Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Érdekesség

A távvezetékek által keltett elektromágneses terek és élettani hatásaik

2021/7-8. lapszám | VL online |  6903 |

A távvezetékek által keltett elektromágneses terek és élettani hatásaik

Napjainkban közérdeklődés tárgyává vált a villamos és mágneses terek egészségre gyakorolt hatása. A témában nagyon sok szakszerű, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott, ellenőrizhető szakmai anyag megtalálható, azonban ezek mellett megszámlálhatatlan mennyiségű szakszerűtlen, minden tudományos alapot nélkülöző „információ” is napvilágra került. A MAVIR szakemberei által összeállított írásunkban olyan információkat szeretnénk megosztani, amelyek segíthetnek eloszlatni a villamos és mágneses terek hatásának rendkívül összetett kérdéskörét övező kétségeket.

Természetes elektromágnesesség

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a természetben – a civilizációtól teljesen függetlenüI – olyan hatalmas energiák vannak jelen, amelyek mellett az emberi tevékenység által létrehozott energiák nagysága elenyésző. A Földön létrejövő élet ezen mérhetetlen energiák közepette alakult ki és fejlődik. Ezen energiák között a kezdetektől fogva jelen van a villamos és a mágneses energia is, fuggetlenüI attól, hogy azok létezéséről és főleg hatásairól az emberiség mikor szerzett tudomást. A természetben megjelenő villamos energia mindenki számára észlelhető megjelenési formája a villám, amely nemcsak villamos jelenség, hanem a benne folyó áram hatása miatt elektromágneses hatásokat is kelt. Van azonban mágneses energia is a természetben. Ilyen például a Föld mágneses tere, amely sok egyéb mellett hatékonyan védelmezi a földi életet a hihetetlen energiájú kozmikus sugárzásoktól. Az élet tehát „hozzászokott” az elektromos és mágneses terekhez, hiszen ezek között jött létre – még akkor is, ha mi ezeket a jelenségeket nem, vagy csak ritkán észleljük. A villamos és mágneses terek a biológiai élet fenntartásában is nélkülözhetetlenek, hiszen az emberi szervezet „vezérlését” is a fizikai és biológiai folyamatokhoz kapcsolódó elektromos jelek látják el.

Alapfogalmak

  • Elektromágneses tér
    Az összefoglaló néven elektromágneses témek nevezett fizikai jelenség mindenütt jelen van, ahol elektromos töltések találhatók, illetve elektromos , áram folyik. E tereknek ugyanúgy nincs szükségük közvetítő közegre, mint pl. a rádióhullámoknak vagy a röntgensugárzásnak. Az elektromágneses terek a gyakorlatban kétféle módon nyilvánulnak meg számunkra: elektromos és mágneses tér formájában.
  • Elektromos tér
    Mindenhol létrejönnek, ahol két pont között feszültségkülönbség van. E tér nagysága elsősorban a feszültségtől és a távolságtól függ.
  • Mágneses tér
    Akkor jön létre, ha egy áramvezetőben elektromos áram folyik. A vezető körül kialakuló mágneses tér nagysága elsősorban az áram erősségétől és szintén a távoIságtól függ.

Mi van a távvezetékek közelében?

A hazai nagyfeszültségű (hivatalos nevén átviteli) villamos hálózatot tulajdonló és üzemeltető MAVIR Zrt. berendezései szigorú előírások és hatósági engedélyeztetési eljárások alapján, folyamatos ellenőrzés mellett, világszínvonalú kivitelezéssel létesülnek. Ma a magyar nagyfeszültségű villamos hálózat – beleértve a távvezetékeket és a rajtuk szállított energiát kisebb feszültségszintre alakító és elosztó villamos alállomásokat is – minden tekintetben azonos szinten van a legszigorúbb követelményeknek is megfelelő európai hálózatokkal. Ezekről a létesítményekről tudni kell azt az egyébként saját szemünkkel is tapasztalható tényt, hogy igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. A nemritkán közel 40 méteres távvezetékoszlop kialakítása, a nyomvonalak megválasztása garantálja, hogya lakosságot érő villamos és mágneses tér mértéke elhanyagolhatóan alacsony legyen. Ezen terek erőssége ugyanis a távolság függvényében drasztikusan csökken. Magyarul: a nagyfeszültségű létesítmények által előidézett elektromos és mágneses terek mértéke elhanyagolható minden olyan helyen, ahol ember előfordulhat. A távvezetékek környezetében kialakuló villamos és mágneses tér nagysága a vezetők föld feletti magasságától, a közöttük lévő távolságoktól, továbbá a sodronyok elrendezésétől, a fáziselrendezéstől, valamint – a mágneses tér szempontjából – az éppen aktuális terhelőáramtól is függ.

