Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Krízishelyzetek kezelése a villamosenergia-ellátásban

2022. január 11. | VL online |  1392 |

Krízishelyzetek kezelése a villamosenergia-ellátásban

Az energiahivatal elfogadta és közzétette a villamos energia kockázati készültségi tervet, amely leírja a villamosenergia-krízishelyzetek megelőzéséhez és kezelésükhöz szükséges eljárásokat. Az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet kell kidolgozni, így a most elkészült dokumentumot négyévente aktualizálja majd a hivatal.

A nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek meghatározását követően a hivatal – a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (kockázati készültségi rendelet) 10. cikkének megfelelően – kidolgozta a kockázati készültségi tervet, melynek célja, hogy akár krízishelyzet esetén is biztosított legyen a felhasználók villamosenergia-ellátása. A MEKH 2021 folyamán iparági konzultációt folytatott, majd a beérkezett javaslatok alapján véglegesítette a tervet.

Az Európai Unió „Tiszta Energia” Csomagjának részeként 2019-ben hatályba lépett kockázati készültségi rendelet célja olyan közös szabályok létrehozása volt, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-ellátási válságok megelőzését, segítik a válsághelyzetekre való felkészülést és az esetlegesen bekövetkező krízishelyzetek hatékony kezelését.

Nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyv 18 releváns esemény bekövetkezésének lehetőségével számol. A kockázati készültségi terv célja, hogy leírja egy esetleges villamosenergia krízishelyzet bekövetkezése esetén milyen megelőző, felkészülő és kezelési eljárásokat kell végrehajtani.

  • Rendszer-üzemeltető és kiemelt rendszerhasználó kritikus információ-kommunikációs technológiai infrastruktúrája ellen indított kibertámadások (TSO; DSO-k; erőművek és ipari nagyfogyasztók)
  • A kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadás
  • A vezérlő központot érintő fizikai támadás
  • A kiemelt beosztású személyzet túszul ejtése/fenyegetése/zsarolása
  • Bennfentes támadás
  • Vihar
  • Heves csapadék és áradás
  • Téli extrém időjárási esemény
  • Fosszilis tüzelőanyaghiány (ideértve a földgáz hiányt is)
  • Valós idejű vagy valós időhöz közeli villamos energia rendszerirányításhoz szükséges kritikus információ-kommunikációs technológiai infrastruktúra kiesése
  • A piacilag menetrendezett áramlásokat nem követő fizikai áramlások miatt nem tervezett teljesítmény-áramlások
  • Jelentős ipari vagy nukleáris baleset hosszabb időtartamú nukleáris vagy toxikológiai szennyeződéssel, ami a személyzet hosszú időtartamú (hónapokig vagy évekig tartó) kiesésével járhat
  • Rendkívüli becslési hiba a megújulóenergia-termelésben
  • Világjárvány
  • Hőhullám
  • Száraz időszak
  • Földrengés
  • Erdőtűz

A Krízisterv tartalmazza azon intézkedéseket, melyek célja a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése a krízishelyzet kezelésére, a felhasználók ellátásának lehető legteljesebb biztosítása, a védekezést irányító és a védekezésben résztvevő szervezetek együttműködésének, feladatmegosztásának, felelősségének és kötelezettségeinek meghatározása.

A készültségi tervben szereplő intézkedésekkel kapcsolatban Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, hogy azoknak egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük. A villamosenergia-ellátási válságok megelőzése, az azokra való felkészülés és azok kezelése érdekében megtett vagy tervezett minden intézkedésnek teljes mértékben meg kell felelnie a belső villamosenergia-piacot és a rendszerüzemeltetést szabályozó rendelkezéseknek.

Az Európai Bizottság értékeli a nemzeti kockázati készültségi terveket, amelyet követően még módosulhat annak tartalma. A hazai dokumentumot a hatóságok négyévente frissítik majd, kivéve, ha a körülmények ezt gyakrabban indokolják.

Kockázati készültségi terv ide kattintva érhető el.

2013. március 14-én az extrém időjárás jelentősen károsította mind az átviteli, mind pedig az elosztóhálózatot. A képen a Kisvárda-Sajószöged és Munkács-Tiszalök 220 kV-os távvezeték vonalán kidőlt egyik oszlop látható.

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 7990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

ÁramellátásBalesetElosztóhálózat

Kapcsolódó