A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017. október 12-én az 5047/2017. számú határozattal a villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélyt adott a Paks II. Atomerőmű Zrt.-nek. Ebben megállapította, hogy a cég jogosult a 2x1262 (2524) MW névleges teljesítőképességű atomerőmű létesítésére.
A Paks II. Atomerőmű építtetői 2020. június 30-án benyújtották az Országos Atomenergia Hivatal számára az eddigi legfontosabb engedélykérelmet, amely a létesítési engedély megszerzését célozza. Előzőleg az Európai Bizottság jóváhagyásával a kormány módosította azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az OAH létesítési engedélyének kézhezvétele előtt – külön engedély birtokában – megkezdődhessenek a földmunkák a Paks II. Atomerőmű építési területén.
2020 októberében a Zrt. létesítési engedély iránti kérelmet nyújtott be a MEKH-hez. A hivatal a hatályos jogszabályok alapján megvizsgálta az erőmű létesítése iránti kérelmében foglaltakat, és megállapította, hogy a cég jogosult a 2x1262 (2524) MW névleges teljesítőképességű atomerőmű létesítésére.
A Paks II. projekt nemcsak a globális trendekkel van teljes összhangban, hanem szorosan illeszkedik az Európai Unió jövőképéhez, és teljes mértékben megfelel az uniós jognak. Mindez a két új atomerőművi blokk megépítésének magyarországi ellenzőit nem nyugtatta meg, sőt! Évek óta ugyanazokat az üres szólamokat ismételgetik, miközben egyre több ország ismeri fel, hogy sürgető az új atomerőművek építése, illetve a meglévők rendszerben tartása. Ezek nélkül csupán hiú ábránd marad a globális klímacélok elérése.
Különösen markánssá vált az USA-ban és Nyugat-Európában kibontakozó trendforduló. Tőlünk nyugatra kezdik belátni, hogy az atomenergia teljes életciklusra vetített szén-dioxid-kibocsátása rendkívül alacsony, és a rendelkezésre állást tekintve megbízhatatlan szél- és napenergia önmagában nem alkalmas a stabil energiaellátásra. Ráadásul a 20-25 évre tervezett szélturbinák és napelemek leszerelése a keletkező veszélyes hulladék miatt súlyos környezeti problémát okoz, már most is.
Elég belehallgatni a hírekbe. Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és India mellett térségünk országai közül Franciaország, Csehország, Bulgária is új atomerőművet tervez csakúgy, mint a lengyelek, ahol évente ezrek halálát okozzák közvetve a füstöt eregető szénerőművek.
Az amerikai, AP-1000 típusú Vogtle 3. blokkjában helyére emelték a passzív biztonságvédelmi rendszer egyik legfontosabb elemét, a 326 tonnás víztartályt. Kép: Georgia Power
Jók az atomenergia globális kilátásai
A nemzetközi releváns szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújulókra egyaránt szükség van, ezért az atomerőművek beépített kapacitása a jövőben jelentősen növekedni fog. Jelenleg is 54 új blokkot építenek, amelyek közül a következő 5 évben, 2020-2025 között 47 egység kezdheti meg az üzemelést. Eközben a bejelentett és a tervezés különböző szakaszaiban lévő új atomerőművi egységek száma közel 440. Ebből csak Kína mintegy 200 új blokkal kíván részesülni.
Az atomenergia hazai ellenzői ehhez képest még mindig ott tartanak, hogy a két új paksi blokkra egyáltalán nincs szükség. Pedig Paks II. helyett a megújulók rendszerbe állítása végső soron a gáz- és szénalapú termelőkapacitások növelését segítené elő hazánkban. Az alapterhelést biztosító atomerőművek nélkül ugyanis kizárólag fosszilis forrásból, szén- vagy gázalapú villamosenergia-termeléssel vagy importtal lehetne a hazai ellátást megoldani. Áramra ugyanis a nap 24 órájában szükség van, éjszaka és felhős időben, de még akkor is, amikor nem, vagy alig fúj a szél, ami Magyarországra – az ország adottságai miatt – különösen jellemző.
Nézzük meg a számokat!
A két új paksi blokk 2400 megawatt kapacitása révén, éves szinten mintegy 19 terawattóra villamos energiát termel majd. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPPC adatai szerint a klímabarát atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték kibocsátása 12 g/kWh, szemben a gázerőművek 490 g/kWh-s értékével, azaz csaknem 40-szeres a különbség!
Klímavédelmi szempontból mindez azt jelenti, hogy a Paks II. Atomerőmű a gázerőművekhez képest kilowattóránként 478 g CO2-t takarít meg. Azaz, ha a két új paksi blokk helyett gázerőművek épülnének, akkor éves szinten csaknem 9 millió tonnával több szén-dioxid kerülne a légkörbe. Ha ugyanis a 19 TWh villamos energiát gázerőművekben kellene megtermelni, ehhez 3-3,5 milliárd köbméter többlet-földgázra lenne szükségünk, ami súlyosbítaná Magyarország importfüggőségét. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nap- és szélerőművek átlagos élettartama 20-25 év, szemben például a Paks II. Atomerőmű garantált 60 éves üzemidejével!
