Szereléssel, karbantartással kapcsolatos jótállás és szavatosság I.
2014/6. lapszám | Dr. Jámbor Attila | 5312 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A 2014. március 15-étől hatályba lépett új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) jelentős változásokat vezetett be a hibás teljesítéssel kapcsolatos előírásokban. Az alábbi cikkben azt próbálom meg összefoglalni, hogy egy döntően szerelési, karbantartási munkákat vállaló cég esetében milyen szerződéskötési, tájékoztatási kötelezettségeket kell teljesíteni. A VL következő számban (2014/7-8.) megjelenő cikkemben pedig a szerződésekhez kapcsolódó felelősségi szabályok változásait járom körül.
1. Milyen jogszabályokat kell alkalmazni?
1.1. Ptk. (2013. évi V. törvény)
A szerelési és karbantartási munkákra vonatkozó szerződések tekintetében – mint minden más szerződés esetében – a legfontosabb jogszabály a Polgári Törvénykönyv. A két Polgári Törvénykönyv közül – eltérő jogszabályi rendelkezés vagy a felek döntésének hiányában – a 2014. március 14. napjáig megkötött szerződésekre és az abból fakadó cselekményekre, nyilatkozatokra változatlanul az 1959. évi IV. törvény (a régi Ptk.) alkalmazandó, az ezt követően létrejött szerződésekre pedig már a Ptk. (2013. évi V. törvény).
Ha a felek között előszerződés vagy vételi jogot alapító szerződés jött létre 2014. március 14-éig, akkor a végleges szerződés megkötésére is még a régi Ptk. alkalmazandó. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a 2014. március 14. előtt kötött szerződésre is a Ptk. alkalmazandó. Az új Ptk. alkalmazására való áttérés elhatározása az egyszeri munkákra nem életszerű, de hosszabb távú megrendelések esetében akár célszerű is lehet. Mivel a Ptk. szigorított a vállalkozók felelősségén, ezért inkább a megrendelői oldalon lehet indoka a Ptk.-ra való áttérésnek.
1.2. Jótállást előíró jogszabályok
A jótállási kötelezettség a felek közötti szerződéses kikötés vagy kötelező jogszabályi rendelkezés alapján keletkezhet.
Kötelező jótállást előíró jogszabályok:
- a. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet,
- b. a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet,
- c. az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet.
A kötelező jótállásról szóló kormányrendeleteket a 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet módosította. A módosított rendelkezések 2014. április 9. napján léptek hatályba, és csak az ezt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni, tehát az új jótállási szabályok nem a Ptk.-val egyidejűleg jelentek meg. Kiemelést érdemel a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása, mivel ez a jótállással érintett építmények körét bővítette, illetve a korábbi 3 éves időtartamhoz képest már 5 és 10 éves jótállási kötelezettséget is előír. Ha a kivitelezési szerződést 2014. április 10-ét követően írták alá, akkor már az új, kibővített jótállás terheli a vállalkozót.
A jótállási kötelezettségen és időtarta- mokon a javító-karbantartó szolgáltatások tekintetében nem történt változás. Érdemes tudni, hogy a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján – másik nyolc szolgáltatási terület mellett – a lakással kapcsolatos karbantartási és javítási szolgáltatásokra is van kötelező jogszabályi jótállás. A köztudatban ugyan még nem gyökeresedett meg, de ettől még létezik a kötelező jótállás akkor, ha például a vállalkozó kijavítja egy lakóépületet vakolatát. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás csak a lakásra vonatkozik, tehát például egy üzemcsarnok fűtési berendezésének javítása esetében nem létezik jótállás. Természetesen a szerelést végző cég vállalhat ilyet önként.
1.3. A szerződés tartalmát meghatározó jogszabály
2014. június 13-án lépett hatályba, és az ezt követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletet. Az új jogszabály hatályon kívül helyezi az üzleten kívül a fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletet és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet, de természetesen a 2014. június 12. napjáig létrejött megállapodásokra még a két különálló jogszabály alkalmazandó.
A három kormányrendelet összehasonlításától most eltekintek, és csak azokat a rendelkezéseket mutatom be, amelyek a jelen cikk elolvasását követően megkötött szerződéseknél alkalmazandók. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fogyasztói szerződés rendelet) részletesen tartalmazza a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait, továbbá a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat.
