Húsz év atomenergiával
2022/9. lapszám | Hárfás Zsolt | 985 |
Mindennapi életünk során olyan stratégiai döntéseket hozunk, amelyek hosszú távon meghatározzák nemcsak a saját jövőnket, hanem a tágabb szakmai közösségünk jövőjét is. Így volt ez akkor is, amikor húsz esztendővel ezelőtt megalapították az épületvillamosági szakma kiadványát, a Villanyszerelők Lapját. Az atomenergia, amely idehaza a konnektorban lévő, itthon termelt áram közel felét adja, az elmúlt húsz évben jelentős fejlődésen ment keresztül és stabil jövőképpel rendelkezik, hiszen megkerülhetetlen a szerepe a megbízható, biztonságos és klímasemleges áramtermelésben.
Egy kis visszatekintés
Az atomenergia a 2000-es évek elején az 1986-ban történt csernobili atomerőmű-katasztrófát követő megtorpanás után ismét növekvő pályára állt, alapvetően két fontos körülmény miatt. Egyrészt a piac szembesült a magas olaj- és gázárakkal, amelyekhez geopolitikai természetű ellátásbiztonsági problémák is társultak. Másrészt előtérbe kerültek a globális klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak, és az is egyértelmű volt, hogy kizárólag a megújuló energiaforrások közép- és hosszú távon nem nyújtanak megoldást az ipari léptékű energiatárolás megoldatlansága miatt.
Ezért világszerte ismét előtérbe került az atomenergia alkalmazása, különösen azért, mert időközben a nukleáris technológia jelentős fejlődésen ment keresztül. A 3. generációs blokktípusok műszaki-biztonsági mutatói nagy ugrást jelentettek a korábbi típusokhoz képest. A világtendencia változása hatott az Európai Unióra is. Az új uniós politika a nukleáris energia alkalmazását a tagállamok saját hatáskörébe utalta és támogatást ígért a nukleáris biztonság fokozását célzó közösségi erőfeszítésekhez. Hosszú szünetet követően az Európai Unióban újból elindult az atomerőművek építése, például Finnország, Franciaország és több tagállam is új blokkokat kívánt építeni. A világ többi részén is ambiciózus atomerőmű-fejlesztési programokat jelentettek be, amelyekben az új egységek mellett a meglévő atomerőművek üzemidő-hosszabbítása is opció lett. Már ebben az időszakban fontos irányként fogalmazták meg a 4. generációs blokkok fejlesztését és a nukleáris üzemanyagciklus zárását. Összefoglalva megállapítható, hogy a XXI. század első évtizedében a nukleáris energetika globális megítélése kedvezően változott, és az energiapolitikai légkör kedvezett az új atomerőművek létesítésének és a nukleáris fejlesztéseknek.
A cikk még 14 301 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
ÁramellátásAtomerőműEnergetikaPaksi Atomerőmű