Címkép: Az új paksi blokkok előzetes, madártávlati látványterve a jelenlegi atomerőmű mellett. Kép forrása: Paks II. Atomerőmű Zrt.
De maradjunk még mindig a számoknál! Az energiatartalomra vetített egységköltség nukleáris üzemanyag esetében ma sokkal kisebb, mint a fosszilis üzemanyagoknál. A nukleáris fűtőanyag költsége – beleértve az uránkitermelést, a -dúsítást és a fűtőanyaggyártást – a villamosenergia-termelés teljes költségének csak 15-20 százalékát teszi ki, nincs kitéve az olaj- és gázárak hektikus ingadozásának. Ezzel szemben a gáztüzelésnél az üzemanyag-komponens aránya az egységköltség 70-75 százalékát is kiteheti.
Nézzünk még egy példát! Ha kétszeresére nőne a kitermelt urán ára, akkor ez az atomerőműben előállított villamos energia árát csak 5-10 százalékkal emelné meg. Ha viszont kétszeresére nőne a földgáz ára, akkor ez a földgáztüzelésű erőművekben termelt villamos energiát mintegy 70 százalékkal drágítaná! Ez is azt mutatja, hogy az atomerőművek árstabilitás szempontjából is sokkal jobbak, mint a gázerőművek.
Naperőművek tömeges belépése
Az időjárásfüggő naperőműveknél nem a beépített kapacitások a mérvadóak, hanem az, hogy éves szinten mennyi villamos energiát tudnak megtermelni. A naperőművek elterjedésével kapcsolatban már most látszanak olyan rendszerszintű kérdések, amelyekre a globális klímavédelmi célkitűzésekre és a villamosenergia-árak alacsony szinteken való tartására való tekintettel időben kell a megfelelő szabályozási metódust megtalálni. Arról van szó, hogy a naperőművekben termelt villamos energia kötelező átvétele és bizonyos időszakokban az alacsonyabb rendszerterhelések miatt a Paksi Atomerőmű termelését néhány alkalommal kismértékben már csökkenteni kellett. Ez pedig rendszerszinten vizsgálva számos kérdést felvet.
Kezdjük a villamosenergia-árakkal! 2019-ben a Paksi Atomerőmű közel 186 milliárd forintos árbevételéhez mintegy 17 milliárdos nyereség párosult. Az atomerőmű villamosenergia-termelése 16,3 milliárd kWh-ra volt. Ez azt jelenti, hogy az 1 kWh-ra jutó egységköltség közel 11,4 Ft/kWh-ra adódott, tehát ennyiért termelt az atomerőmű. Ebben már benne van a Paksi Atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett 24,4 milliárd (1,5 Ft/kWh) forint is. Az alapban gyűlő pénz az atomerőmű majdani leszerelésének költségeit is hivatott fedezni. A naperőművek aktuális kötelező átvételi árai csúcsidőszakban 28,6–32–35,29 Ft/kWh. Az átlagár 32 Ft/kWh.
Abban az esetben, ha a naperőművek (csúcs)termelése miatt a Paksi Atomerőművet kismértékben visszaterhelik, akkor minden meg nem termelt 1 kWh villamos energia vonatkozásában, bárhogy nézzük – a naperőművek miatt – rendszerszinten közel 20 Ft/kWh veszteség keletkezik. Hiszen egy sokkal olcsóbb áramtermelőt szabályozunk vissza azért, hogy a támogatott naperőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. A mai magyar támogatott naperőművek évente mintegy 1 TWh villamos energiát termelnek. Erre a mennyiségre vonatkoztatva a veszteség évente bő 20 milliárd forint…
Az atomerőművek teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-egyenérték kibocsátása 12 g/kWh, a naperőműveké 48 g/kWh. Ebből az következik, hogy ha klímavédelmi szempontból közelítjük meg a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy amennyiben az atomerőművet a négyszeres kibocsátással üzemelő naperőművek miatt terheljük vissza, akkor 1 kWh-hoz további 36 gramm többlet szén-dioxid-kibocsátás adódik hozzá. 1 TWh-ra vonatkoztatva pedig ez a szám 36 000 tonna. Minden évben. Ez pedig szintén nagyon elgondolkodtató.
A dupla elv a helyénvaló
Mindezek miatt klímavédelmi és gazdaságossági szempontból az lenne a célszerű, ha a dupla elv érvényesülne. Azaz a villamosenergia-rendszer a legkisebb kibocsátás és költség elvén üzemelne. Ennek érdekében azt kellene elérni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát termelő Paksi Atomerőmű folyamatosan, 100 százalékos teljesítményszinten üzemeljen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is, a legtöbb áramot termeljék. Ennek a dupla elvnek vonatkoznia kell majd a Paks II. Atomerőműre is.
Azonban, ha bármilyen okból rendszerszinten leszabályozásra van szükség, akkor a klímavédelmi okok miatt elsősorban a szén- és gázerőművek teljesítményét kell csökkenteni. Ha pedig műszaki és egyéb okok miatt a fosszilis erőművek termelése tovább nem csökkenhető, akkor a fenti célok elérése érdekében, adminisztratív módon, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a rendszer stabilitása érdekében a naperőművek termelése is csökkenthető legyen.
