Villanyszerelők Lapja

A német energiaforradalom bukása II.

2018. április 17. | Hárfás Zsolt energetika mérnök, okleveles gépészmérnök |  585 | |

A német energiaforradalom bukása II.

Az előző lapszámban megjelent cikk folytatásaként bemutatom, hogy a németországi atomellenességnek és erőltetett megújulós fejlesztéseknek milyen további hatásai vannak a villamosenergia-hálózatra, az ellátásbiztonságra, a villamosenergia-árakra, valamint az e-mobilitással kapcsolatos klímavédelmi előnyökre.

A német hálózat anomáliai

Érdemes egy kicsit beszélni a hálózati kérdésekről is. Tavaly csak a német Tennet TSO hálózatüzemeltető csaknem 1 milliárd eurót költött (2016-ban csak 660 millió euró volt ez az összeg) a vészhelyzeti beavatkozásokra a hálózat stabilizálása érdekében. A beavatkozások növekedésének oka alapvetően az időjárásfüggő nap- és szélerőművi kapacitások nagyarányú növekedése. A hangsúly az időjárás-függőségen van, hiszen a nap- és szélerőművek termelése változó és számos esetben kiszámíthatatlan. A fizika törvénye szerint azonban a villamosenergia-termelésnek és a fogyasztásnak egyensúlyban kell lennie. Ennek hiányában a németek megtapasztalhatnák az áramszünetek árnyoldalait. Éppen ezért szabályozni szükséges az atom-, a szén- és a gázerőműveket, külföldi segítségre is szükség lehet, vagy akár nap- és szélerőművek átmeneti leállításáról kell döntést hozni a hálózati stabilitás biztosítása érdekében. Bár utóbbi esetben az átmeneti termelésszüneteltetés miatt kártérítést kell fizetni a hálózatüzemeltetőnek. A német energiaforradalom egyik legnagyobb kihívása, hogy a villamosenergia-rendszert sürgősen meg kellene erősíteni a növekvő megújulós termelésingadozások miatt, különösen az északi részen.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

ÁramtermelésEnergetika

Kapcsolódó