Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Egy klasszikus villanyóratűz

2022. június 20. | Király András |  7910 |

Egy klasszikus villanyóratűz

A történet mondhatni a szokásos: mérőcsere a fogyasztónál, majd utána röviddel (pár nap, hét, esetleg egy-két hónap) bekövetkezik a baj. Mindez éjszaka, amikor a család alszik. Kutya ugat, macska nyávog, szomszédok telefonálnak, valahogy magukhoz térnek a lakók és éppen ott van a kijárat, ahol a mérőszekrény a falban. Az eredmény egy könnyebb sérült és egy halott.

Már a tudósításokban megjelent képeken is látszik, hogy a mérőszekrény környezetében volt a legnagyobb égés. A helyszín ennél beszédesebb. A tűzvizsgáló ilyenkor először az égési elváltozásokból próbál eljutni a keletkezési helyre, vagy annak a környezetére. Ehhez nagyon sok dolgot kell megfigyelnie, ezek részletes bemutatása itt most nem cél. A megállapított keletkezési hely környezetében tovább kell kutatni, hogy milyen gyújtóforrások lehettek, illetve milyen, elsőnek meggyulladó anyagok maradványai lelhetők fel.

A leégett ház, alul az ajtó és az ablak között a mérőszekrény.

A mérőszekrény és környezete, felette a falon az erős koromkiválás, annak a közepén a láng a kormot is leégette.

Egy kis kitérő

A gyulladáshoz kell az oxigén – ez a legtöbbször a levegővel adott –, majd kell az elsőnek meggyulladó anyag, kell egy elegendő energiával rendelkező gyújtóforrás, ami az elsőnek meggyulladó anyagot képes meggyújtani, és mindezen feltételeknek térben és időben egyszerre kell jelen lenniük.

Visszatérve a helyszínünkre, ez egy fedett terasz, ahol égtek a kerti bútorok és a fedésre használt faanyag. A számba vehető gyújtóforrások az adott helyen:

  • nyílt láng – gyújtogató vagy ott felejtett mécses,
  • bejárati ajtó feletti lámpa meghibásodása
  • el nem oltott csikk
  • elektromos mérőszekrényben található számos villamos elem egyike.

A gyújtogatás lehetőségét mindaddig érdemes fenntartani, amíg más keletkezési okot nem sikerül bizonyítani. A mécses vagy csikk is hasonló kategória, rendszerint nincs értékelhető maradvány, tehát itt is marad a kizárás lehetősége. Az ajtó feletti lámpatest elvben bekapcsolva maradhat, így azt érdemes megvizsgálni. Ha a mérőszekrényben vagy a lakásban volt az áramkörben fi-relé, akkor nem könnyű a helyzet. Emiatt önmagában az, hogy itt nem találtam túlhevülésre utaló elváltozást a maradványokon, illetve, hogy a falból kilógó vezetékeken sincs zárlati göb (még egy 30 mA-s sem), a teljes kizáráshoz nem elegendő. Nézzük ezek után a mérőszekrényt és annak környezetét.

A mérőszekrény, balra a tárcsás fogyasztásmérő.  A fogyasztásmérő a guman tábláról lefordulva, láthatók az indukciós tekercsek és bekötéseik.

A falmélyedésből kiáramló égés jellegzetes nyomokat hagyott a falon. A tűz első fázisában, amikor még nem elég tökéletes az égés, nagyobb a koromkiválás, ami a falon lerakódik, majd egy része az intenzív lángolás miatt utána leég. Ezek jól mutatják, hogy a mérőszekrényen belül jött létre először az égés. Az áramkörök aprólékos vizsgálata következik. A maradványokból ki kell következtetni az eredeti állapotot ahhoz, hogy azok elváltozása további adattal szolgáljon. Az eredmény további szűkítésre ad okot: a mérő utáni szakaszon sehol nincs zárlati elváltozás, vagyis a tűz kiterjedésekor a mérő utáni áramkörök feszültségmentes állapotban voltak. Ezzel az „egyszerű” módszerrel lehet eljutni odáig, hogy a mért vagy méretlen szakaszon keressük az elsődleges hibahelyet (sokszor a rendszer kuszasága vagy a károsodás mértéke nem teszi lehetővé ezt az elkülönítést).

A bekötési pontok, a jobboldali megolvadva. A megolvadt sorkapocs oldalról, jól láthatók a meg nem húzott csavarok.

