Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szakmakörnyezet

Leszerelték a fogyasztásmérőt

De az ügyfél „villanyt” szeretne

2020/3. lapszám | Benyák László |  6895 |

Leszerelték a fogyasztásmérőt

Egy 1974-ben épült épületben három lakás van. Jelenleg két lakásban nincs villany, mert azokat számlatartozás miatt 2018-ban kikapcsolták, és a fogyasztásmérőt is leszerelte a hálózati engedélyes. A kikapcsolt lakásoknak új tulajdonosai lettek, akik igénylik a villamosenergia-ellátást. Mire figyeljek oda? – tette fel a kérdést a regisztrált villanyszerelő.

Az épület erősáramú csatlakozása 2×10 mm2 MLC/16 mm2 alumínium, amelynek felhasználó felőli rögzítési pontja az épületen lévő 6/4” átmérőjű tetőtartónál van.  A három lakás együttes igénye 3×1×32 A.

1. A kérdés megválaszolása során javasolt figyelembe venni, az alábbiakat

  1. A szükséges és elégséges műszaki feltételeket, a vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó szabványok figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen módon meghatározott műszaki biztonsági szintet sem a tervező, sem a kivitelező nem csökkentheti.
  2. Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ 4. § 199. pontja szerint a „vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”.
  3. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 3. pontja kimondja: „A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja”.
  4. A regisztrált villanyszerelők által végezhető tevékenységeket, illetőleg a javítás, bővítés, felújítás, új villamos berendezés határait, valamint a kapcsolódó szakmai szabályokat, a regisztrált villanyszerelők számára 2018-ban kiadott kézikönyv 1.2 pontja tartalmazza. „Számos olyan helyzet lehetséges, amikor a műszaki tartalmat – legyen az új létesítés, vagy bővítés – nem a regisztrált villanyszerelőnek kell „kitalálnia”. Ilyenkor válhat szükségessé annak kinyilvánítása, hogy a bővítés, felújítás, létesítés meghatározása érdekében arra jogosult villamos tervező bevonása szükséges. A kivitelezés az engedélyekkel, jóváhagyásokkal ellátott tervdokumentáció alapján történhet”.

2. Egy korábban létesült villamos berendezés vizsgálatánál a regisztrált villanyszerelőnek javasolt figyelembe vennie a következőket

  1. A meglévő felhasználói vezetékhálózat megfelel-e a létesítés idején – ha volt felújítás, a felújítás idején – érvényes jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek?
  2. A felhasználói vezetékhálózat biztonságos? Rendelkezésre állnak a jogszabály által előírt – a felhasználói vezetékhálózat biztonságosságát igazoló – dokumentumok, minősítő iratok?
  3. Amennyiben az említett dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor nem volt ilyen vizsgálat. Ez esetben el kell végezni a felülvizsgálatokat, fel kell tárni az esetlegesen előforduló hibákat, és ki kell azokat javítani.
  4. Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely nem felel meg az a) pontban meghatározott követelményeknek, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az javítás, karbantartás keretében alkalmassá tehető-e?
  5. Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely a d) pont szerinti beavatkozással nem tehető alkalmassá, akkor a szükséges műszaki tartalom változás mértékét javasolt irányadónak tekinteni.

Megjegyzés: az MSZ 447:2019 5.2.8 pontjában meghatározottak szerint, a méretlen fővezeték teljes, vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérőhelyet, csatlakozóberendezést) is érintő építészeti felújítása esetén az épület részét képező kialakításokat úgy kell megvalósítani (nyomvonal, védőcsövezés), hogy az megfeleljen az MSZ 447:2019 szabvány követelményeinek.

A szabványossági felülvizsgálat kimutathatja a hibákat

3. A 2. pontban megfogalmazottak alapján – az adott esetben – megállapítható

  1. A villamos berendezés nem felel meg a létesítéskor – ha volt felújítás, akkor a felújításkor – érvényes követelményeknek, a jogszabályban előírt felülvizsgálatok elmaradtak, a hibák nem kerültek feltárásra, és így ki sem javították azokat.
  2. Nyilvánvaló, hogy javítás, karbantartás keretében, a felhasználói tulajdonú hálózatot nem lehet megfeleltetni a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek. Ezért annak jelentős átalakítása, felújítása szükséges.

