Az új Ptk. hatása a vállalkozói szerződésekre
2014/3. lapszám | Dr. Jámbor Attila | 4656 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az építésügyi jogszabályok folyamatos változása már szinte fel sem tűnik senkinek, már-már természetes, hogy a Kivitelezési kódex vagy éppen az Építési törvény módosításáról kapunk tájékoztatást. Az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. viszont apróbb változások mellett évtizedek óta szabályozza a szerződéses viszonyokat, ezzel legalább a felek közötti megállapodás jogi hátterében valamiféle állandóságot biztosítva. 2014. március 15-étől ez a jogszabály a múlté lesz, hiszen hatályba lép az új Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kihatással lesz a vállalkozók, alvállalkozók mindennapjaira is. A fontosabb változásokat próbáljuk meg az alábbi cikkben összefoglalni.
Mi dönti el a jogvitát?
Nem kizárólag a felek szerződésén múlik annak eldöntése, hogy egy adott feladatot kinek kell elvégeznie, vagy éppen a hibás teljesítés kinek a felelőssége. Azt szoktam elmondani, ha ez a kérdés szóba kerül, hogy a valós feladatok és felelősségek közül magából a szerződésből nagyságrendileg a fennálló feladatok és felelősség ötven-hatvan százaléka derül ki. A pontos arány természetesen a szerződés tartalmán is múlik, hiszen minél részletesebb a megállapodás, annál több kérdést fed le. Az viszont biztos, hogy nem létezik olyan szerződés, amely a felekre vonatkozó minden rendelkezést tartalmazna, hiszen a szerződés mellett a jogszabályok is előírnak a szerződéses partnerek számára egyéb jogokat és kötelezettségeket. Az építőipar területére egyre inkább az a jellemző, hogy a jogalkotó kötelező jogszabályi előírásokkal próbálja meg szabályozni a szerződéses viszonyokat. Ha valami kötelező, akkor attól a szerződés sem térhet el, így ha valamit például az 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) valamelyik fél feladatkörébe helyez, azt a szerződésben sem lehet másra telepíteni. A felek közötti jogviszonyban működhet a feladat átadása – hacsak önmagában már a feladat átadását is ki nem zárja a jogszabály –, de a feladat elmulasztásából fakadó hatósági büntetést a jogszabály szerinti felelős fogja kapni. Ha tehát a felek között vita alakul ki arról, hogy kinek mi a feladata, azt a szerződés mellett – vagy helyett – a jogszabályok fogják eldönteni.
Mi változik az új Ptk. bevezetésével?
Mire a kedves olvasó kezébe veszi a lapot, már nem is lesz pontos a jogokat és kötelezettségeket rögzítő fenti lista, hiszen 2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. A Ptk-ra vonatkozó hivatkozások ezért az alábbiak szerint alakulnak március 15. után:
3. a Ptk. kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:252. §);
4. a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:238. §-250. §);
5. a Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályai, amelyeket valamennyi szerződésre, így a kivitelezési szerződésre is alkalmazni kell (új Ptk., A kötelmek közös szabályai, Első és Második rész 6:1. §-57. § és 6:58. §-214. §);
6. a polgári jog alapelvei (új Ptk. 1:1. §-6. §). Látható, hogy az új Ptk-ban a § előtt még egy szám található. Ez a szám azt a könyvszámot jelöli, amelyben az adott szakasz megjelenik, ezzel is könnyebbé téve a tájékozódást. Az új Ptk. már nem részekre, hanem ún. könyvekre tagolódik, és a hatodik könyv tartalmazza a szerző- désekre vonatkozó közös szabályokat (Első rész és Második rész), valamint az egyes szerződésekre alkalmazandó speciális előírásokat (Harmadik rész). A konkrét változások körét nagyon nehéz – de inkább lehetetlen – egy szaklap jogi tartalmú cikkében összefoglalni, még akkor is, ha csak egy adott szerződéstípusra koncentrálunk, hiszen például az alvállalkozási szerződésre is alkalmazni kell a szerződések közös szabályait is. Jelen cikk keretében arra teszek kísérletet, hogy kizárólag a kivitelezők vállalkozási szerződéséhez kapcsolódó változásokat mutassam be, de azoknál is főként csak a módosítás tényére tudom felhívni a figyelmet.