A házakban, lakásokban ugyanilyen fizikai törvényszerűségek érvényesülnek például a háztartási gépek esetén, de a kis távolságok miatt a kisgépek által keltett mágneses tér érdemi csillapodás nélkül hat a lakáson belüli környezetre (a kisfeszültségű berendezések és hálózatok villamos tere gyakorlatilag elhanyagolható). Az alábbi képen látható, hogy a háztartási berendezések a használati helyzetükben jóval erősebb mágneses teret hozhatnak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségű távvezeték. A szakszóval „kitettségnek” nevezett behatás mértéke tehát nem kis- vagy nagyfeszültség, hanem szabályos tervezés, megfelelő védelem, szakszerű kivitelezés és szakszerű üzemeltetés kérdése. Mérések igazolják, hogy a nagyfeszültségű átviteli hálózat elemei kisebb mágneses teret hoznak létre ott, ahol emberek előfordulhatnak, mint a lakásban a folyamatosan működő elektronikai eszközök, amitől mégsem félünk.

Mágneses terek erőssége a környezetünkben

A vezetékek közelében élő madarak

Azt, hogy a távvezetékek közelsége semennyire nem okoz gondot, mi sem igazolja jobban, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület azon megfigyelése, amely szerint számos madárfaj kifejezetten jól érzi magát a nagyfeszültségű oszlopokon, sőt, előszeretettel választja élőhelyéül azokat. A fokozottan védett kerecsensólymok közül ma már minden második madár nagyfeszültségű távvezetéki oszlopon fészkel, legtöbbször a villamos szakemberek által készített és felszereIt műfészkekben. Ennek a műfészekprogramnak köszönhetően mára megszűnt a példányonként egymillió forint eszmei értékű kerecsenek fogyatkozása, a madárvédők és a villamosenergia-ipar együttműködésének köszönhetően biztosítottnak látszik a fennmaradásuk.

Veszélyben vannak a vezetékek közelében dolgozók?

Ha az elektromos és mágneses tereknek lenne káros hatása, azt az azokkal dolgozó szakemberek éreznék meg legelőször; hiszen a fogyasztók zavartalan ellátása érdekében gyakran úgy kell dolgozniuk, hogy körülöttük zavartalanul üzemelnek a távvezetékek. Az ún. feszültség közeli munkavégzésben résztvevők olyan közel dolgoznak a vezetékekhez, amilyen közel mindennapi halandó sosem juthat – hiszen a hálózatüzemeltetés veszélyes munka, az oszlopokra csak jól képzett szakemberek mehetnek fel, a szigorú biztonsági előírások maximális betartása mellett. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a berendezések közelében dolgozók a lakosságot érintő mágneses tér akár többszörösével is találkozhatnak. Ez a munka igen nagy odafigyelést és gondosságot kíván, ezért a szerelők rendszeres orvosi vizsgálatra kötelezettek, de a vizsgálatok egyike során sem merült fel annak gyanúja, hogy bárminemű betegség előfordulása az átlagnál gyakoribb lenne körükben.

Ha az elektromos és mágneses tereknek lenne káros hatása, azt az azokkal dolgozó szakemberek éreznék meg legelőször.

Határértékek nemzetközi szinten

A nemzetközi szervezetek, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ illetékes Sugárvédelmi Bizottsága (International Commission on Non-Ionising Radiation Protection, ICNIRP) az egészség védelme érdekében alakítják ki az egészségügyi határértékeket. Ezek az értékek tudományos kutatások eredményein alapulnak, a tudományos közélet egyetértésével. Ha valamely nagyságú elektromágneses tér esetében bármilyen egészségre gyakorolt káros hatást találnak, ez a nagyság képezi azt az alapot, amelyre úgynevezett biztonsági faktorokat alkalmaznak. A biztonsági faktor a lakosság esetében legalább ötvenszeres, ami azt jelenti, hogy a megengedett felső határérték a káros hatásúnak bizonyult dózis legfeljebb ötvened része. Lényeges, hogy a hivatkozott hatásokat a várható egészségügyi következmények szempontjából is meg kell vizsgálni.