2. Jelentős átalakítás esetében nem kell alkalmazni a Fogyasztói szerződés rendeletet
Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a Fogyasztói szerződés rendelet szerinti kötelező előírásokat azonban olyan kivitelezési szerződés esetében nem kell alkalmazni, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása. A rendelet szerint jelentős átalakítás a meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett építési tevékenységek közül
- a) az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység (itt valószínűleg a rendelet az építési, bontási engedélyhez, a bontási tudomásulvételhez vagy az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekre gondolt);
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építményhomlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység;
- c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység.
A jelen összeállítás fókuszában álló szerelési, karbantartási munkálatok általában nem minősülnek jelentős átalakításoknak, ezért az ilyen tevékenységet végző vállalkozásoknak nemcsak ismerniük, hanem alkalmazniuk is kell a Fogyasztói szerződés rendeletet.
Egyébként ha esetleg jelentős átalakításnak minősül a munka, a jogszabály szerinti tájékoztatási kötelezettséget akkor is érdemes figyelembe venni, hiszen a Ptk. szerint a vállalkozó a szerződés valamennyi stádiumában köteles tájékoztatni a fogyasztót a szerződést érintő lényeges körülményekről. A Ptk. szerinti lényeges körülmények meghatározásához jó alap lehet a Fogyasztói szerződés rendelet felsorolása.
4. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet tételesen meghatározza, hogy a fogyasztónak milyen tájékoztatást kell kapnia akkor, ha a felek együttes jelenléte mellett történik meg a szerződéskötés. Ennek megfelelően a vállalkozó köteles világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztatni a fogyasztót:
- a. A szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben.
- b. A vállalkozás nevéről, a vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről.
- c. A szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen kívül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról és a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel.
- d. A teljesítés feltételeiről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról
- e. A kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, felté- teleiről.
- f. Határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről.
- g. A határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről.
- h. A digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről.
- i. A digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való bármilyen vonatkozó együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.
- j. A békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.
A fenti felsorolásban a jogszabály által kötelezően előírt tájékoztatási elemeket találhatják meg, a pontos informálás érdekében szószerinti idézet a jogszabályból. Ezzel kapcsolatosan azonban ki kell emelnem, hogy maga a Kormány enyhít a tájékoztatási kötelezettségen, mivel a rendelet szerint a teljeskörű tájékoztatásra nincs szükség az alábbi körülmények esetében:
- 1. Azon információk esetében, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalók. Az, hogy mi minősül nyilvánvalónak, az csak az adott esetben dönthető el, de az például nyilvánvaló, hogy a fűtési rendszer javítására vonatkozó szerződés teljesítési helye (vagyis ahol a javításra sor kerül) a fogyasztó által megjelölt ingatlan lesz.
- 2. Olyan, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések esetében, amelyeket a szerződéskötés időpontjában teljesítenek. Ha például a fogyasztó hívására a szerelő kimegy az ingatlanba, azonban – például alkatrész hiányában – a javítás a kiszállás és a kiszállással egyidejűleg megkötött szerződés időpontjában nem lehetséges, a Fogyasztói szerződési rendelet szerinti tételes tájékoztatást már meg kellene kapnia a fogyasztónak.
A vállalkozás az e) pontban található tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség.
A vállalkozónak azonban nem kell sokat töprengenie azon, hogy milyen formában értelmezze a fogyasztó igényérvényesítési lehetőségeit, mivel a Fogyasztói szerződési rendelet 3. számú melléklete, tartalmaz egy mintatájékoztatót. Mivel a jogszabályok értelmezése sok esetben a jogászoknak is problémát okozhat, célszerű elfogadni a jogalkotó által felkínált szöveget, ezt a fogyasztóvédelmi hatóság sem kifogásolhatja. Ha a vállalkozó készít saját tájékoztatást, annak a tartalma már problémát okozhat, hiszen nem feltétlenül a jogalkotói értelmezést fogja tükrözni.
5. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződések esetében
A szerződés megkötésének módjától függően a Fogyasztói szerződés rendelet sokkal bővebb tájékoztatás követel meg, ha a felek személyesen nem találkoznak a szerződés megkötésekor (távollévők között kötött szerződés), vagy személyesen találkoztak, de a szerződés aláírására nem a vállalkozás üzlethelyiségében került sor (üzlethelyiségen kívül kötött szerződés).
