Miért éppen 50 hertz?
2016/7-8. lapszám | Dobai Gábor | 30 447 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hosszú út vezetett a mai villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat kialakulásához, csatát vívott egymással ez egyenáram és a váltóáram, különböző feszültségszintek voltak, és a frekvencia is változott.
A periódusszámok kialakulása
Az alkalmazott váltakozó áram frekvenciáját eleinte a hajtógépeknek, generátoroknak az adott esetre szabott legmegfelelőbb megoldási lehetősége szerint szabadon választották meg, aminek az lett a következménye, hogy 15 és 133 ⅓ Hz között mindenféle periódusszámú üzem keletkezett. Egyedi eset, de jellemző a káoszra, hogy Coventry városa Angliában 87 Hz frekvenciával építette ki egyfázisú hálózatát 1895-ben, ami 1906-ig így üzemelt. 1918-ban Londonban 10 különböző frekvencián szolgáltatták az áramot. Amerikában az ívlámpák és szénszálas izzók korában a generátorok jellemzően 8 pólusúak voltak és 2000 1/perc fordulaton pörögtek, amiből az ismert képlet szerint 133 ⅓ Hz frekvencia adódik. A kereskedelmi szempontok még igen rövidlátók voltak, az áramtermelő erőművek együttműködésének gondolata föl sem merült még. Európában, kezdetben leginkább a magyar ipar zászlóshajójának számító Ganz gyár állásfoglalása következtében a 41 ⅔ Hz-re gyártott berendezéseket használtak. A németországi Edison vállalat által alapított AEG által megépített első német erőmű 50 Hz frekvenciára lett tervezve, állítólag azért, mert a 60 nem előnyös szám, vagyis nem illeszthető a metrikus rendszerbe. Mivel abban az időben az AEG egy virtuális monopóliumnak számított Európában, 1891-től kezdve az 50 Hz terjedt el a kontinensen. Kivételt képeztek az egyfázisú váltakozó árammal villamosított vasutak, amelyeken kezdetben amerikai mintára a 25 Hz, majd svájci és német állásfoglalás következtében a 15 kV 16 ⅔ Hz periódusszámot tették általánossá.
A cikk még 11 925 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
Átviteli hálózatElosztóhálózatFrekvenciaszabályozás
