Végignézte, amíg kiég a szaunája, csak azután hívta a tűzoltókat
2022. január 25. | Király András | 4878 |
Az ismertetett tűzeseteset pikantériája, hogy a családi ház mellé épített szaunaépület tüzét hajnalban a tulajdonos ugyan felfedezte, de nem riasztotta a tűzoltókat. Tudta ugyanis, hogy a tűzoltók az oltás miatt ki fogják nyitni a szauna ajtaját, ami friss levegőt kap és belobban...
A főhősünk, bízva abban, hogy a zárt épületben az égés az oxigént elfogyasztja (15 térfogatszázalék alatti oxigénkoncentrációnál az égés megszűnik), inkább a passzív megfigyelést választotta. Szerencséjére neki lett igaza és a tűz kialudt, ezt követően hívta csak ki a tűzoltókat és kezdődött meg a vizsgálat. Azért ezt a módszert másoknak nem biztos, hogy ajánlanánk, hiszen könnyen rámehetett volna a háza is.
A vizsgálat helyszínén azonnal és egyértelműen azonosítható volt, hogy a gyulladás, illetve az égés intenzív és hőhatással járó károsító hatása érdemben csak a szóban forgó szauna belső terében volt aktív és a külső részek hőhatás miatt csak csökkent mértékben károsodtak.
A szauna és annak elhelyezkedése, illetve a bejárati ajtaja és annak környezete a 1. képen került dokumentálásra. Az ajtón és annak környezetében a belső térből induló égéskúp egyértelműen azonosítható.
1-2. kép. A szauna bejárati ajtaja és annak környezete. A szauna belső tere
A 2. képen a szauna belső tere, az ajtajából befelé, jobb oldalra eső nézetben került lefényképezésre. A képen jól azonosítható az, hogy az oldalfalon egy hősugárzópanel került felszerelésre. A panel korommal szennyezett állapotban a helyén maradt. A képen az is egyértelműen azonosítható, hogy a mennyezeten korábban elhelyezkedő hasonló hősugárzópanel onnan leszakadt, és a helyén erőteljes helyi beégésnyom azonosítható. A panel bekötővezetékei szabadon lógnak.
A 3. képen a leszakadt panel helye, közelebbi nézetben készített felvételen került dokumentálásra. A beégés egyértelműen a panel hossza mentén, annak középvonala környezetében bizonyult erőteljesebbnek.
3. kép. A szauna mennyezetéről leszakadt hősugárzópanel helye
A 4. képen a szauna padozatára leesett és onnan a törmelékből kiemelt hősugárzópanel került lefényképezésre. A képen a hősugárzópanel belső oldala látható, amely a bekötővezetékeket is tartalmazza. A panel ezen oldalán a belső térbe bejutott kormozódási nyomok is azonosíthatóak.
4. kép. A szauna padozatára esett és onnan kiemelt hősugárzópanel
A 5. képen a kérdéses hősugárzópanel bekötővezetékei, és annak csatlakozási helye került dokumentálásra. Itt a baloldali szerkezeti bekötési hely egyértelműen erőteljesebben átmelegedett, és ez a felületen is kirajzolódik, de a hőforrás helye egyértelműen nem a vezeték fűtőellenállásokra való rákötési helyén azonosítható. Az égésnyomok alapján a fűtőpanel nem bizonyult szerkezeti hibával rendelkező, hibás darabnak.
5. kép. A hősugárzópanel bekötővezetékei és csatlakozási helye
A 6. képen a kérdéses fűtőpanel 18. képen korábban függőlegesen lógó állapotban azonosított hálózati megtápláló vezetékei és annak végén a bekötési pontjaiként azonosítható sorkapcsai kerültek dokumentálásra. A képen jól azonosítható az is, hogy a hálózati megtápláló vezetékről annak szigetelőanyaga a hőhatás miatt leégett, de a leégés mértéke nem egyenletes. A sorkapcsok környezetében a szigetelés égett állapotú maradványai is hiányoznak, míg a sorkapcsoktól távolodva az égett szigetelés maradványai egyre inkább megmaradtak. Ez a jelenség egyértelműen a kötéspontban azonosítható hőforrás meglétére utal. Mindezek alapján indokolttá vált a megtápláló hálózati vezeték, és a bekötési pontok, azaz a sorkapcsok további vizsgálat céljára történő eltávolítása. A kérdéses és a 6. képen bejelölt bekötési pontok, azaz az egyik sorkapocs digitális mikroszkóppal készített felvételei a 7. és a 8. kép.
6. kép. A kötéspont egyértelmű melegedési helyként azonosítható
7-8. kép. A bal oldali kötéspont a fizikailag megszorított csavar ellenére laza kötést eredményezett. A csavar hegye alatt egy rés alakult ki, ahonnan a vékony vezeték kicsúszott
A 7. képen oldalnézetben jól azonosítható az, hogy a sorkapocsba a megtápláló hálózati vezeték becsatlakoztatása jól rögzítésre került, és a csavarfej nem simul rá a sorkapocs felszínére. Ugyanakkor a másik bekötési pont, azaz a fűtőpanel megtápláló vezetékvég maradványa nem azonosítható a sorkapocsban, mivel az onnan kicsúszott. Ez a megállapítás a panelvezeték végpontjának ellenőrzésekor csak megerősítést nyert. A panelvezeték bekötési helyén a sorkapocsban a szorítócsavar ütközésig becsavarásra került, a csavarfej és a sorkapocs felülete között rés nem azonosítható. Ez a helyzet a 7. képen a két csavar becsavartsági állapotának különbözőségével is azonosítható.
A 8. képen az előzőekben dokumentált sorkapocs oldalirányú helyett vezetékcsatlakoztatás irányból készített mikroképe látható. Ezen a felvételen egyértelműen azonosítható az az állapot, hogy a csavarfej a sorkapocs felületére felfekszik, továbbá a csavar hegye a hüvely falának két oldalára feltámaszkodik, éspedig úgy, hogy a csavar hegye alatt egy rés alakul ki, ahonnan az oda nem kellően beszorított vékony vezeték, azaz a fűtőpanel megtápláló vezetéke kicsúszott.
A bekötési pontban a fizikailag megszorított csavarállapot ellenére egy laza és érintkezési hibahelyként azonosítható kötéspont volt. Ez a kötésponthiba egyértelműen egy olyan melegedési helyként azonosítható, amely az égésnyomok alapján azonosított környezetben, a szintén azonosítottan áramkörileg megterhelt állapotban gyulladási hőmérsékletig tudott felmelegedni. Ez az azonosított hibahely okozta a gyulladást.
Az azonosított hibahely esetében a sorkapocsból hiányzott a szorítólemez, és mindennek következtében a vezeték a csavar megszorítása ellenére laza kötéspont állapotúként került kivitelezésre. A hibahely egyértelműen szerelői mulasztás miatt jött létre.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.