Dobai Gábor
energetikus, szakújságíró
2249 | |
1977-ben érettségizett a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában. Később villamosenergia-ipari technikusi, majd vasútgépész technikusi és energetikus végzettséget szerzett. Elektrikus munkakörben dolgozik jelenleg is. Hobbiból ír cikkeket, ipartörténeti témákban. Érdekli az alternatív történelem (minden másképp volt), s az úgynevezett tényirodalom műfajban utazik. Példaképe Anton Zischka, e műfaj megteremtője. Két könyve jelent meg. Tartalékos katona, ami Határzár című könyvéből is kiderül.
Dobai Gábor cikkei
Az izzólámpagyártás magyar úttörői II.
2018. június 18. |
1721
A XIX. század végén több cég is foglalkozott Magyarországon szénszálas izzólámpák gyártásával, ám csak azok tudtak talpon maradni, amelyek tömeggyártásra is képesek voltak berendezkedni, közülük egyre inkább kiemelkedett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.
Az izzólámpagyártás magyar úttörői
2018. május 16. |
1104
A ma ismert, kiforrott, sokféle célra gyártott izzólámpák kifejlesztését több évtizedes kutatómunka előzte meg, amely alapvetően két fő területen folyt: az egyik az izzószálnak legmegfelelőbb anyag megtalálása a hozzá tartozó gyártástechnológiával, a másik kutatási terület pedig az izzószálat körülvevő közeg kiválasztása volt.
A villanyvilágítás születése: Edison és Swan
2017. november 10. |
4351
1
A különféle, kevésbé részletes kiadványok Edisont, néha Swant jelölik meg a szénszálas izzólámpa feltalálójaként, de a történet nem ilyen egyszerű.
A villanyvilágítás születése
2017. október 10. |
2748
A régi idők emberének nagy megpróbáltatást jelentett a sötét utcákon való közlekedés. A kövezetlen, vagy ami még rosszabb, a rosszul kövezett, bokatörő utcákra csak az tette ki a lábát sötétedés után, akinek nem volt más választása, mert halaszthatatlan dolga volt. Az életmód megváltozásával, főleg a városokban, korán felmerült az igény a közvilágításra.
Mitől Kandó a Kandó mozdony?
2017. június 7. |
9949
1 5 (1)
Kandó Kálmán neve ismerősen cseng mindannyiunk fülében széles e hazában, sőt a határokon túl is, szerte Európában. A Kandó mozdony pedig egy hungarikum, de hogy mitől olyan különleges, mi az a speciális, csak rá jellemző tulajdonság, amely híressé tette alkotóját, nos, erről lebbentjük most föl a fátylat.
Tungsram, a magyar csoda
2017. május 10. |
1965
A Trianon utáni Magyarországon az ipar siralmas helyzetben volt, melyet a nyersanyagok hallatlan ára, a szén- és olajhiány jellemzett, szinte csodálatosnak tűnik, hogy volt olyan magyar vállalat, amely nemcsak a békebeli vagy háborús termelés arányait érte el, hanem hihetetlen mértékben emelkedett azok fölé.
Tervezett elavulás
Avagy miért romlik el minden?
2017. március 16. |
5738
1 5 (1)
Ami elromolhat, az el is romlik, de nem mindegy, hogy mikor! 1924. december 23. történelmi jelentőségű nap volt a gazdaságtörténetben. Egy genfi irodában hajszálcsíkos öltönyt viselő üzletemberek titkos terv kidolgozására gyűltek össze. A megjelent urak az izzólámpakartell tagvállalatainak képviselői voltak, akik összehozták a történelem addigi legjelentősebb multinacionális kartellegyezményét.
A modern világ egyik csodája az Itaipu-gát
2016. szeptember 5. |
7217
A brazil–paraguay-i határon, a Parana folyóhoz kapcsolódóan olyan monumentális mérnöki alkotás létesült, amely méltán nevezhető mérnöki bravúrnak. Gigantikusságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 14 GW villamos energiát termel.
Miért éppen 50 hertz?
2016. augusztus 5. |
31 405
8 4.88 (8)
Hosszú út vezetett a mai villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat kialakulásához, csatát vívott egymással ez egyenáram és a váltóáram, különböző feszültségszintek voltak, és a frekvencia is változott.
Korszakok és alkotók: úton a transzformátor megalkotása felé
2015. október 13. |
6478
1 5 3 (5)
1885. május 2-án mutatta be a Ganz-gyár a feszültséglépcsőzésre épülő, párhuzamos kapcsolású áramelosztási rendszert Budapesten, amelynek kulcsfontosságú építőeleme a transzformátor. A viszonylag egyszerű működési elvű villamosgép, valamint a transzformátorokból felépített több feszültségszintű áramelosztás-rendszere ma már minden szakember számára ismert, sőt közismert, az elektromosság hőskorában azonban ez egyáltalán nem volt ilyen magától értetődő. Hosszú, kísérletezésekkel kikövezett, itt-ott zsákutcába vezető út végigjárása után jutott el az elektrotechnika a zárt vasmagú transzformátor, illetve e gépekből felépített áramelosztó rendszer megalkotásáig.
A Ganz-gyár, a magyar villamosipar bölcsője
2015. szeptember 15. |
7176
4 5 (2)
A Ganz nevet viselő gyárak története 1844-ig nyúlik vissza, amikor Ganz Ábrahám megalapította hét munkást foglalkoztató első önálló gyárát, melynek egyik részlege az 1870-es években kitörési pontot talált, és rövid idő alatt nemzetközi jelentőségűvé növekedő vállalkozás lett.
A villamosipar születése és kezdete Magyarországon
2015. június 12. |
12 907
1
A villamos áram megváltoztatta világot, és olyan behatóan alakította az iparosítás folyamatát, amilyenhez legfeljebb csak az olaj fogható. Cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan indult társadalomátalakító útjára Magyarországon az az ipar, melynek szakmánk 130 éve tartó virágzását köszönhetjük.
Repülőgépek áramellátó berendezései
2015. március 12. |
8233
1 5 (1)
Minden villanyszerelő ismeri a kommunális és ipari fogyasztók közcélú villamos hálózatról történő ellátásának minden csínját-bínját, hiszen szeretett szakmánk lényegében erről szól. Vannak azonban a villamos energia felhasználásának, illetve az azzal történő ellátásnak olyan speciális területei, melyeket csak az ezeken a területeken dolgozó szaktársaink ismernek.