Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szakmakörnyezet

A felhasználói igények és a követelmények csapdájában

2020. szeptember 14. | Benyák László |  1814 | |

A felhasználói igények és a követelmények csapdájában

A hálózatra csatlakoztatással kapcsolatos gyakorlati szokások és a vonatkozó követelmények között esetenként jelentős eltérések tapasztalhatók. Miből adódnak ezek az eltérések? Az egyszerűnek tűnő kérdés mögött számos ok és okozati összefüggés rejlik.

A hálózatra csatlakoztatással kapcsolatos felhasználói igényeknek, valamint a vonatkozó követelményeknek való megfelelés, jelentős kihívás elé állítja a villamos szakembereket is. Javasolt mérlegelni, megfontolni a cikkben ismertetett rendező elveket, és a hétköznapi gyakorlatból kiragadott példák tanulságait is.

 Ügyféligények

Az ügyfelek nem ismerik az igényeik kielégítésének műszaki biztonsági követelményeit, és azok korlátait, ezért szakemberhez fordulnak.

Az igények kielégítésére való törekvés

Az esetek jelentős részében a mindenáron megfelelni akarás eredményeként olcsósítási törekvés zajlik, amely már túlmutat a műszaki optimumon.

Szakszerűtlenül kialakított mérőhely

Balra: PEN-vezető szakszerűtlen szétválasztása, PE- és N-vezetőre

Jobbra: Felhasználói mért főelosztó kivitelezési hibái

Balra: A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat, feltárhatja a hibákat

Jobbra: Az átalakítást követő felülvizsgálat, feltárhatja a hibákat

Leromlott műszaki állapot – új mérőhely kialakítása javasolt

Rendező elvek

A közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatokra csatlakozó felhasználói tulajdonú vezetékhálózat műszaki biztonsági követelményeivel kapcsolatban a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 3. pontja az alábbiakat tartalmazza:
„3. Műszaki biztonsági követelmények

3. § (1) A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.”
(2) A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásainak alkalmazásától eltérni csak a (3) bekezdés szerint lehet. Amennyiben az e rendeletben meghatározott valamely berendezés vagy tevékenység megfelel a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban hivatkozott szabványokban megtalálható követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyidejűleg teljesíti az e rendeletben foglaltakat is.
(3) A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja.
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ 4. § 199. bekezdés szerint: „vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”

Az 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján a szabványok alkalmazása önkéntes. A szabványok alkalmazása előtt meg kell győződni arról, hogy módosították-e vagy helyesbítették-e, nincs-e visszavonva, vagy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá. Amennyiben a hivatkozott törvény 6. § (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik, vagy utal az adott szabványra, akkor az adott szabvány alkalmazása esetén vélelmezni kell, hogy érvényesülnek azok a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények, amelyekre a szabvány vonatkozik. A szabványtól való eltérés esetén megkövetelhető annak igazolása, hogy a választott megoldás is megfelel a jogszabályi követelményeknek. A szabványnak való megfelelőség akkor valósul meg, ha változtatás nélkül érvényesülnek az előírásai. Ezt a szabványra hivatkozva kell igazolni.

Nyilvánvaló, hogy a vonatkozó előírásokat és követelményeket ismerni kell. Ugyanis, ha a tervező el akar térni a vonatkozó szabványtól, „betűre” tudnia kell, hogy mitől akar eltérni és kétséget kizáróan igazolni is tudnia kell, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos műszaki biztonsági szintet eredményez, mint a vonatkozó szabvány. A szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amelynek révén általánosan elismert megoldás érhető el. A felelősen eljáró szakemberek számára az említettek gyakorlatilag azt jelenthetik, hogy az önkéntes szabványok alkalmazása „kötelezőbb, mint a kötelező”.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletet módosító 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet 26. §-a értelmében: „A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.”

A szakbizottság által korábban közzétett szabványjegyzék 169 db szabványt tartalmaz, amelynek közel 70%-a csak angolul hozzáférhető.