Az Európai Közösség 1999-ben kiadott ajánlása is az ICNIRP határértékein alapul. Állatkísérletek, in vitro (azaz nem az élő szervezetben, hanem pl. kémcsőben végrehajtott) és in vivo (vagyis élő szervezetben, elsődlegesen állatokon végzett) laboratóriumi vizsgálatok, valamint humán kísérletek eddig nem igazolták egyértelműen és következetesen a környezetünkben előfordutó hálózati frekvenciájú elektromágneses terek betegségek kialakulásában való szerepét.

Csak annyira, mint a kávé

A VVHO egy adott környezeti tényező megítélése során a lakosság körében végzett járványtani (ún. epidemiológiai) vizsgálatokat elemzi és értékeli. Az elektromágneses terekre vonatkozó ilyen vizsgálatok túlnyomó része negatív eredménnyel zárult. Tekintettel a téma fontosságára a VVHO ugyanakkor az elővigyázatosság elvét hangsúlyozza, hiszen létezhetnek olyan biológiai folyamatok, amelyeket ma még nem ismerünk.

Rákkutatással foglalkozó szervezete (lARC – International Agency for Research on Cancer) a hálózati frekvenciájú mágneses teret – a rákkeltő anyagok és hatások tudományos osztályozását illetően – a legenyhébb kategóriába sorolta (ún. 2B besorolást kapott, olyan anyagokkal együtt, mint pl. a kávé vagy az aloe vera), jelezvén, hogy a mágneses tér szerepe a rákkeltésben tudományosan nem bizonyított. Miután 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az EU Tanácsi ajánlás értelmében megjelent egy új hazai rendelet, amely 2004. augusztus 3-án lépett hatályba. E jogszabály – az ESzCsM 63/2004. (VII. 26.) rendelete – rendelkezik alakosságra vonatkozó egészségügyi határértékekről a 0 Hz és 300 GHz közötti frekvenciatartományban. A rendeletben megadott egészségügyi határértékek (vonatkoztatási határértékek) a hálózati frekvenciájú mágneses, illetve villamos tér esetén megegyeznek az 1999/ 519/EC EU ajánlásban szereplő értékekkel, a lakosság esetében 100 μT-val (mikroteslával), illetve 5 kV/m-rel.

Az érvényben lévő előírások, ajánlások, illetve a dolgozókra vonatkozó EU direktívatervezet határértékeit az alábbi táblázat mutatja.

Az érvényben lévő előírások, ajánlások lakosságra és dolgozókra vonatkozó határértékei

  villamos térerősség mágneses indukció
lakosság dolgozók lakosság dolgozók
1999/519/EC direktíva és 63/2004. ESzCsM rendelet 5 kV/m   100 μT  
ICNIRP ajánlás 2010. dec. 5 kV/m 10 kV/m 200 μT 1000 μT
EU direktívatervezet (dolgozók), valamint 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet   10 kV/m   1000 μT

A távvezetékek környezetében végzett munka néhány órás időtartamig akkor veszélytelen, ha a villamos térerősség értéke nem haladja meg a 10 kV/m értéket, a mágneses térerősség értéke pedig kisebb 1000 μT-nál. Az első sorban megadott értékek mutatják a korlátlan ideig történő tartózkodásra vonatkozó lakossági határértékeket.

Nem bizonyított ugyan, hogy a környezetünkben előforduló és az emberi tevékenység által létrehozott mágneses tér csökkentése bármilyen előnyös egészségügyi hatással járna, azonban egyszerű módszerekkel mindenki csökkentheti a személyét érintő kitettséget. Az ilyen módszerek közé tartozik például a működő vagy bekapcsolt elektromos eszközöktől való távolság növelése (televízió vagy a mikrohullámú sütő ennek megfelelő elhelyezése), illetve az elektromos eszközök használati időn kívüli teljes kikapcsolása, vagy használati idejének észszerű csökkentése.

Átviteli hálózatEMC

Kapcsolódó