Hárfás Zsolt
energetika mérnök, okleveles gépészmérnök
11 841 | |
Régóta kapcsolódik a hazai nukleáris iparhoz. 2009-ben részt vett az új paksi blokkokkal kapcsolatos országgyűlési elvi határozat előkészítésében, valamint a 2011-es Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is. Rendkívül fontosnak tartja a társadalom minél szélesebb körű tájékoztatását a hazai és a nemzetközi energetikai és atomenergetikai helyzettel kapcsolatban. Ezen tájékoztató munka keretében folyamatosan cikkeket/véleményeket ír különböző lapoknak és magazinoknak, valamint országos hírportálnak is. Továbbá eleget tesz szakértői munkára, interjúkra, előadásokra vonatkozó hazai és nemzetközi felkéréseknek is.
Pályafutása során számos díjban és elismerésben részesült, 2019 márciusban például megkapta a Paksi Atomerőmű által alapított Urántoll-díjat. Munkája során a tényeken és a szakmai szempontjain kívül semmi más nem befolyásolja. Éppen ezért nem meglepő hogy a mottója az, hogy a „tények, nagyon makacs dolgok”.
Hárfás Zsolt cikkei
| 63 cikk. Lapozó: |
A hatalmas spanyol és portugál áramszünet margójára
2025. június 10. |
516
4 4.5 (4)
Életünkben a villamos energia folyamatos rendelkezésre állását olyannyira természetesnek vesszük, mint a levegővételt. Az áram jelentősége akkor tudatosul bennünk leginkább, amikor bármiféle előjel nélkül leáll minden, ami árammal működik. Leáll a tömegközlekedés, az ipar; a közlekedési lámpák nem működnek, a benzinkutak sem, nem lehet bankkártyával fizetni, készpénzt kivenni a bankautomatából, nincs internet és telefonálni sem lehet. Az otthonokban nincs világítás, nem működik a hűtőszekrény, de még az ivóvíz sem áll rendelkezésre, mert nincs, ami a nyomást fenntartsa a rendszerben.
Német energiapolitikai kilátások
2025. május 11. |
483
2 5 (2)
Németországban a korábbi években a vezető döntéshozók nem értették meg azt, hogy a felelős energiapolitikai döntések alapvetően fizikai és szakmai kérdések, ezért nincs értelme az ideológiai vagy a rövid távú politikai érdekeken alapuló hangulatkeltésnek. A jövőben az atomellenes döntés fenntartásával és a további zöldítéssel a következmények még drámaibbak lesznek.
Globálisan növekvő villamosenergia-igények és az atomreneszánsz
2025. április 13. |
717
2 5 (1)
A nemzetközi szakmai szervezetek is egyetértenek abban, hogy globálisan a következő években és évtizedekben jelentősen növekedni fognak a villamosenergia-igények, amit a versenyképességi, ellátásbiztonsági és a klímavédelmi céloknak is megfelelve tudni kell majd kiszolgálni. A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb elemzése is ezt támasztja alá. Közben az Eurelectric adatai szerint 2725 TWh volt az Európai Unió villamosenergia-termelése 2024-ben, ami az előrejelzések szerint 2030-ig 3500 TWh-ra növekedhet. Európában a klímabarát módon előállított legnagyobb mennyiségű áramot változatlanul az atomerőművek biztosították tavaly.
Nagy VVER-1200 körkép
2025. március 10. |
905
2 5 (2)
Paks II. Atomerőmű építési területén a munkagödör körül elkészült a résfal, illetve befejeződtek a talajszilárdítási munkálatok és az első beton öntésére készülnek. A tervek szerint a telephelyen épülő 3+ generációs, VVER-1200 típusú atomerőművi egységek a 2030-as évek elején állhatnak a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába. Nézzük meg, hogy hol üzemelnek, illetve épülnek világszerte ilyen VVER típusú blokkok.
Ilyen volt a magyar villamosenergia-rendszer tavalyi éve
2025. február 10. |
1223
1 3 (1)
A MAVIR adatbázisából származó előzetes adatok szerint 2024-ben mintegy 44,9 TWh villamos energiát fogyasztott Magyarország, ez 2,8 százalékos növekedést mutat a 2023-as 43,7 TWh-s értékhez képest. Ezekben az adatokban azonban nem szerepelnek a háztartási méretű naperőművek, hiszen ezek termeléséről nem állnak rendelkezésre hitelesen mért adatok, miközben a beépített kapacitásuk tavaly decemberre elérte a 2650 MW értéket.