A jogszabály és a szerződés viszonya
A jogszabályok között meg kell különböztetni a kötelező (kógens) és a megengedő (disz-pozitív) jogszabályokat. A jogszabályok körülbelül 99,5%-a kógens, vagyis a fél nem döntheti el, hogy akarja-e alkalmazni vagy sem. A maradék 0,5%-ot azon jogszabályok jelentik, amelyektől eltérhet a jogalkalmazó. A szerződések esetében ez az arány egyébként félrevezető lehet, hiszen éppen a szerződéses szabályokat tisztázó Polgári Törvénykönyv, és ennek is kizárólag a szerződésekre vonatkozó része az, amelytől a felek eltérhetnek (néhány kisebb kivételtől eltekintve). Például az alvállalkozói szerződések kapcsán a vállalkozó kivitelezőre és megrendelőre vonatkozó szerződéses előírások Ptk-s szabályai durván a feladat és felelősség 20%-át lefedik. Slamposan fogalmazva a Ptk. egy háttéranyag, amelyet csak akkor kell elővenni, ha más jogszabályok és a felek szerződése valamire nem tért ki.
A kivitelező (vagy a kivitelezők) és a megrendelő közötti jogvita esetében a jogszabály és a szerződés viszonya az alábbiak szerint alakul: A kivitelező (vállalkozó, alvállalkozó) jogait és kötelezettségeit az alábbiak rögzítik:
- Kógens jogszabályok: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex); 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény); Eljárási kódex (312/2012. [XI. 8.] Korm. rendelet), 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Szakmagyakorlási kódex); 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet (Építési termék rendelet); OTÉK
- a felek megállapodása (vagyis maga az építési szerződés);
- a Ptk. építési szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 402-405. §);
- a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 389-401. §);
- a Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályai, amelyeket valamennyi szerződésre, így az építési szerződésre is alkalmazni kell (Ptk. 198-364. §);
- a polgári jog alapelvei (Ptk. 1-7. §).
A kógens jogszabályok (1. pont) felsorolása természetesen nem teljes, számtalan más kötelező jogszabály létezik, amely a kivitelező számára kötelezettséget állapít meg, de a megjelölt jogszabályokban megtalálható a feladatok körülbelül 90-95%-a.
Kivitelezési szerződés elnevezést keressünk a szerelési szerződés helyett
A Ptk-ban a szerelési szerződésre és az építési szerződésre külön rendelkezések vonatkoztak. A vállalkozó a szerelési szerződés alapján technológiai szerelési munka elvégzésére, míg az építési szerződés alapján építési-szerelési munka elvégzésére vállalt kötelezettséget.
Mindkét szerződéstípus a vállalkozási szerződések csoportjába tartozik. Lényegében az építési szerződés szabályai érvényesülnek a szerelési munkáknál is, azzal a különbséggel, hogy a próbaüzem előírásait csak a szerelési szerződésnél kell alkalmazni. A próbaüzem szabályait a Ptk. 407/A. §-a rögzíti, amely egyebek mellett kimondja, hogy a próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.
Az új Ptk-ban a próbaüzem már nincs megemlítve, a feleknek a szerződésben kell szabályozniuk ezt a kérdést. Amennyiben a vállalkozó, alvállalkozó szerelési munkát végez (például fűtési rendszer kialakítása, beüzemelése), akkor fontos a szerződésben a próbaüzem feltételeit tisztázni, mert az új Ptk. mögöttes joganyagként ezt a területet már nem szabályozza. A Ptk. még tartalmazta, hogy a megrendelő mikor tagadhatja meg az átvételt, de az új Ptk-ból így már ez is kimaradt. Csak a vállalkozási szerződések kapcsán (vagyis valamennyi vállalkozási szerződésre) találhatunk az új Ptk-ban előírást arra, hogy mikor nem tagadható meg az átvétel.
A próbaüzem helyett valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás található az új Ptk-ban. Az új Ptk. szerint az átadás-átvétel időtartama harminc nap. A Kivitelezési kódex ennél részletesebben szabályozza egyébként a műszaki átadás-átvételi eljárás előírásait, de kötelező határidőt nem rögzít, hiszen az adott beruházás volumene dönti el, hogy mennyi időn belül folytatható le a műszaki átadás- átvételi eljárás. Fontos tudni, hogy az új Ptk. szabályaitól is el lehet térni, és a műszaki átadás-átvétel kapcsán ez kifejezetten ajánlott, mivel ellentétes szerződési előírás hiányában az egyik fél ragaszkodhat a 30 napos átadás-átvételhez.
