Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság II.
2014/7-8. lapszám | Dr. Jámbor Attila | 5412 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cikksorozat elsõ részében a 2014. március 15-étõl hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény) és a kapcsolódó jogszabályok alapján jártam körül a szerelési, karbantartási munkákat végzõ cégek esetében a szerzõdéskötési, tájé- koztatási kötelezettségeket. Jelen cikkben a hibás teljesítéshez kapcsolódó felelõsségi szabályokat mutatom be.
1. Mi az a hibás teljesítés?
Szerzõdésszegés a megállapodás konkrét pontjának megsértése mellett bármely jogszabály által elõírt kötelezettség teljesítésének elmaradása is. A régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) és a Ptk. (2013. évi V. törvény) is attól teszi függõvé, hogy a szerzõdésszegésbõl eredõen a másik fél milyen igényt érvényesíthet, hogy milyen típusú szerzõdésszegés történt. A Ptk. legjellemzõbb szerzõdésszegési esete a hibás teljesítés, és leggyakrabban ez fordulhat elõ a szerelési, karbantartási munkákra vonatkozó szerzõdések esetében is.
A hibás teljesítés kapcsán a Ptk. a kellékszavatosság mellett részletesen szabályozza az egyéb igényérvényesítési lehetõségeket is (termékfelelõsség, jótállás, jogszavatosság). A régi Ptk. a jótállást a szerzõdéses biztosítékok között helyezte el, míg a jogszavatosságot csak az adásvételi szerzõdésnél találhatjuk meg, a gyakorlat azonban más szerzõdésnél is használta ezt a fogalmat. A termékfelelõsségrõl szóló 1993. évi X. törvény 2014. március 15-ével szintén hatályát vesztette, és elõírásai bekerültek a Ptk.-ba. A termékfelelõsség nem a szerelést, beszerelést végzõ céget, hanem a gyártót vagy a forgalmazót terheli. A szerelési, karbantartási szerzõdéseknél a kellékszavatosságot és a jótállást érdemes kiemelni.
Fontos tudni, hogy a Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó elõírásai is diszpozitívak, vagyis a felek megállapodhatnak a Ptk. elõírásaitól eltérõen is. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzõdésben azonban semmis az a kikötés, amely a Ptk. kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó rendelkezéseitõl a fogyasztó hátrányára tér el. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói szerzõdés tartalmát a Ptk. úgy rögzíti, hogy a jogalkotó ezen szabályoktól nem engedi meg az eltérést, csak akkor, ha az eltérés a fogyasztó számára kedvezõ.
2. Ki a felelõs, ha a megrendelõ által adott anyag volt a hibás?
A felmerülõ hiba esetében gyakran felmerül, hogy a vállalkozó nem tehet a hibáról, mivel a megrendelõ által átadott anyag eredményezte a problémát. A régi Ptk. és a Ptk. hasonlóan szabályozza ezt a kérdéskört. A munkát végzõ cég se kellékszavatossági, se kártérítési felelõsséget nem visel, ha a hiba a megrendelõ által adott
a. anyag alkalmatlanságára vagy hibájára (például a megrendelõ által vett vezeték repedt meg),
b. adat hiányosságára vagy hibájára (például a megrendelõ tévesen jelölte be a vezetékek helyét), vagy
c. utasítás célszerûtlenségére vagy szakszerûtlenségére (például a megrendelõ a szennyvízcsatornába kérte bekötni az ereszcsatorna lefolyóját) vezethetõ vissza.
Az adat hiányosságára vagy hibájára történõ hivatkozási lehetõség a régi Ptk.-ban még nem szerepelt, de a gyakorlat a nem megfelelõ utasítás körében azért alkalmazta ezt. Fontos kiemelni, hogy a megrendelõi oldalon felmerülõ hibák esetében további feltétel a vállalkozó mentesüléséhez, hogy a vállalkozó figyelmeztette a fenti körülményekre (pl. az anyag hibájára) a megrendelõt. Ha az anyag hibás volt, de a hibára a vállalkozó nem hívta fel a megrendelõ figyelmét, a szerelés hibájáért felelõs lesz a vállalkozó. A dokumentálás ebben az esetben is kulcskérdés lesz, ugyanis hiába történt meg a figyelmeztetés, ha a perben a vállalkozó ezt nem tudja igazolni (a megrendelõ akár el is felejtheti a figyelmeztetést, fõként, ha ez áll érdekében).
Szintén mentesül a vállalkozó a kellékszavatossági és kártérítési felelõsség alól, ha a jogosult a hibát a szerzõdéskötés idõpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzõdéskötés idõpontjában ismernie kellett. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy milyen fontos a hibával kapcsolatos dokumentálás, annak érdekében, hogy egy perben a megrendelõi memória hiányosságai pótolhatók legyenek.