A kijózanító sötétszélcsend
2024. december 8. |
936
7 4.8 (5)
A hazai villamosenergia-rendszert a nyári csúcsfogyasztások és az importcsúcs után a hidegebb időjárás miatt növekvő fogyasztás is próbára tette. Október végén, november elején a „sötétszélcsend” következtében a nap- és szélerőművi kapacitások hiánya a német, a lengyel és az osztrák mellett a magyar villamosenergia-rendszert és -piacot is súlyosan érintette: korábban soha nem látott csillagászati árak alakultak ki az áramtőzsdén, ami azért súlyos probléma, mert Magyarország is masszívan importra szorul a környező országokból.
Az áramtermelés jövője
2024. november 11. |
734
1 4 (1)
Ma az látható, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomerőművek és döntően a nap- és szélerőművek szerepe egyre inkább felértékelődik, miközben egyre több ország jelenti be, hogy záros határidőn belül bezárja szénerőműveit. Nézzük meg, hogyan látja a jövőbeli globális energiamixet a mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!
A szükségszerű erőműfejlesztések áttekintése
2024. október 13. |
691
4 5 (3)
Az idei nyáron hazánkban is újabb és újabb melegrekordok dőltek meg. A forróság nemcsak az emberek közérzetére és a környezetre volt jelentős kihatással, hanem a hazai villamosenergia-rendszert is folyamatosan próbára tette. A kánikulában – különösen a klímaberendezések egyre bővülő alkalmazásával – növekvő áramfogyasztás, keresletnövekedés volt megfigyelhető, miközben a magyar áramtőzsdén is döbbenetes mértékű villamosenergia-árak és importszükségletek alakultak ki.
Atomerőművi nagyberendezések szállítása és beépítése
2024. szeptember 13. |
706
Egy új, a legmagasabb szintű biztonságot garantálni képes atomerőmű tervezése, az egyes berendezések gyártása és szállítása, az atomerőművi egységek megépítése és üzemeltetése minden szempontból komplex feladat. A Paks II. példáján nézzük meg, hogy egyes nagyberendezések milyen módon jutnak majd el Magyarországra és azokat milyen módon építik be.
Az atomenergetika „Szent Grálja”
2024. augusztus 4. |
889
2 5 (2)
Az oroszországi Szocsiban március 25-26-án rendezték meg a Roszatom támogatásával megszervezett Atomexpót, amely a globális atomszakma legnagyobb seregszemléje, amelyen rekordszámú, 75 ország közel 4500 résztvevője volt jelen. Ez egyértelműen jelzi az atomenergia globális szerepének és súlyának a növekedését, hiszen egyre több ország ismeri fel, hogy az atomenergia a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A rendezvényen jelen sorok írója is részt vett, és azt követően alkalma nyílt meglátogatni a Belojarszki Atomerőmű BN-800 típusú egységét, ami a maga nemében világszenzáció, igazi mérnöki remekmű.
Már dolgoznak a reaktorkovácsok
2024. június 10. |
1142
5 5 (4)
A Paks II. projekt újabb történelmi pillanataként a Roszatom Szentpétervár melletti, kolpinói üzemében megkezdődött az 5. blokk VVER-1200 típusú reaktortartályának gyártása.
Európa áramtermelése számokban
2024. május 13. |
1079
2 5 (2)
Az EMBER londoni székhelyű elemző intézet jelentése szerint 2023-ban az Európai Unióban a villamosenergia-termelés 2697 TWh volt, ami a globális termelés 9 százalékának felelt meg. A legtöbb klímabarát villamos energiát – az ellátásbiztonság, az árstabilitás és az olcsóbb áram rendelkezésre állásának egyidejű biztosításával – változatlanul az atomerőművek biztosították Európában, miközben újabb és újabb csúcsokat megdöntve a megújulók is egyre nagyobb szerephez jutottak.
Zöldülő áramtermelés növekvő kihívásokkal
2024. április 12. |
810
1 5 (1)
A MAVIR adatai szerint tavaly 43,7 TWh villamos energiát fogyasztottunk, amelyben nem szerepelnek a háztartási méretű naperőművek, hiszen ezekkel kapcsolatban nincsenek hitelesen mért adatok, miközben e kisméretű termelők beépített kapacitása tavaly év végére elérte a 2318 MW értéket. Kimagasló eredmény, hogy a tavalyi évben a bruttó villamosenergia-felhasználás 36,4 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosította, 10 százalékát pedig a hazai naperőművek adták. A hazai villamosenergia-rendszer számos kihívással szembesül, amelyek a jövőben súlyosbodhatnak, mindeközben pedig idén már új rendszerterhelési csúcs is született.