4. Az 1–3. pontokban megfogalmazottakat is figyelembe véve – a szükséges műszaki tartalom meghatározása céljából – arra jogosult tervező bevonása szükséges

  1. Az igény nem tekinthető standard igénynek, még akkor sem, ha a felhasználási helyekre igényelt áramerősség fázisonként nem haladja meg a 32 A-t.
  2. A hálózati engedélyes felé igénybejelentés benyújtása szükséges. Az igényelt csatlakozóvezeték típusa – a példa szerinti esetben – szigetelt szabadvezeték.
  3. A hálózati engedélyes – jogos érdekeinek figyelembevételével – írásban határozza meg az igény kielégítésének feltételeit. Ilyen feltételek lehetnek például, a következők:
    1. Az igényelt teljesítmény kielégítése érdekében a meglévő 2×10 mm2 MLC/16 mm2 alumínium csatlakozóvezetéket, NFA2X típusú 4×25 mm2 keresztmetszetű csatlakozóvezetékre szükséges cserélni.
    2. Az erősáramú csatlakozás, a méretlen felhasználói hálózat, a fogyasztásmérőhely átalakítása szükséges.
    3. A vonatkozó jogszabályok és műszaki biztonsági követelmények figyelembevételével – arra jogosult tervező által – készített csatlakozási, mérőhelyi dokumentációt, a tervet, a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal, a hálózati engedélyes területileg illetékes szervezeti egységével előzetesen egyeztetni szükséges. A dokumentációból ki kell derülnie, hogy nem sérülnek a felhasználó és a hálózati engedélyes jogos érdekei. A kialakításhoz, létesítéshez, szükséges beszerezni a hálózati engedélyes hozzájárulását is.
  4. Előfordulhat, hogy a hálózati engedélyes nem jelzi a terv egyeztetésére vonatkozó igényét. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges arra jogosult tervező bevonása a műszaki tartalom meghatározása céljából, ugyanis a kivitelezés során a tervben meghatározott műszaki tartalmat kell majd beépíteni.

5. Miként fog vélekedni a tervező?

Azt, hogy az adott tervező pontosan milyen műszaki tartalmat fog betervezni, azt előre nem lehet tudni. Ugyanakkor – a példa szerinti esetre vonatkozóan – számos olyan körülmény van, amelyekkel számolni kell. Ilyenek például a következők:

Csatlakozóvezeték

Új szabadvezetékkel történő bekapcsolás esetén, csak NFA2X típusú csatlakozóvezeték alkalmazható. Az újként létesített csatlakozóvezeték keresztmetszete, szigetelt szabadvezeték esetén min. 16 mm2, földkábel esetén minimum 25 mm2 legyen. A szigetelt szabadvezetékkel létesített csatlakozóvezeték ablaktól, erkélytől, oldalirányban legalább 1,25 m-re, a padlószinttől függőlegesen legalább 2,5 m-re legyen. Belterületen, a szabadvezetékkel létesített csatlakozó vezeték – a legnagyobb belógási ponton mért – legkisebb magassága: út felett 5,5 m, gyalogosforgalom felett 4 m, oldalfalra csatlakozva 3 m. A szigetelt szabadvezetékkel létesített csatlakozóvezeték nyomvonalhossza egy fázis esetén max. 40 m, három fázis esetén max. 30 m lehet. Az említettnél nagyobb nyomvonalhossz esetén, pótoszlop alkalmazása szükséges.

A tetőtartót cserélni szükséges

A tetőtartó legalább 2 colos (57 mm átmérőjű), varrat nélküli, tűzihorganyzott, 4 mm falvastagságú acélcső legyen. Amennyiben a tetőtartó felső rögzítőbefogás feletti szabad hossza a 1,5 m-t meghaladja, akkor azt ki kell horgonyozni. A tetőtartó tetejére csősapka szükséges. A tetőtartónál, falihorognál, vízzsákot kell kialakítani a csatlakozóvezetéken. A tetőtartóban, csak az erősáramú csatlakozóvezetéket szabad vezetni.

