Krízishelyzetek kezelése a villamosenergia-ellátásban

2022. január 11. | VL online |  2428 |

Az energiahivatal elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet, amely leírja a villamosenergia-krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz szükséges eljárásokat. Az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet kell kidolgozni, így a most elkészült dokumentumot négyévente aktualizálja majd a hivatal.

A nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározását követően a hivatal – a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (kockázati készültségi rendelet) 10. cikkének megfelelően – kidolgozta a kockázati készültségi tervet, melynek célja, hogy akár krízishelyzet esetén is biztosított legyen a felhasználók villamosenergia-ellátása. A MEKH 2021 folyamán iparági konzultációt folytatott, majd a beérkezett javaslatok alapján véglegesítette a tervet.

Az Európai Unió „Tiszta Energia” Csomagjának részeként 2019-ben hatályba lépett kockázati készültségi rendelet célja olyan közös szabályok létrehozása volt, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-ellátási válságok megelőzését, segítik a válsághelyzetekre való felkészülést és az esetlegesen bekövetkező krízishelyzetek hatékony kezelését.

Nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyv 18 releváns esemény bekövetkezésének lehetőségével számol. A kockázati készültségi terv célja, hogy leírja egy esetleges villamosenergia krízishelyzet bekövetkezése esetén milyen megelőző, felkészülő és kezelési eljárásokat kell végrehajtani.

• Rendszer-üzemeltető és kiemelt rendszerhasználó kritikus információ-kommunikációs technológiai infrastruktúrája ellen indított kibertámadások (TSO; DSO-k; erőművek és ipari nagyfogyasztók)
• A kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadás
• A vezérlő központot érintő fizikai támadás
• A kiemelt beosztású személyzet túszul ejtése/fenyegetése/zsarolása
• Bennfentes támadás
• Vihar
• Heves csapadék és áradás
• Téli extrém időjárási esemény
• Fosszilis tüzelőanyaghiány (ideértve a földgáz hiányt is)
• Valós idejű vagy valós időhöz közeli villamos energia rendszerirányításhoz szükséges kritikus információ-kommunikációs technológiai infrastruktúra kiesése
• A piacilag menetrendezett áramlásokat nem követő fizikai áramlások miatt nem tervezett teljesítmény-áramlások
• Jelentős ipari vagy nukleáris baleset hosszabb időtartamú nukleáris vagy toxikológiai szennyeződéssel, ami a személyzet hosszú időtartamú (hónapokig vagy évekig tartó) kiesésével járhat
• Rendkívüli becslési hiba a megújulóenergia-termelésben
• Világjárvány
• Hőhullám
• Száraz időszak
• Földrengés
• Erdőtűz

A Krízisterv tartalmazza azon intézkedéseket, melyek célja a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése a krízishelyzet kezelésére, a felhasználók ellátásának lehető legteljesebb biztosítása, a védekezést irányító és a védekezésben résztvevő szervezetek együttműködésének, feladatmegosztásának, felelősségének és kötelezettségeinek meghatározása.

A készültségi tervben szereplő intézkedésekkel kapcsolatban Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, hogy azoknak egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük. A villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok kezelése érdekében megtett vagy tervezett minden intézkedésnek teljes mértékben meg kell felelnie a belső villamosenergia-piacot és a rendszerüzemeltetést szabályozó rendelkezéseknek.

Az Európai Bizottság értékeli a nemzeti kockázati készültségi terveket, amelyet követően még módosulhat annak tartalma. A hazai dokumentumot a hatóságok négyévente frissítik majd, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják.

Kockázati készültségi terv ide kattintva érhető el.

ÁramellátásBalesetElosztóhálózat

Kapcsolódó

---