3. A megrendelõ kellékszavatossági igényei
A Ptk.– szerzõdésszegés általános szabályok – szerinti jogkövetkezményei mellett (pl. visszatartás joga, elállási jog, stb.) a kellékszavatossági igények is érvényesíthetõk. A kellékszavatosság alapján a megrendelõ döntheti el, hogy az azonos szinten található igények közül melyiket választja. Fontos tudni, hogy az érvényesíthetõ igények tekintetében a kellékszavatosság és a jótállás között nincs különbség.
3.1. Kijavítás vagy kicserélés
A megrendelõ elsõdlegesen kijavítást vagy kicserélést kérhet. A szerelési, karbantartási munkák esetében a kicserélésen a munka részben vagy egészben való újbóli elvégzését kell érteni. A megrendelõnek a kijavításra vagy kicserélésre csak akkor nincs joga, ha
a. a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen (például nem lehetséges a javítás, mert a szükséges alkatrészt nem lehet beszerezni), vagy
b. az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne.
A kijavítási vagy kicserélési jog gyakorlásánál figyelembe kell venni a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzõdésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet.
tájékoztatás a fogyasztó elállási, felmondási jogáról
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerzõdések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fogyasztói szerzõdés rendelet) több pontjában is foglalkozik a fogyasztót megilletõ elállási vagy felmondási joggal. Hangsúlyozom, hogy kizárólag a szerelési, karbantartási szerzõdések kapcsán alkalmazandó elõírásokat mutatom be, a termék vásárlásához kapcsolódó elállási, felmondási jogra nem térek ki. A jogszabály által elõírt tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia:
|
3.2. Árleszállítás, javíttatás és elállás
A jogosult által másodlagosan választható igények;
a. az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti,
b. a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
c. a szerzõdéstõl elállhat (de jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye).
A szerzõdéstõl való elállás – nem jelentéktelen hiba felmerülése esetében – csak akkor jogszerû, ha
- a kötelezett a kijavítást vagy
- a kicserélést nem vállalta,
- a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem megfelelõ határidõn belül, nem a jogosult érdekeit kímélve vállalta,
- a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést megfelelõ határidõn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem végezte el,
- a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fûzõdõ érdeke megszûnt.
3.3. A szerzõdésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezmények
A Ptk. hibás teljesítéshez kapcsolódó szabályai mellett a szerelési, karbantartási szerzõdések vonatkozásában is alkalmazandók a Ptk. szerzõdésszegés általános szabályok szerinti jogkövetkezményei.
3.3.1. Visszatartási jog
Az általános szabályok között fontos kiemelni az ún. visszatartási jogot: a megrendelõ a javítási díj, vállalkozói díj arányos részének kifizetését a vállalkozó teljesítéséig vagy megfelelõ biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A megrendelõ elállhat a szerzõdéstõl is, illetve – ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani – felmondhatja azt, ha megfelelõ határidõt szabott, és ez alatt a vállalkozó a hibát nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelelõ biztosítékot nem nyújtott.
3.3.2. Elállás, felmondás
A másodlagos kellékszavatossági igény mellett a megrendelõ a szerzõdés általános szabályok szerinti egyoldalú megszüntetését is választhatja. Ha a hibás tevékenység következtében a megrendelõnek a szerzõdés teljesítéséhez fûzõdõ érdeke megszûnt, (ha a Ptk. eltérõen nem rendelkezik) a megrendelõ:
- elállhat a szerzõdéstõl, vagy
- felmondhatja azt, ha a szerzõdéskötés elõtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani.
A Ptk. fontos új eleme, hogy – ellentétben a régi Ptk.-val – a jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A megrendelõ azonban jogosult a megjelölt elállási vagy felmondási okról másikra áttérni (azt már csak én teszem hozzá: az áttérés csak akkor indokolt, ha esetleg más ok jobban védhetõ a számára).
a fogyasztó elállási, felmondási joga 14 napon belül
A Fogyasztói szerzõdés rendelet alapján a Ptk-ban rögzítetteknél bõvebb a fogyasztó elállási, felmondási joga, ha a felek személyesen nem találkoznak a szerzõdés megkötésekor (távollévõk között kötött szerzõdés), vagy személyesen találkoztak, de a szerzõdés aláírására nem a vállalkozás üzlethelyiségében került sor (üzlethelyiségen kívül kötött szerzõdés). A fogyasztó a szerelési, karbantartási szerzõdéstõl a szerzõdés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül elállhat. Ez azt jelenti, hogy például az épület hibái vonatkozásában a magánszemély a megkötött szerzõdéshez nincs kötve, a szerzõdéstõl 14 napon belül elállhat, és a vállalkozó kártérítést sem kérhet. A jogszabály szerint a megrendelõ nyilatkozata akkor érvényes, ha az elállási, felmondási jogot a határidõ lejárta elõtt elküldi (vagyis az is elképzelhetõ, hogy a vállalkozás csak napokkal késõbb kapja meg, hiszen nem a kézhezvételt írták elõ). Ha a vállalkozás az elállási vagy felmondási jog gyakorlásának határidejérõl a megrendelõt nem tájékoztatta, az elállási határidõ tizenkét hónappal meghosszabbodik. A szerelési, karbantartási szerzõdések esetében ez a szabály valószínûleg nem érvényesül, hiszen ha a javítás már megtörtént (a vállalkozó a szerzõdést teljesítette), elállásra, felmondásra már nincs lehetõség, de természetesen az egyéb kellékszavatossági igények és kártérítés még követelhetõ. |