Új bekapcsolás

A fentebb hivatkozott jogszabályi előírások alapján az új bekapcsolás is tervköteles tevékenység. A 97/2017. (IV. 27.) Kormányrendelettel módosított 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet szerinti egyszerű bejelentéshez és a kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció alapkövetelményeit, valamint a tervezői művezetés szabályait, a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott – 2017. 05. 25-től hatályos – szabályzat tartalmazza. A szabályzat részletezi, hogy mely esetben elegendő az épületvillamossági rendszerleírás és mely esetben kell épületvillamossági dokumentációt készíteni.

A szabályzat értelmében az egyszerűbb esetekben – például a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén – elegendő épületvillamossági rendszerleírást készíteni. A rendszerleírásnak – többek között – tartalmaznia kell az épület villamos méretezési adatait, az épület villamos energiaigényét és ismertetnie kell az erős- és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, valamint a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának. Tehát a rendszerleírás bemutatja az építmény műszaki berendezéseinek általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal. Amennyiben a tervező a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, akkor a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten is ábrázolhatók. Különösen akkor, ha az adott követelményeket egyszerűbb lerajzolni, mint leírni. A szolgáltatói (hálózati engedélyes) hozzájáruláshoz szükséges tervek kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el. Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás, tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz.

Vannak esetek, amikor az épületvillamossági rendszerleírás már nem elegendő. Például a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése esetén. Ilyen esetben épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció készül, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően.
A munka végeztével a kivitelező – többek között – átadja az építtetőnek/megrendelőnek a mérési jegyzőkönyveket, valamint az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit is.

Ezek között a következőket:

  • a kivitelezési dokumentációt, vagy az épület tényleges megvalósulásának megfelelő módosítását is tartalmazó megvalósulási dokumentációt,
  • a mérési jegyzőkönyveket, ezek között a telepített földelési ellenállás mérési jegyzőkönyvét és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit,
  • a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot.

A felsorolás nem teljes körű, lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm., a 40/2017. (XII. 4.) NGM, valamint a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet előírásait.

A hálózatra csatlakoztatás előkészítését – a hivatkozott jogszabályok szerint – a kivitelező (regisztrált villanyszerelő) az engedélyekkel és a szükséges hozzájárulásokkal ellátott terv alapján végezheti. A vonatkozó jogszabályok által előírt – arra jogosult tervező által készített – villamossági dokumentáció (terv) előzetes egyeztetésére, a hálózati engedélyesek a standardnak minősülő bekapcsolások esetében általában nem tartanak igényt. Ugyanis a standard igények számosságára, egyszerűségére, valamint a felkészült regisztrált villanyszerelők által történő kivitelezésre tekintettel, a hálózati engedélyesek számára elegendő, ha a regisztrált villanyszerelő a kivitelezői nyilatkozatot aláírja. Azaz, a regisztrált villanyszerelő nyilatkozatával tanúsítja, hogy a felhasználási hely villamos hálózatának kivitelezése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek megfelelően történt. Ugyanakkor a jogszabály által előírt tervezési kötelezettséget az említett gyakorlat nem írja felül.

Amennyiben a hálózati engedélyes a munkálatok megkezdését megelőzően igényt tart a villamos dokumentáció (terv) tartalmának előzetes egyeztetésére, akkor azt a közzétett eljárási szabályokban és/vagy az áramszolgáltatói tájékoztatóban, az igény kielégítésének feltételei között megadja. Előfordul, hogy a hálózati engedélyes – jogos érdekeinek teljesülése érdekében – a látszólag standard igények esetén is igényt tart az arra jogosult tervező által készített, villamos dokumentáció (terv) előzetes egyeztetésére. – A bekapcsolás végrehajtását megelőzően, be kell szerezni a hálózati engedélyes hozzájárulását is. A hálózati engedélyesek működési területein előfordulhatnak eltérések, ezért javasolt az előzetes tájékozódás.

Az igények és a követelmények csapdájában

Ahhoz, hogy a villamos szakemberek megélhetésükhöz, tevékenységükhöz, önképzésükhöz, vállalkozásaik fejlesztéséhez elegendő pénzt keressenek, versenyképesnek kell lenniük. Ez az igyekezet esetenként a mindenáron megfelelni akarással párosul, amely az alábbiakban bemutatott helyzeteket eredményezheti. Előfordul, hogy újbekapcsolás esetén a rendszerleírás, vagy az épületvillamossági dokumentáció nem tartalmazza a hálózatra csatlakoztatás részleteit, és erre vonatkozóan – az arra jogosult tervező által – külön dokumentáció/terv el sem készül.