Az építési szerződés polgári jogi elnevezése: kivitelezési szerződés
Az új Ptk. már nem emeli ki a korábbi építési szerződésre vonatkozó speciális rendelkezéseket, és szintén a kivitelezési szerződés elnevezés alá sorolja be ezeket. A Ptk. négy szakasza helyett már csak egyetlen §, az új Ptk. 6:252. §-a foglalkozik a kivitelezési szerződéssel. A kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A korábbi fogalomhoz képest többlet, hogy a vállalkozó köteles az elkészített művet (épületet, berendezést) át is adni a megrendelő részére. Az a gyakorlatban fog kialakulni, hogy ez az új szabály azt is jelenti-e, hogy a Kivitelezési kódexben található, a munkaterület átadását megelőző fizetési kötelezettsége a megrendelőnek, illetve a fővállalkozónak megmarad-e. Elméletileg az építési tevékenységek esetében a Kivitelezési kódex, de a szerelési munkák esetében valószínűleg az új Ptk. előírása lesz a döntő. Az új Ptk. rögzíti azt a gyakorlatban már kialakult feltételt, hogy a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése a megrendelő kötelezettsége. A hatósági engedélyek beszerzése már a korábbi Ptk. szerinti is a megrendelő (akár építtető, akár megrendelő vállalkozó kivitelező) feladata volt.
A kivitelező ellenőrzési kötelezettsége bekerült az új Ptk-ba is
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a Kivitelezési kódex) szerint az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. Ehhez kapcsolódóan az új Ptk. részletesen rögzíti – a korábban csak általánosságban fennálló – ellenőrzési és tájékoztatási kötelezettséget.
Az új Ptk. alapján a kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Természetesen előfordulhat, hogy a kivitelező csak az építkezés során veheti észre a terv hibáját vagy hiányosságát, erre az esetre az új Ptk. késedelem nélküli tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Fontos, hogy a figyelmeztetési kötelezettség módját, határidejét és jogkövetkezményeit az új Ptk. sem határozza meg konkrét rendelkezésekkel, ezeket a szerződésben érdemes tisztázni.
Át kell nézni a jelenleg használt szerződéseket!
Láthatóan az új Ptk. megalkotása során a jogalkotó arra törekedett, hogy minél több részletben a felekre bízza a megállapodást. Ezzel ellentétes tendenciát figyelhetünk meg az építésügyi jogszabályok, különösen a Kivitelezési kódex legutóbbi módosításai során, amikor is egyre inkább a jogszabály erejével próbálja meg a jogalkotó kikényszeríteni a felektől a tisztességes és kiszámítható tevékenységet (például a munkaterület visszaadásának a számla kifizetéséhez kapcsolásával, vagy éppen az egyes szerződések kötelező elemeinek meghatározásával). Minden vállalkozónak azt tudom javasolni, hogy az új Ptk-ra tekintettel nézze át, nézesse át a saját maga által használt szerződéseit, mert minden valószínűség szerint azokat érdemes lesz kiegészíteni.
Ki biztosítja a megfelelő munkaterületet?
A korábbi Ptk. alapján a munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént. A munkavégzésre alkalmas munkahely (munkaterület) fogalmát még ilyen általánosságban sem tartalmazza az új Ptk., azt viszont egyértelműen kimondja, hogy a megrendelő köteles a munkaterületet a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
Az új Ptk. lehetőséget biztosít arra is, hogy a munkaterületet a vállalkozó tegye munkavégzésre alkalmassá, ebben az esetben viszont – hacsak a felek ettől eltérően nem rendelkeznek – az alkalmassá tétel költségeit a megrendelő köteles viselni.
Jelen cikkben – a terjedelmi korlátok miatt – számos olyan fontos változással nem tudtam foglalkozni, amelyek a vállalkozási szerződések általános szabályai közé kerültek, így például az állandó vitákat generáló többletmunka és pótmunka új fogalmával, vagy éppen a megrendelő elállási jogának szűkítésével. A vezető tisztségviselők bővülő vagyoni felelősségéről is érdemes tájékozódniuk, de például az új szerződésszegési és kártérítési szabályokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az új Ptk. a következő hónapokban garantálja, hogy aki a hatályos jogszabályok alapján szeretne szerződni, nagyon sokat fog internet előtt vagy éppen az ügyvédje irodájában ülni. Hangsúlyozom, hogy az új Ptk. jelen cikkben felvázolt értelmezése csak a saját szakmai álláspontom. Az új Ptk. egyes szakaszait számtalanszor fogják elemezni, és több évnek kell ahhoz eltelnie, illetve számos jogerős ítéletnek kell születnie ahhoz, hogy kialakuljon az új rendelkezésekről a jogalkalmazási gyakorlat.
ÉpítőiparJogi esetekJogszabályok