A jogszabály fogalmi meghatározása nem ennyire egzakt módon különbözteti meg az egyes szerződési típusokat. Így például üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül az is, amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen. Javaslom, hogy a tájékoztatók elkészítését megelőzően tanulmányozzák a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet fogalmait (4. § 10-14. pontok), és a saját tevékenységük besorolását követően készítsék el a fogyasztóknak szánt tájékoztatókat. Ha nem jelent túl nagy terhet, érdemes lehet egyébként a legbővebb információtartalommal ellátott tájékoztatót elkészíteni, és akkor nem lehet abból probléma, ha az általában a cég székhelyén (üzlethelyiségében) létrejövő szerződések mellett lesz olyan is, amely például e-mailek útján jön létre.
A Fogyasztói szerződés rendelet a bővebb tájékoztatás keretében előírja például, hogy a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módja. A fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről való tájékoztatást is kötelezően írja elő a jogszabály.
Fontos tudni, hogy a jogszabály által előírt tájékoztatás a fogyasztói szerződés részét képezi, és nem módosítható. Ahhoz, hogy maga a tájékoztató módosítható legyen (pl. a vállalkozás elérhetőségei), a szerződő feleknek erről kifejezetten meg kell állapodniuk a szerződésben, vagyis lennie kell egy olyan pontnak, amely alapján a vállalkozó a jövőbeni szükséges változtatásokat át tudja vezetni a tájékoztatón.
Szintén a Fogyasztói szerződés rendelet rögzíti, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak milyen formában és módon kell megkapnia, attól függően, hogy a szerződés megkötésére hogyan került sor.
Ki az a fogyasztó?A felsorolt jogszabályok többsége a fogyasztó és a vállalkozó megkülönböztetést tartalmazza. Szerelési, karbantartási szerződés esetében a fogyasztó a megrendelő, aki a javítást kéri, a vállalkozó pedig értelemszerűen a munkát végző cég vagy magánszemély. Lényeges változáson esett át a fogyasztó fogalma, amelyet szintén a Ptk. tartalmaz. A Ptk. szerint fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. A régi Ptk-hoz képest változás, hogy csak a természetes személy minősül fogyasztónak, 2014. március 14-ig – illetve az eddig megkötött szerződések esetében – például egy építőipari cég is fogyasztó lehetett, ha televíziót vásárolt (1959. évi IV. tv. 685. §). A Ptk. alapján vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Most abba nem szeretnék belemenni, hogy az új fogyasztó fogalom a jelenlegi üzleti viszonyok között milyen problémákhoz vezethet. Annyit mindenképpen ki kell emelnem, hogy a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet csak a Ptk. szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében megrendelt javító-karbantartó szolgáltatásra vonatkozik, és csak akkor, ha a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja (vagyis csak ezekre a szolgáltatásokra van jogszabályi jótállási kötelezettség). |
7. Fogyasztóvédelmi előírások
A tájékoztatási kötelezettség megsértésének szankciói
A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi egyebek mellett a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését – a Fogyasztóvédelmi törvényben (1997. évi CLV. tv.) rögzített körülmények mérlegelése mellett –, az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
- a. elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
- b. megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
- c. határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
- d. a jogszerű állapot helyreállításáig felté- telhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését,
- e. a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
- f. fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A fogyasztóvédelmi bírság összege a szerelési, karbantartási munkákat végző kis- és középvállalkozások esetében 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, de a Fogyasztóvédelmi törvény szerinti esetekben a fizetendő bírság akár az 5 millió forintot is elérheti. Minden cégnek azt tudom javasolni, hogy a fogyasztóvédelmi bírság elkerülése és nem mellékesen az üzleti partnerek, megrendelők jogszerű kiszolgálása érdekében figyelmesen olvassák végig a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, és alakítsák ki a jogszabályoknak megfelelő szerződés- és megrendelésmintákat.
Az elállás vagy a felmondás joga már szorosan kapcsolódik a hibás teljesítés jogkövetkezményeihez, hiszen talán a legsúlyosabb szavatossági, jótállási igény az, ha a fogyasztó megszünteti a szerződés. Az elállási és a felmondási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséggel, valamint az egyéb szavatossági (jótállási) igények típusaival, érvényesítési feltételeikkel fog foglalkozni a cikkünk második része.