Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy 1974-ben épült épületben három lakás van. Jelenleg két lakásban nincs villany, mert azokat számlatartozás miatt 2018-ban kikapcsolták, és a fogyasztásmérőt is leszerelte a hálózati engedélyes. A kikapcsolt lakásoknak új tulajdonosai lettek, akik igénylik a villamosenergia-ellátást. Mire figyeljek oda? – tette fel a kérdést a regisztrált villanyszerelő.
Az épület erősáramú csatlakozása 2×10 mm2 MLC/16 mm2 alumínium, amelynek felhasználó felőli rögzítési pontja az épületen lévő 6/4” átmérőjű tetőtartónál van. A három lakás együttes igénye 3×1×32 A.
1. A kérdés megválaszolása során javasolt figyelembe venni, az alábbiakat
A szükséges és elégséges műszaki feltételeket, a vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó szabványok figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen módon meghatározott műszaki biztonsági szintet sem a tervező, sem a kivitelező nem csökkentheti.
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ 4. § 199. pontja szerint a „vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”.
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 3. pontja kimondja: „A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja”.
A regisztrált villanyszerelők által végezhető tevékenységeket, illetőleg a javítás, bővítés, felújítás, új villamos berendezés határait, valamint a kapcsolódó szakmai szabályokat, a regisztrált villanyszerelők számára 2018-ban kiadott kézikönyv 1.2 pontja tartalmazza. „Számos olyan helyzet lehetséges, amikor a műszaki tartalmat – legyen az új létesítés, vagy bővítés – nem a regisztrált villanyszerelőnek kell „kitalálnia”. Ilyenkor válhat szükségessé annak kinyilvánítása, hogy a bővítés, felújítás, létesítés meghatározása érdekében arra jogosult villamos tervező bevonása szükséges. A kivitelezés az engedélyekkel, jóváhagyásokkal ellátott tervdokumentáció alapján történhet”.
2. Egy korábban létesült villamos berendezés vizsgálatánál a regisztrált villanyszerelőnek javasolt figyelembe vennie a következőket
A meglévő felhasználói vezetékhálózat megfelel-e a létesítés idején – ha volt felújítás, a felújítás idején – érvényes jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek?
A felhasználói vezetékhálózat biztonságos? Rendelkezésre állnak a jogszabály által előírt – a felhasználói vezetékhálózat biztonságosságát igazoló – dokumentumok, minősítő iratok?
Amennyiben az említett dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor nem volt ilyen vizsgálat. Ez esetben el kell végezni a felülvizsgálatokat, fel kell tárni az esetlegesen előforduló hibákat, és ki kell azokat javítani.
Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely nem felel meg az a) pontban meghatározott követelményeknek, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az javítás, karbantartás keretében alkalmassá tehető-e?
Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely a d) pont szerinti beavatkozással nem tehető alkalmassá, akkor a szükséges műszaki tartalom változás mértékét javasolt irányadónak tekinteni.
Megjegyzés: az MSZ 447:2019 5.2.8 pontjában meghatározottak szerint, a méretlen fővezeték teljes, vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérőhelyet, csatlakozóberendezést) is érintő építészeti felújítása esetén az épület részét képező kialakításokat úgy kell megvalósítani (nyomvonal, védőcsövezés), hogy az megfeleljen az MSZ 447:2019 szabvány követelményeinek.
A szabványossági felülvizsgálat kimutathatja a hibákat
3. A 2. pontban megfogalmazottak alapján – az adott esetben – megállapítható
A villamos berendezés nem felel meg a létesítéskor – ha volt felújítás, akkor a felújításkor – érvényes követelményeknek, a jogszabályban előírt felülvizsgálatok elmaradtak, a hibák nem kerültek feltárásra, és így ki sem javították azokat.
Nyilvánvaló, hogy javítás, karbantartás keretében, a felhasználói tulajdonú hálózatot nem lehet megfeleltetni a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek. Ezért annak jelentős átalakítása, felújítása szükséges.