6. Milyen esetekben nincs a fogyasztónak 14 napos elállási, felmondási joga?
A Fogyasztói szerzõdés rendelet azokat az eseteket is felsorolja, amelyeknél a fogyasztó az elállási, felmondási jogát nem gyakorolhatja (jelen cikkben csak a szerelési, karbantartási szerzõdéseket érintõ kizáró okokat tüntetem fel). Az egyik ilyen eset az, amikor a javítás, karbantartás már teljesen megtörtént, és a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, elõzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követõen felmondási jogát elveszíti. Véleményem szerint a javítást követõen az elállás, felmondás fogalmilag kizárt – például a homlokzati hibák kijavítása után nem lehet a homlokzat hibáit újra elõállítani, és visszakérni a vállalkozói díjat –, ettõl függetlenül javaslom, hogy fogyasztóval (vagyis magánszeméllyel) kötött szerzõdés esetében rögzítsék, hogy a megrendelõ tudomásul veszi, hogy a munka elvégzését követõen már nem állhat el a szerzõdéstõl.
Nincs a fogyasztónak olyan vállalkozási szerzõdés esetében sem 14 napon belüli elállási, felmondási joga, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgõs javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából. A felek határozhatják meg, hogy mit tekintenek sürgõs munkavégzésnek, erre a jogszabály nem tér ki. Ha a szerzõdés szerint sürgõs munkavégzésre kérték fel a vállalkozót, akkor a Fogyasztói szerzõdés rendelet által biztosított elállási, felmondási jog nincs. Sürgõs munkavégzés esetében a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált szolgáltatásokra vagy termékekre vonatkozóan marad meg a megrendelõ elállási, felmondási joga. A javításon felüli, de a javításhoz kapcsolódó szolgáltatások köre nem lehet túl jelentõs a gyakorlatban, talán a folyamatos karbantartásra irányuló megállapodás tartozhat ebbe a körbe.
Hangsúlyozom, hogy a fogyasztó Ptk. szerinti elállási és felmondási jogával akkor is élhet, ha a Fogyasztói szerzõdés rendelet által biztosított speciális joga nincs.
7. A fogyasztó hogyan élhet az elállási, felmondási jogával?
A fogyasztónak minõsülõ megrendelõ az elállási, felmondási jogát a Fogyasztói szerzõdés rendelet 2. mellékletben található nyilatkozatminta felhasználásával gyakorolhatja, vagyis ezt kell kitöltve eljuttatni a vállalkozónak. A megrendelõ saját szavaival is megteheti a nyilatkozatot, de célszerû a jogszabály által biztosított mintát használni, így biztosan megfelelõ lesz a tartalma. A vállalkozás azt is megteheti, hogy internetes honlapján is biztosítja a fogyasztó számára az elállási, felmondási jog gyakorlását. A honlapon történõ joggyakorlás esetében a vállalkozás tartós adathordozón (így például elektronikus levélben) haladéktalanul köteles visszaigazolni a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.
A vállalkozás haladéktalanul, de legkésõbb az elállásról való tudomásszerzésétõl számított tizennégy napon belül köteles visszatéríteni a megrendelõ által megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Vagyis ha a javításra a cég kért elõleget, ezt mind vissza kell fizetnie a megrendelõnek, akkor is, ha az elõlegbõl vásárolt anyagokat máshová nem tudja felhasználni, vagy ha már egyéb költségeket is elõre rendezett (például a vállalkozó az állványozó cégnek is fizetett elõleget). A lehetséges anyagi veszteségek elkerülése érdekében a cégeknek érdemes erre a helyzetre a szerzõdésben, vagy a munkavégzés eltérõ megszervezésével felkészülni. A visszafizetést olyan módon kell teljesíteni – a vállalkozó saját költségén –, amilyen módon a vállalkozó kapta meg az összeget.
Jelen cikk lezárásaként felhívom arra is a figyelmet, hogy 2014. március 15. napjától egyebek mellett a kellékszavatossági határidõk, a jótállási szabályok, illetve a szerzõdésszegéshez kapcsolódó kártérítési felelõsség is módosultak. Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni a cikksorozat 3. részében.