Tovább keressük a zárlati elváltozásokat. Innen jön a zavar, mivel a méretlen szakaszon – a legtöbb esetben – alumíniumvezetőket alkalmaz a szolgáltató a mérőig, illetve annak áramvédőjéig. Az alumínium 660 °C-on elolvad, egy zárt térben ennél általában magasabb a hőmérséklet, 7–900 °C, így ezen kábelek vizsgálata sokszor reménytelen. A zárlati nyomok további keresését felváltja a lehetséges gyújtóforrások felkutatása. „Szerencsénkre” a gyulladási pont már messziről látszódik, különösebb kutakodás nélkül is szinte „integet”. Az egyfázisú mérő egyik csavaros bekötési pontja jelentősen eltér a másiktól (a különbségek megfigyelése és értelmezése az egyik leghatékonyabb vizsgálati módszer). A rézhüvely, amely a vezetéket befogadja, a bemeneti nyílásnál megolvadt. A bekötési pontra a mérő előtti kismegszakítótól érkezik a tömör rézvezeték. A vezeték rögzítésére kettő szorítócsavar van beépítve, ezek mindegyike kitekert (pontosabban nem betekert) állapotban látható. A másik, nem károsodott kötési helyen a kettőből csak az egyik van becsavart helyzetben. A laza, bizonytalan kötésponton az átmeneti ellenállás olyan mértékben nőtt meg, hogy attól a réz megolvadt. A helyi melegedéstől a vezetékek szigetelése gyulladt meg, majd ennek az égése terjedt rá a szekrény faszerkezetére, innen a terasz faszerkezetére, majd a tetőre, illetve be a házba. Mivel még itt, a fogyasztásmérő előtt létrejött a zárlat, így a fogyasztói részen már nem volt további zárlati hely. A zárlat itt is csak a gyulladás következménye és nem eredendő oka volt.

A mérő bekötése a szolgáltató által megbízott vállalkozó feladata volt. A sebtében végzett, ellenőrzés nélküli munka eredményeként az előírt négy szorítócsavarból csak hármat húzott meg a szaki, így az egyik kötéspont teljesen laza maradt. A mérőn éjszaka is volt terhelés, a villanybojler működhetett, így az áramfolyás miatti melegedés lehetősége adott volt. A hiba eredménye egy lakhatatlanná vált ház, egy sérült és egy halott. 

A tűz nagyon egyszerű módon megelőzhető lett volna. Egyszerűen csak az előírt nyomatékkal meg kell húzni a csavarokat, mindegyiket, majd utána kihúzási próbával ellenőrizni. Saját házamban történt mérőcserénél én megköveteltem továbbá, hogy a meghúzás után, még a fedél visszatétele előtt kapcsolják vissza a feszültséget, a lakásban a nagyfogyasztókat bekapcsoltam és néhány perc múlva hőkamerával (Cat S60 mobiltelefon) megmértem a csatlakozások hőmérsékletét. Az eredmény megfelelő volt, utána engedtem csak befejezni a szerelést. Arra még emlékszem, hogy nagyon furcsán néztek rám a szakik, eleinte nem is akarták ezt a kb. 3 perces pluszt bevállalni, de mivel közöltem, hogy tűzvizsgálóként már sok ilyen tüzet vizsgáltam, így lenyelték, hogy egy hisztis ügyfél nem akar mások hanyagsága miatt meghalni. Milyen egyszerű lenne, ha ez a vizsgálat része lehetne a mérőcserének, nem beszélve arról, hogy mindjárt a méretlen szakaszt megcsapolók is lebuknának…

A cikk részlet a VL 2021/3. lapszámában megjelent „villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével” című írásból.

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

TűzvédelemTűzveszély

Kapcsolódó

Ég a vezeték a falban

Ég a vezeték a falban

Fogyasztói hálózatok falban és falon kívül

Elmentek a tűzoltók, hogyan tovább?

Elmentek a tűzoltók, hogyan tovább?

Villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével 8.

Inverterek tűzveszélye – az ismeretlen gyújtogató

Inverterek tűzveszélye – az ismeretlen gyújtogató

Villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével 9.

Tűz a fogyasztásmérő előtt

Tűz a fogyasztásmérő előtt

Villamos eredetű gyulladások a tűzvizsgáló szakértő szemével 3.