Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A németországi áramtermelés közel 40 százaléka szénerőművekből származik jelenleg, ennek akar most lassú véget vetni a német kormány.
A német kormány szénügyekkel foglalkozó bizottsága ugyanis megegyezett: 2038-ra kivezetik a szénenergiát, azaz addigra le kell kapcsolni az utolsó német szénerőművet is. A 28 fős grémium – amelyben gazdasági szereplők, környezetvédő szervezetek, tudósok és szakszervezetek is helyet foglalnak – a Die Welt tudósítása szerint azon is gondolkodott, hogy a céldátum 2035 legyen-e inkább, ám az erről való döntést elnapolták 2032-re. Egy biztos: a következő négy évben megszűnik néhány, 12 gigawatt fölötti teljesítményű erőmű - írta az azonnali.hu
Nem lesz olcsó
A bizottság jelentése szerint nagyjából minden érintettnek jelentős kártérítést fizetnek majd: mind a szénerőművek üzemeltetőinek; mind az áramfogyasztóknak az áramár drágulásának ellensúlyozására; mind azon régióknak, amelyek a barnakőszén kitermeléséből élnek. Főleg a keleti Szászország, Szász-Anhalt és Brandenburg, valamint a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományok érintettek. A bizottság javaslata alapján ezek a tartományok összesen 40 milliárd euró (12 800 milliárd forint) értékben kaphatnak kárpótlást a szövetségi államtól.
A németországi szénerőművek bezárására azért van szükség, mert különben Németország nem teljesíti az előirányzott széndioxid-kibocsátási értékeket. 2050-re a németországi kibocsátás mértéke az 1990-es szint alatt kell, hogy legyen.
A szenet Németország megújuló energiával váltaná ki: 2030-ra a német áramtermelés 65 százaléka megújulókból kellene, hogy származzon a tervek szerint.
Nem a szén az első, aminek búcsút mond Németország: az atomenergia leállításának céldátuma 2022. Még 2011-ben, a fukusimai automerőmű-katasztrófát követően nagyra nőtt atomenergia-ellenes közhangulatban döntött arról Angela Merkel kormánya, hogy felpörgeti a németországi atomerőművek már 2000-ben, Gerhard Schröder kormánya által eltervezett leállítását. Jelenleg még hét németországi atomerőmű üzemel.
2017-ben a teljes német áramtermelés 37 százaléka szénerőművekből, 33,1 százaléka megújuló energiából, 13,1 százaléka földgázból, 11,6 százaléka pedig nukleáris energiából származott.
Nem vitatva a német tervek átgondoltságát, azért feltehető a kérdés, hogy ha az áramtermelésre (közel 50%-ban) használt szén- és atomerőművek bezárásra kerülnek, akkor milyen forrásból fogják a jövőben kiszolgálni a villamosenergia-fogyasztókat, mert az időjárásfüggő megújulók erre nem lesznek képesek.
A németországi naperőművek „rossz és jó napja” (MW) Az időjárásfüggő megújulók drasztikus változékonyságát jól jelzi, ha megnézzük a német nap- és szélerőművek 2017-ben tapasztalt legjobb és legrosszabb napjait az adott napi termelésüket figyelembe véve. A diagramok egyértelműen rámutatnak arra, hogy hiába vannak óriási beépített kapacitások, igazából a legfontosabb tényező a termelt energia mennyisége.
Zárógondolatként megemlíthető, hogy az előrejelzések szerint Németország a bruttó villamosenergia-fogyasztása 2030-ra kb. 619 TWh-ra fog nőni.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
