százalék felé emelkedett. A valós helyzet jóval árnyaltabb…
Tízéves az atomtörténelmi pillanat
2019. április 1. |
1005
2009. március 30-án, amikor az Országgyűlés elvi határozatot hozott a paksi telephelyen létesítendő új blokk(ok)ról – a kérdésben teljes politikai konszenzus jött létre.
Elsőrendű az ellátásbiztonság
2019. március 11. |
971
A tavalyi év ismételten rávilágított arra, hogy a hazai villamosenergia-rendszer egyre nagyobb kihívásokkal szembesül. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a hazai fogyasztókat éjjel-nappal, télen-nyáron biztonságosan el lehessen látni villamos energiával, úgy, hogy az igényt döntően hazai erőművek által biztosított villamos energiával lehessen kielégíteni.
Hálózatra termel a paksi új blokkok referenciája
2019. február 11. |
1120
2 5 (1)
Az oroszországi és a globális atomenergetika újabb, jelentős mérföldkőhöz érkezett. A Szentpétervártól mintegy 70 kilométerre, a Finn-öböl partján megvalósuló Leningrádi Atomerőmű II. kiépítés telephelyének első, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkja már a terveknek megfelelően termeli a villamos energiát, a második blokk építése pedig az ütemezés szerint halad, és várhatóan 2020-ban állhat üzembe.
Atomenergia az ellátásbiztonságért
2018. december 9. |
639
A globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése, valamint a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek biztosítása érdekében az atomenergiára és a megújulóenergia-források alkalmazására egyaránt szükség van.
Fehéroroszország atommal vált ki gázt
2018. november 17. |
541
A világ országai folyamatos kihívásokkal szembesülnek a villamosenergia-termelés tekintetében, hiszen egyszerre kell megfelelniük az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi követelményeknek. Ezen szempontok együttes érvényesítése nem könnyű feladat. Éppen ezért számos ország az atomenergetika fejlesztése mellett teszi le a voksát, miután az atomerőművek mindhárom szempontból optimális megoldást jelentenek.
A nyári forróság energetikai üzenetei
2018. október 16. |
518
1 5 (1)
Az elmúlt hónapokban a világ újra szembesülhetett a globális éghajlatváltozás súlyos következményeivel, hiszen a szélsőséges időjárási jelenségek az élet szinte minden területén előfordulnak, ezért kihatással vannak a mindennapi életünkre is.
Különleges technológiák
Elkészült a világ első úszó atomerőműve
2018. szeptember 24. |
1391
1 4 (1)
Az atomenergiára gondolva először az jut eszembe, hogy a technológiai fejlődés és a mérnöki tudás mennyire határtalan, hiszen az újabb és újabb tudományos kutatások és fejlesztések továbbra is lehetőséget biztosítanak arra, hogy az atomenergia egyre szélesebb körben szolgálja a jövőben is az emberiséget. E technológiával kapcsolatban általában a nagy egységteljesítményű atomerőművi blokkokra gondolunk, pedig vannak más, nagyon különleges és egyedi alkalmazások és felhasználási területek. A paksi telephelyen a két új, VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkot is építő Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernnek számos ilyen innovatív technológiája van. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – két különleges és egyedi megoldást mutatok be.
A német energiaforradalom bukása
2018. augusztus 13. |
13 209
A paksi telephelyen építendő két új blokk politikai és szakmai ellenzői a megújuló energiaforrások létjogosultságának igazolására és ezáltal az atomenergia teljes kiválthatóságát állítva nagyon gyakran emlegetik követendő példaként Németországot, mint a nap- és szélenergia-felhasználás fellegvárát. Az ellenzők ugyanakkor soha nem beszélnek arról, hogy az erőltetett német megújulós fejlesztéseknek súlyos energetikai, klímavédelmi, versenyképességi, ellátásbiztonsági, egészségügyi, sőt környezeti következményei vannak.
Miért éppen az orosz VVER-1200?
2018. augusztus 7. |
1437
1 5 (1)
A 2014. január 14-én a hazai ellátásbiztonságot, az olcsó villamosenergia-ár és a klímavédelmi célok elérését meghatározó szakmapolitikai döntés után Magyarország és az Oroszországi Föderáció megállapodott a békés célú nukleáris energia felhasználása terén az együttműködés folytatásáról, azaz a paksi telephelyen két új, orosz 3+ generációs, VVER típusú, egyenként 1200 MW villamos teljesítményű blokk építéséről. Az atomellenes politikusok, szervezetek azóta is folyamatosan napirenden tartják azt a kérdést, hogy Magyarország milyen megfontolások alapján, miért éppen az orosz VVER-1200 blokktípust választotta? Az alábbiakban erre adok választ.
A nukleárisüzemanyag-ciklus zárása
2018. június 18. |
696
Az atomenergia alkalmazása számos gazdasági, környezetvédelmi és ellátásbiztonsági előnnyel jár, ugyanakkor folyamatosan arra készteti a szakembereket, hogy bizonyos műszaki, fizikai és környezetvédelmi kérdéseket a lehető legnagyobb körültekintéssel kezeljenek. Mindez azért is különösen fontos, mert az atomenergia alkalmazása a klímaváltozás és az energiaszegénység elleni globális küzdelemhez nélkülözhetetlen. Éppen ezért ennek a villamosenergia-termelési módnak a jövője szorosan összefonódik a fenntartható energiatermeléssel, azaz a nukleárisüzemanyag-ciklus zárásával és a gyorsneutronos technológia alkalmazásával. Az atomenergetikai ipar fejlődésében meghatározó mérföldkő az üzemanyagciklus zárása.
Erőműveket kell építeni!
2018. május 16. |
3997
1 5 (1)
Természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, mindennapjainkat lehetetlen elképzelni e szolgáltatás nélkül. Ehhez azonban az áramot meg kell tudni termelni, hiszen az áram nem a konnektorból jön, ahogy mondani szokás. Magyarország jövője múlhat azon, hogy ma milyen racionális energiapolitikai döntéseket hozunk meg az elöregedő erőművi kapacitásaink pótlására. A helyes döntés ugyanis elengedhetetlen a hazai ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
A német energiaforradalom bukása II.
2018. április 17. |
992
Az előző lapszámban megjelent cikk folytatásaként bemutatom, hogy a németországi atomellenességnek és erőltetett megújulós fejlesztéseknek milyen további hatásai vannak a villamosenergia-hálózatra, az ellátásbiztonságra, a villamosenergia-árakra, valamint az e-mobilitással kapcsolatos klímavédelmi előnyökre.
A német energiaforradalom bukása I.
2018. március 20. |
921
A paksi telephelyen építendő két új blokk politikai és szakmai ellenzői a megújuló energiaforrások létjogosultságának igazolására és ezáltal az atomenergia teljes kiválthatóságát állítva nagyon gyakran emlegetik követendő példaként Németországot, mint a nap- és szélenergia-felhasználás fellegvárát.