Méretlen fővezeték kialakítása

A méretlen fővezeték méretezett, rézvezető esetén hajlékony (H07V-K), legalább 10 mm2 keresztmetszetű legyen. A mérőhelysávok fogyasztásmérő elhelyezésére szolgáló tereibe a méretlen fővezetéki betáplálás alsó, oldalsó, vagy indokolt esetben hátsó irányból érkezhet. A méretlen áramkört (is) tartalmazó tereken a szerelvénylapként is szolgáló hátsó felületeket (pl. vezetékátvezetés miatt) kilyukasztani, kifúrni, kitörni nem szabad. A méretlen fővezetékcső átmérője minimum 36 mm legyen. Belső oldalán sima falú, lépésálló gégecső is lehet. A méretlen fővezeték, a tetőtartótól a mérőhelyig toldásmentes legyen, amelynek nyomvonalába maximum 2 db 90 fokos könyök vagy ív építhető be. A védőcsőbe maximum 2 db, legalább 150×150 mm méretű, nehéz kivitelű, zárópecsételhető kialakítású doboz építhető be. A méretlen fővezeték nyomvonala – új bekapcsolás, felújítás esetén – padlástérben, tetőtérben vízszintesen nem haladhat. A védőcsövet az épület külső falsíkjába süllyesztve, lehetőleg a közterületről látható oldalán kell vezetni. Amennyiben a tetőtartó, fővezetékcső a falon kívül kerül kialakításra, akkor az alkalmazott védőcsőnek – annak használati útmutatójában foglaltak alapján – alkalmasnak kell lennie a falon kívüli használatra (UV és a mechanikai igénybevétel szempontjából megfelelően védett legyen.

A fogyasztásmérőhely ki/átalakításának szempontjai

Rendszerengedéllyel rendelkező mérőszekrény alkalmazható. Ettől eltérni, csak egyedi tervezési eljárás keretében lehet. A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak leolvasást, vagy kezelést igénylő részei, a padlószinttől legalább 0,6 m-re, de legfeljebb 1,8 m-re legyenek. Teljesülnie kell a kizárólagos őrizettel szemben támasztott követelményeknek is.

Csatlakozó főelosztó

A példa szerinti esetben, a csatlakozóvezeték egynél több felhasználási helyet fog ellátni villamos energiával. Az MSZ 447:2019 szabvány 4.3.2 pontjában meghatározott követelménynek megfelelően, az első túláramvédelmi készüléket a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni. A csatlakozó főelosztóban elhelyezendő túláramvédelmi készülék – a direkt mérések esetén – szakaszolókapcsolóba épített késes biztosító lehet. Amennyiben a csatlakozó főelosztó nem része a fogyasztásmérő helynek – mint rendszerengedélyes termék –, akkor annak méretét a beépítendő készülékek és az oda bekötendő vezetékek paramétereinek figyelembe vételével kell meghatározni, de nem javasolt kisebbre választani, mint 300×300 mm.

Áramütés elleni védelem

TN-rendszer esetén, a PEN-vezető PE-N-vezetőre történő szétválasztása a csatlakozó főelosztóban levő csatlakozási pontnál – vagy ha ez műszakilag nem lehetséges –, a csatlakozási pont után pl. a méretlen főelosztóban, a betápláló fővezeték végpontjánál történhet. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt, közös védőcsőben kell vezetni. Több árszabás esetén, illetve több független betáplálás esetén a PE-N szétválasztást közvetlenül a csatlakozási pont után, még a méretlen vezetékszakaszon célszerű kialakítani.

ÁVK-nak is lennie kell a mért elosztóban (IΔn≤30mA).

Megjegyzés: Az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány 411.3.4 pontja szerint, az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramkörök, a képzetlen személyek által használt, és általános használatra szánt legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, valamint a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek számára, legfeljebb 30 mA kioldóáramú áramvédőkapcsoló alkalmazásával kell kiegészítő védelmet biztosítani. A még 2020. július 7-ig érvényes MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány előírásaihoz képest, ez szigorúbb követelményt jelent.

