dr. Jámbor Attila
ügyvéd, egyetemi oktató
2263 | |
dr. Jámbor Attila cikkei
Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban III.
2017. május 10. |
1499
Az építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedések részeként a különböző építési munkák kikerültek az építési engedély hatálya alól. A jogalkotó első lépésként a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek esetében egy új ügyintézési rendet vezetett be 2016. január 1. napjától: ezt nevezik egyszerű bejelentésnek. Az egyszerű bejelentés szabályai már több alkalommal, legutóbb 2017. április 27-ei hatállyal módosultak.
Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban 2.
2017. április 11. |
1898
Társszerző: Kiss Andor Baksa Lajos
A cikksorozat első részében bemutattuk, hogy milyen szemléletváltásra került sor a kivitelezési dokumentáció készítése és az építési tevékenység megkezdése tekintetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre milyen főbb szempontok alapján csökkent le. A 2017. január 1. napjától hatályos jogszabályok a kivitelezési szerződések tartalmában, az elektronikus építési napló vezetésében és az építési folyamat résztvevőinek feladataiban is lényeges változásokat eredményeztek.
Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban I.
2017. március 16. |
2893
Társszerző: Kiss Andor
Az Étv. 2016. május 12-ig hatályos szabályozása szerint építési tevékenységet végezni – ha az Étv. vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.
Hatékony megoldás a követelések érvényesítésére
2016. március 9. |
2707
Előző lapszámunkban bemutattuk a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felépítését, működését, ismertettük, hogy milyen esetekben járhat el, valamint megtudhattuk, hogy mit tartalmaz a szakértői vélemény. Tájékoztatónk folytatásában bemutatjuk a TSzSz által biztosított további lehetőségeket.
Hogyan érvényesítsük jogos követelésünket?
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
2016. február 15. |
2397
Minden olyan vállalkozónak tudnia kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szervről (TSzSz), aki szeretné gyorsan és a lehető legkevesebb költséggel lezárni a megrendelővel, fővállalkozóval kialakult vitát. Mivel szerintem csak ilyen vállalkozó létezik, ezért mindenkinek javaslom, hogy az alábbi tájékoztatót olvassa el, és ismerkedjen meg a TSzSz által biztosított lehetőségekkel.
Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság III.
2014. október 14. |
16 156
1
A 2014. március 15-étől hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) és egyéb jogszabályok miatt fontossá vált, hogy a szereléssel, karbantartással foglalkozó cégek áttekintsék, hogy a jótállási, szavatossági kötelezettségeik a hatályos előírások alapján hogyan alakulnak.
Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság II.
2014. augusztus 6. |
4638
1 5 (1)
A cikksorozat elsõ részében a 2014. március 15-étõl hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény) és a kapcsolódó jogszabályok alapján jártam körül a szerelési, karbantartási munkákat végzõ cégek esetében a szerzõdéskötési, tájé- koztatási kötelezettségeket. Jelen cikkben a hibás teljesítéshez kapcsolódó felelõsségi szabályokat mutatom be.
Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság I.
2014. június 10. |
5576
1 5 (1)
A 2014. március 15-étől hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) jelentős változásokat vezetett be a hibás teljesítéssel kapcsolatos előírásokban. Az alábbi cikkben azt próbálom meg összefoglalni, hogy egy döntően szerelési, karbantartási munkákat vállaló cég esetében milyen szerződéskötési, tájékoztatási kötelezettségeket kell teljesíteni. A VL következő számban (2014/7-8.) megjelenő cikkemben pedig a szerződésekhez kapcsolódó felelősségi szabályok változásait járom körül.
Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban II.
2014. május 15. |
4892
A 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől – jogszabályi feltételek mellett – az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. A VL áprilisi számában megjelent első részben a vezető tisztségviselők tevékenységére vonatkozó fontosabb előírások mellett bemutattuk azt, hogy az előtársasági időszak tartozásait milyen esetekben kell a vezető tisztségviselőnek teljesítenie. A témát tárgyaló cikksorozat második részében a vezető tisztségviselőnek a saját cégével, illetve harmadik személyekkel szembeni felelősségét járjuk körül.
Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban
2014. április 18. |
8857
Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.
Az új Ptk. hatása a vállalkozói szerződésekre
2014. március 14. |
4550
Az építésügyi jogszabályok folyamatos változása már szinte fel sem tűnik senkinek, már-már természetes, hogy a Kivitelezési kódex vagy éppen az Építési törvény módosításáról kapunk tájékoztatást. Az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. viszont apróbb változások mellett évtizedek óta szabályozza a szerződéses viszonyokat, ezzel legalább a felek közötti megállapodás jogi hátterében valamiféle állandóságot biztosítva. 2014. március 15-étől ez a jogszabály a múlté lesz, hiszen hatályba lép az új Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kihatással lesz a vállalkozók, alvállalkozók mindennapjaira is. A fontosabb változásokat próbáljuk meg az alábbi cikkben összefoglalni.
