2020. január 16-án megjelent egy nyúlfarknyi, kétoldalas, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jegyzett rendelet az almérők telepítéséről. Ez a rendelet meglehetősen rövid és tömör, ugyanakkor fenekestől fordítja fel azon szervezetek életét, amelyekre vonatkozik. Rendkívül rövid határidőket és erős követelményeket támaszt az érintett cégekkel szemben, nem mellesleg – adott esetben – jelentős költségek elé állítva azokat. A törvényalkotó szándéka egyértelmű és nemes, összességében még a kötelezett cégek érdekeit is szolgálja, azonban nem könnyű most ezen cégek helyzete, mert intézkedni és beruházni kell – szinte azonnal. De mi is ez a rendelet, kire vonatkozik, és mi a teendője a kötelezett szervezeteknek?
1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet célja
A MEKH által jegyzett és kiadott 1/2020. (I. 16.) rendelet – röviden csak MEKH rendelet – pontos címe álljon itt elsőként a szövegből idézve: „az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról”. Elemezzük első körben azt, hogy mit is jelent ez pontosan:
almérőkészülékeket kell telepíteni,
azon cégeknek, amelyek energetikai szakreferenst kell igénybe vegyenek,
a szabályzás meghatározza pontosan, hogy milyen típusú méréseket kell megvalósítani.
A rendeletet a hivatal 2020. január 16-án jelentette meg és 24-én már életbe is lépett. Majd június 29-én megjelent egy módosítás, amely július 1-től hatályos és amely inkább pontosítás és részletezés, valamint egy kis segítség az érintetteknek, de erről még egy kicsit később beszélünk.
A kormányzat és rajta keresztül az Európai Unió szándéka egyértelmű: energiahatékonyságot kell megteremteni, azaz gondoskodni kell arról, hogy a különböző tevékenységeket végző vállalkozások egyre kevesebb és kevesebb energiát fogyasszanak el, ezzel is védve a környezetet és a klímát. Ennek szellemében sok intézkedés történt már eddig is, gondoljunk csak például a rendkívül rossz hatékonyságú izzók kivonására a piacról. Ezen lépések sorában a mérések kiépítése a következő.
Kötelező az almérők telepítése
Annak érdekében, hogy energiahatékonyságot és fogyasztáscsökkenést érjünk el, bizonyosan mérni kell. Máshogy nem lehet megvalósítani. Mérés nélkül nem tudja a tevékenységet végző, hogy honnan indult, hova érkezett és hogy a fogyasztása nő vagy csökken. Ráadásul érdemes viszonyítani a mért értékeket, hiszen lehet magasabb pl. a gázfogyasztás névleges értéken akkor, ha a külső hőmérséklet alacsonyabb egy téli időszakban, vagy lehet magasabb az áramszámla is, ha adott évben több volt a borús napszakok óraszáma. Abban sincs vita, hogy csökkenteni kell a fogyasztásokat, de ez kényszer nélkül is elemi érdeke mindenkinek, mert az energiaárak folyamatosan emelkednek, nem mellesleg pedig jót teszünk a környezetünknek is. Jó hír, hogy az energiahatékonysági beruházásokkal csökkenteni lehet a költségeket. Az ilyen mérések megvalósításának egyfajta mellékhatásként még hibákat és elszivárgó energiákat (pl. egy kompresszor által előállított sűrített levegőt szállító cső lyukas és sokkal több energiát igényel az adott gyártósor működtetése, mint normális körülmények között) is észre lehet venni, aminek következtében további megtakarításokat lehet elérni. Egy szó mint száz, energiahatékonyságot szeretne elérni a rendeletalkotó, amit sokféle módon szeretne kikényszeríteni, most éppen a mérés megvalósításával – tehát almérőkészülékeket kell telepíteni.
Kinek van szüksége szakreferensre?
A 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet, amelyet a 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet pontosít, határozza meg azon cégek körét, amelyeknek energetikai szakreferenst kell igénybe venniük. Ezen cégek a következők: „Minden gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a:
Ha kicsit utánaszámolunk, akkor láthatjuk, hogy ezen értékek eléréséhez nem kell nagyvállalatnak vagy nagyfogyasztónak lenni, mert ha a villamos szakmánál maradunk és a 400 000 kWh fogyasztást nézzük, akkor hivatalos árfolyamokkal számolva ez nagyjából 1 millió Ft-os havi villamosenergia-fogyasztást jelent. És hogy ezt még érzékletesebben szemléltessük, akkor elmondható, hogy egy 1 MVA-es transzformátor a hétköznapokon 50%-on kiterhelve, hétvégén pedig 20%-os kihasználtság mellett is már több millió Ft-os havi villanyszámlát jelent. Tehát meglehetősen kisméretű szervezetek is érintettek lehetnek a rendelkezés tekintetében.