Földelő kialakítása

TN-rendszer esetén törekedni kell arra, hogy minél kisebb legyen a PEN-vezető elszakadásának kockázata. Ennek érdekében, minden épület becsatlakozási pontjánál a PEN-vezetőt földelni kell, különös tekintettel az alábbiakra:

  • Földelő céljára elsősorban természetes vagy mesterséges betonalap-földelő, földelőháló, vagy az épületet körbe vevő keretföldelő alkalmazását kell előnyben részesíteni. Az ilyen földelők földelési ellenállása gyakorlatilag minden esetben 10 Ohm alatti értékre adódik.
  • Amennyiben villámvédelem, túlfeszültség-védelem létesítése is szükséges, akkor az egymáshoz 20 m-nél közelebbi földelőket egymással – földelővezetők felhasználásával – össze kell kötni, és azokat földelővezetőn át a fő földelősínre kell csatlakoztatni.
  • Egyszerűbb épületcsatlakozások esetében, ahol a fent említett földelők létesítése műszaki és gazdasági szempontokat mérlegelve nem célszerű, ott az épület becsatlakozási pontjánál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelőt, amelyet az épületbe csatlakozó PEN-vezetőhöz kell csatlakoztatni. A földelő akkor tekinthető önállóan is számottevőnek, ha annak földelési ellenállása, méréssel igazoltan legfeljebb 10 Ω.

Mért fővezeték

A mért fővezeték keresztmetszete méretezett, de legalább a mérőhelyet betápláló fővezeték keresztmetszetével azonos (rézvezető esetén legalább 10 mm2) legyen. Mért fővezeték felhasználónként, árszabásonként külön védőcsőben legyen vezetve.

Túlfeszültség-védelem

Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány követelményei szerint, tranziens túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni, ahol a túlfeszültségek által okozott következmények hatással vannak

  • az emberi életre, pl. biztonsági berendezések, orvosi készülékek,
  • közszolgáltatásokra és kulturális örökségre, pl. a közszolgáltatás kimaradása, informatikai központok kiesése,
  • múzeumok,
  • kereskedelmi vagy ipari tevékenységekre, pl. szállodák, bankok, ipari létesítmények, piacok, farmok, nagyszámú embercsoport esetén (pl. nagy lakóépületek, templomok, hivatalok, iskolák).

Minden más esetben el kell végezni a hivatkozott szabvány 443.5. szakasza szerinti kockázatelemzést, annak meghatározása céljából, hogy szükséges-e a tranziens túlfeszültség elleni védelem. A kockázatelemzés elvégzésének hiánya esetén a villamos berendezést el kell látni tranziens túlfeszültség elleni védelemmel. Azonban egyedi lakóegységek esetében nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre ott, ahol a védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. Ugyanakkor az ilyen esetekben is gondoskodni kell arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított legyen. Sajnálatos, hogy ma már szinte egyetlen családi ház sem tud megfelelni ennek a követelménynek.

Lökőfeszültség-állóság

Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.6.2 pontja meghatározza a szerkezetek névleges lökőfeszültség-állóságához kapcsolódó túlfeszültségi osztályokat.

  • A IV-es túlfeszültségi osztályba tartozik a villamos berendezés táppontja, vagy annak közvetlen környezete, pl. a fogyasztásmérő előtti rész és a mért főelosztóig terjedő szakasz. A IV-es osztályú szerkezeteknek névleges lökőfeszültség-állósága 6 kV.
  • A III-as túlfeszültségi osztálynak megfelelő névleges lökőfeszültségű szerkezetek a rögzített villamos berendezésben, a fő elosztótáblában vagy az azelőtti használatra alkalmasak. Ilyen szerkezetek például megszakítók, az elosztótáblák, a rögzített berendezésekben lévő vezetékrendszerek (kábelek, vezetékek, sínek, csatlakozódobozok, dugaszolóaljzatok, kapcsolók, rögzített csatlakozással táplált helyhez kötött motorok). A III-as osztályú szerkezeteknek névleges lökőfeszültség-állósága 4 kV.
  • A II-es túlfeszültségi osztálynak megfelelő szerkezetek névleges lökőfeszültség-állósága 2,5 kV. Jellemzően a rögzített villamos berendezések, háztartási elosztók, szerszámok sorolhatók ide. Ilyenek például a háztartási készülékek.
  • Az I-es túlfeszültségi osztálynak megfelelő szerkezetek névleges lökőfeszültség-állósága 1,5 kV. Ezek csak rögzített villamos berendezésben való használatra alkalmasak. Például olyan áramkörök, amelyek számítógépeket, elektronikát, digitális eszközöket tartalmaznak vagy táplálnak.