4. Az 1–3. pontokban megfogalmazottakat is figyelembe véve – a szükséges műszaki tartalom meghatározása céljából – arra jogosult tervező bevonása szükséges
Az igény nem tekinthető standard igénynek, még akkor sem, ha a felhasználási helyekre igényelt áramerősség fázisonként nem haladja meg a 32 A-t.
A hálózati engedélyes felé igénybejelentés benyújtása szükséges. Az igényelt csatlakozóvezeték típusa – a példa szerinti esetben – szigetelt szabadvezeték.
A hálózati engedélyes – jogos érdekeinek figyelembevételével – írásban határozza meg az igény kielégítésének feltételeit. Ilyen feltételek lehetnek például, a következők:
Az igényelt teljesítmény kielégítése érdekében a meglévő 2×10 mm2 MLC/16 mm2 alumínium csatlakozóvezetéket, NFA2X típusú 4×25 mm2 keresztmetszetű csatlakozóvezetékre szükséges cserélni.
Az erősáramú csatlakozás, a méretlen felhasználói hálózat, a fogyasztásmérőhely átalakítása szükséges.
A vonatkozó jogszabályok és műszaki biztonsági követelmények figyelembevételével – arra jogosult tervező által – készített csatlakozási, mérőhelyi dokumentációt, a tervet, a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal, a hálózati engedélyes területileg illetékes szervezeti egységével előzetesen egyeztetni szükséges. A dokumentációból ki kell derülnie, hogy nem sérülnek a felhasználó és a hálózati engedélyes jogos érdekei. A kialakításhoz, létesítéshez, szükséges beszerezni a hálózati engedélyes hozzájárulását is.
Előfordulhat, hogy a hálózati engedélyes nem jelzi a terv egyeztetésére vonatkozó igényét. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges arra jogosult tervező bevonása a műszaki tartalom meghatározása céljából, ugyanis a kivitelezés során a tervben meghatározott műszaki tartalmat kell majd beépíteni.
5. Miként fog vélekedni a tervező?
Azt, hogy az adott tervező pontosan milyen műszaki tartalmat fog betervezni, azt előre nem lehet tudni. Ugyanakkor – a példa szerinti esetre vonatkozóan – számos olyan körülmény van, amelyekkel számolni kell. Ilyenek például a következők:
Csatlakozóvezeték
Új szabadvezetékkel történő bekapcsolás esetén, csak NFA2X típusú csatlakozóvezeték alkalmazható. Az újként létesített csatlakozóvezeték keresztmetszete, szigetelt szabadvezeték esetén min. 16 mm2, földkábel esetén minimum 25 mm2 legyen. A szigetelt szabadvezetékkel létesített csatlakozóvezeték ablaktól, erkélytől, oldalirányban legalább 1,25 m-re, a padlószinttől függőlegesen legalább 2,5 m-re legyen. Belterületen, a szabadvezetékkel létesített csatlakozó vezeték – a legnagyobb belógási ponton mért – legkisebb magassága: út felett 5,5 m, gyalogosforgalom felett 4 m, oldalfalra csatlakozva 3 m. A szigetelt szabadvezetékkel létesített csatlakozóvezeték nyomvonalhossza egy fázis esetén max. 40 m, három fázis esetén max. 30 m lehet. Az említettnél nagyobb nyomvonalhossz esetén, pótoszlop alkalmazása szükséges.
A tetőtartót cserélni szükséges
A tetőtartó legalább 2 colos (57 mm átmérőjű), varrat nélküli, tűzihorganyzott, 4 mm falvastagságú acélcső legyen. Amennyiben a tetőtartó felső rögzítőbefogás feletti szabad hossza a 1,5 m-t meghaladja, akkor azt ki kell horgonyozni. A tetőtartó tetejére csősapka szükséges. A tetőtartónál, falihorognál, vízzsákot kell kialakítani a csatlakozóvezetéken. A tetőtartóban, csak az erősáramú csatlakozóvezetéket szabad vezetni.
