Villanyszerelők Lapja

Dr. Jámbor Attila

ügyvéd, egyetemi oktató

 48 | |

Dr. Jámbor Attila cikkei

Jámbor Attila

Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban III.

2017. május 10. |  682

Az építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedések részeként a különböző építési munkák kikerültek az építési engedély hatálya alól. A jogalkotó első lépésként a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek esetében egy új ügyintézési rendet vezetett be 2016. január 1. napjától: ezt nevezik egyszerű bejelentésnek. Az egyszerű bejelentés szabályai már több alkalommal, legutóbb 2017. április 27-ei hatállyal módosultak.

Jámbor Attila

Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban 2.

2017. április 11. |  891
Társszerző: Kiss Andor Baksa Lajos

A cikksorozat első részében bemutattuk, hogy milyen szemléletváltásra került sor a kivitelezési dokumentáció készítése és az építési tevékenység megkezdése tekintetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre milyen főbb szempontok alapján csökkent le. A 2017. január 1. napjától hatályos jogszabályok a kivitelezési szerződések tartalmában, az elektronikus építési napló vezetésében és az építési folyamat résztvevőinek feladataiban is lényeges változásokat eredményeztek.

Jámbor Attila

Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban I.

2017. március 16. |  1863
Társszerző: Kiss Andor

Az Étv. 2016. május 12-ig hatályos szabályozása szerint építési tevékenységet végezni – ha az Étv. vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

Jámbor Attila

Hatékony megoldás a követelések érvényesítésére

2016. március 9. |  1589

Előző lapszámunkban bemutattuk a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felépítését, működését, ismertettük, hogy milyen esetekben járhat el, valamint megtudhattuk, hogy mit tartalmaz a szakértői vélemény. Tájékoztatónk folytatásában bemutatjuk a TSzSz által biztosított további lehetőségeket.

Jámbor Attila

Hogyan érvényesítsük jogos követelésünket?

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

2016. február 15. |  1399

Minden olyan vállalkozónak tudnia kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szervről (TSzSz), aki szeretné gyorsan és a lehető legkevesebb költséggel lezárni a megrendelővel, fővállalkozóval kialakult vitát. Mivel szerintem csak ilyen vállalkozó létezik, ezért mindenkinek javaslom, hogy az alábbi tájékoztatót olvassa el, és ismerkedjen meg a TSzSz által biztosított lehetőségekkel.

Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság III.

2014. október 14. |  7597
1

A 2014. március 15-étől hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) és egyéb jogszabályok miatt fontossá vált, hogy a szereléssel, karbantartással foglalkozó cégek áttekintsék, hogy a jótállási, szavatossági kötelezettségeik a hatályos előírások alapján hogyan alakulnak.

Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság II.

2014. augusztus 6. |  2947

A cikksorozat elsõ részében a 2014. március 15-étõl hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény) és a kapcsolódó jogszabályok alapján jártam körül a szerelési, karbantartási munkákat végzõ cégek esetében a szerzõdéskötési, tájé- koztatási kötelezettségeket. Jelen cikkben a hibás teljesítéshez kapcsolódó felelõsségi szabályokat mutatom be.

Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság I.

2014. június 10. |  3531

A 2014. március 15-étől hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) jelentős változásokat vezetett be a hibás teljesítéssel kapcsolatos előírásokban. Az alábbi cikkben azt próbálom meg összefoglalni, hogy egy döntően szerelési, karbantartási munkákat vállaló cég esetében milyen szerződéskötési, tájékoztatási kötelezettségeket kell teljesíteni. A VL következő számban (2014/7-8.) megjelenő cikkemben pedig a szerződésekhez kapcsolódó felelősségi szabályok változásait járom körül.

Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban II.

2014. május 15. |  3148

A 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől – jogszabályi feltételek mellett – az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. A VL áprilisi számában megjelent első részben a vezető tisztségviselők tevékenységére vonatkozó fontosabb előírások mellett bemutattuk azt, hogy az előtársasági időszak tartozásait milyen esetekben kell a vezető tisztségviselőnek teljesítenie. A témát tárgyaló cikksorozat második részében a vezető tisztségviselőnek a saját cégével, illetve harmadik személyekkel szembeni felelősségét járjuk körül.

Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban I.

2014. április 18. |  6259

Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.

Az új Ptk. hatása a vállalkozói szerződésekre

2014. március 14. |  3136

Az építésügyi jogszabályok folyamatos változása már szinte fel sem tűnik senkinek, már-már természetes, hogy a Kivitelezési kódex vagy éppen az Építési törvény módosításáról kapunk tájékoztatást. Az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. viszont apróbb változások mellett évtizedek óta szabályozza a szerződéses viszonyokat, ezzel legalább a felek közötti megállapodás jogi hátterében valamiféle állandóságot biztosítva. 2014. március 15-étől ez a jogszabály a múlté lesz, hiszen hatályba lép az új Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kihatással lesz a vállalkozók, alvállalkozók mindennapjaira is. A fontosabb változásokat próbáljuk meg az alábbi cikkben összefoglalni.