Válasz a globális energiaigény növekedésére
2024. február 6. |
1194
4 4 (4)
Az atomenergetika szempontjából igazi áttörésként értékelhető, hogy a tavaly decemberben Dubajban tartott nemzetközi klímacsúcson az Egyesült Államok és Franciaország vezetésével létrejött egy nemzetközi atomkoalíció. Csaknem két tucat állam tett hitet amellett, hogy csupán a megújulókkal, az atomenergia nélkül, nem lehet a klímacélokat elérni, ezért 2050-ig meg kell háromszorozni a globális nukleáris energiatermelő kapacitásokat. Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott több, mint száz atomenergetikai cég, követve a Nukleáris Világszövetség (WNA) felhívását. Mindezek mellett számos ország ígéretet tett arra, hogy megtöbbszörözi a megújuló energiaforrások termelését a fosszilis alapú áramtermelés visszaszorítása érdekében.
Hogyan készül a Paksi Atomerőmű üzemanyaga?
2023. november 6. |
1879
4 1 4.75 (4)
Moszkvától jó másfél óra autóútra, Elektrosztál városában van a világ legnagyobb nukleárisüzemanyag-gyára, ahol a Paksi Atomerőmű fűtőelemeit gyártják. Ottjártunkkor az idén, illetve a 2024-ben esedékes paksi szállítmány urántablettáit égették éppen ki.
Fókuszban a finn Olkiluoto 3 atomatomerőművi egység
2023. augusztus 3. |
797
Jelenleg a világ egészét tekintve egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, hiszen az ellátásbiztonsági, versenyképességi, árstabilitási, valamint a klímavédelmi célok elérése érdekében egyre több ország kíván új atomerőművet építeni, vagy a meglévő egységek üzemidejét meghosszabbítani. Jó példa erre Finnország, ahol 2023. április 16-án a hajnali órákban a finn Olkiluoto 3 francia EPR-1600 típusú egység megkezdte a kereskedelmi üzemét. Cikkünkben ismertetjük a finn atomerőmű-építés szükségességét, a beruházás körülményeit, valamint a projekttel kapcsolatos kihívásokat is.
Leállt az utolsó német atomerőmű
2023. június 6. |
1144
2 5 (1)
Németország energia- és klímapolitikai nagykönyvébe egészen biztos, hogy nagy betűkkel íródik be 2023. április 15-e, hiszen ezen a napon a 2011-es, nem szakmai, hanem ideológiai döntés végrehajtásaként leállították az ország utolsó három működő atomerőművi egységét. Nézzük meg, hogy mi vezetett el idáig!
A történelmi termelési csúcsok árnyékában
2023. május 4. |
1497
2 5 (2)
Az európai és hazai energetikai kihívások közepette elemi nemzeti érdek, hogy a jövőbeli import-szükséglet minimalizálása érdekében olyan energiamix álljon rendelkezésre hazánkban, amelynek révén télen-nyáron, éjjel-nappal olcsón rendelkezésre álló, klímabarát villamos energiát lehessen biztosítani a lakosságnak és az iparnak is. Ennek érdekében létszükség a hazai nukleáris kapacitás hosszú távú növelése mellett a naperőművek jelentős fejlesztése is. A magyarországi klímabarát áramtermelési módok bizonyos időszakokban rekordokat döntenek, miközben a hazai villamosenergia-rendszer történelmi mértékű exporttal és importtal is szembesül és a jövőben a kihívások súlyosbodni fognak.
Tények és kihívások
2023. március 13. |
734
A tavaly kirobbant orosz-ukrán háború tovább súlyosbította a 2021-ben kezdődött európai energiaválságot. Ennek következményeként a drámai energiaárak mellett áram- és gázhiánnyal is szembesült Európa. Egyes európai országok, iparágak és a háztartási fogyasztók is energiamegtakarítási intézkedéseket voltak kénytelenek foganatosítani az energiaszámlák csökkentése érdekében. Emiatt a MAVIR előzetes adatai szerint 2022-ben mintegy 2,5 százalékkal volt alacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás, mint 2021-ben. Ebben nem szerepelnek a háztartási méretű naperőművek, hiszen ezekkel kapcsolatban nincsenek hitelesen mért adatok. Mindeközben a hazai rendszer már most is számos kihívással szembesül, amelyek a jövőben súlyosbodni fognak. Nézzük meg, miről van szó!
Az áramtermelés jövőbeli kihívásai és trendjei
2023. február 3. |
1066
9 4.67 (6)
Az Európát sújtó energiaválság miatt egyre inkább felértékelődik az atomenergia szerepe, hiszen az áramtermelési módok közül kizárólag az atomerőművekkel lehet egyszerre valós ellátásbiztonságot garantálni úgy, hogy közben klímabarát és olcsóbb villamos energiát is biztosítani lehet a lakosságnak és az iparnak. Nézzük meg, hogyan látja ezt a kérdést egy mértékadó nemzetközi szakmai szervezet!
| 63 cikk. Lapozó: |