Méretlen fővezeték kialakítása
A méretlen fővezeték méretezett, rézvezető esetén hajlékony (H07V-K), legalább 10 mm2 keresztmetszetű legyen. A mérőhelysávok fogyasztásmérő elhelyezésére szolgáló tereibe a méretlen fővezetéki betáplálás alsó, oldalsó, vagy indokolt esetben hátsó irányból érkezhet. A méretlen áramkört (is) tartalmazó tereken a szerelvénylapként is szolgáló hátsó felületeket (pl. vezetékátvezetés miatt) kilyukasztani, kifúrni, kitörni nem szabad. A méretlen fővezetékcső átmérője minimum 36 mm legyen. Belső oldalán sima falú, lépésálló gégecső is lehet. A méretlen fővezeték, a tetőtartótól a mérőhelyig toldásmentes legyen, amelynek nyomvonalába maximum 2 db 90 fokos könyök vagy ív építhető be. A védőcsőbe maximum 2 db, legalább 150×150 mm méretű, nehéz kivitelű, zárópecsételhető kialakítású doboz építhető be. A méretlen fővezeték nyomvonala – új bekapcsolás, felújítás esetén – padlástérben, tetőtérben vízszintesen nem haladhat. A védőcsövet az épület külső falsíkjába süllyesztve, lehetőleg a közterületről látható oldalán kell vezetni. Amennyiben a tetőtartó, fővezetékcső a falon kívül kerül kialakításra, akkor az alkalmazott védőcsőnek – annak használati útmutatójában foglaltak alapján – alkalmasnak kell lennie a falon kívüli használatra (UV és a mechanikai igénybevétel szempontjából megfelelően védett legyen.
A fogyasztásmérőhely ki/átalakításának szempontjai
Rendszerengedéllyel rendelkező mérőszekrény alkalmazható. Ettől eltérni, csak egyedi tervezési eljárás keretében lehet. A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak leolvasást, vagy kezelést igénylő részei, a padlószinttől legalább 0,6 m-re, de legfeljebb 1,8 m-re legyenek. Teljesülnie kell a kizárólagos őrizettel szemben támasztott követelményeknek is.
Csatlakozó főelosztó
A példa szerinti esetben, a csatlakozóvezeték egynél több felhasználási helyet fog ellátni villamos energiával. Az MSZ 447:2019 szabvány 4.3.2 pontjában meghatározott követelménynek megfelelően, az első túláramvédelmi készüléket a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni. A csatlakozó főelosztóban elhelyezendő túláramvédelmi készülék – a direkt mérések esetén – szakaszolókapcsolóba épített késes biztosító lehet. Amennyiben a csatlakozó főelosztó nem része a fogyasztásmérő helynek – mint rendszerengedélyes termék –, akkor annak méretét a beépítendő készülékek és az oda bekötendő vezetékek paramétereinek figyelembe vételével kell meghatározni, de nem javasolt kisebbre választani, mint 300×300 mm.
Áramütés elleni védelem
TN-rendszer esetén, a PEN-vezető PE-N-vezetőre történő szétválasztása a csatlakozó főelosztóban levő csatlakozási pontnál – vagy ha ez műszakilag nem lehetséges –, a csatlakozási pont után pl. a méretlen főelosztóban, a betápláló fővezeték végpontjánál történhet. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt, közös védőcsőben kell vezetni. Több árszabás esetén, illetve több független betáplálás esetén a PE-N szétválasztást közvetlenül a csatlakozási pont után, még a méretlen vezetékszakaszon célszerű kialakítani.
ÁVK-nak is lennie kell a mért elosztóban (IΔn≤30mA).
Megjegyzés: Az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány 411.3.4 pontja szerint, az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramkörök, a képzetlen személyek által használt, és általános használatra szánt legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, valamint a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek számára, legfeljebb 30 mA kioldóáramú áramvédőkapcsoló alkalmazásával kell kiegészítő védelmet biztosítani. A még 2020. július 7-ig érvényes MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány előírásaihoz képest, ez szigorúbb követelményt jelent.
