Villanyszerelők Lapja

Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban 2.

2017. április 11. | Dr. Jámbor Attila Kiss Andor Baksa Lajos |  1110 | |

Szemléletváltozás az építésügyi jogszabályokban 2.

A cikksorozat első részében bemutattuk, hogy milyen szemléletváltásra került sor a kivitelezési dokumentáció készítése és az építési tevékenység megkezdése tekintetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre milyen főbb szempontok alapján csökkent le. A 2017. január 1. napjától hatályos jogszabályok a kivitelezési szerződések tartalmában, az elektronikus építési napló vezetésében és az építési folyamat résztvevőinek feladataiban is lényeges változásokat eredményeztek.

Jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre

A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. Ez a 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek esetében egy új ügyintézési rend bevezetésével került végrehajtásra sajátos szabályokkal együtt még 2016. január 1. napjától (ezt nevezik egyszerű bejelentésnek).

Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017 januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 1. számú melléklete helyébe egy teljesen új mellékletet lépett. A módosítás főbb szempontjai:

  1. Azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével engedély nélkül elvégezhetővé tegye.
  2. Ahol az Eljárási kódex 2016. évben még mérethatárokat állapított meg az engedélykötelesség szempontjából, ott a hatályos melléklet a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölte, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Jogszabályok