Az ilyen esetekben legtöbbször a regisztrált villanyszerelő – olyan felelősséget vállal magára, amely egyébként nem lenne az övé – kitalál egy szerinte minden előírást és minden követelményt kielégítő műszaki tartalmat. Ugyanakkor ennek a műszaki tartalomnak a meghatározását a megrendelő már a tervező részére, az építmény terveztetése során kifizette, kivéve, ha a tervezővel ettől eltérően állapodtak meg, amelynek eredményeként erre a feladatra külön – arra jogosult szakági tervező bevonásával – kell elkészíteni a villamos dokumentációt/tervet. A „kitalált” műszaki tartalom, számos esetben a szokásokon alapszik („így szoktuk”, „így mondták”, „mindig így csináljuk”, „így veszik át”).

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletet 1. számú mellékletének (VMBSZ) tartalmát a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet 4. mellékletében közzétett 1. számú melléklet váltotta fel. E melléklet 1.6 pontja szerint:
„1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell

  1. a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
  2. rendkívüli eseményt követően;
  3. átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt és
  4. időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.”

A 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet 25. §-ában meghatározott villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot arra jogosult, érvényes szaktanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat elvégzése – egy adott villanyszerelő, vagy regisztrált villanyszerelő által létesített, bővített, átalakított, vagy felújított villamos berendezés esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munka/a vállalás része. Az a kivitelező, akinek nincs a felülvizsgálatok (ÉV, EBF) elvégzéséhez szükséges jogosultsága, az megbízhat például egy alvállalkozót, aki elvégzi az említett ellenőrzést és dokumentálja a villamos berendezés szabványosságát, megfelelőségét, biztonságosságát. – A felülvizsgálatot végző személynek a berendezés megfelelőségét minősítő irat kiállításával kell igazolnia, melyet át kell adnia a megbízónak/tulajdonosnak/üzemeltetőnek és az átadás tényét hitelt érdemlően kell tudni igazolnia.

A hálózati engedélyesek a műszaki tartalmat nem ellenőrzik, hiszen azt a folyamat során már ellenőrzi az azzal megbízott és arra jogosult személy. Ugyanakkor, ha a hálózati engedélyes megbízottjai, a hálózatracsatlakoztatással együtt járó munkavégzés során – anélkül, hogy keresnék, vagy kutatnák – olyan rendellenességet tapasztalnak, amelyet nem lehet nem látni, akkor azzal kapcsolatban is jogosultak észrevételt tenni. Amennyiben az érzékelt rendellenesség jogszabályi előírás megszegésére, vagy a műszaki biztonsági követelmények teljesítésének hiányára utal, akkor a hiba kijavításáig, illetőleg az érzékelt rendellenesség megszüntetéséig a hálózati engedélyes a hálózatracsatlakoztatást, vagy a többletigény kielégítését megtagadhatja.

Többletigények, HMKE

Előfordul, hogy a többletigények kielégítésére irányuló vizsgálat, vagy a HMKE hálózatracsatlakoztatásának feltételeire irányuló vizsgálat nem történik meg teljeskörűen. Ilyen helyzet áll elő például akkor, amikor egy családi ház tetejére létesítendő HMKE nem kerül – arra jogosult tervező által – megtervezésre, vagy úgy kerül megtervezésre, hogy a tervező még csak nem is járt a helyszínen, vagy úgy készül el a villamos dokumentáció/terv, hogy nem tartalmazza teljeskörűen a megvalósítás részleteit. Az ilyen esetekben – legtöbbször – nem ismert a meglévő felhasználói vezetékhálózat műszaki és biztonsági szintje, és a szükséges és elégséges műszaki tartalom biztosításához hiányoznak a tervből a műszaki megoldások.

  • Kimarad a földelő létesítésére, javítására vonatkozó műszaki tartalom.
  • Rendszerint elmarad a szigeteléskoordináció, tranziens túlfeszültségvédelem, koordinált túlfeszültségvédelem követelményeinek vizsgálata és a szükséges műszaki tartalom teljesítése.
  • Az áramütés elleni védelem hiányosságai, a felhasználói vezetékhálózatok hibái nem kerülnek feltárásra és ezáltal a hibák kijavítása is elmarad.