Földelő kialakítása
TN-rendszer esetén törekedni kell arra, hogy minél kisebb legyen a PEN-vezető elszakadásának kockázata. Ennek érdekében, minden épület becsatlakozási pontjánál a PEN-vezetőt földelni kell, különös tekintettel az alábbiakra:
Földelő céljára elsősorban természetes vagy mesterséges betonalap-földelő, földelőháló, vagy az épületet körbe vevő keretföldelő alkalmazását kell előnyben részesíteni. Az ilyen földelők földelési ellenállása gyakorlatilag minden esetben 10 Ohm alatti értékre adódik.
Amennyiben villámvédelem, túlfeszültség-védelem létesítése is szükséges, akkor az egymáshoz 20 m-nél közelebbi földelőket egymással – földelővezetők felhasználásával – össze kell kötni, és azokat földelővezetőn át a fő földelősínre kell csatlakoztatni.
Egyszerűbb épületcsatlakozások esetében, ahol a fent említett földelők létesítése műszaki és gazdasági szempontokat mérlegelve nem célszerű, ott az épület becsatlakozási pontjánál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelőt, amelyet az épületbe csatlakozó PEN-vezetőhöz kell csatlakoztatni. A földelő akkor tekinthető önállóan is számottevőnek, ha annak földelési ellenállása, méréssel igazoltan legfeljebb 10 Ω.
Mért fővezeték
A mért fővezeték keresztmetszete méretezett, de legalább a mérőhelyet betápláló fővezeték keresztmetszetével azonos (rézvezető esetén legalább 10 mm2) legyen. Mért fővezeték felhasználónként, árszabásonként külön védőcsőben legyen vezetve.
Túlfeszültség-védelem
Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány követelményei szerint, tranziens túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni, ahol a túlfeszültségek által okozott következmények hatással vannak
az emberi életre, pl. biztonsági berendezések, orvosi készülékek,
közszolgáltatásokra és kulturális örökségre, pl. a közszolgáltatás kimaradása, informatikai központok kiesése,
múzeumok,
kereskedelmi vagy ipari tevékenységekre, pl. szállodák, bankok, ipari létesítmények, piacok, farmok, nagyszámú embercsoport esetén (pl. nagy lakóépületek, templomok, hivatalok, iskolák).
Minden más esetben el kell végezni a hivatkozott szabvány 443.5. szakasza szerinti kockázatelemzést, annak meghatározása céljából, hogy szükséges-e a tranziens túlfeszültség elleni védelem. A kockázatelemzés elvégzésének hiánya esetén a villamos berendezést el kell látni tranziens túlfeszültség elleni védelemmel. Azonban egyedi lakóegységek esetében nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre ott, ahol a védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. Ugyanakkor az ilyen esetekben is gondoskodni kell arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított legyen. Sajnálatos, hogy ma már szinte egyetlen családi ház sem tud megfelelni ennek a követelménynek.
Lökőfeszültség-állóság
Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.6.2 pontja meghatározza a szerkezetek névleges lökőfeszültség-állóságához kapcsolódó túlfeszültségi osztályokat.
A IV-es túlfeszültségi osztályba tartozik a villamos berendezés táppontja, vagy annak közvetlen környezete, pl. a fogyasztásmérő előtti rész és a mért főelosztóig terjedő szakasz. A IV-es osztályú szerkezeteknek névleges lökőfeszültség-állósága 6 kV.
A III-as túlfeszültségi osztálynak megfelelő névleges lökőfeszültségű szerkezetek a rögzített villamos berendezésben, a fő elosztótáblában vagy az azelőtti használatra alkalmasak. Ilyen szerkezetek például megszakítók, az elosztótáblák, a rögzített berendezésekben lévő vezetékrendszerek (kábelek, vezetékek, sínek, csatlakozódobozok, dugaszolóaljzatok, kapcsolók, rögzített csatlakozással táplált helyhez kötött motorok). A III-as osztályú szerkezeteknek névleges lökőfeszültség-állósága 4 kV.
A II-es túlfeszültségi osztálynak megfelelő szerkezetek névleges lökőfeszültség-állósága 2,5 kV. Jellemzően a rögzített villamos berendezések, háztartási elosztók, szerszámok sorolhatók ide. Ilyenek például a háztartási készülékek.