A szakreferensek munkájuk közben tapasztalták, hogy feladatuk ellátásában jelentősen akadályozta őket a mérési adatok hiánya. Mint az előző bekezdésben is írtuk, ha nincs mérés és nincs adat, akkor rendkívül nehéz energiahatékonyságot megvalósítani vagy annak eredményét elemezni. Az új rendelet megvalósítása után a szakreferensek magasabb színvonalú munkát tudnak végezni, miközben a cégekben tudatosodik a saját fogyasztásuk mértéke, azáltal megjelenik az energiahatékonyság igénye, végül a beruházások révén költségeket takaríthatnak meg.
Az almérők paraméterei
A rendelet egyértelműen fogalmaz: „almérő az olyan, legfeljebb 3%-os hibahatárértéken belüli és legalább negyedóránként mérésre, valamint a mérési adatok tárolására és továbbítására alkalmas fogyasztásmérő, amely
az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztására vagy
egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére
szolgál.”
A későbbi részletezések és a módosítás során kiderült, hogy a pontosság igazából egy mérőeszközre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerinti legalább B pontossági osztályba sorolást jelent, ami egész pontosan 2%-os mérési osztálypontosságot jelent. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a B besorolás megegyezik az ún. MID (Measuring Instruments Device) rendelkezéseivel, ugyanakkor viszont az MEKH rendelet nem követeli meg az MID hitelesített mérőkészülékeket, csak azok pontosságát. Következésképp olyan mérőkészülék is alkalmazható az MEKH rendelet kielégítésére, amely nem rendelkezik MID hitelesítéssel, de megfelel a legalább 2%-os pontosságnak (és a többi követelménynek). Ezzel jelentős költségnövekedéstől kíméli meg a rendeletalkotó a kötelezetteket. Az almérőknek a váltóáramú hatásos fogyasztást kell tudni mérni és ezeket az értékeket negyedóránként tárolni kell vagy egy adatgyűjtő rendszerbe továbbítani.
Digitális, 3 fázisú fogyasztásmérő-készülék
Milyen határidőket szabott a rendelet?
„2021. január 1-jétől almérővel kötelező mérni:
100 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezés,
140 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezések,
önálló villamos berendezés, amelynek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában meghaladja a 2000 üzemóra/év értéket,
berendezések vagy berendezéscsoportok, ahol a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg,
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, ahol a villamosenergia-megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg.”
A 2021 elejéig meghatározott paraméterek tartalmaztak egy 200 kW teljesítményű értékhatárt is (200 kW-nál nagyobb teljesítményfelvételű gépsorokat, üzemegységeket, épületeket), azonban ezt a részt a júniusi módosításban törölték. Ez tehát azt jelenti, hogy egy nagyjából 140 A-es leágazást, amelyet 160 A-es védelemmel védünk, már 2021. január 1-től saját kWh fogyasztást mérő készülékkel kell ellátni! De fontos szempont az olyan leágazás mérése is, amelyek esetében nem lehet meghatározni üzemidőt vagy fogyasztást.
Azonban itt még nem áll meg a rendelkezés, mert van egy 2022. január 1. határidő is.
„2022. január 1-jétől almérővel kötelező mérni:
100 kW szövegrész helyett 50 kW,
140 kW szövegrész helyett 70 kW,
Egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (gép, gépsorok, gyártósorok, üzemcsarnokok, épületek) >100 kW,
2000 üzemóra/év szövegrész helyett 1000 üzemóra/év.”
Vagyis egy év múlva jelentősen szigorodik a kritérium, feleződnek az értékek. Az is kiolvasható a 3. pontból, hogy ha egy elosztószekrényben vannak leágazások, amelyek egyike sem haladja meg az 50 kW-ot, viszont maga az elosztószekrény összes teljesítménye meghaladja a 100 kW-ot, akkor ott legalább az elosztószekrény betáplálási pontján kötelező elhelyezni almérőt.
Következésképp rengeteg helyen kell alkalmazni a mérést! Arról nem is beszélve, hogy 2022-ben még szigorúbbá válik a rendelkezés és a fenti pontokban megadott értékek feleződnek. Szinte biztos, hogy annak, akit érint a rendelkezés, 2021 végéig érdemes egy lépésben megtennie a beépítéseket a már szigorúbb, 2022-es értékek figyelembe vételével. Így a beruházás költségeit csökkenteni tudja (lehet optimalizálni az elosztószekrények átépítését, egyszer kell csak szakembereket a helyszínre hívni két alkalom helyett, egyszer kell csak áramtalanítani és leállítani a tevékenységet stb.).
Összefoglalva tehát a MEKH rendeletet lényegét: hatásos fogyasztás (kWh) almérőket kell telepítenie minden energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetnek, tulajdonképpen minden 75 A-es vagy nagyobb leágazásába, amely negyedórás méréseket végez és továbbít, legkésőbb 2022. január 1-ig. Aki nem tartja be a rendelkezést és nem telepíti a mérési rendszert, akár több millió Ft-os büntetésre és ismételt szankciókra számíthat. Egyszóval érdemes lépni, mert végső soron még költségmegtakarítást is realizálhatnak az érintettek. A témát a következő számban folytatjuk és bemutatjuk, hogy milyen megoldásokkal lehet megfelelni az MEKH itt felsorolt igényeinek.