Megjegyzés: Az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.6.1 pontjában megfogalmazottak értelmében, a fent említettek figyelembe vételével megválasztott szerkezetek névleges lökőfeszültségi osztálya biztosítja a szerkezetek alkalmassági szintjeinek meghatározását, a villamos energia szolgáltatásának folytonossága, valamint a meghibásodások elfogadható szintű kockázata szempontjából. Az MSZ HD 60364-5-51:2010 szabvány 512.1.Z1 névleges lökőfeszültség-állóságra vonatkozó követelménye szerint, a villamos szerkezeteket úgy kell kiválasztani, hogy a lökőfeszültség-állóságuk legalább egyenlő legyen a berendezés táppontján várható túlfeszültséggel.

Használati jogok

A tervező által készített dokumentációban, a bejegyzett használati jogokra, jogos érdekek teljesülésére is szükséges kitérni. Például arra, hogy az adott felhasználók a bejegyzett jogaik alapján jogosultak-e a fogyasztásmérő helyet megközelíteni (az adott felhasználó le tudja-e olvasni a fogasztásmérőt, fel/le tudja kapcsolni a fogasztásmérő elé felszerelt kismegszakítót stb.).

A fenti felsorolás nem teljes körű és nem helyettesíti a vonatkozó előírásokat, követelményeket.

A lakóépületek tulajdonosai gyakran úgy üzemeltetik a felhasználói tulajdonú vezetékhálózatot, hogy annak szakszerű javítása, karbantartása, időszakos felülvizsgálata és esetlegesen szükséges felújítása elmarad. Megesik, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózatok műszaki és biztonsági szintje nem ismert. Ezért az ilyen hálózatok üzemeltetése kockázatos és veszélyes lehet. Előfordul, hogy a rendellenességekkel csak akkor szembesülnek a tulajdonosok, üzemeltetők, amikor a felhasználó szeretné visszakapcsoltatni – az egy éven túl kikapcsolt – felhasználási helyet, illetőleg szeretné visszaszereltetni a fogyasztásmérőt. Ilyenkor megtörténhet, hogy az ügyfél felkeres egy regisztrált villanyszerelőt és azt mondja: „Kellene egy nyilatkozat arról, hogy rendben van a mérőhely, és visszakapcsolható a villany.”

A 40/2017 (XII.4.) NGM rendelet 3. pontja leírja:
„3. Műszaki biztonsági követelmények
3. § (1) A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.”

A VMBSZ 1.1.9 pontja szerint, a kivitelező által készített, vagy készíttetett szabványossági nyilatkozatnak tartalmaznia kell – többek között – az elvégzett ellenőrzések, vizsgálatok, mérések összefoglaló felsorolását és minősítését is. Az említett felülvizsgálatok elvégzése – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – az elvállalt munka része.

Az említettekkel összefüggésben lényeges, hogy a teljes felhasználói tulajdonú vezetékhálózatnak meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak, követelményeknek. A vállalkozási szerződésben, valamint a hálózati engedélyesek felé történő nyilatkozatban javasolt pontosan megadni, hogy mire vonatkozik a vállalás, illetőleg a „nyilatkozat”.

Amennyiben a szakember vállalása, illetőleg a kivitelezői nyilatkozat például csak a méretlen felhasználói vezetékhálózat, mérőhely, felhasználói mért főelosztó ki/átalakítására vonatkozik, akkor ezt javasolt írásban rögzíteni. Mint ahogyan azt is, hogy a laikus felhasználó figyelmét a regisztrált villanyszerelő dokumentáltan és hitelt érdemlően felhívta arra, amire szükséges. Például, hogy a mért főelosztóból táplálni tervezett felhasználói vezetékhálózat villamos biztonsági szintje nem ismert és azt üzembe helyezni csak annak biztonságosságát, megfelelőségét igazoló dokumentált szabványossági felülvizsgálat elvégzése után szabad.

FogyasztásmérőMérőhely

Kapcsolódó