Megtörténik a hálózatracsatlakoztatás, többletigény kielégítése, HMKE üzembe helyezése. A megrendelő ügyfél fizet és elégedett. A tervező és a kivitelező boldog, a műszaki tartalom hiányos, jogszabályi előírások, műszaki biztonsági követelmények sérülnek. A szakszerűtlen tervezés és kivitelezés hibái leginkább egy-egy tűzeset, vagy áramütéssel járó villamos baleset bekövetkezésekor kerül csak előtérbe.

A szakértők bevonásával végzett vizsgálatok során felmerülő kérdések és a valóságtól eltérő állapotot alátámasztó dokumentumok alapján, esetenként nagy árat kell fizetni, amelyek kártérítési igényekben, vagy akár életjáradékokban kerülhetnek számszerűsítésre.

Az említetteken kívül meg kell említeni, hogy a tervező, kivitelező, felülvizsgáló is felelősséggel tartozik, ha nem szakszerűen végzi a munkáját. Ha ezek miatt baleset, káreset következik be, a felelős személyt „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” címen vonhatják felelősségre a 2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyv (BTK) 165. §-a alapján.

Minden épületnek alapvető eleme az erősáramú csatlakozás, a fogyasztásmérés, a felhasználói vezetékhálózat és azok biztonságos kialakítása. Tehát van és lesz megrendelés a piacon. Azért, hogy a „megrendelőnek mindenáron villanya lehessen”, a szakembernek nem szükséges jogszabályi előírásokat szegnie és a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeket sem kell enyhítenie. Az említettek azt is jelentik, hogy nem kell „szégyenlősnek lenni”. Meg kell mondani – írásban – előre, hogy mik a szabályok és azt, hogy mi, mennyibe fog kerülni. Vannak olyan vállalkozási formák, amelyek esetében a szakmagyakorlók el tudják mondani, hogy hány millióba kerül például a tetőfedés, az ablakcsere, vagy éppen a hőszigetelés. Az említettekből javasolt levonni a tanulságokat és a villamos szakmát gyakorlók megbecsülését javasolt a megfelelő szintre emelni. Ezt célszerűen a vonatkozó előírások és követelmények betartásával javasolt elkezdeni. Más szavakkal kifejezve azt tudom mondani, hogy a villamos szakemberek megbecsülését, Ők maguk tudják kivívni, és ha Ők ezt nem teszik meg, akkor ezt rajtuk kívül senki más nem fogja megtenni.

Amennyiben a felelősen és tisztességesen eljáró szakembert – barkácsolók, szabályszegők – hátrányos helyzetbe hozzák a piacon, akkor annak javasolt hangot adni. Ugyanis, ha mindig azt tesszük, amit eddig tettünk, akkor ugyanazt kapjuk, amit eddig kaptunk.

A regisztrált villanyszerelők számára az említettek azért lehetnek lényegesek, mert a regisztrációjuk alkalmával elfogadják az Etikai kódexben meghatározottakat. Amennyiben a regisztrált villanyszerelő jogszabályi előírást, szabványi követelményt szeg meg, az eset körülményeitől függően egy évre kizárható, tevékenysége új vizsgához köthető, vagy akár véglegesen is kizárásra kerülhet a regisztrált villanyszerelő rendszerből.

A fentieket összefoglalva javasolt figyelembe venni, hogy

  • nem kell minden munkát elvállalni,
  • csak azt a munkát kell elvállalni, amelyet a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, műszaki biztonsági követelményeknek megfelelően, a megrendelő megelégedésére úgy tud a villamos szakember elvégezni, hogy közben megtalálja a saját maga számításait is.

A cikkben megfogalmazottak nem helyettesítik a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, műszaki biztonsági követelményekben meghatározottakat. Az adott munka kapcsán javasolt alaposan és előre átgondolni a szükséges, elégséges műszaki tartalmat, ugyanis ez jelentős mértékben járulhat hozzá a kivitelezés szakszerűségéhez és minőségéhez.

JogszabályokSzabványokVillanyszerelés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó