Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tűzvédelem

Miért tűzveszélyes az áramlopás?

Villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével 2.

2021/4. lapszám | Király András |  3751 |

Miért tűzveszélyes az áramlopás?

Még a nem villamos végzettségű emberek számára is világos, hogy a valaki más által előállított terméket, szolgáltatást – jelen esetben az elektromos energiát – a fogyasztónak meg kell fizetnie. Arról lehet vitatkozni, hogy ez pontosan mibe kerül addig, amíg a fogyasztási helyre érkezik, de annyi bizonyos, hogy minél többet fogyasztok, annál többet fogok fizetni. Sokan azonban nem szeretnek vagy nem tudnak annyit fizetni, mint amennyi a fogyasztásuk szerint elvárható lenne, ilyenkor jönnek a „megoldjuk okosba” ötletek.

Az egyik ilyen áramdíjcsökkentő módszer az interneten kapható csodakütyü, aminek teljes hatástalanságáról mások már részletesen írtak ezen oldalakon is. Ezekkel a tűzvédelmi szakembereknek csak annyi dolguk van, hogy mint bevizsgálatlan, engedély nélküli elektromos fogyasztók, maguk is lehetnek meghibásodás esetén gyújtóforrások, vagyis egy tűzvizsgálat során érdemes lehet a meglétük felől tájékozódni. Mivel valós áramlopásra alkalmatlanok, így csak azért említettem meg, mert a hiszékeny emberek becsapását még akkor is erkölcstelennek tartom, ha a termék megvásárlása mögött is erkölcsileg aggályos cél motoszkál.

A másik, talán a legelterjedtebb módszer az áramlopásra, a mérő manipulálása. Ez egy nagyon bevált gyakorlat, a felderítésével erre hivatott szakemberek foglalkoznak, az eljárások ismertek. A magam részéről tűzvizsgálati gondot nem látok, ez jogi (lopás) kategória. Akkor lehet csak tűz okozója a mérő manipulálása, ha az a mérő megkerülésével valósul meg.
A harmadik módszer a szolgáltatói (méretlen) vezeték és a fogyasztói (mért) vezeték direkt összekötése a mérő megkerülésével. Ezen okból már számos tűzeset volt, vélhetően sokkal több, mint amennyit kivizsgáltak és azonosítottak.

A jogi (lopás) problémán túl miért van különös jelentősége a fogyasztói mért vezeték megcsapolásának? Csak néhány szempont a teljesség igénye nélkül:

  • A méretlen vezeték a beavatkozás következtében sérülhet, ezáltal a keresztmetszete csökkenhet, és helyi korrózió alakulhat ki.
  • A szolgáltatói nagy átmérőjű és a fogyasztói (tolvaj) vezeték átmérője rendszerint jelentősen eltér egymástól, az eltérő keresztmetszetű vezetékek csatlakozása különös szakértelmet igényel.
  • A megcsapolt vezetéken ritkán használnak túláramvédelmi eszközt, ha mégis, annak megfelelősége, elhelyezése kérdéses.
  • A lekötés helyét a tolvaj rejteni kényszerül, ezért annak burkolása, fedése gyakran éghető anyagokkal, illetve a házi ellenőrzést is kizáró módon történik.
  • A lopóvezetéket is el kell rejteni, ami szintén sokszor tűzveszélyes környezetben valósul meg, ugyanakkor a padlásokon gyakran garázdálkodó rágcsálók könnyen megtalálják.
  • A vezeték biztonságos volta (sokszor maga is valahonnan bontott, sérült) kérdéses lehet, hiszen lehet, hogy ezen fog a legnagyobb fogyasztó (pl. villanysütő, vízmelegítő) üzemelni.
  • A vezeték átmérője nem ritkán kisebb, mint ami a legnagyobb terhelésnél szükséges lenne, az áramlopók ritkán vannak tisztában az áramerősség-átmérő számításának alapelveivel.
  • Az már csak hab a tortán, amikor tűzoltás során – a mérőnél történt feszültségmentesítést követően – éri áramütés a tűzoltót.

Az előbbiek azt a kört ölelik fel, ahol az áramlopás rejtett módon történik. Van azonban egy elkövetői kör, amely szociális helyzetére hivatkozva ezt gyakorlatilag nyíltan és valójában büntetlenül teszi. Pár éve voltam egy olyan tűzvizsgálatnál, ahol a minden villamossági ismeretet nélkülöző, maradék vezetékekből összetákolt villamos hálózat egyik csatlakozásában jött létre a rendellenes melegedés, amely a kis lakóházat felégette. A háznak nem volt mérője, az áramot a szomszédból kapták egy egyszerű kerti hosszabbítón. A szolgáltatóval szembeni szabálytalan vételezést azért nem sikerült igazolni, mert az áramot nem közvetlenül a szolgáltatótól „vette”, hanem a szomszédból, akire már a vizsgálatunk nem terjedhetett ki.

1. kép. Az oldalfali lámpához menő, gyulladást okozó, szabálytalan toldás.

2. kép. Az elektromos mérőhely, hiányzó mérővel, a házban mégis volt áram.

Még a tűzvizsgálattal sem végeztem, amikor a helyi áramszolgáltató szakemberei – a rendőrség felügyelete mellett – leszedték az utcai légvezetékekre feldobált áramszedőket, majd a távozásuk után, alig várva meg, hogy kiforduljanak az utcából, a helyiek újra feldobálták azokat. Ebben a környezetben villamos biztonságról, tűzvédelemről beszélni elég nehéz, holott látták, hogy emiatt kiégett egy ház…

Példaeset

Lássuk azonban, milyen az, amikor egy villanyszerelő próbálja meg a szabálytalan vételezést. A történet sok évre nyúlik vissza, a házban lakó hölgynek villanyszerelő volt a barátja. A szakember megpróbált enyhíteni a család nehéz anyagi helyzetén és a tetőtéri lakásnak előkészített padlástérben, a falban, védőcsőben a mérőhöz menő kábelt csapolta meg. Okosan csinálhatta, mivel a fogyasztás díja lényegesen nem csökkent, valószínűleg csak az egyik fogyasztót (vízmelegítő) kötötte rá a méretlen vezetékre. Néhány év múltán a szakival megszakadt a kapcsolat, a lekötés elfelejtődött. A házban már csak a hölgy édesanyja maradt, aki valószínűleg az egészről semmit sem tudott. Egy szép napon aztán elment az áram, a kismegszakítók, FI-relé nem oldott le, de a tető felől pattogás jelezte a kezdődő tüzet. A tetőtér kigyulladt, jöttek a tűzoltók, eloltották a lángokat, majd elmentek. Hatósági tűzvizsgálatot nem tartottak, annak jogszabályi feltételei látszólag nem voltak meg. Bűncselekmény gyanúja esetén ugyan eljárást kellene indítani, csak hát, amíg a vizsgálat nem állapítja meg a bűncselekményt, addig az el sem indul…

Az érintett biztosítótársaság megbízásából kerültünk kapcsolatba az esettel, amelyben a villamos tüzek vizsgálatában jártas szakértőnkkel vettünk részt. A tetőtérben elektromos hálózat nem volt kiépítve, oda csak elemlámpával mentek fel. Az elmondás szerint a megszakítók és a FI-relé nem oldott le, a tűz felfedezésekor már az egész utcában elment az áram, vagyis a méretlen szakaszon lehetett a hiba. Az elsődleges nyomok és a tüzet elsőként felfedező hölgy elmondása azt igazolták, hogy egy olyan területen keletkezett a használaton kívüli padláson a tűz, ahol csak a szolgáltatói méretlen vezeték futott a falban. Ugyanakkor ennek a vezetéknek a közvetlen környezetében egy másik vezeték is volt, ami a padlásfödémen volt továbbvezetve. Az esetet bemutató képek a villamos szakértő anyagából kerültek beemelésre.

3. kép. Méretlen áramú csatlakozóvezeték nyomvonala a falban.

Az épületbe az utcai oszlopról beérkező légkábel külső rögzítési pontja a 4. képen, illetve ugyanennek a belső oldali falsíkon azonosítható maradványai a 5. képen vannak dokumentálva. A falon történő átvezetés nyomvonalát a falsík külső oldali, és belső oldali pontjai között szaggatott vonallal jelöltük. A 5. képen jól azonosítható, hogy az alumíniumvezetékek a szabad térben sértetlenek, azokon a szigetelés is megmaradt, míg a belső oldali kivezetési helyen nemcsak a szigetelés semmisült meg, de maga az alumínium-áramvezető is megolvadt, és ezzel az áramkör is megszakadt. A gyulladásnak egyértelműen a belső részen, a padlástérben kellett megindulnia.

4–5. kép.  Az épületbe az utcai oszlopról beérkező légkábel külső rögzítési pontja balra, illetve ugyan ennek a belső oldali falsíkon azonosítható maradványai jobbra láthatók.

Az adott környezetben, a falazatban elhelyezkedő, ott kialakított horony arra utal, hogy eredetileg ott kellett, hogy elhelyezkedjen a fogyasztásmérő-órához menő csatlakozóvezeték. Ennek maradványai nem voltak megtalálhatóak. A műanyag védőcső teljes mértékben megsemmisült, elégett, az alumíniumvezeték pedig megolvadt, és csak néhány elcseppent anyagmaradvány utalt arra, hogy eredetileg ott volt a vezeték nyomvonala (6–7. kép). Az ügyben végül rendőrségi feljelentés született, a szabálytalan áramvételező személy ellen jelenleg is folyik az eljárás.

6. kép. 1: további hajlékony, sokeres rézvezetékek, 2: Fogyasztásmérő-órához továbbmenő tömör alumíniumvezetékek.

7. kép. 1: Méretlen áramú csatlakozóvezeték, a védőcső helye és az alumíniumvezetékek nyomvonala. 2: Bordázott gégecső lenyomata a gipszelésben. 3: 150×150 mm-es szerelvénydoboz. 4: Megégett rákötési pont.

Egy másik esetet is ismertetek, azonban a beazonosíthatóságot a bűnügyi felderítés érdekében kizárnám, ezért arról fotókat nem közlünk. Egy hosszú évekre bérbeadott családi házban, a mérő feletti padlástérben tűz keletkezett. A nyomok alapján a mérő előtti lopás nyomai egyértelműen azonosíthatóak voltak. A padláson a lecsapolás területén pl. egy teljes kamerarendszer központja és annak netes átjelzője volt, a ház körbekamerázva, több helyen klímaszerelvények. Ezek fogyasztása már önmagában is kérdésessé tették az egyfázisú, 20 A-es mérő előtti megszakító alapján az egyidejű fogyasztás lehetőségét, ám ezek után a telken lévő másik épület pincéjében egy teljes fűtési és világítási hálózat bukkant elő. Mindezek együtt jelezték, hogy itt tiltott vadkendertermesztést folyt. A tűzoltáskor csak az égő épületet ellenőrizték, így a termesztő helyet nem fedezték fel. A vételezett áram mennyisége nem állt összhangban a szükséges fogyasztással, így az áramlopás a fizikai bizonyítékok (vezeték) hiányában is megállapítható volt. Az ügy további része nem publikus.
A mérő előtti lekötések nyomainak felderítését nehezíti, hogy a régi padlásfödémeket is felhasználták a vezetékek elrejtésére. A régi vezetékeket legtöbbször nem távolítják el a felújításkor, így a nyomvonal végpontjainak a vizsgálatára is szükség lehet. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy éppen a régi, korábban elhagyott vezetékre kötnek rá, ami fokozott veszélyt jelent, hiszen ezek szigetelése, állapota nem ismert vagy nagyon leromlott lehet.

A szabálytalan lekötések tűz utáni felderítését azonban a legjobban a padláson tárolt nagyszámú elektronikai hulladék jelenléte gátolja. Mindenféle kisgép, maradékvezeték a tűz során összekeveredve nagyon megnehezíti az azonosítást. A vezetékek tűz utáni állapota azonban a jó szemű szakértőt segíti abban, hogy a tűz idején élő vezetőt megtalálja, ennek kulisszatitkait egy későbbi részben mutatjuk be.

A legnagyobb felderítő feladat jelenleg is az áramszolgáltatókon van, hiszen ők jogosultak a mért hálózat mérési ponton történő vizsgálatára. Ennek a módszerei ismertek, csak alkalmazni kell őket, ehhez a fogyasztásmérők cseréje kínálja a legkedvezőbb alkalmat. Természetesen lehetnek olyan ügyes megoldások, amelyek során így is rejtve maradhatnak a lecsapolások. Egy új lakás vagy ház vétele esetén az új tulajdonosnak is érdemes vizsgálatot kérnie szakembertől, hogy később ne legyenek kellemetlenségei vagy ne égjen le a háza. Saját példám, hogy amikor régen egy kis lakást vettem, abban a mérőt lekötöttük a felújítás idejére és a szomszédból hosszabbítón át kaptuk az áramot, akkor falfúrás közben sikerült egy élő vezetékbe belefúrnom. Akkor derült ki, hogy az előző lakó egy másik szomszédtól lopta az áramot. Szerencsére nem estem le a létráról és a fúrónak is csak a műanyag részét fogtam…

Összefoglalva

A szabálytalan áramvételezés fokozott élet- és tűzveszélyt hordoz magában. Bárki is kövesse el a lopást, a kifizetetlen áramszámla megtérítése és a bírság mellett akár elzárással is sújtható bűncselekményt is elkövet. Tovább tetézi a bajt, ha emiatt valaki megsérül, meghal, illetve, ha tűz keletkezik. A szegényebb réteg körében, ahol ez egyfajta megélhetési szokássá vált, a minél hatékonyabb felvilágosítással lehet csökkenteni az áramlopások számát. Ugyanakkor, ha ezt egy villamos szakember követi el, joggal számolhat a törvény teljes szigorával, hiszen neki tudnia kell, hogy ezzel milyen veszélyt okoz. A szabályosan vételezett áram erősségét kirívóan meghaladó fogyasztók száma azért elgondolkodtató kell, hogy legyen.

MérőhelyTűzTűzvédelem

Kapcsolódó