Az I-es túlfeszültségi osztálynak megfelelő szerkezetek névleges lökőfeszültség-állósága 1,5 kV. Ezek csak rögzített villamos berendezésben való használatra alkalmasak. Például olyan áramkörök, amelyek számítógépeket, elektronikát, digitális eszközöket tartalmaznak vagy táplálnak.
Megjegyzés: Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.6.1 pontjában megfogalmazottak értelmében, a fent említettek figyelembe vételével megválasztott szerkezetek névleges lökőfeszültségi osztálya biztosítja a szerkezetek alkalmassági szintjeinek meghatározását, a villamos energia szolgáltatásának folytonossága, valamint a meghibásodások elfogadható szintű kockázata szempontjából. Az MSZ HD 60364-5-51:2010 szabvány 512.1.Z1 névleges lökőfeszültség-állóságra vonatkozó követelménye szerint, a villamos szerkezeteket úgy kell kiválasztani, hogy a lökőfeszültség-állóságuk legalább egyenlő legyen a berendezés táppontján várható túlfeszültséggel.
Használati jogok
A tervező által készített dokumentációban, a bejegyzett használati jogokra, jogos érdekek teljesülésére is szükséges kitérni. Például arra, hogy az adott felhasználók a bejegyzett jogaik alapján jogosultak-e a fogyasztásmérő helyet megközelíteni (az adott felhasználó le tudja-e olvasni a fogasztásmérőt, fel/le tudja kapcsolni a fogasztásmérő elé felszerelt kismegszakítót stb.).
A fenti felsorolás nem teljes körű és nem helyettesíti a vonatkozó előírásokat, követelményeket.
A lakóépületek tulajdonosai gyakran úgy üzemeltetik a felhasználói tulajdonú vezetékhálózatot, hogy annak szakszerű javítása, karbantartása, időszakos felülvizsgálata és esetlegesen szükséges felújítása elmarad. Megesik, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózatok műszaki és biztonsági szintje nem ismert. Ezért az ilyen hálózatok üzemeltetése kockázatos és veszélyes lehet. Előfordul, hogy a rendellenességekkel csak akkor szembesülnek a tulajdonosok, üzemeltetők, amikor a felhasználó szeretné visszakapcsoltatni – az egy éven túl kikapcsolt – felhasználási helyet, illetőleg szeretné visszaszereltetni a fogyasztásmérőt. Ilyenkor megtörténhet, hogy az ügyfél felkeres egy regisztrált villanyszerelőt és azt mondja: „Kellene egy nyilatkozat arról, hogy rendben van a mérőhely, és visszakapcsolható a villany.”
A 40/2017 (XII.4.) NGM rendelet 3. pontja leírja: „3. Műszaki biztonsági követelmények 3. § (1) A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.”
A VMBSZ 1.1.9 pontja szerint, a kivitelező által készített, vagy készíttetett szabványossági nyilatkozatnak tartalmaznia kell – többek között – az elvégzett ellenőrzések, vizsgálatok, mérések összefoglaló felsorolását és minősítését is. Az említett felülvizsgálatok elvégzése – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – az elvállalt munka része.
Az említettekkel összefüggésben lényeges, hogy a teljes felhasználói tulajdonú vezetékhálózatnak meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek. A vállalkozási szerződésben, valamint a hálózati engedélyesek felé történő nyilatkozatban javasolt pontosan megadni, hogy mire vonatkozik a vállalás, illetőleg a „nyilatkozat”.
Amennyiben a szakember vállalása, illetőleg a kivitelezői nyilatkozat például csak a méretlen felhasználói vezetékhálózat, mérőhely, felhasználói mért főelosztó ki/átalakítására vonatkozik, akkor ezt javasolt írásban rögzíteni. Mint ahogyan azt is, hogy a laikus felhasználó figyelmét a regisztrált villanyszerelő dokumentáltan és hitelt érdemlően felhívta arra, amire szükséges. Például, hogy a mért főelosztóból táplálni tervezett felhasználói vezetékhálózat villamos biztonsági szintje nem ismert és azt üzembe helyezni csak annak biztonságosságát, megfelelőségét igazoló dokumentált szabványossági felülvizsgálat elvégzése után szabad.
